Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

1969. MÁJUS 18., VASARNAP ”“<őfÜrkw Korunk gyermeke Nagyobbra nő, hamarabb érik Az orvosi és statisztikai ku­tatások bizonyítják, hogy a legtöbb fejlett országban nap­jainkban sokkal előbb megy [végbe a gyermekek növekedé­se, a serdülők nemi érése, [mint az elmúlt évszázadban. ^Kapitalista és szocialista or­szágokban — hazánkban is — több tudományág szakemberei foglalkoznak ennek a jelen­ségnek a vizsgálatával, okai­nak feltárásával. A tudomány 'akcélerációnak nevezi ezt a /jelenséget, s lényegét a legál­talánosabban úgy fogalmaz­hatjuk meg: az emberi fejlő­dés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nemzetközi .vizsgálatok először is azt mu­tatják ki, hogy a mai 8—14 •evesek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint amilyenek 1880—1900-ban az ugyanilyen életkornak voltak. A maiak ál­talános fejlődésükben is mint­egy két évvel megelőzik az említett évtizedek gyermekeit. A gyorsabb fejlődésre több európai országban jellemző a gyerekek és serdülők mellbő­ségének, testsúlyának, terme­tének állandó növekedése (le­számítva a háborús éveket). A hazai kimutatások is ki­mutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos testma­gassága 5—6 centiméterrel, egyes évjáratokban még ennél is többel meghaladta az 1928-as évjárat testmagassá­gát. Más hazai adatok arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az álta­lános iskolába lépett gyerme­kek 8—10 centiméterrel voltak magasabbak, mint 1907—14 között a hasonló korúak. Az akcelerációra jellemző további nemzetközi megfigye­lés az iskolai sporteredmények növekedése is. A magasugrás, távolugrás, a súlylökés ered­ményei a 15 éves fiúknál az 1910-es években alacsonyab­bak voltak, mint az 1950-e.s évek végén, s a 60-as évek elején. A tudomány egyik vitaté­mája: melyik időszakban kez­dődik az akceleráció, a fejlő­dés „megugrása”? Egyes véle­mények szerint a mai 2 évesek általában 8—10 centiméter­rel, (mások szerint 5—10 cen­timéterrel) nőnek nagyobbra, mint az 1910-es évek kétéve­sei. Ebből arra következtet­nek, hogy a gyorsabb növeke­dés már az élet első két esz­tendejére jellemző, s a követ­kező 8—10 évben lényegében változatlan. Eszerint a mai ti- zenegynéhány évesek csak az­zal a 8—10 centiméterrel ma­gasabbak, amit már 2 éves korukig elérték. E felfogásokkal némileg el­lentétben az állandóan végbe­menő változások legérdeke­sebb periódusát, a serdülőkort egy 1965-ben megtartott nem­zetközi tanácskozás a mai fiúknál 13—16, a lányoknál 12—15 éves korra tette. A mai gyerekek serdülési viszonyai (például a lányoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy két évvel korábban következnek be. Egyes kutatók tehát itt, ennél a kornál jelölik meg a min­den eddiginél intenzívebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minőségi változáso­kat is eredményez a gyerekek­nél. Akárhogy is van, annyi tény, hogy napjainkban ná­lunk is előbbre került a serdülés időpontja A folyamat nem lebecsülendő tartalma, hogy megnőtt a gyerekek, a fiatalkorúak szel­lemi teljesítőképessége is. Az iskolai követelmények ma minden fejlettebb országban, hazánkban is, jóval nagyob­bak, mint 30—50—70 évvel ezelőtt. Mégis — az ará­nyok összehasonlítása bizo­nyítja —, emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akik az előírt korban, jobb ered­ménnyel, nagyobb tudással fejezik be az iskolát. Nap­jaink fiataljai tehát szellemi­leg is előbbre vannak, leg­alább két-három évvel, mint az 50 évvel ezelőttiek. Egy berlini pszichológus szerint általában is javult a 10—14 éves fiatalok „finom-motori- kája”. Ez azt jelenti, hogy kifinomultabb a végtagok mozgása, e korosztályok fo­gékonyabbak, érdeklődőbbek a külvilág iránt, nagyobb a vállalkozó kedvük, s az ön- értékelő képességük is. Az akcelerációt, mint komplex élettani (biológiai, szellemi) jelenséget kétségte­lenül a lakosság széles köré­nek életkörülményeiben be­állott változások okozták. Nem csupán a jobb táplálko­zás, hanem a lakás-, a táp­lálkozás, az öltözködési fel­tételek összessége, az élet­mód, a nevelés, a közegész­ségügy általános fejlődése, sőt, korunk „ingerösztöne” is: a rádió, a televízió, a film, az olvasnivaló elterjedése. Említést érdemel ugyanakkor az a megfigyelés, hogy a szo­cialista országokban az ak­celeráció minden réteg, a vá­ros és a falu gyermekeinél csaknem egyformán jellem­ző, míg a kapitalista or­szágokban elég lényeges kü­lönbségek mutatkoznak a va­gyonos osztályok gyermekei­nek előnyére, ezek az átla­gosnál is gyorsabb fejlődé­sében. Az emberi fejlődés felgyor­sult ritmusából számos prob­léma adódik, amelyek mind­inkább túllépik a családi kötelékeket. Foglalkozni a je­lenséggel, következtetéseket, tennivalókat levonni belőle egyaránt feladata az élet­tan, a pedagógia, a lélektan, a társadalomtudomány mű­velőinek. Csak jllemzésül, hogy milyen horderejű kér­désekről van szó: a fiatal nemzedék a régebbi generá­ciónál korábban váli'.i éretté, biológiailag, szexuálisan. A társadalmi érettség, az egyéni önállóság viszont a legtöbb esetben később következik be, például azért is, mert több idő kell a képzettség megszerzéséhez. A nemi és társadalmi érés közötti sza­kadék valamennyi fejlett ipa­ri országban mélyül. A neve­lés és társadalomtudomány azonban — a mi körülmé­nyeink között is — még adós a válasszal: hogyan lehetne s kellene intézményesen és a családban is áthidalni ezt a szakadékot. Sz. S. Huszonötezer külföldi diák „Békésebbé" vált a köz!ekedés Bulgáriában tíz hónap telt el azóta, hogy a városi közle­kedésben túlnyomó részben át­tértek a kalauz nélküli rend­szerre. Az eddigi eredmények — állapítják meg a szakembe­rek — biztatóak, a kalauzok száma 3457-ről 2300-ra csök­kent. A kalauz nélküli közlekedés bevezetése sokat segített a vá­rosi közlekedési vállalat króni­kus munkaerőhiányán. Míg 1966-ban a közlekedési eszkö­zök 14,3 százaléka (napi átlag­ban) személyzethiány miatt vesztegelt, ez a szám az idén 6,8 százalékra csökkent. Az új közlekedési rendszer beveze­tése óta „békésebbé” is vált a közlekedés, megszűntek a ka­lauzok és az utasok közötti súrlódások. A szovjet felső- és közép­fokú szakoktatási intézmé­nyek — az elmúlt évekhez viszonyítva —■ idén fogad­ták a legtöbb külföldi hall­gatót. A legnépesebb cso­port — mintegy 2000 fő — Vietnamból érkezett. Csak­nem 600 egyetemi hallgató és aspiráns jött az NDK-ból, több mint 400 Magyarország­ról. Sokan képviselik Mon­gólia, Kuba, Algéria, Nigé­ria, Mali, Szudán, Afganisz­Mezőgazdasági sugárkezelés Az emberi táplálékul szol­gáló növényi és állati ere­detű anyagok megromlását a előtt j én jabban nem és nem megy az ügetőn, ép­pen ezért nagyon megörültem, hogy a versenynap dél- belebotlottam turf- lap újságíró ismerősömbe. Na, ez majd mond valamit, elvégre már hajnalban kinn van a pályán, figyeli, mit ügetnek, hogyan ügetnek a pacik, ismeri az ossz ősöket a ló Árpádig bezárólag, azaz nem is tudom, kihez vissza­menőig, mindenesetre csak nem hagy cserben! S főleg a hatodik futamot ajánlom figyelmébe, ha tö­rik — ha szakad, ott nyerni szeretnék, már csak azért is, hogy ne legyek minden ver­senynap után feleségem rossz vicceinek a tárgya. Arról nem beszélve, milyen kellemetlen gyalog hazamenni a Kere­pesi útról Óbudára, még akkor is, ha közben az ember a cipőt eladta s nincs mi szo­rítsa a lábát. És mentőm és támaszom forgatja is a turfot és beavat a titokba, én meg iszom a sza­vait, mintha az eső lenne, magam pedig a szomjazó föld. — Hát kérlek, itt van ez az Oda-Vissza, remek formába jött, eléggé elölről indul, a táv is megfelelő részére, 2100, s még a kissé puha talaj is mellette szól. — Kösz, kösz — rebegem Logikus magyarázat — őszinte kösz, az összes párnákat ráteszem az asz- szony és gyermekeim feje alól, aztán majd úgyis ve­szek újakat a nyereségből. De ő még nem fejezte be. — Persze, erős ellenfél le­het az élről Óperenciás, a legutóbb 29.5-ös második kört ment, plusz hármas befutó, s azt pedig a hajtója, Soós nagyon szereti. Mindent megértek, a hálá­tól könnyfátyolosak lesznek a szemeim. — Értem barátom, értem, tehát oda-vissza tegyem meg az Oda-Visszát! Helyes, köl­csönkérek, vagy zálogba te­szem a téli tüzelőt, de úgy cselekszem, ahogy mondod. Leint. — Csak lassan a testtel! Ez az Óvodás hátulról a meg­lepetés lova! Egyenletes az ideje, valamit lop a startnál és máris a többi nyakán van, akkor pedig aligha kell a nyerőt keresni. Most értek meg igazán min­dent, az előbb még a gyá­szos butaság kerülgetett. S lelkesedem: — Hát persze, játsszak hár­mas befutót, azt akarod mon­dani. Ezt a hármat keverjem meg, és külön OTP-fiókot rendezhetnek be részemre. Az ég áldjon, jó fiú, hogy így megkönyörültél rajtam. Harlem még mindig nincs nála záróra, tűnődve mondja: — De ha a Patkó Bandi feltámad, lőttek az összes ed­digi teóriának! A hajtója, Szabó beteg volt, nagyon le van maradva, alig hiszem, hogy nem megy rá a díjra. Vagy itt van ez a Reggel! Egyetlen hároméves a me­zőnyben! Hiába, nem jelöli a lap, könnyen betörhet. Kezdek elcsüggedni. A lap­ban ő nem jelöli, de nekem privátim jelöli — mi ez? Pe­dig közben már Örömhírt emlegeti, de fölhívja a fi­gyelmem Orthodoxra is. — Kitűnő származás! Akár­csak Ómassa! Talán hasz­nált neki az edzőcsere. Egészen kétségbeesem és ki­fakadok ■ — Dehát az ördögbe is! Mégis melyik nyer, lassan az összes indulót felsorolod. Vagy talán te sem tudod?! Nem érti indulatomat, s higgadtan feleli: — Hát honnan tudnám, melyik nyer! Mit gondolsz, ha tudnám, szükségem lenne rá, hogy havi fixért izzadjam ki nektek a tippeket? Nagy S. József bennük mindig jelen levő mikrobák és enzimek okoz­zák. Ezeket radioaktív be­sugárzással részben vagy egészben el lehet pusztítani, illetve szét lehet roncsolni. Ez a tartósítási mód ma már tű1 van a kísérleti stádiu­mon, világszerte gépkonst­rukciók születnek ipari mé­retű alkalmazásra, többnyi­re gamma-sugaras kobalt su­gárforrással. A Szovjetunióban külön kutatóintézetek és kísérleti állomások foglalkoznak a ra­diációs eljárások tökéletesí­tésével. A képen látható, te­herautóra szerelhető „Kolosz” elnevezésű gamma-sugaras be­rendezés is az ő alkotásuk, so­rozatgyártására 1969—1970- ben kerül sor. Az új konst­rukció kísérleti útja során több mint 9000 kilométert tett meg, 25 kolhozban, szovhozban és kísérleti gaz­daságban fordult meg, mi­közben számos mezőgazda- sági növény — árpa, cirok, kukorica, dohány, búza, kö­les, burgonya stb. vetőmag­jának, termésének besugár­zását végezték el vele — a legteljesebb sikerrel. A kí­sérletek során szerzett ta­pasztalatokat felhasználják a nagy sorozatban gyártandó berendezés végleges konst­rukciójának kialakításánál. tán, India, Libanon, Nepál stb. fiatalságát. Néhány száz főt tesz ki a Finnországból, Franciaországból, Olaszország­ból és má,s nyugat-európai országokból, valamint a La- tin-emerikából érkezett hall­gatók száma. Ebben a tan­évben a Szovjetunióban a vi­lág 128 országából származó 25 ezer diák fog tanulni. NYÁR Ava Gardner hollywoodi filmcsillag egy ízben a „jó er­kölcsök hazájában”, Spanyol- országban töltötte szabadsá­gát. A strandon hevert és bi­kiniben sütkérezett, amikor hozzálépett a rendőr és tisz­telegve megszólalt: — Bocsásson meg kérem, de nálunk, Spanyolországban tilos kétrészes fürdőruhát vi­selni. — Oké. Nos, melyik részt vessem le? Az alsót, vagy a felsőt? rm buhiw BUMPE&n 81U0RIPARI VflLU kiállítása a Budapesti Nemzetközi Vásár 8-as pavilonjában. ■kié****** A „BUBIV" MÁRKA: MINŐSÉG, JÓ ÍZLÉS! MEGHÍVÓ ssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssss A Villamos Berendezés és Készülék Művek minden kedves vevőjét MEGHÍVJA a Budapesti Nemzetközi Vásáron rendezendő r'f -ívifi-.i,- ,, ; >, , .V. .. árubemutatójára. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. BNV- PETŐFI CSARNOK l/B SZEKCIÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom