Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

U íiiEPI KŐIMÉT PROGRAMJÁBÓL Az ünnepi könyvhét prog­ramját már elkészítették a ceglédi járási könyvtárban. Cegléden és több községben lesz ünnepség és író-olvasó találkozó. Ceglédbercelen május 31-én délután Fenákel Judit írónőt és Rét Rózsa irodalomkritikust várják. Abany vendégei is ők lesznek, június 1-én, a könyv­hét ünnepi megnyitóján. Cse- mőben vetélkedő lesz a járási könyvtár rendezésében, Ceg­léden június 2-án a Kossuth Művelődési Központban Jani- kovszky Éva irodalmi estjét rendezik meg. Az esten a Táncsics iskola kamarakórusa közreműködik, a ceglédi gyermekkönyvtár irodalmi szakköre is szerepel a műsor­ban. PEST ME6YEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 C LAP OS R XIII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1969. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK SIKERES VOLTA VADASZEVAD Fejlesztik a vadállományt Jk GYERMEKNAPRA KÉSZÜLŐDNEK Május utolsó vasárnapján tartják mindig a nemzetközi gyermeknapot. Számon tart­ják ezt a városi és a községi nőtanácsok is. Cegléden a vá­rosi nőtanács holnap délelőtt tárgyalja a kicsik számára összeállítandó programot. A fácán szereti a burgonyabogarat Nyársapát és környékének 14 000 hold vadászterületét az elmúlt években alakult Aranyhomok Vadásztársaság bérli. Fővárosi tanár: Dors György az elnök, akinek sok külföldi tapasztalata van. A társaságnak 30 tagja van, legtöbbjük környék­beli parasztember, Taktikai megbeszélés — Hány kocka fér egy sorba? az úttesteket. Ami igaz, rá is fér. Cegléden sokfelé javítják Foto: Péterffy a többi ceglédi és budapesti vadász. Fő törekvésük a vadgazdál­kodás fejlesztése. E célból té­len a vadakat rendszeresen etetik. Vérfrissítésre tény ész­vadakat vásárolnak, amelye­ket elengednek a területen. A múlt évi vadászévad sikeres volt.' 550 lőtt nyulat adtak el az értékesítő vállalatnak. A1 jövedelem a társaság fenn­tartásának költségeit jelentős részben fedezte. Nagy súlyt helyeznek a fá­cán és fogoly tenyésztésének és vadászatának fejlesztésére. Ezért támogatják a nyársapáti Aranyhomok Tsz fácántenyész­tő munkáját, ami a terület „vadtelítettsége” után, lehető­séget nyújt idővel a külföldi vadászok meghívására is. Ez jelentős jövedelmet ígér- a termelőszövetkezetnek. Dors György elmondotta, hogy Angliában — érdekesség számukra — nem okoz gon dot a termelőknek a burgo­nyabogár, mert a földeken sok a fácán, és annak csemege a krumpli­bogár. Nem kell porozni, permetez­ni és nem keil attól félni, hogy egyes szerek kellemetlen ízt adnak a burgonyának. Érdemes lenne a gyom- és rovarirtásnak ezt a módját itt­hon, Magyarországon is beve­zetni. K. L. Innen — owtnnn Laskagombát nevelnek a nyárfákon Értékes, újfajta gomba ter­mesztését kezdték meg a nyársapáti Aranyhomok Ter­melőszövetkezetben: laska­gombát nevelnek. Az értékes csemege „szokatlan nevelést” kíván: a gombacsírákat élő nyárfákba oltják. A Dunántú­lon, ahol egy idő óta már ter­mesztik az ízletes laskagom­bát, jól bevált ez a módszer. Országjáró gyerekek A tanév vége felé, már a táborozások előtt meg­kezdődik az iskolások or­szágjárása. A ceglédi fiá­mén Kató Általános Iskola tanulói Debrecenbe utaz­tak, más iskolák növendé­kei Egerbe, Pécsre, Szeged­re látogatnak. Az albertir- sai iskolások Szentendrén gyarapítják ismereteiket — mint jelezték. Zöldborsó-garmada A ceglédi Vörös Csillag Tsz a szerződés szerint nemcsak a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállít az idén zöldborsót. A MÉK-kel is szerződést kötött és június közepétől folyama­tosan 100 mázsa hüvelyes bor­sót szállít a ceglédi telepre, a lakosság ellátására. Utazási kedvezmény SZEGEDRE Az idén július 19—augusz­tus 20-a között rendezik meg Szegeden a látványos szabad­téri játékokat, öt népszerű művet tűztek műsorra: a Há­ry János daljátékot, a Car­men operát, Az ember tragé­diája drámai költeményt és a Magyar Állami Népi Együttes ősbemutatójaként a Jeles Na- pok-at. Az előadások idejére 30 százalékos kedvezményű vasúti jegyeket hoznak forga­lomba a szegedi játékokra. A MAI NAPTÓL minden csütörtökön ingyenes jogtanácsadás Abonyban A Hazafias Népfront szer­vezésében dr. Egedy Mihály, dr. Horinka László, dr. Kecs­keméti Mihály, dr. Skultéti János és dr. Tóth Bagi József abonyi jogászok elvállalták, hogy a község lakóinak min­den csütörtökön, délután 6 órától a szakmaközi bizottság székházában (a volt gazda­körben) ingyenesen adnak ta­nácsot bármilyen jogi kérdés­ben. Ez a közérdekű társadalmi munka azt a célt szolgálja, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgaira, panaszaira és prob­lémáira szakszerű felvilágosí­tást és tanácsot kaphasson, és így a felesleges utazásokat, levelezéseket elkerülhesse. Így ki-ki megtudhatja, hová kell fordulni és a beadvá­nyokhoz mit kell csatolni. A BNV - 69 díját kapta Az ÉVIG ceglédi részlegé­ben készült barkácskészlet már a tavalyi nemzetközi vá­sáron elismerést szerzett. Most ismét kitüntették egyik gyártmányukat: az univerzá­lis erőgépük a BNV — 69 dí­ját kapta. Szivárvánnyal vagy borral írják? A nők is italoznak A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudomá­nyi Kutatóintézete legutób­bi kiadványai között tanul­mány foglalkozik az alko­holizmussal. Ebből tudtam meg, hogy például 6 ezer 867 elvonókúrán kezelt fő­városi alkoholistának mint­egy 10 százaléka nő. Ho­gyan szoktak rá az ivásra? 14 százalékukat a szüleik szoktatták rá, 23 százalé­kukat barátnők. Hogy mi­kor? A férfiaknak 32,5 szá­zaléka 20 és 24 év között szokott rá az ivásra, a nők­nél a legnagyobb csoport • • • (20,4%) viszont tíz évvel később, 30 és 34 éves ko­ruk között kapott az alko­holra. Ök tehát később kezdték... Amikor az elvonókúrán járt nők statisztikáját ol­vastam, Diderot mondása jutott eszembe: „Aki nő számára ír, szivárványba mártsa tollát és lepke- szárny hamvával poroz­zon.” Igaz, ez a statisztika nem a nők számára, hanem a nőkről készült. Vajon ür- mösbe, vagy homoki fehér­be kellett mártani azt a tollat?... (sz—ó) SPORT KÉZILABDA NB II. Első idei győzelem Ceglédi Építők—Budakalász 20:19 Cegléd: Szabó J. — Rossi, Takács, Tukacs, Hörömpő, Szalkay, Szabó Z. Csere: Sza- bsznyó — Bálint, Király, Ju­hász, Malizs. Géllövők: Tukacs 7, Szabó Z., 6, Szalkay—Rossi 3—3, Hörömpő 1. Az első félidő a vendégek fölényét és vezetését hozta. A játékrész végén 12:9-re a Bu­dakalász vezetett. A második félidőre a játé­kosok ügyes taktikával gól­ról gólra dolgozták le hátrá­nyukat. A találkozó utolsó percei ritka izgalmas pillana­tokat hoztak. 14:17-es állásnál Szalkay 2 perces büntetést kapott, s az emberhátrányban a rendkí­vül aktív Szabó Z. révén két gólt ért el a csapat. Az ered­mény Szalisznyó ügyes dobá­saitól 13:19-re alakulj. Szal­kay egyenlített és ezután ju­tott büntetőhöz a ceglédi csa­pat, amit Tukacs értékesített. A vendégek nagy erővel küz­döttek az egyenlítésért, de gólt csak a játékvezetői síp elhangzása után néhány má­sodperccel sikerült szerez­niük. Így végeredményben 20:19 arányban megszületett az idény első győzelme. Ceg­léden maradt a két oly fon­tos bajnoki pont. Jók: Szabó Z. (a mezőny legjobbja), Tukacs, Szalisz­nyó, Rossi. (—reán) Százéves a Táncsics iskola A NEGYVENNYOLCAS magyar pol­gári forradalom társadalma lassan új elemekkel gazdagodott az ipari és köz­lekedési kereskedelmi és mezőgazda- sági fejlődésben. Az üzemen belüli dif­ferenciálódás következtében nagy szá­mú hivatali segéderőt, munkafelügyeiőt, altisztet, távírászt, egyéb elöljárót fog­lalkoztattak, a belbiztonság és az adó­felügyelőségek tömegével keresték az effajta alkalmazottakat, értelmiségi kisközép káderokat, akik ezelőtt nem Voltak, a munka természete nem igé­nyelte őket, akiknek elegendő volt né­hány gimnáziumi osztály. Ezek felké­szültsége azonban hiányos volt, mert a gimnázium nyolcéves fokozaton épült, érettségivel fejeződött be, a megszakí­tott tanulmányok sok kívánnivalót hagytak hátra, alkotni kellett egy olyan iskolát, amely négy-hat évi képzéssel kerek, mondhatni kis-érettségivel bo­csátja el növendékeit. Létrejött a pol­gári iskolai törvény 1868-ban, amely az új típusú iskola feladatául azt tűz­te ki, hogy „városaink és nagyközsé­geink jobbmódú középosztályát tö­megesen az általános, főképp gyakor­lati műveltség magasabb színvonalá­ra emelje”. A polgári az elemi iskola negyedik osztálya fölé épült. „A pol­gári iskolát végzett tanuló előtt kö­vetkező utak álltak nyitva: alkalmaz­tathatja magát állami hivatalokra, vas­úti gyakornokságra, a nem kincstárilag kezelt postai, távírdakezelői szolgálatra, számtiszti hivatalokra a minisztériu­moknál, várni, pénzügyőri, fogyasztási adói, pénz- és adóőrségi, dohánybe­váltási, gyártási és eladási, lottó, bé­lyegző és sóhivataloknál, a megyénél segéd- és kezelői állomásokra, ipar-, kereskedelmi, biztosító társulatoknál, pénzintézeteknél.” A TÖRVÉNY kibocsátását követő esztendőben, 1869 őszén, elsőnek nyílt meg az óbudai és ceglédi fiú és leány, valamint a nagyváradi fiú polgári is­kola. Közkedveltségének bizonyítéka a századforduló 299 polgárija 40 623 nö­vendékkel. A ceglédi városi képviselőtestület 1869. június 17-i közgyűlésén ,A nép­nevelés szent ügye s népünk jóléte ér­dekében elhatározta egy polgári fiú- é.' leányiskola felállítását”, ősszel be­iratkozott 28 fiú és 22 leány, Elefánti József igazgatása, Krisztián Alajos, Tá- lasy Árpád és Laczkovich Ilona taní­tók keze alá. Első épülete a Havorka- ház volt, amelyet Havorka Jakab be­származott és meggazdagodott morva kéményseprő és kávéházastól béreltek jutányos évi háromszáz forintokért. A kávéház helyiségeit éppen akkor hagyta fel az új épületet emelt Népkör társa­sága. Ez a ház a mai Szabadság tér sar­kán állt a Rákóczi úton, azon a helyen, ahol most a szovjet katonák legénységi emlékoszlopa van. A MÁSODIK TANÉVET a mai épü­letben kezdték meg a Vármegyeház té­ren. Itt volt a Nagy kaszárnya és a Csendbiztosság, mindkettő megyei tu­lajdonban a XVIII. század óta, és a tér innen vette a nevét, később, az 1868- as iskolatörvényt megalkotó Eötvös Jó­zsef művelődési miniszter emlékére változtatták meg. Az Eötvös téren min­dig piac volt, ma is az. Száz év előtt itt voltak a fazekasok, zöldségesek, ká­posztások, gyümölcsösök, gabonások, burgonyások, tüzifás zsákosok kocsik­kal. Mellettük a tótok garabóval, vö­dörrel, káddal, sütőlapáttal, szénvonó­val, dióverő póznával. A hetivásáro­kon tízezernyi nép zajongott, rikkan­tott, járt-kelt, barátkozott, hírt adott, hírt vett, hullámzott be a gyalogpiac­ról mint egy öbölbe. Kedden és pénte­ken állt a keleti hangulatú sokadalom a torony alatt, amelyen az óra mutatta az idők múlását azoknak, akik kijár­tak ide, akár volt vevőszándékuk, akár nem, a kenyérsütögető asszonyok, ká­véskofák, uradalmi boltosok, kéz­művesek, húsmérők, sajtosok, gyertya­öntők, sóárusok, zöldségesek tömegébe. Külön volt a szénatér, az állatvásár, a gabonapiac, deszkavásár és a viselt- piac. INNEN EL KELLETT kívánkozni, de mindig visszasóhajtani Ausztráliából, Észak-Amerikából, Kanadából, Brazí­liából, Szlovákiából. Németországból, Mandzsúriából és Budapestről, mert növendékeink közt van külföldet járt munkás és gazda, építész, festőművész, író, újságszerkesztő, drámaíró, színész, dalköltő, tanár, ötvös, iparművész és múzeumi restaurátor, párttitkár, válla­latvezető, jogtudós és orvos, történet­tudós, továbbá keleti utazó, püspök, irodalomtörténész és Kossuth-díjas. Ki­váló dnl.oozók és névtelen hősök. AZ ÜREG ISKOLA, amely huszár­lóistállónak épült Mária Terézia csá­szárnő korában, majd börtönnek ra­boskodott utána, és száz évig oktatott, nevelt, szeretettel hívia és várja jú­niusi ünnepségeire volt tanítványait. Hídvégi Lajos Kézilabda megyei bajnokság Bem SE-Galgahévíz 18:18 Bem SE: Kovács — Jónás 3, Godó 4, Garai 1, S. Szabó 1, Kocsis 8, Kádár 1. Csere: Sza­bó — Halász, Nagy, Sáfár, Vigh. Óriási meglepetés a Bem SE hazai döntetlenje! Végered­ményben a sok helyzetet ki­hagyó hazaiak örülhettek a döntetlennek, igaz, a befeje­zés előtt néhány perccel két góllal is vezettek, de a talál­kozó nagy részében a rendkí­vül lelkes vendégcsapat veze­tett egy-két góllal. Jók: Kocsis, Szabó, Jónás. (—reán) Ceglédi Építők—Telefongyár 8:4 Női kézilabda-mérkőzés Cegléd: Deli — Bezzeg, Kis É., Szűcs, Csendesné, Bálint, Szalisznyó. Csere: Dávid, Ócsainé, Gergelyfi, Csorba, Ócsai. Góllövők: Bálint 5, Szalisznyó 3. Érdekesen alakult az első félidő. 3:3-ig, a félidő végéig egygólos vendégvezetés után sikerült a hazaiaknak az egyenlítés. Szünet után az Építők egyre magabiztosabban játszottak, úgy, hogy az ellenfél közben 8:3-ig még gólt sem tudott elérni. A találkozó érdekes­sége az volt, hogy az első öt gólt Bálint dobta, mindet büntetőből. A vendégek sorsát a máso­dik félidő elején kapusuk sportszerűtlensége pecsételte meg, akit a játékvezető vég­leg kiállított, és cserekapus nem lévén, mezőnyjátékos került a helyére. A ceglé­diek ettől, és a biztos vezetés tudatában a „régi” napokra emlékeztetőén játszottak, és megérdemelten szerezték meg a két bajnoki pontot. Jók: Bálint, Deli, Kiss É. Május 22-én gyapjúátvéte! A CEGLÉD ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI SZÖVETKEZETNÉL. Cegléd, Arany u. 46. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom