Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
6 r*»j «KTH kMúHod 1969. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK Tsz-flottilla a Tiszán : Használt vontatóhajót és vízibuszt vásárolt a szentesi Alkotmány Termelőszövetkezet. A 60, illetve 20 személyes hajókat a felújítás, átfestés után Szentes—Szolnok, illetve Szentes—Szeged között közlekedtetik a Tiszán séta-, illetve kirándulóhajóként. A legnagyobb forgalomra a szegedi szabadtéri játékok idején számítanak. A könnyű hajók az alacsony nyári vízállás idején is üzemeltethetők. A szövetkezeti „flottilla” tulajdonosait — a szentesi termelőszövetkezeti gazdákat — is gyakran viszi majd jutalom- kirándulásra, tapasztalatcserére a Tisza menti városokba, termelőszövetkezetekbe. Az országban elsőnek Önkéntes rendőrök járási irodája nyílt Monoron A monori járásban tíz évvel ezelőtt alakult meg egy öttagú önkéntes rendőri csoport. Ma már a járás területén tizenkét csoportban nyolcvan önkéntes segíti a rendőrség munkáját. Ezenkívül itt született meg az az ötlet, még kilenc éve —, amelyet sok helyen másutt is megvalósítottak —, hogy az úttörők közül önkéntes közlekedési járőröket szerveztek. Azóta mindenki megszokta és megszerette a kis rendőröket, akik felnőtt társaikkal együtt 0 0 00 A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT HETI 44 ORAS MUNKAIDŐRE, JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS*ÁLLVÁNYOZÓ, LAKATOS. ASZTALOS. VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KOZPONTIFOTÉS-SZERELO. FESTŐ. SZIGETELŐ. HEGESZTŐ, VASBETONSZERELŐ ES ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, KONNYO- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET. D0MPER- VEZETOT. KUBIKOS. SZÁLLÍTÓ-RAKÓDÓ ES ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozóínk háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkásvizsgát tehetnek. Munkásszállásról és egyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, útiköltséget térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19 — 21. MOST SZEREZZEN BE Jugoszláviából importált egy- es MOSOGATÓT! Kapható a Vas- és Edénybolt Vállalat szaküzleteiben: 16. sz. bolt, I., Batthyány tér 5. 359-386 20. sz. bolt, VII., Majakovszkij u. 49. 221—847 25. sz. bolt, VII., Dohány u. 28. 410—671 55. sz. bolt, IV., Kemény G. u. 3. 293—021 96. sz. bolt, VI., Váci út 1. 119-633 NAGY VÁLASZTÉKBAN Több mint 100 000 nadrágból választhat igényének megfelelőt a szaküzletekben, áruházakban és az ÁFÉSZ boltokban. Az egész ország területére szállít a Férfi- és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat BUDAPEST V., Arany János u. 27. az elmúlt vasárnap tartották Monoron tízéves jubileumi ünnepségüket. Ezen külön megemlékeztek Tinkel Lorándról, aki egy évtizeddel ezelőtt elsőként szervezte meg az önkéntes rendőri csoportot, s az ő javaslata nyomán vonták be a közlekedési járőrszolgálatba az úttörőket is. Tinkel Loránd, aki ma is az önkéntes rendőrök járási parancsnoka, ismét új javaslatot tett, ez sem kisebb jelentőségű az előzőeknél. Ö kezdeményezte az önkéntes rendőrök járási irodájának felállítását. Ilyen szerv az országban elsőként jött létre a monori járás székhelyén, természetesen valamennyi illetékes állami és társadalmi szerv, sőt, több termelőszövetkezet hozzájárulásával. Az elmúlt vasárnapi ünnepségen át is adták rendeltetésének a helyiséget. Magyar muskátli a svájci ablakokban A nyugati országokban, főleg Svájcban, az NSZK-ban, Hollandiában, Ausztriában szívesen vásárolják a szombathelyi virágokat. Ezekbe az országokba évek óta szállít virágot, különféle dísz növényt a Szombathelyi Kertészeti Vállalat és Kertész Tsz. Az idei első szállít' mányt — egy vagon muskátlit — múlt héten indították útba svájci megrendelésre. Rövidesen újabb két vagon muskátlit küldenek Svájcba. Hazatértek az ugar tyúkok A kiskunsági homokbuckák jellegzetes, magányt kedvelő madarai, az ugartyúkok, hazatértek költőhelyeikre. A homok hasznosításával szűkült a költőhelyük, s igy egyre beljebb húzódtak az erdőkbe, s a még háborítatlan homokbuckákat „szállták meg”. Az érdekes trillázó hangú madarak főleg este élednek, ilyenkor luillut- ják hangjukat, szerzik élelmüket. Tojásukat fészekgödörbe rakják, s a kikelt ugarcsibék nyomban önállósítják magukat. — A magyar tenger egyik legszebb fürdőhelyén, Balatonfenyvesen nyitják meg a második nemzetközi eszperantó tábort: június 16-án. SÁROSPATAK Faszerkezetű talpasház A sárospataki római katolikus vártemplom környékén végzett ásatások során az elmúlt évszázadok számos épí- téstörtóneti emléke került napfényre. Ezek között a legjelen tősebbeli az Árpád-kori körtemplom fennmaradt alapfalai és Sárospatak első iskolájának a XV. századból származó romjai. Az egykori plébániai iskola romos falai alatt most értékes és szinte egyedülálló népi építészeti emlékre bukkant Gömöri János, a vármúzeum régésze. Mintegy két méter mélységben egy Árpád-kori, úgynevezett faszerkezetű talpasház maradványai kerültek elő. MÁS A GYŐZTES Tegnapi számunkban tévesen Jelent meg a budai járási KISZ-bizottság vasárnapi túraversenyének eredménye. A fiúk versenyét a zsámbéki Műanyagipari Vállalat csapata nyerte, a vegyes verseny győztese a törökbálinti Orvosi Műszer Ktsz brigádja lett. A pilisi hegyek fővárosi66 jövője 9 9, Erdőségeivel, ligeteivel a budai hegyvidék a kétmilliós főváros „tüdeje”, ahonnan a kedvező szél járás révén felfrissül a sűrűn beépített belső városrészek levegője. Ám a különféle építkezésekkel, a főváros kifelé terjeszkedésével állagában egyre pusztul, látványában is mindinkább romlik a zöldvidék, a kertes villa- övezet képe. Ezért tűzte napirendjére a budai hegyvidék fejlesztésének témáját a Budapesti Népfront- bizottság, amely dr. Harrer F erenc elnökletével elnökségi ülést tartott és dr. Reisch Antal professzor előterjesztésében tárgyalt e sokakat érintő várospolitikai kérdésről. Megállapították, hogy ma már világviszonylatban kialakultak olyan építési módok, épületformák, amelyekkel meg lehet őrizni a zöldvidékek eredeti jellegét, funkcióját is. Nálunk is alkalmazni lehetne például a sorházak, a tornácos házak, a szőnyegházak és a teraszházak különböző kombinációit. Buda lokálpatriótáinak másik fájó gondja, hogy a hagyományos kirándulóhelyek, a Normafa, a Disznófő, a Jánoshegy, a Hárshegy, a Hármas'határhegy, az ördögorom és a többi fokozatosan elvesztik varázsukat, mert a város lakóterületei „benyomulnak” az erdőterületekre, különféle közintézmények, munkahelyek települnék ide, és mind kevesebb rész marad a kirándulóknak. A népfront aktivistái ezért szorgalmazzák, hogy egyrészt meg kell akadályozni az erdőterületek csökkentését. másrészt fokozni kell a természetvédettséget. Ugyanakkor javasolják, hogy a budai erdőkhöz a városhatáron túl kapcsolódó pilisi hegyek területfejlesztését céltudatos program szerint végezzék. Ezek a részek átvehetik a régebbi fővárosi kirándulóhelyek szerepét. Elkészült a Dunai Vasmű új oxigéngyára Elkészült a Dunai Vasmű legújabb üzeme, az oxigéngyár. A 200 millió forintos költséggel épített oxigéngyár 20—25 százalékkal növeli a Dunai Vasmű acéltermelését. Az új gyár berendezéseit a Szovjetunió szállította, szerelésében mintegy 10—12 szovjet szakértő vett részt. Az oxigéngyártás megkezdődött, termelése fokozatosan emelkedik, május közepétől várható, hogy az új létesítmény folyamatosan biztosítja az acélmű részére az oxigént. Az évi teljesítménye 40 millió köbméter 95 százalékos tisztaságú oxigén. A második egység szerelése már megkezdődött, ahol 99,5 százalékos oxigént állítanak majd elő. Térdepel a vendég Ha a rendőrségen nem készüli volna ügyirat belőle, a humoros esetek közé sorolhatnánk. Elöljáróban azt is le kell szögeznünk, hogy örültünk a Fehér Galambban meghonosodott új szellemnek, a renitens, ittas emberek távoltartásának. A galambszürke „egyen- kabát” íelöltése azonban nem jelentheti azt hogy viselője átlépheti az emberi együttélés írott és íratlan törvényeit. Három jelenlevő volt hajlandó tanúskodni arról, hogy M. Ferenc és B. Pál nem volt Utas: rendes, tisztességes öltözéket viselt, amikor be szeretett volna térni a Fehér Galamb étteremig. G. Gyula, az ügyeletes portás azonban nem találta őket alkalmasnak arra, hogy az étterem vendégei legyenek, és mindkettőjüket kilökte az utcára. B. Pált arra is kényszerítette, hogy térdeljen a földre és kérjen tőle bocsánatot, amiért „szidta az ő édesanyját” és ilyen „illetlen” módon viselkedett. Jő humorú — de azért felháborodott — szemtanúk azzal vigasztalták: örüljön, hogy morzsolt kukorica nem volt a közelben és nem kellett százszor büntetésből leírnia, hogy a Fehér Galamb házatáján rendesen kell viselkedni... Kukoréku Megszólítás nélkül írom ezt a levelemet, és mindjárt elárulom ennek miértjét is. Nem ismerem eléggé az „udvarban” uralkodó szabályokat, nem tudom, milyen formulát ír elő ilyen esetekre az etikett. Ezért bizonytalan az is, hogy jelen írásom milyen műfajhoz tartozik: felségfolyamodvány-e, avagy egyszerű fölirat, memorandum. Arról van szó, hogy jó néhány hete tudok már az ön létezéséről. Tudomásul kellett vennem, hogy a csöndes, barátságos udvar, amelynek vonzó virágágyait a gondos háziasszony, nyilván az új gazdasági mechanizmus szellemétől ihletve, ezen a tavaszon vitaminkertté alakította át, új uralkodót kapott az Ön személyében. Uralkodását igen gyakran megismétlődő harso- názás érzékelteti. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy véleményem szerint elég szegényes lehet az olyan udvartartás, ahol maga az uralkodó har- sonázik, de hát a mai viszonyok között nem is telhet minden uralkodó civillistájából még az udvari harsonások fizetésére is.) Eleinte bukólikus hangulatba ringatott a kakasszó. Megszínesítette hajnali álmaimat. Kurtanadrágos gyerkőcnek álmodtam magamat, aki a falusi udvar terebélyes eperfása alatt szaladgál, szitakötőt kernet, hatalmas karéi szilvalekváros kenyérről nyalogat !a le a lekvárt, göröngyöket hajigái a biztos sövény mögül a csillogó porfelhőben tovaballagó tehéncsorda kormos képű bikája felé, vagy kicibálja a büszke kakas néhány farktollát, hogy sapkájára tűzve hivebben vehessen részt cimboráival az örök zsandár—betyár csatajátékban. Jó volt kicsit belefelejtkezni ezekbe a szelíd és vidám álmokba, és jó volt belőlük kedves emlékmorzsá- kai csipegetni, ha néhány percre föl- ricsztott is olykor a túl hangos kuko- rékú. Tiszteltem és szerettem önt ezekben a napokban, hiszen régmúlt idők színét, ízét, hangulatát idézte föl lelkem mélyéből ismerős hangja. Harmatos hajnalok üde levegője cirógatta ilyenkor vénülő arcomat, szivemben kis, falusi harangok szava zengett, és ez a szép, tiszta muzsika legalább néhány pillanatra elűzte közelemből a valóság diszharmonikus lármáját. Hajdanvaló szép, büszke kakasokra gondoltam, vérpiros tarajúakra, ragyogó tollúakra. Született urak, egyeduralkodók voltak ők azokban a régi udvarokban, birodalmuk léckerítései között, és tisztelték még a hagyományos szabályolcat. Leginkább csak haj- nalonta kukorékoltak, és háromszor szóltak, amint az írás mondja. Az is igaz, hogy abban az elsüllyedt korszakban a jó. öreg nap is betartotta a játékszabályokat: pirosra aludt kévét a harmadik kakasszóra ine.ncsa I; fölemelte nyűrött aram márnái közű1. Ön azonban rútul megszegi az ősi törvényt. Nem tudom, és nem is kutatom, hogy ki a ludas benne? Lehet, hogy a napban van a hiba, amely kissé elöregedvén, tovább lustálkodik felhőágyában, vagy hallása romolván, nem hallja meg az ébresztő harsonái. De az is lehet — mégpedig ez a valószínűbb —, hogy ön követi el a súlyos hagyomány sértést. Beleszerelmeskedve önhangjába, rendületlenül harsonázik akkor is, amikor már magasra röppent a nap fejünk fölé. Es kukorélcolni mél- tóztatik szinte szakadatlanul reggel, délben, este, minden rendszer és minden különösebb ok nélkül. Hangja, amely mérsékelten adagolva a hajnali pillanatokban üdítően hat, később idétlen rikácsolássá torzul. Minek szaporítsam a szót: szomorú és rettenetes dolog, amit Ön művel hetek óta. Szomorú azért, mert a nagyon makacs vénemberek hiábavaló erőlködésére emlékeztet, és rettenetes, mert megmérgezi amúgy is ieléggé elmérgesedett életünket. Hajnali harsonázása azért néha küld még színes álmolcat a szememre. Mára virradóra például újfent gyereknek álmodtam magamat. Á régi udvaron futkároztam. Fogócskáztunk. Én voltam a fogó. Az udvar sarltában sikerült megfognom kegyedet. Egy szoknyás valaki biztatott föl rá, aki élesre- fent késsel várakozót a kertajtóban. Alomországban minden tüneményes gyorsan történik. Így eshetett, hogy már a régi, dúsan terített diófaasztal körül ültünk, és pompás étvággyal foci*/osztottuk el a fejedelmi kakaspörköltet. Magyar László
