Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

1969. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK rest tier,vei kJCívUip 3 Pomázi rendelők Pomázon eddig a községnek egyetlen rendelőintézete volt. Felnőtt- és gyerekrendelést, iskolaorvosi kezelést, mindent itt, a már szűk és korszerűtlen rendelőben, bonyolítottak. Július elejétől megváltozik a helyzet. Elkészül a tanács épí­tőbrigádjának munkája nyo­már az — egy régi épületből átalakított — gyermek és is­kolaorvosi rendelő, százezer­forintos költséggel. Három vizsgáló helyiség és váró kap itt helyet. Korszerű, szép be­rendezése, tágassága biztosítja majd a zavartalan, nyugodt vizsgálatokat. A falu másik végén, a Pilis- •zentkereszt felé vezető úton, felnőtt rendelő és szolgálati la­kás kialakításán dolgozik a po­mázi Petőfi Tsz építőbrigádja. Mintegy 140 ezer forintért épí­tenek magánlakásból a köz­ség lakóit szolgáló szép rende­lőt. Július elejére elkészülnek ezzel is, akkor a nyugdíjba vo­nuló orvos munkáját egy há­zaspár veszi át, az új szolgá­lati lakással és a körzettel együtt. A feleség gyermekor­vos. az átalakított gyermekren­delőt ő veszi birtokba. Juhászok a Termálban Szerdán juhásztalálkozót rendeztek Csongrád ban a szentesi Termál Tsz-ben. A pankatai, a szentesi és a bök- rosi pusztákról érkezettek ár­tól tanácskoztak, hogyan akarják növelni a gyapjú- és hústermelést. Szó esett a ta­nácskozáson a pusztai embe­rek megváltozott életéről is. A szentesi Termál Tsz-ben ti­zenöt juhásznak építettek összkomfortos szolgálati la­kást, amelyhez garázs is tar­tozik. Csaknem mindem, ju­hásznak van már gépkocsija. Így hát már nem szamárháton jár a juhász... TANTEREMTŐL - A KÖRLETIG (3.) Ahonnan a behívó jön Jómagam néhány éve kerül­tem először sorozóbizottság elé. Emlékszem, ez volt első színpadi szereplésem is, a sorozás ugyanis egy kultúrház színpadán zajlott. Ott toporogtunk éppen, mikor megszólított egy tiszt: — Mondja, fiam, maga milyen katona akar lenni? — Kato­nai újságíró — válaszoltam. — Jól van — mondta erre a tiszt — akkor most gyorsan írja össze a névsort! Ez a történet jutott eszembe, amikor beléptem a megyei Ki­egészítő Parancsnokságra, melynek munkájáról a fiatalok többnyire csak annyit tudnak, hogy: innen jön a behívó. A hivatalos fogalmazás szerint: Kiegészítő Parancsnokság: a katonai igazgatás szerve. A közismert rövidítéssel szólva, a „kiég.” a fiatalok el­ső találkozása a hadsereggel. Az iskola honvédelmi nevelése, az MHSZ gyakorlati előképzé­se után, ez a parancsnokság már mint leendő katonákkal foglalkozik a hadköteles kort elért fiúkkal. Hogyan és mi­lyen szempontok szerint? — erre kértünk választ dr. End- rödy István alezredestől. — A „kiég” a honvédség kapuja. Mikor lépnek át először a fiatalok ezen a kapun?-r- Legelső alkalom az össze­írás. Az összeíráson a tisztek tájékozódnak a fiatalemberek iskolai és szakmai végzettségé­ről, családi körülményeikről, majd az orvosi vizsgálat alap­ján, egészségi állapotukról, testi és szellemi fejlettségükről. Hasonló átfogó képet kapunk a bev an utókról a sorozáson, ahol már eldől, alkalmas-e ka­tonai szolgálatra a fiatal, s ha igen, milyen fegyvernemhez, alakulathoz kerül majd. — Menjünk sorról sorra: először is, milyen szerepe van az elbírálásnál a fog­lalkozásnak? — A szakmai képzettséget, rátermettséget elsődiegesen vesszük figyelembe. A honvéd­ségnél alkalmazott korszerű szmes „EMELETES” FOLIAALAGUTAK Hazánk legnagyobb primőr­termelő vidékének közös gaz­daságai, a szentesi tsz-ek kor­szerűsítik a fóliasátrakat Az eddig elterjedt, legfeljebb másfél méter magas „alagutakban” csak meg­hajolva, vagy térdelve dolgozhattak a kertészek. Á szentesi Felszabadulás Tsz- ben a fárasztó munkát úgy te­szik kényelmesebbé, hogy öt méter szélességűre és 250 cen­timéter magasságúra alakítják át a fóliasárakat. Idén 15 ezer négyzetméte­ren építenek ilyen új mé­retű fóliaházakat, jövőre pedig kétszeresére nö­velik ezt a területet. Más Csongrád megyei tsz-ek is át­térnek kertészetük hasonló korszerűsítésére. Venni, cserélni, eladni akar? DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát INGATLAN adás-vételi ügyével forduljon a PEST MEGYEI INGATLANKÖZVETÍTŐ VÁLL KÖZPONTJÁHOZ ÉS KIRENDELTSÉGEIHEZ Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Tel.: 112—842 Kirendeltségek: CEGLÉD VÁC NAGYKATA Körösi u. 11 Széchenyi u. 9. Bajcsy-Zs. u. 2 Tel.: 261 Tel.: 673 ÉRD DUNAHARASZTI » Diósdi u. 34. Dózsa Gy. u. 1 Tel.: 61 GODÖLLÖ GYAL SZENTENDRE Dózsa Gy. u. 12 Iglói u. 24. Kossuth L u. Tel.: 305 Tel.: 624 technika a legkülönbözőbb szakembereket igényli. A had­seregnek épp oly szüksége van érettségizett fiúkra, mint gép­kocsivezetőkre, technikusokra, esztergályosokra, vagy a mű­szaki alakulatoknál építőipari szakemberekre stb. Még zené­szeket is várnak az alakulatok, mert azért a beat-zenétől sem akarnak elszakadni a kato­nák... Igyekszünk figyelembe venni a fiatalok kívánságait is: ha valóban alkalmasnak talál­juk a feladatra, s módunkban áll, ahhoz a fegyvernemhez osztjuk be őket, ahová szeret­nék. Természetesen igen ala­csony iskolai végzettségűek is kerülnek a bizottságok elé. Ezeket a fiatalokat behívásuk idejéig is továbbtanulásra ösz­tönözzük, amelyhez a járási művelődési osztályok nyújta­nak segítséget. — Mi a jelentősége az egészségügyi vizsgálatnak? — A katonai szolgálat ko­moly fizikai igénybevételt je­lent, ezért fontos, hogy képet kapjunk a fiatalok egészségi állapotáról. A felülvizsgálat­nak — nem is gondolná, mi­lyen sok esetben — más haszna is van: gyakran itt „ugranak ki” olyan rejtett betegségek, melyekről eddig 6em a fiúk, sem szüleik nem tudtak. Eze­ket a fiatalembereket egész­ségvédelmük érdekében gyógy­kezelésre irányítjuk. — Szociális körülmény? — A „kiég” tisztjei elsősor­ban azt nézik meg, biztosított-e a leendő katona hozzátartozói­nak megélhetése. A sorkötele­sek és hozzátartozóik érdekvé­delmét jogszabályok biztosít­ják. A parancsnokság munka­társai ennek megfelelően arra is gondot fordítanak — ha szükséges —, munkahelyet szerezzenek az otthon maradt feleségnek, kezdeményezik, szorgalmazzák az illetékes ta­nácsoknál a különböző segé­lyek kiadását, vagy éppen a katonák kisgyermekeinek böl­csődébe. óvodába helyezését. — Bizonyára nem isme­retlen a parancsok előtt a szülői panasz: otthonától messzire vonul be a kato­na. Miért? — A közel vagy távol kerü­lést az adott fegyvernem ki­képzési helye dönti el. Elvünk és gyakorlatunk azonban, hogy a bevonulok többsége lehető­leg otthonközeiben maradjon. — Gyakran kérik-e a pa­rancsnokság protekcióját azok, akik szeretnék „meg­úszni” a katonaságot? — A korábbi évekhez ké­pest kevesebb kérelmező je­lentkezik. Higgye el nekem, jelentősen csőikként az idegen­kedés a katonai szolgálattól. A szülőktől azonban még sok in­dokolatlan — az anyagi körül­ményeket elfogultan és eltúl- zottan értékelő — kérelmet kapunk. Munkahelyek is gyak­ran keresnek meg bennünket ideiglenes halasztási kérelem­mel: rendkívül fontos munkán dolgozik, és nélkülözhetetlen most a fiatalember. Az ilyen indokolt kérést nem tartom protekciónak. Ha a hadsereg érdekeire nem hátrányos, igyekszünk segíteni a vállala­toknak. — Az idegenkedés csök­kenése véleménye szerint már a honvédelmi nevelés hatása? — Ennek általános hatását azt hiszem, két-három év múl­va tapasztalhatjuk csak, bár eredményei már most is van­nak. A hazaszeretetre, honvé­delemre nevelés a korábbi években nem volt eléggé elő­térben, gondolván, a szocialis­ta építőmunka spontán ébresz­ti a fiatalokban ezeket az ér­zéseket. Van ebben igazság, de ezt a folyamatot, pedagógustól katonáig mindenkinek, aki fiatalokkal foglalkozik, mód­szeresen elő kell segítenie. — Ügy tűnik, nem vált ki túl nagy lelkesedést egy katonai behívó; holott ré­gen valósággal szégyennek számított, ha valaki nem vált be a hadseregbe? — Emlékszem — válaszolt dr. Endrődy István alezredes — hány fiatalt a nélkülözés hajtott régen a Horthy-hadse- regbe, hogy ruhát, fekhelyet, rendszeres ellátást kapjon. Emlékszem arra is, mit mon­dogattak a katonaságra alkal­matlan fiúknak a faluban: „Na, te még katonának se vagy jó?” Mert katonának lenni a férfivá válást jelen­tette. Ma más alapállásból kell kiindulnunk. Először is: társadalmunk mai életszínvo­nalán a fiatalok számára a hadsereg nem menekülési le­hetőség a nyomor, a munka- nélküliség, a létbizonytalanság elől. Másodszor: a szellemi, fi­zikai érettség alapján ma a fiatalokat korábban vehetj üli felnőttszámba. De véleményem szerint az érettséget ma is a hadköteles kor elérése jelenti, katonának lenni ma is rang, különösen vidéken. Nem vélet­len, hogy a vállalatok, gyárak, tsz-ek is szívesebben alkal­maznak katonaviselt fiatalem­bereket. Amikor leszerelés után találkozunk azokkal a fiatalokkal, akiket mi vonul­tattunk be, magunk is jóleső érzéssel tapasztaljuk a katona­évek okozta pozitív változást, magatartásukon, viselkedésü­kön, de még beszédükön is. És ez a „kiég” tisztjeinek mindig örömet szerez. Szitnyai Jenő Útra készen Vietnamnak... Kockás, színes, tarka hal­mok akadályozzák a járast- kelést a Nőtanács megyei tit­kárságán. Naponta tízesével, húszasával hozzák be a viet­namiaknak szánt takarókat, hogy innen küldjék tovább őket. Külön hajó viszi majd a magyar nép szerető ajándékát s közte lesz a Pest megyei asszonyok, több mint 400, sze­retettel készített kis kockák­ból összekötött takarója. (Gárdos Katalin foto) Szanálás Szobon A jó közérzet érdekében (A cikk első részét lapunk előző számában közöltök.) A szobi Űj Barázdát vizs­gáló szanálási bizottság fel­tárta a számvitel és pénzgaz­dálkodás hibáit is, amelyet az ötletszerűség jellemzett Meg­állapították, hogy a tsz köny­velése és nyilvántartásai gaz­dasági elemzésre alkalmatla­nok. Előfordult, hogy több hó­napos késéssel számláztál-:, követeléseik behajtásáról nem gondoskodtak. Svéger József elnök: Ami­kor másodszor megjöttem is­koláról, szóltak a betonelem- gyárból — nektek nem kell a pénzetek? —, a főkönyvelőre támadjam, de az csak halo­gatta a dolgot... Tíz nap múlva azt mondta: Ilyen nevű vállalat nincs is. — Már hogy­ne lenne, maga... Na, inkább nem folytatom! Ilyen ember volt Berezvai...” A szobi Űj Barázdát nem kevesebb mint 365 ezer forint veszteség érte, kimutatható pénzgazdálkodási hibák miatt. A szövetkezetben évről évre csökkent a felhalmozás ará­nya és 1968-ra lesüllyedt a minimális 3 százalékra. (A kö­zepes tsz-ekben 18—20 száza­lék.) Nagy mulasztások történ­tek a munkaelszámolásoknál is, ahol egy dolgozóra például az állattenyésztésben egy év­ben 378 tízórás munkanap ju­tott, holott ennyi nap nincs is az évben. (!) Több mint tíz­ezer forint jogtalan súlyelszá­molást is találtak. Mindezek együttesen hozták létre a cső­döt, a fizetésképtelenségét, a több mint kétmilliós vesztesé­get. A vezetés alkalmatlansága A szanálási bizottság sze­rint: „...sem Glázer László ix>lt főagronómus, sem Len­csés Jánosné volt főkönyvelő, sem Berezvai László nem volt alkalmas a vezetésre, munka­körük ellátására, de a meg­levő állapotok arra utalnák, Svéger József elnök és a gé­pészmérnök sem tudta ellátni feladatát.” Svéger József: „Képzelheti, egyszer csak jönnek nekem, fi­zessünk bért a ház után, ami­ben a tsz-iroda van, ahol most ülünk. Néztem csak nagyot!... Hát kié ez a ház? Nem is a tsz-é, most derült ki, tízegy­néhány év után, hanem a ta­nácsé. Ha-ha-ha!... Abszur­dum, nem?” — ön nem érzi magát hi­básnak ezért a helyzetért? — Nem! Azaz részben. Ta­lán nem voltam elég erélyes, meg kérem, nekem hat ele­mim van. Mit vártak tő­lem? ... Szememre vetik a ro­konaimat is, hogy sokat ide­hoztam. De én nem vettem el a tsz pénzéből egy fillért sem. Nem szereztem semmit, csak egy használt Moszkvicsot vet­tem negyvenezerért... Hogy nem láttam előre az esemé­nyeket? A járási pártbizott­ság, a tanács vezetői bíztak bennem. „Adunk még neked egy évet, hozd helyre a dolgo­kat” — mondták. De ugye az iskola, meg... Hogy hová me­gyek lemondásom után? Gon­doltam, jó lennék itt anyag- beszerzőnek. Régebben is csak motorra kaptam, és hoztam, ami kellett... Annyi ismerő­söm van, akit a tsz érdekében tudnék hasznosítani ... Ha az elvtársak majd úgy látják. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a benyúj­tott előterjesztés után meg­tárgyalta a szanálási bizottság jelentését és határozati javas­lattal élt. Idézünk belőle. „ ... a szobi Űj Barázda 2 millió 115 ezer forintos vesz­teségének nagyobb része a meg nem felelő vezetés miatt következett be. Közrejátszot­tak a kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok is. A vb szükségesnek tartja, hogy a tsz vezetőinek felelős­ségét illetékes szervek vizs­gálják meg ... Szükséges, megfelelő vezetők beállítá­sa __A veszteségből S56 ezer f orintot, a tsz-nelc kell majd kifizetnie 1970, 71, 72-ben. De a többire állami dotációt kell nyújtani... Biztosítani kell, hogy a tsz-ben a körülmé­nyeknek megfelelő munka­szervezetet hozzanak létre. Ehhez igazodó jövedelemel­osztást, alkalmazzák a korsze­rű nagyüzemi eljárásokat. Meg kell valósítani a számvi­teli, bizonylati fegyelmet... a folyamatos gazdasági elem­zést. Fel kell számolni a ta­gok és alkalmazottak közötti indokolatlan jövedelemarány- talanságokat... stb.” A szobi Űj Barázda széná­ját sok egyéb aprólékos gond­dal kimunkált javaslat és anyagi segítség hozza majd rendbe. És népgazdaságunk­nak újból a bukszába kell nyúlnia. Ami számunkra, a tsz tagjaira, a járás vezetőire marad, az a tanulságok levo­nása. a gazdag tapasztalatok hasznosítása. Mire kell figyelni? Elsősorban a járásban folyó kádermunka fogyatékosságai­ra. mert elképzelhetetlen, hogy éveken át egy három községre kiterjedő 2000 holdas gazdaságot így hagyjanak ve­zetni, értékeit csáki szalmá­jaként kezelni. Még nagyobb a politikai kár. hiszen a tsz- vezetők minden botlása, min­denhol azonnal politikai ügy- gyé válik, és rontja, bomlaszt­ja az emberek tudatát, jó köz­érzetét. Nevezzük nevén a gyereket: a szobi tsz rossz, hanyag gazdálkodási módja — hiába egy elszigetelt eset — távolra gyűrűzött, az embere­ket passzivitásra, tétlenségre kárhoztatta és rontotta a tsz mozgalom hitelét. A tsz-től néhány kilométer távolságban egy jól működő állami gaz­daság van, ahol kiváló szak­emberekkel rendelkeznek. Nem lehetett volna onnan .,vérfrissítést” csináni? Hibás természetesen ez ügyben a tsz tagsága is. mert a tsz demokrácia jogaival él­ve, már korábban meg kel­lett volna vétózni a vezetést és az ellenőrző bizottságnak nem most kellett volna „alá­írásokat” gyűjteni, hanerü időben és kelló eréllyel fel­lépni a lazaságok ellen. Kétségtelen az is, nehéz kö­rülmények között gazdálkodik a szobi tsz. Földrajzi adottsá­gai kedvezőtlenek és tagjai­nak életkora magas. Am, az államunk által adott kedvez­ményeket —, például az ál­lattenyésztés fejlesztésére adott beruházási összegeket — jobban kihasználva, nem ke­rültek volna ilyen nehéz hely­zetbe. Sok évi kemény munka és állhatatos szorgalom kell majd. hogy az új vezetőség kivezethesse a kátyúból a szo­bi szekeret, 'e mivel egész tsz-mozgalmunk. népgazdasá­gunk általános helyzete ebbe az irányba hat. fey nyilván­valóan az Űj Barázda tagsá­ga is meg fogja találni a tsz- ben tisztességes jövedelmét és otthonát. A tanulságokat pedig illeté­keseknek gyorsan le kell von­niuk! Szüts I. Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom