Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

1969. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK iá. i < UEUYEt K/Círlap 3 A — szervezetlen A* osztállyá szerveződött és politikai hatalommá fejlődött magyarországi munkásosztály 1889. május 21-én és 22-én, hetven évvel ezelőtt tartotta meg első országos szakszer­vezeti kongresszusát. Nagy jelentőségű esemény, mozgó­sító erejű seregszemle volt ez. Akkor összesen 126 szak- szervezet (önálló csoport) működött 23 603 taggal, ám­de az üldözések következté­ben, nagyrészt illegalitásba szorítva, mintegy 35 000 föld­munkás is létezett, s ezekkel együtt a politikai öntudattal rendelkező munkások számát ez az első kongresszus 60 000 főre becsülte. A beszámoló — az eredeti jegyzőkönyv adatait idéz­zük — el borzasztó képet fes­tett a munkásság helyzetéről. A termelés az iparágak túl­nyomó többségében kisipari jellegű volt. A segédek és a tanoncok napi munkaideje 16—20 óra volt ebben a szek­torban és a legmagasabb he­tibér 6 forint, a legkisebb 2 forint 50 krajcár. Ebből la­kásra 60 krajcártól 1 fo­rintig, élelmezésre 2—3 fo­rintot kellett költeni heten­ként. Az ipar más szektorá­ban „találkozunk 9 és fél órai munkaidővel és 2,50 fo­rint napibérrel is, de csak szórványosan” — hangsúlyoz­za a jelentés. A munkaviszo­nyok rosszak, pinceműhelyek­ben dolgoznak, pusztít a tü­dővész és gyakori az a kö­rülmény, hogy „a rosszul táp­lált munkás takarékosság­ból és kényszerűségből be­teg társával együtt hál, egy ágyban kénytelen aludni, s legtöbbnyire csak azért, hogy nyomorúságos bérét ne le­gyen kénytelen megfelezni a takásadóval”. A szakszervezeteket és azok négy szaklapját üldözte a ha­talom. Ezen a kongresszuson a munkások képviselői szi­lárd egységben vonultak fel a tőkés kizsákmányolás ellen. Követelték a jobb munkafel­tételeket, a magasabb bére­ket, a szabad szervezkedést, a munkások és munkaadók közötti egyezkedés jogát, a »ztrájkjogot, a sztrájksegély fizetésének jogát, az önsegé- Jyezés és önművelés min­den formáját. A kongresz- 6ZUS kimondotta: „A munkás életérdeke követeli meg, hogy egyetlen árujáért, a munka­erőért magasabb béreket kö­vetelhessen és ennek a cél­nak elérésére ugyanazon esz­közöket használhassa, mint a vagyonos osztály, amely kapzsiságból tesz meg min­dent áruja értékének és árá­nak emelésére”. Ezt a szakszervezeti kong­resszust a szervezkedés to­vábbi fellendülése követte. Sztrájkok, tüntetések, felvo­nulások és gyűlések egész sora jelezte, hogy a magyar- országi munkások politikai öntudata és szervezeti ereje megnőtt, s hogy az osztály­harc mind keményebb formá­kat ölt. F. M. Kié a háztáji gazdaságok haszna? Dunabogdányban nem tartanak tehenet Mi a munkaigényesebb? (A cikk lapunkban első részét közöltük.) tegnapi A dunabogdányi termelőszö­vetkezetben Scherczel Gusz­táv brigádvezető a háztáji bi­zottság tagja. Mint mondja, a 11/1968-as MÉM és PM ren­deletet — a vemhes üszők ked­vezményes vásárlására — kel­lő időben és módon kihirdet­ték a tsz-tagoknak, de mind­össze Riszli Györgyné, az ál­lattenyésztés egyik dolgozója vette igénybe. Ö is csak azért, mert a családból többen a kö­zeli kőbányában dolgoznak, kell a háznál a tej. Más vál­lalkozó nem akadt a faluból. — Nem volt itt a községben hagyománya az állattenyész­tésnek? — Lepusák Károly párttitkárt kérdezem. — Hogyne lett volna! Pél­dául Molnár Lajosnak, aki jó gazda hírében állott, négy te­hene is volt. Ma már egyet sem tart. Még két családnál van tehén a faluban, de már azok sem tenyésztenek. — Talán nem eléggé ked­vező a rendelet? Kevés az 5000 forintos dotáció? Vagy más oka van, hogy a tsz-tagok nem akarnak szarvasmarhát tartani? ... Hallottam, régen a falu ellátta saját lakóit tejjel, tejtermékkel, ma pedig a váci tejipar szállít ide tejet, Tahi- tótfalun át, a kompon. És ha tél van, zajlik a Duna, körbe kell utaztatni Pesten az árut. Ez nagyon nagy ráfizetés le­het a vállalat számára. — Ami az utóbbi kérdést il­leti — mondja a párttitkár —, hamarosan megoldódik, mert mihelyt a tsz tehenészete ne­gatív lesz, azaz tuberkulózis­mentes, mindjárt' eladhatjuk helyben is a tejet. A tsz-nek 69 tehene van, de már jövőre 90—98 lesz. Hatvannyolc üszőnk van, 38—40 Hízómar­hát tartunk és mintegy 40 szo­pósborjút. A tsz erőteljesen fejleszti a szarvasmarha-állo­mányát, tehenészetét. Ami a háztájit illeti... Erre Scherczel Gusztáv vá­laszol: ...„Az az igazság, nem kell már a tehén senki­nek. Takarmány van itt bő­ven, hiszen a tsz-tagok részes­művelést folytathatnak, de a hegyi legelőkön annyi szálas takarmányt gyűjthetnek, amennyit csak akarnak. A tsz évente 10 ezer mázsa takar­mányt is el tudna adni. A tsz- tagok véleménye: — Bolond lennék én hajnali 3-kor a te­hénhez felkelni! ... A tehén- tartás munkaigényes, este, ha a tsz-tag hazamegy a mező­ről, már nem szívesen áll oda marhákat ellátni. — És a többi kedvezmény­nyel miért nem étnek? >4 tsz-tagok szerint a községben főleg epret, mál­nát, cseresznyét érdemes ter­meszteni. Ez kifizetődő vállal­kozás. Akad olyan ház, ahol az évi 24—25 ezer forint jöve­delem is bejön a háztájiból. Miért vegyenek fel kisgépek­re hitelt, ha a saját erejükből is meg tudják vásárolni, ami otthon a ház körüli munká­hoz kell. A tsz-tagok egyévi átlagjövedelme 23—24 ezer fo­rint volt 1968-ban és ez csak növekszik. Azt a takarmány- mennyiséget, amit a részesmű­velésből nyernek, a barom­fiakkal és a sertésekkel etetik fel. — Jó magam is négy-öt disznót hizlalok évente — mondja a háztáji bizottság tagja —, ebből egyet elfogyasz­tunk. A többit eladom. A szarvasmarha tartására már nem lehet itt rábeszélni a ta­gokat. Nincs rá idejük. Amit a dunabogdányiak el­mondottak, igaz, de az érem­nek csak egyik oldala. Elkép­zelhető — bár általánosítani nem lehet —. hogy a tsz szarvasmarha-tenyésztése egy faluban megoldhatta a tejellá­tás problémáját, de nem oldja meg a falun kívüliek, az or­szág más részein lakók prob­lémáját, tehát a háztáji szarvasmarha-állomány növe­lését jobban 'kell propagálni. Igaz, hogy sok munka van a szarvasmarhával. de a kertész­kedéssel vagy eprezéssel sem sotokal kevesebb. Nyilvánvaló, Hit úiabb közgazdasági ösz­tönzőkkel kell majd hatni, hogy még eredményesebb, ki­fizetődőbb legyen a házi te­hén tartás. A többi kedvezmény is bő­ven ráférne a járás tsz- vagy Tanácskozás, megegyezéssel A kis-Duna rendezésének szolgálatában Közérdekű témákkal foglal­kozó fontos értekezlet színhe­lye volt tegnap délelőtt a Rác­kevei Járási Tanács székháza. A közigazgatási és vízügyi ha­tóságok a horgászegyesületek képviselői ez alkalommal egyeztették össze a köz- és NAGY VÁLASZTÉKBAN Több mint 100 000 nadrágból választhat igényének megfelelőt a szaküzletekben, áruházakban és az ÁFÉSZ boltokban. Az egész ország területére szállít a Férfi- és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat ni\ BUDAPEST V„ Arany János u. 27. léríiű HŰHA NAOVKCnESKEOClMI V magánérdekeket, a soroksári Duna-ág hasznosításánál. A vízügyi igazgatás az idén 5 millió forintot költ a Duna-ág medrének tisz­títására. A most kezdődött munkálatok során még ringlispilt is szed­tek ki a folyóágyból. Sor ke- rüTvégre a hajózó útvonal ki­jelölésére, ha ez megtörténik, a hajók útjában tilos lesz horgászni. A partvédelem, amíg azt a vízgazdálkodási érdekek dik­tálják, a vízügyi szervek kö­telessége. A tulajdonosok ér­deke a nádas megóvása, s az is, hogy a védő köveket ne szedjék ki. Ezek akadályozzák meg a part alámosását. A ron­gálás ellen fellépni, helyre­hozni is az ő feladatuk. Egy másik figyelmeztető: a rende­letek szerint a telkek keríté­se nem húzódhat a mederig. A parton szabad sávot kell biztosítani. Szélességét szabá­lyok írják elő. Meghökkentően sok az en­gedély nélküli létesítmény, újabban még a töltések testébe is építettek, figyelmen kívül hagyva az ár- vízvédelem legelemibb sza­bályait is. A körülmények ar­ra késztetik a hatóságokat, hogy sürgősen felülvizsgálják mind a vízi, mind pedig a szárazföldi építményeket. i—sz— szakszövetkezeti tagjaira, hi­szen például a háztáji keze­lésben levő szőlők, gyümölcsö­sök elavultak, régiek, gyengén termők. Pótlásra, újak telepí­tésére lenne szükség. Ha végig­megy az ember a falvakban, a földeken, láthatja, hogy a ház­táji művelése 1 még „kőkorszakbeír módszerekkel történik, kevés a kisgép, kevesen használnak vegyszereket, műtrágyát, ne­mesített vetőmagvakat. A háztájiban még sajnos elma­radott művelést alkalmaznak, holott — bár ellentmondásnak hangzik —, lehet ott is kor­szerűen, nagyüzemi módon dolgozni, csak megfelelő esz­közök kellenek hozzá. És ak­kor kevesebb időt fog elrabol­ni a háztáji munka a tsz- tagaktól is. Nem kétséges, a háztáji, amely a fez-termelés 23 szá­zalékát adja, iparunk és az ország élelmiszer-ellátásának fontos bázisa. Haszna a műve­lőé, a tsz-tagé, de , termelésé­nek növekedése hászna egész népünknek. Ezért kellene mindenhol még nagyobb gon­dot fordítani a háztáji gazdál­kodás módjára és szerkezetére, s nem sajnálni a felvilágosító szót az anyagi lehetőségek, akciók, kedvezmények mellett. —sz—d— Előadás a gazdasági reformról az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiájá­nak előadássorozatában, szer­dán, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője „A gaz­dasági reform kibontakozása- részt. nak kérdései” címmel előadást tartott. Az előadáson, amelyet Jakab Sándor, a párt Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője nyitott meg, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány számos tagja vett T , i A Nagykőrösi Gépjavító és la­LitllllHa |í\SZ ipari Ktsz 40 asszonynak, leány- 1 nak biztosít munkát azzal, hogy bérmunkát vállal. Az Egyesült Izzó számára izzólámpa al­katreszt szerelnek. A múlt héten kezdték a munkát, augusz­tus elején pedig már a ktsz új üzemcsarnokában, szalagrend*. szerben folytatják a munkát. (Foto: Gárdos) Ezt láttuk a BNV-n ' Frissítő mérleg — Gumitalp gépek — Mindentudó Dión Szerződés kétszázezer kályhára Aki nekivág a ' BNV-nek, két-három óra után ugyancsak keresi a padot. A VBKM ötle­tes újdonsága a frissítő mér­leg. Ügy néz ki, mint az utcá­kon felállított társa, csak ép­pen a súlymérő-mutató hiány­zik róla. Ezzel szemben, ha a kapcsolót elforgatjuk, gengébben, majd erőseb­ben vibrálni kezd a lábtar­tó alattunk, s fél perc múlva, ha lelépünk, mintha most vágnánk neki az útnak, annyira fellazítja, masszírozza a csontokat, izmo­kat. Tessék majd kipróbálni! Csaknem az egész ország ci­pőihez szükséges gumitalpat gyárthatnak a Csepeli Egyedi Gépgyár új gumivulkanizáló berendezésén. A cipőipar terve szerint a korábbinál jóval több gumitalpú lábbeli készül majd, s ehhez kitűnően használható a berendezés. Ugyancsak ők állították elő a több ipari üze­münk számára is érdekes fröccsöntőgépet, amely üveg­szálas poliészteranyag’ból dol­gozik 1,20 m x 1,00 méteres fe­lületekben. Az apfő üvegszá­lak olyan ragyogóan összeáll­nak a műanyaggal, hogy az melegen nem deformálódik, rugalmas és nehezen törik. Tálcák, bukósisakok, székkagy­lók formálására alkalmas töb­bek között. Két jól megtermett üvegcső, megtöltve szóróanyaggal, meg persze a hozzá tartozó beren­dezés szükséges ahhoz, hogy nagy mennyiségben sótla- níthassa, lágyíthassa a vi­zet a Dión tisztító appará­tus. Képes arra is, hogy például C vitamin gyártásnál az aszkor- bin sav mellől kiszűrje a szennyező fémeket, s a legkü­lönbözőbb kémiai eljárásoknál rendkívül gyorsan és nagy mennyiségben tisztítson folya­dékot. A konzervgyár befőtt­jeinek leve gyakran színesedik meg az egyébként ártatlan, mégis változást okozó, de könnyen kiszűrhető anyagok­tól. Erre is jó a nagykanizsai Finommechanikai Vállalat gyártmánya. A nagykőrösi és Milyen lesz az idei kavicstermés? A kérdés nem valamiféle tréfa, sőt olyannyira ko­moly, hogy egész sor iparágat és a mezőgazdaságot is foglalkoztatja megválaszolása. Ugyanis arról van szó, hogy az épít­kezések, az út- és sétány építések egyre nagyobb mennyiségben, rendelnek kavi­csot, gyöngykavi­csot a kotróvál­lalattól, amely az elmúlt évhez ké­pest idén tovább növeli teljesítmé­nyét. A legkiadósabb bányának ezúttal is a Duna bizo­nyult, 1969-ben a tervek szerint 3 665 000 köbmé­ternyi kavicsot kotornak ki belő­le. De ezzel még korántsem merül ki az öreg folyóból nyert anyagok lis­tája. Itt van pél­dául az az úgyne­vezett folyamsza­bályozási kavics, amit a különféle területek feltölté­sére használnak fel. Legalább 500 ezer köbméterre van megrendelés. Az évi kavics­termést azonban remcsak egy hely­ről „aratják”. Idén először a Tiszán is megkezdődnek a kutatások jó mi­nőségű és gazdasá­gos mennyiségben található anyag után. A lelőhelye­ket részletesen fel­térképezik, majd később engedélyt adnak a „vízi­bánya” megnyitá­sára. A Tisza medréből egyelőre nem túlságosan sok anyagot, mintegy 20 ezer köbméternyit emelnek ki idén, a következő évek­ben azonban nö­velik a termelést. A kotróvállalat a megnövekedett igények kielégíté­sére az idén két újabb elevátort rendelt a Szov­jetunióból, illetve a hazai üzemek­ből. dunakeszi konzervgyárat bizo­nyára érdekli majd. A fél országnak gyárt kabá­tot a Május 1 Ruhagyár. Jól is­merjük ezért is, s azért is, mert jelentősen bővítette, mo­dernizálta szépen dolgozó ceg­lédi üzemét. Tegnapi tájékoz- tatójukon ezt tudtuk meg, da azt is, hogy sajnos, még min­dig nem képesek annyit gyár­tani. amennyi belföldre ele­gendő lenne. Munkatársunk további gyárfejlesztést tuda­koló kérdésére azt válaszolták, hogy sajnos, saját anyagi erejük arra sem elegendő, hogy a mos­tani színvonalat tartani tudják. Ezért jelentősebb hitelre van szükségük. Ügy próbálnak segíteni addig is, hogy — tetszik, nem tetszik — a hazai vásárlók kedvéért ősszel túlórák bevezetésével növelik az igényelt termékek mennyiségét. Egyébként öröm­mel állapíthatták meg, hogy Londontól Tokióig minden vi­lágvárosban eladható, a Május 1 terméke. A közönség ked­véért idehaza is forgalomba hoznak sertésvelúr női, nappa férfi- és női kabátokat, külön­böző bőrökből készült női és férfi kulikat és női kötényru­hát is. Osztrákoknak szállít az idén nyolcféle szerelvényt, többek között zománcozott, tehát sav-. és lúgálló és távvezérléssel működő nyitó- és zárószelepe­ket az Ipari Szerelvénygyár, Az NDK, Csehszlovákia és Nyugat-Németország kereske­dői egyaránt érdeklődnek a zo­máncozott berendezések iránt Üzleti hír: a Mechanikai Mű­vek a vásáron készíti elő a szerződéseket az olajkályhák jövő évi eladására. Meghalad­ják a kétszázezres tételt: a fokozott kívánságnak eleget téve, húszezerrel többet akarnak készíteni, mint az idén. Jelentkeztek csehszlovák partnerek, akik emelni szeret­nék a már kialkudott idei kvó­tát 5000 darabbal; komoly partnerként érdeklődnek ro­mánok a Minikalor iránt Az NDK-nak fénycsövekhéz és motorokhoz 350 ezer konden­zátort szállítanak. T. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom