Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

fMI MIC/II kJüHüd 19Ö9. MÁJUS 1G., PÉNTEK 8zeniiivegvásár A napokban Monoron voltam, s megálltam a gyorsbüfé előtt a járdaszi­geten. Ott a vonatra vagy buszra várók serege sütké­rezett. Tökmagoztak, lán- gost ettek, fagylaltot nya­logattak. Felismertem egy ismerő­söm a tömegben, és csen­desen elbeszélgettünk. Közben a büféből kijött egy kuszáit hajú, maga­sabb atmoszférára , fűtött férfi és' jobbra-balra te- kintgetett. Biztosan keres valakit — gondoltam. Ek­kor megakadt rajtam a szeme, s hosszasan nézett. Ez ismer engem? — tűnőd­tem. Lehet, hogy én is is­merem, de nem tudom, ki lehet. Ezután a tekintete másfelé révedezett, de nem­sokára ismét engem vett célba, már közeledett is fe­lém, s hirtelen megszólalt. — Uram, vegye meg a szemüvegemet. Száznegy­ven forintba került, oda­adom hetven forintért. Szemüveget viselek ugyan, de utcán még nem vásároltam, elhárítottam hát az ajánlatot. Tovább­ment, és keresett egy újabb kuncsaftot, annak tette meg ajánlatát, szintén sikerte­lenül. Bement a büfébe, ké­sőbb ismét kijött, újból hozzám fordult, ideadja a szemüveget hatvanért, mondta. Erre felfigyelt a hátam mögött egy férfi és odaszólt neki: — Mutassa. Feltette a szemüve­get, a zsebéből elökotorá- szott egy írást, nézegette, jónak találta és azt mond­ta: — Tudja mit? Adok érte ötven forintot. — Jól van. adja ide a dohányt, apuskám. Az üzlet megköttetett, s az atyafi az ötvenessel mo­hón visszasietett a büfébe. (cm) Külföldön is üdülhetnek a mezőgazdasági dolgozik A MEDOSZ-ban összeállí­tották a mezőgazdasági, az er­dészeti és a vízügyi dolgozók idei üdültetési programját. A lehetőségek idén jóval na­gyobbak a tavalyinál, hiszen legalább tíz-tizenöt százalék­kal több dolgozónak lesz mód-' ja arra, hogy szebbnél szebb nyaralóhelyeken tölthessen el két hetet. A szakszervezeti üdülőkbe hozzávetőleg 19 ezer vendé­get utalnak be, s a mezőgaz­dasági üzemek által fenn­tartó bt nyaralóközpontakba n további 13 500-an találnak majd felüdülést. Idén kiszéle­sítik a külföldi csereüdülteté­si akciót, 1400-an a Szovjet- unióban, Belgiumban, Olasz­országban és Ausztriában tölthetik szabadságukat. A lengyel mezőgazdasági szak- szervezettel megállapodás jött létre a kedvezményes áron magyar mezőgazdasági dolgo­zók gyermekei , üdülhetnek majd a lengyel tengerparton. Egyelőre 400-an vehetik igénybe. Az üdülőkben felkészültek a nyári szezonra. Gyulán 400 személyes gyógyüdülő épül, negyvenmillió forint költség­gel. Az épületet néhány hét múlva átadják. Csopakon 150 személyes nyaralót emelnek az állami gazdaságok, a szak- oktatási intézmények dolgo­zói számára pedig Keszthelyen rendeznek be korszerű üdülőt. Csókariadó A Balaton vidéki csókák védszövetséget kötöttek a ra­gadozók ellen. A Szentgyörgy- hegy nyugati oldalának me­redek sziklafalán kolóniát ala­kítottak, és több százas csa­patuk a bazalt összes üregét fészeknek vette igénybe. A ve­szély idején a madártanya őr­zésére otthon hagyott csókák percek alatt több kilométeres körzetben „riadóztatják” a csapatot, s fülsiketítő lármát csapva, hatalmas tömegben egyesülve űzik el a ragadozó­kat. A szemtanúk szerint máris külön őrcsapat vigyázta a fészkek nyugalmát. --------------------- / A közegészségügyi szakem­berek véleménye arról, hogy milyen szempontokat helyesés érdemes figyelembe venni a nyaralási tervek összeállítása­kor ... A nyaralási hely megválasz­tásában fő tényező az üdülésre menő ember egészségi állapo­ta és a nyaralóhely klimatikus és egyéb egészségügyi adottsá­ga. Aki egészséges, bárhova elmehet nyaralni, de a Szőlőm úzeu m Európa a Mecsekben A Mecsek napsütötte déli lej- [ tőjén valóságos „szőlőmú­zeum” alakult ki. Hazánk leg- j nagyobb szőlőfajta-gyűjtemé- j nye ez, s Európában is csak egy franciaországi, a montpei- lieri gyűjtemény múlja fe­lül. Az első oltványokat 1952 tava­szán ültette el itt Németh Márton, a Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet tudomá­nyos főmunkatársa. Azóta ál­landóan szaporítja a „múzeumi Paradicsomérlelés — gázzal A laikus számára meglepő új mezőgazdasági eljárások Közül is kiemelkednek a ker­tészetek modern berendezé­sei. Képzeljünk csak el egy 150—200 méter hosszú, 9 mé­ter széles és 2 és fél méter magas alagutat, amelynek fa­lát áttetsző műanyagfólia alkotja. Ebben az „épít­ményben” már kényelmesen elférnek a munkagépek, bel­sejében tetszés szerint szabá­lyozhatják a klímát és a különféle kertészeti kultú­rákat magas jövedelmező­ség mellett termeszthetik. Nincs tehát szükség a költ­séges üvegházakra. A fóliasátrak alatt érde­kes kísérletsorozat kez­dődött a Kertészeti Egye­temen. A kutatók megállapították, hogy a paradicsom érése tulajdonképpen már koráb­ban befejeződik, de a bogyók nem megfelelő színe miatt néhány napot várni kell a szedéssel. Kiderült az is, hogy a növény érés közben eti­léngázt termel és ennek a folyamatnak köze van a színeződéshez. A legújabb próbák szerint az üvegbázat helyettesítő műanyag-„sát- rak” alá kis mennyiségű eti­léngázt fuvatnak, és ezzel közvetlenül is segítik a 11- kopin képződését. Ennek az anyagnak ugyanis döntő sze­repe van a paradicsom pi- rosodásánál. Ily módon akár egy héttel is előbbre lehet hozni a szedési időt, ami tovább növeli a jövedel­mezőséget. A gazdaságosság fokozására másik érdekes le­hetőség is kínálkozik. A pá­ratartalom szabályozását au­tomatára akarják bízni oly módon, hogy egy központi vezérlőteremből figyelemmel lehessen kísérni, az adott időpontban mennyi nedvessé­get kapnak a növények. A fóliás megoldással négy­zetméterenként 50—100 fo­rintos tiszta jövedelmet ér­hetnek el a gazdaságok. A fűtéssel ellátott sátorban azonban idén tavasszal, a spenót termesztésével négy­zetméterenként több száz forintot kerestek a nagyüze­mek. Kopasztó viasz Űj viaszkészítményt állított elő Veszprémben a Magyar Ás­ványolaj és Földgázkísérleti Intézet. Elsősorban a baromfi­ipar gondján segítettek a sajá­tos szerkezetű anyaggal, amely kiválóan alkalmas a szárnya­sok kopasztására. A Baromfi- ipari Országos Vállalat kecs­keméti telepén már ki is pró­bálták. tárgyak számát, es ma mar Európa valamennyi szőlőter­melő országát képviselik az itt elhelyezett fajták. Ezekben a napokban, hetekben újabb 130 szőlőfajta oltványait ültetik el a Mecsek lankáin. Ezeket Franciaországból, Csehszlová­kiából, Olaszországból, a Szov­jetunióból és az NSZK-ból kapta az intézet. Ily módon a szőlőfajták száma ma már megközelíti, sőt az al- fajtákkal és a kiónokkal (származékokkal együtt meg is haladja az ezret. Fontos kutatási program szín­helye is az élő múzeum. Min­den fajtából 15—15 tőkét ne­velnek fel, és állandóan figye­lemmel kísérik, hogy az eset­leg kiemelkedően jó tulajdon­ságú fajtákat elszaporítsák, be­vonják a hazai köztermesztés­be. túlzásoktól természetesen neki is óvakodnia kell. Elsősorban a túlzott napfürdő­zés lehet ártalmas. A nap ibo­lyántúli sugarai ellen ugyanis a szervezet a lebarnulással, a fokozott pigmentációval véde­kezik, az ehhez szükséges anyagot azonban a vörös vér­sejtjeinkből vonja el. A nap­fény túlzott „adagolása” tehát átmenetileg a vörös vérsejtek hiányát idézi elő, amire a szer­vezet ezek fokozott termelésé­vel válaszol. Szívbetegeknél, magas vér­nyomásban szenvedőknél, inf­luenza, tüdőgyulladás, általá­ban gyulladásos betegségek után, fekélybetegségben, anyagcsere-bántalmakban szenvedőknél különösen ártal­mas lehet a sok napozással, fürdéssel, úszással járó foko­zott anyagcsere és az előbb említett, lökésszerűen növekvő vörösvérsejt-termelés. Ugyan­ez áll a neuraszténiásokra, idegbetegekre is. Az ilyenek tehát jobban teszik, ha előny­ben részesítik a szárazabb le­vegőjű, megnyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. A helyes üdülés egyik fontos kelléke környezet- változás, aki tehát egész évben ingerdús környezet­ben, zajos, idegesítő mun­kahelyen dolgozik» jól te­szi, ha pihenőjét minél csendesebb, megnyugta­tóbb helyen tölti. Ingerszegény környezetben élő emberek, főleg fiatalok részére viszont a változatos, progra­mokban, élményekben gazdag nyaralás jelent felfrissülést. Egzotikus tehenek A hágai állatvédő egyesület nemrég tudomást szerzett ar­ról, hogy a bostoni állatkert hat tehenet rendelt Hollandiától. A társaság nyomban levelet írt Bostonba, és kifejezte abbeli aggályait, hogy a teheneket Bostonban esetleg a vadállatok ete­tésére akarják felhasználni. A Bostonból kapott válasz így hangzik: „Egyáltalán ne aggódjanak a tehenek sorsáért. Megál­lapítottuk, hogy városunkban a gyermekek kétharmad része csupán a moziban látott még tehenet. Ezért elhatároztuk, hogy állatkertünket kiegészítjük tehenekkel. Példamutatóan gondos­kodni fogunk róluk.” Japán fotó- és filmtechnika A japán Camera Industry Association 13 cége részvételé­vel kiállítás nyílt Budapesten a Technika Házában. Tizenhá­rom vállalat 39 különböző típusú fényképezőgéppel vonul fel. Ezenkívül bemutatnak 10 különleges filmfelvevő gépet és 8 filmvetítőt. A gépek között az egyik legérdekesebb a 180 fokos látószögű, úgynevezett halszemobjektív. íme a kép: „így lát” a halszemobjektív. Korrózió ellen ÓLOMPASZTA Űj, korrózióvédő ólompasz­tát állítottak elő a veszprémi Nehéz vegyipari Kutató Inté­zetben. Elsősorban a vegyipar veszi hasznát, de alkalmas föld alatti vezetékek és távve­zetékek védelmére is. A foko­zott korróziónak kitett — sav­val érintkező — vasfelületeket eddig is ólommal védték. Az ólmot azonban mindeddig komplikált és lassú módszer­rel olvasztották, illetve he­gesztették rá a tartályok fa­lára. Az apró szemcséjű ólom­porból előállított pasztát rend­kívül egyszerű módon, ecsettel rakhatják fel. Az új szert rö­videsen üzemi méretekben is készíti a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet. — Mire jó a bajusz? (Kertész László rajza) A Kis-Balatonra nagy csapatban tértek vissza a vi­dék legfalánkabb balás zmadarai a kárókatonák, más néven kormorá- nok. Ezeket a vad­kacsánál nagyobb testű madarakat Ázsia egyes ré­szein a halászok — mint vadászok a sólymot — zsák­mányszerzésre is felhasználják. A Kis-Balato- non idén is népes állomány, mint­egy 550 kárókato­na foglalta vissza fészkét. Az ügyes halász­madarak rendkí­vül nagy vámot szednek a Kis- Balaton halállo­mányából. Test­súlyuknak meg­felelő halmennyi- séget, tehát na­ponta együttesen mintegy ezer kiló halat fogyaszta­nak. A madarak, a természetvédelmi megfigyelők sze­rint, néhány éve már messzibb vi­zekre is elkalan­doznak, és zsák­mányukat a kö­zép-dunántúli ha­lastavakban pótol­ják. X inyitottak a stran­dok. A feleségem hajnalban felráz és bíztat: — Én már összecsomagol­tam, kelj fel, ilyenkor még ke­vesen vannak. Mivel mindenki így gondol­kozik, a busz tömve van. A fe­leségem nagy pofont kever le egy fiatalembernek, hogy ne szemtelenkedjen. Majdnem egy időben kapom én is, egy fiatal hölgytől, aki kiabál, hogy ne szemtelenkedjek. Ki­tör a pánik. A feleségem a pártomra áll és azzal vádolja a Uipircsodát, hogy le akart szó­lítani. Buzgón támogatom és a vita közben vesszük észre, hogy két megállóval túlmen­tünk a strandon. Mindegy. És tényleg az. Mert kígyózó sorok. Én ka­binosnak álcázom magam, a derekamra csavarom a törül­közőt és állandóan fütyülök. Beveszik. Levetkőzöm és kilé­pek a harmatos fűre, melyen üvegcserepek csillognak. Jön a nej, le a pokrócot, heverés. Eget a nap. Ö falevelet tesz az orrára, verejtékezik, vörös, mint a kacsa, ha sütik és azt mondja, hogy jaj. de kellemes. Én a pokróc alá bújok és bár meleg van, de legalább sötét Strandszezon is, a hajnali fáradalmaimat ki­pihenhetem. Pihenhetném: egy tag ráül a fejemre és leszólít­ja a feleségemet. Az elküldi a pokolba, és én sajnálom az il­letőt. Rájövök milyen könyör­telen a feleségem. Ez a megér­zés még jobban elmélyül ben­nem, mikor felhajtja fejemről a pokrócot és leönt egy fürdő­sapka vízzel, hogy hajh’, de finest! Becipel a hideg vízbe. Kék a szám és mély a víz. Úszunk. Én és a két bogár. Az egyik halott, a másik utolsó útjára kíséri. Kezdődik a hullám, le­nyelem a két bogarat. Sikítok. A feleségem boldog — azt hi­szi, jól érzem magam. Ugrál, visong. Pont a lábamon. Nem rontom az örömét. A két bo­gárra nyelek egy kis vizet is. hogy jobban csússzon. Viszket a gyomrom és a hullám perio­dikusan ellepi a fejemet. Kint vagyok a vízből. Belé­pek egy vaniliafagylaltba. Bent vagyok a vízben. Mosom a talpamat. A feleségem nap­ernyőt bérel. Én megpróbálom kinyitni. A feleségem hűtlen lesz, és elviszi egy szélesvállú szőke emberhez, aki gúnyosan rámmosolyog s kinyitja az er­nyőt. A feleségem visszajön és gúnyosan rámmosolyog. Az er­nyő összecsuklík. Gúnyosan rámosolygok. A pasas újra próbálkozik. Vörös a feje. Nem megy. Én egy szempil­lantás alatt kinyitom. Igaz, csak félig, de a nejem pont aláfér. Elküld, hozzak neki egy pohár friss tejet. Sorban- állok. Nézem a vörös hátakat, ahogy előttem hajlonganak. Három pohár tejet veszek; számításom beválik, kettőt ki­vernek a kezemből. Zuhany alatt, öltözés előtt. Elfelejtettem a számot. A ka­binos kinyit két szekrényt, az­tán magamra hagy, hogy gon­dolkozzam. Összeterelem az agysejtjeimet. Nem jut eszem­be a szám, de megtalálom a bilétát. A busz tömve van. Odahaza, amikor lefekszem, azokra a szép napokra gondolok, mikor zuhogott a hó, s a zoknimból a szőnyegre csurgóit a víz. Tamás Ervin MÜNCHEN Elmar Eder — a csodagyerek A 13 éves Elmar Eder, a leg­fiatalabb egyetemi hallgató Nyugat-Németországban, de ta­lán az egész világon, matema­tika és fizika előadásokat'hall­gat a müncheni egyetemen. Nemcsak korát tekintve csoda, amit teljesít, hanem a nehéz szaktárgyak miatt is. Minthogy még nem tette le az érettségit, csak külön engedéllyel járhat be az egyetemre. Elmar Eder matematikai tehetségét kétség­telenül édesapjától örökölte, aki kutató tudós a München közelében levő plazmafizikai intézetben. a sarkkörön belül Tromsoében, a sarkkörtől északra fekvő legnagyobb nor­vég városban szerdára virradó éj’jel tűz ütött ki, amelynek több mint húsz ház esett áldo­zatul. BOGOTA Mesés kincs — üvegből Bogotában hivatalosan be­jelentették, hogy a hat héttel ezelőtt felfedezett mesés kincs „rózsaszín gyémántjai” nem valódiak, hanem üvegből van­nak. Áldást hozó földrengés Az utolsó földrengések Egyiptomban jó néhány he- luani (Kairó elővárosa) lakos­nak „jól jöttek!” A földrengé­sek következtében kénforrás tört fel, amelyből sokan ittak. Egyesek szerint csodaszernek bizonyult majdnem minden bajra — az impotenciától az idegbetegségekig. — Perzsa iparművészeti cikkek boltja nyílt Buda­pesten, a Kígyó utcában. A szaküzletben — Budapesten 35 év óta első ízben — kap­hatók iráni importból szár­mazó valódi perzsaszőnye­gek. Nyaralási 550 kárókatona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom