Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-17 / 111. szám

Szóvá tették - válaszoltak Lesz zebra Monoron Megírtuk, hogy a monori fő­téren balesetveszélyes a közle­kedés, .^ebrahiány” miatt. Er­re válaszolva Borbély Mihály rendőrhadnagy, a járási rend­őrkapitányság közlekedési elő­adója elmondotta, hogy hama­rosan újrafestik a zebrát. Egy­két napot azonban várni kell, jelenleg ugyanis a zebrafestő gépek elakadtak valahol... Reméljük, mielőbb ideérnek. Vb-ülés lesz ma délelőtt 9 órakor Úri­ban. Beszámolnak a kultúr­otthon munkájáról és a tudat­formálás tapasztalatairól. Ügyeletes Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron: dr. Balogh József (Ady Endre út), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Ve­rsesen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gy ógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-te- lepi. MONQBVIDtKI PEST MEGYEI HÍRLAP K Ü L Ó N'K I fi/D A S A XI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1969. MÁJUS 17., SZOMBAT A járási vb napirendjén: pályaválasztás, továbbtanulás Elzárkóznak a tsz-ek Továbbtanul: 1270 diák A májusi járási vb-ülésen a művelődésügyi osztály vezető­je a pályaválasztási munkáról, az általános és középiskolások továbbtanulásának lehetősé­geiről tartott beszámolót. A középiskolát végzett diá­kok egyetemeken, főiskolákon, felsőfokú technikumokban, iparitanuló-intézetekben, egészségügyi pályákon tanul­hatnak tovább. Az általános iskolák nyol­cadik osztályát végzők kö­zül járásunkban 70-en he­lyezkedhetnek el a kis­iparban, 120-an a ktsz-ek- ben, 84-en a Monori Állami Gazdaságban, a Vecsési VIZÉP-nél, a Monori Gépjavító Vállalatnál, a fogyasztási szövetkezetek­nél ... Munkalehetőség van tehát bőven... MIT KÉNE TENNI? Maglód művelődéséről — Hol a maglódi művelő­dési ház? — kérdezi egy Mag­lódra vetődött idegen. ^ Elkisé- rem a Steinmetz kapitány úton álló épülethez és beveze­tem egy nagy terembe. — Ez az — mondom neki. — Ez?!? — tárja szét csodál­kozva' karját. — Lehetetlen. Ámulata érthető, hisz itt minden inkább emlékeztet egy évek óta elhanyagoltan álló, embereket sosem fogadó rak­tárhelyiségre, amelyben né­hány szennytől ragadó asztalt és széket tárolnak, semmint művelődési házra. A vendég látogatásáról szóló történet persze nem igaz, leg­főképpen azért, mert még sen­ki sem kérdezte meg, hol a maglódi lúűvelődési ház. De folytassuk a kitalált vendég, kitalált kérdéseit! — Hol szórakoznak a mag­lódi fiatalok? Válaszom: — Van egy mozink, egy kis­Lőállásbán Horváth Olga, a köregységekel számlálja. Péterffy felvételei rossz fényt vetnek községünk­re. De úgy gondolom, le kell ígnom, hogy meghallják az illetékesek, s megpróbáljanak tenni valamit. A művelődési házról az előzőeket kiegészít­ve: a falak rossz állapotban vannak, d^ viszont a pókok nagyon jól érzik magukat a sarkokban, a színpad alatti raktárak állapota minősíthe­tetlen. A tereimben a por már az egészségre is ■ veszélyes le­het. Mikor takaríthattak itt ki utoljára tisztességesen? — ne is próbáljunk erre válaszolni. A művelődési ház tehát bot­rányosan néz ki, de ami ennél még elszomorítóbb, s egyúttal bizonyos fokig érthető is: sem­mi programja nincs. Az első negyedévben itt rendezvény nem volt. Április 6-án, húsvét hétfőn tartották á premiert egy úgynevezett húsvéti bállal. E korai starttal valószínűleg Maglód vezeti a járási rang­sort — hátulról. Szégyen. Ez a húsvéti bál viszont újszerű volt, önkiszolgálták magukat a vendégek. Aki szórakozni akar — gondolom, ez lehetett az elv — rendezze be a termet, töröl­je le a székeket, mossa le az asztalokat, hozzon hazulról asztalterítőt, ha inni akar, bü­fé híján vegyen magának a közeli kisvendéglőben, vagy a cukrászdában innivalót. Mind­ezért mindössze öt forint belé­pőt fizet, azért nem többet, mert a rendezőség a bál kez­detén még nem tudja, az med­dig is fog tartani. A község vezetői látják mindezt, de nem tesznek sem­mit. Vagy talán nem is látják?-Irodalom, képzőművészet, zene. sakk, népi tánc, stb., is­meretlen fogalmak községünk­ben. Igény lenne rá, bár az el­múlt évek kulturális mélypont­ja nagy pusztítást végzett. De ha a jelenlegi művelődési ház a legáltalánosabb igényt — a táncmulatságokét — sem elé­gíti ki, mit várhatunk az előbb felsorolt, komolyabb területe­ken? A klub. Van egy ígéretes kezdeményezés, a fiatalok va­sárnaponként rendszeresen összejönnek a klub keretében. A zenekar a játékáért pénzt nem kap, a terein takarítását viszont a fiatalok maguk vég­zik. Az, hogy a művelődési ház valamivel tisztességeseb­ben néz ki, mint egy-két hó­nappal ezelőtt, nekik köszön­hető. S most jön a csattanó: támogatást nem kapnak. Sőt, tevékenységüket állandóan akadályozzák azon a címen, hogy amit végeznek, „masze­kolás”.' Pedig mindössze szóra­kozni szeretnének. A klub taglétszáma már a 150 főt is túllépte, de még egyetlen felnőtt sem vette ma­gának a fáradságot, hogy megnézze, mit csinálnak, ho­gyan szórakoznak. Pedig ebből a magból ki lehetne indulni. Varga András A fővárosban Pest megyéből 3500-an nyerhetnek felvételt a szakmunkásképző és kereske­delmi szakiskolákban, a mono­ri gimnáziumban 160, a vecsé­si gimnáziumban'40, a gyors­ós gépíró iskolában 70 tanuló továbbtanulása biztosított a jö­vő tanévben. Járásunkban az 1968 69-es tanévben 1598 tanuló végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát, s 1270-en jelentkez­tek továbbtanulásra. 474-en a középiskolát választották, 710 tanuló szakmunkásképzésre je­lentkezett. Tavaly a tanulók­nak csupán 41 százaléka kérte felvételét az iparitanuló-isko- lákba, s ez a megyei átlag alatt volt, most azonban 56 százalé­kos az arány, emelkedés mu­tatkozik. Nem csökkenő az ér­deklődés az gyors- és gépíró iskola iránt, 86 tanuló szeretne itt továbbtanulni. Háromszáz- hatan állnak rögtön munkába, főleg szociális körülmények miatt. A járásban működő üze­mek 273 általános iskolát végzett diákot tudnak fog­lalkoztatni 4—6, illetve 8 órás munkaidőre, de szük­ségük van 27 gimnáziumot végzett, 20 technikumot és 21 egyetemet végzett fia­talra is. A szakközépiskolákban — az eddigi adatok szerint — kevés tanuló nyert felvételt, ennek a kollégiumi elhelyezés az oka, csak .minimális számban tud­nak vidéki diákokat elhelyez­ni. Kevesen jelentkeztek me­zőgazdasági szakiskolába. Az ok? A gyér érdeklődés s a kor­látozott lehetőségek. A tsz-ek elzárkóznak á fiatalok szer­ződtetése elől, inkább szakem­berek irányításával szakmun­kásokat alkalmaznak. Sőt: a tsz-ek még a nyári idénymun­kára sem veszik igénybe a fiatalokat: 140-et tudnak fog­lalkoztatni, holott 800—900 je­lentkező lenne. Gyomron 25, Vecsésen 34, Monoron 122 tanuló végzi el az idén a középiskolát. A tanulók pályaválasztásában komoly szerepet kap a KISZ-szervezet, részben ennek is köszönhető, hogy a pályaválasztás most jó­val reálisabb képet mutat, mint az eddigiekben, csökkent a di­vatos pályák iránti érdeklődés. (koblencz) Hatvanegy tevékeny esztendő Bizonyára sokan ismerik Gyömrőn, de talán a kör­nyező községekben is No- vák Margitot, a még min­dig fiatalos lendülettel tevé­kenykedő Margitkát. A gyöm- rői moziban találok rá, ott pénztáros. Ideje nagy részét azonban társadalmi tevé­kenysége tölti ki. — Jó néhány éve már, hogy a községi nötanács titkára vagyok, s nagyon szeretem az asszonyok ügyes-bajos dol­gait intézni. Öt évvel ez­előtt, amikor a tanácstól nyugdíjba mentem, meg akar­tam válni ettől a tisztségtől, aztán mégis úgy döntöttem, hogy maradok. Azóta is ren­geteg munkám akad, de szí­vesen csinálom. Margit néni nemcsak a nőtanács titkára, hanem az Erzsébet telepiek tanácstagja, állandó bizottsági titkár és pártbizalmi is. Szóval igazi társadalmi munkás. Néhány hónapja sikerült megszer­veznie a TIT-előadásokat, s részt vesz minden tanácsülé­sen. Több fontos intézkedést kiharcolt, mellyel körzeté­nek, a Gyóni Géza és Imre utca lakóinak problémáját megoldotta. A gyömrői öregek is szí­vesen emlegetik nevét. Ré­sze van abban, hogy létre­hozták az öregek napközi otthonát. Többször megláto­gatja itt az öregeket, prob­lémáik felől érdeklődik. Mar­gitka — mert általában csak így szólítják őt — nem feledkezik meg az öregek napjának rendszeres meg­rendezéséről és az öregek megajándékozásáról sem. Hatvanegy éves lesz és korát meghazudtoló frisse-, séggel dolgozik a közössé­gért. — Tudja, szeretem amit csinálok. Nincs sok szabad időm, de ha dolgozom, ak­kor pihenek is. Hazafelé megyek, s azon gondolkodom, milyen jó vol­na, ha mind többen tekinte­nék a közügyet saját ügyük­nek is. Ügy, mint Novák Margit. Gér József PILLANATKÉP SZÉK A JÁRDASZÉLÉN szék áll az utcán, a betonjárda szélén. Az úttes­ten monoton robajjal lüktet a forgalom az igyekvő em­beri élet szívritmusában. A szék mögött is nyüzsög az élet, a járdán. Könnyedén surranó gyerekkocsikban kismamák magabiztos lép­tekkel tologatják a remény­ségüket. Iskolás gyerekek könnyű, ficánkoló léptekkel táskáikat vidáman lóbálva, kacarászva szaporáznak az iskolába. A piaci nap forgatagában mozgó-nyüzsgő tömegből né­ha csak egy arc villan, kosa­rat, szatyrot szorongató kéz lódul, hol erre, hol arra. öreg lépés csosszan. bot koppan, köszönések ölelkeznek, sietve szétrebbennek. Minden mo­zog, minden él. csak a szék áll a járda szélén. Kivetett bolyaként a tenger sodrásá­ban. A széken ember ül, öreges roskatagságban. Nagy kari­más fekete kalapja alól előbb látszik szélesre pödrött, ma­gyaros bajusza, mint a sze­me tükre, ölbe tett kézzel ül, maga elé meredten, mintha imádkoznék. Ügy ül ott, mintha semmit se’ látna ma­ga körül a szüntelen változó eleven életből. Csak néz, s figyel, mint aki vár valami­re. Ez a csendesült figyelés, feszült várakozás része az életnek. Nem lehet mindig sietni. Meg kell néha állni, le kell néha ülni, s tudni kell várni. Valakit, valamit, akár­mit. Csak jön már, ki észre­vesz bennünket, s megáll az útszélre tett székünk mellett, s merengő magányunkon se­gít. A nagy tömegben va­gyunk igazán egyedül, s vá­runk valaki mást, valami mást. S ha álmaink orsójáról na­gyon lepergett már a fonál, ■marad a várakozás, a nyuga­lom. S hogy valaki elénk tol­ja kerékpárját, s forintját csúsztatva ránk bízza. (ej) STOCKHOLM Laser-sugaras Doktor Faustus < A lasersugarakat egészen újszerű célra használta fel egy fiatal svéd színházi rendező. A Doktor Faustus stockholmi előadásán a Faustus által élet­re keltett lelkeket jeleníti meg lasersugarak segítségével. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Egy erkölcstelen férfi. Gyömrő: Csapda. Maglód: Tavasz az Oderán. Mende: A legtitkosabb ügynök. Monor: Feldobott kő. Nyáregyháza: Fényes szelek. Pé­teri: Magányos villa titka. Tápió- sáp: Az utolsó betyár. Tápiósüly: Sógorom a zugügyvéd. Őri: Un­gern báró végső tévedése. Üllő: Egri csillagok I—n. Vasad: Boldog Alexandre. Vecsés: San Gennaro kincse. Hét végi sportmoxaik Botrány Monorí-erdőn — Modern öltöző Úriban — Birkózás Elszaporodtak a járás lab­darúgópályáin a botrányok. Az elmúlt vasárnap a legsú­lyosabb eset a Monori-erdő— Mende találkozón történt. Perge játékvezetőnek többször félbe kellett szakítani a mér­kőzést, mert a nézők közül többen beszaladtak a pályára. Egyikük meg is ütötte Tóth Dezső mendei játékost. Szán­tai Sándor monori-erdei nézőt a járási labdarúgó szövetség hat hónapra eltiltotta a pálya látogatásától, és a csapat négy soron következő mérkőzésére szövetségi ellenőrt küld ki. A monori-erdei eset figyelmez­tető lehet néhány más csapat számára is. A járási labdarú­gó szövetség fegyelmi bizott­sága a jövőben nem riad visz- sza attól sem, hogy a botrá­nyos jeleneteknek pályaeltil­tással vessen véget. ★ . A minap Úriban felkerestük a sporttelepet. Borbás János sportköri elnök kalauzolt min­ket. — Kétszáznegyvenezer forintba került ez a modem öltöző — mondja. Belülről is megnéztük a va­lóban impozáns létesítményt, a járás egyik legszebb öltö­zője ez. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a Mende—Gyömrő szom- szédvárrangadó iránt, mindkét községben. Mend én nézőcsúcs­ra számítanak, a hazaiak leg­jobb összeállításukban lépnek pályára. Gyömrő is teljes csa­patát vonultatja fel, Kele és Szalai is ott lesz a vasárnapi rangadón. Az ígéret szép szó ... Gyöm­rőn rendezi meg a JTS jú­nius 8-án a járási spartakiá- dot. Gyömrőn a négy iskola vállalta, hogy a spartakiádra megtisztítja a salakpályát a fűtől. A központi iskola már hozzákezdett... Az idő sür­get. ★ Totótippjeink a járási baj­nokságra: Mende—Gyömrő x, 1; Üllő II—Vecsés II x; Mo­nori-erdő—Tápiósüly 1; Pilis II—Maglód II x, 2; Űri—Mo­nor II 1; Tápiósáp—Káva 1; Ecser—Gomba 1; Nyáregyhá­za—Vasad 1. ★ Birkózás. A Monori SE bir­kózói egymás után két vasár­nap léptek szőnyegre, s jó eredményeket értek el. Áz Abonyban megrendezett keleti területi úttörőbajnokságon a különböző súlycsoportokban Bán Imre első, Dodog Sándor és Hochstein Zoltán második. Juhász László, Gulyás János és Lung András harmadik lett. A Cegléden megrendezett Alföld Kupa ifjúsági birkózó- versenven a nehézsúlyban Romházi Ferenc a harmadik helyen végzett. ★ A birkózó szövetség hivata­los lapjában olvastuk: az 1968. évi keletterületi ponttabellán 19 felsorolt egyesület között a monori birkózók az előkelő 8. helyet foglalják el, meg­előzve olyan sportegyesülete­ket, mint Abony, Nagykőrös, Szolnok, Váci Dózsa, Püspök­ladány, Hajdúszoboszló, Nagy- káta. (gér — oláh) Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, ismerő­söknek. akik szeretett felesé­gem, édesanyánk, testvérünk Marton Rudolfné temetésén meg­jelentek, sfrjára koszorút, virá­got helyeztek, részvétükkel bá­natunkat enyhítették. A gyászoló család. vendéglőnk, ennek kulturáltsá­gi fokára most nem akarok kitérni, na és ami fontos van községünknek négy — remé­lem, nem tévedtem — kocsmá­ja. Akinek ez nem elegendő, az mehet Gyömrőre, Men déré, Ecserre, vagy Budapestre szó­rakozni. — Mivel rosszmájú vagyok, hozzáteszem: — Látja kedves vendég úr, községünk minden lehetőséget megad fia­taljainak. De nem rosszmájúság ez, inkább igen komoly aggódás. Hová tűntek a szórakozási le­hetőségek Maglód életéből, mi­lyen lehet a maglódi művelő­déspolitika, van-e ilyen egyál­talán? Nem akarok csak rosszakat; írni. Ami Maglód kulturális életét illeti, el kell ismerni, van egy nagyon szépen fejlődő könyvtárunk. De ezzel, sajnos, vége, nincs tovább. A továb­biakat, a részleteket már szé­gyenkezve írom, mert nagyon Gimnazisták lóversenye I zett 7. számú céltáblára lőt- í tek, méghozzá elég jól, 50 ! százalékos eredménnyel. Töb­ben értek el 24—25 köregysé­get, ami ugyancsak jónak számit. (gér) A honvédelmi oktatás ke- j rétében rendezték meg a mo- nori gimnázium elsősei részé- | re a kispuska-lóversenyt. A lövészetet Kovács Péter tar­talékos százados vezette. A fiúk és a lányok az úgyneve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom