Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-14 / 108. szám
PEST MEGYEI üiftLAP KÜLÖNKIADÁSA • • ' Ot szem eper Mai messiás - a jeges Két helyen gyártják — de nem árusítják Hány évvel ezelőtt volt is az, amikor a hajnali csendben a „Jeges!” csatakiáltásra ébredtek a város lakói? Aztán már nem kiabált —, az igények nőttek —, örült, ha egy- egy utcasarkon perpatvar nélkül oszthatta el a jegét a tülekedő asszonyok között. Később ez is megszűnt. A jeget igénylő háztartások apraja-nagyja a Húsipari Vállalat „jeges” ablakánál vödörrel felszerelten sorakozott a mindennapi jégadagért. De ez is elmúlt. Most csak a vendéglátóipari üzletekben kaphatunk jégbehűtött innivalót — ott is csak ritkán. Napok óta itt sem. Pedig két „jéggyára” van a városnak. A Húsipari Vállalat gyárt is. Saját részére — az exportvagonok hűtésére. A nagyközönség részére? — Nem kifizetődő ez az üzlet, másrészt, a berendezés elavult, korszerűtlen. Fejlesztésére még csak a távlati torvek sem ígérnek semmi jót. A másik jéggyár a Pest megyei Zöldség, Gyümölcs Feldolgozó Vállalat ceglédi telepén van, de innét csak a tejipart és a vendéglátóipart tudják ellátni. — S hogy akkor miért nem kaphatunk jeges sört napjainkban? Mert a jéggyártó masinát épp generáljavítják. Rövidesen, ha igaz — üzemképes lesz. A jéggyártók így vélekednek: sok háztartásba bevonult már az elektromos hűtőszekrény, talán nem is lenne olyan kelendő portéka a jég! Igaz. Választék is van bőven. 2500- tól 6 ezerig kaphatók, nagyon szépek, de még sok lakásból hiányoznak. Lehet, hogy néhány év múlva már csak mosollyal fogadnánk a „jeges embert” —, most azonban még boldogan köszöntenénk! (cs—i) A korán beköszöntött kánikulai melegnek fittyet hányva izzítják az újonnan lefektetett sínpárokat a vasút kovácsai. Foto: Péterffy A tálca: jókora zöld levél. Az áru, amit a tálcáról kínálnak, szinte mesebeli csemege: az első földieper. Darabra méri a néni, mint télen a sült gesztenyét szokták — csak kicsit drágábban. Egyet — két forintért. Valaki épp most vesz tőle. Akad nézőközönsége bőven. — Ki lehet a boldog epertulajdonos, az első csemegéző? A vásárló kezében csőtárt kapukkal várják Cegléden Kevés diák jelentkezett A városi tanács munkaügyi osztályán „napra készen” mutatja a nyilvántartás a helyi munkaerőhelyzetet, annak alakulását. Az utóbbi időben a munkást kérők és a munkára jelentkezők igénye egyaránt változott. Főleg szakmunkásokat keresnek, megbízhatóan, jól dolgozókat. Sajnos, belőlük nagy a hiány. Segítséget — persze, nem szakmunkás beosztásban, csak kisegítő és segédmunkásokként — a most végző általános és középiskolások közül kaphat a város, ök tanulhatnak majd tovább, hogy növeljék a szakemberek számát. A munkaerőt igénylő vállalatok, közös gazdaságok mintegy ezer embert tudnának alkalmazni, és a szünidőben dolgozni kívánó diákokra is számítanak. Sajnos, ez utóbbiak száma meglepően kevés. Az igények felét, ha kielégítheti a jelentkezők munkába állításával a városi tanács munkaügyi osztálya. A most végző ipari tanulókat, szakmunkásokat is mind el tudják helyezni — e téren is nagyobb az igény, mint a lehetőség. A felvétel módja — felnőtt munkavállalók szempontjából — megváltozott február óta. A vendéglátóipar és a kereskedelem csak kiközvetítéssel vehet fel új alkalmazottakat. Azok, akik más munkahelyen szeretnének jelentkezni, nem kell hogy felkeressék a városi tanácsot, hanem a munkást kereső vállalatnál jelentkezhetnek. kor, illatos virágból. Mégsem a virágot szimatolja, hanem az epret, — Hát kell ennél jobb születésnapi ajándék? — kérdezd a kiváncsiaktól. Azok meggyőzően bólogatnak: nem, soha jobbat! Virágot és mellé öt szem földiepret, selymes, zöld levélbe csomagolva. Május van... (e. k.) Munkában a sínkovács AZ ÚJ MUMKÁSOKAT 1969. MÁJUS 14., SZERDA A ceglédi vörös munkászászlóalj története Visszavonulás. Rémuralom VI. JÚLIUS 23-ÁN A CSONGRÁDINÁL és Mindszentnél átkelt csapatok helyzete már határozottan romlott. 23-ra virradóra a románok erős nyomása miatt kiürítették Hódmezővásárhelyt, a vasút és a műút irányában visszavonultak Mindszent körzetébe. Az I. Hadtestparancsnokság július 23-án kiadott helyzetjelentése nem ad világos képet Szentessel kapcsolatban. Vagy nem ismeri a helyzetet, vagy tudatosan túlozza el, Szentes pánikszerű kiürítéséről beszél. A lakosság agresszív fellépését többször említi. Ez a valóság meghamisítása. 23-án a várost a vörös csapatok még nem ürítették ki, így „pánik” sincsen a városban. A lakosok nem „agresszívek”, hanem szimpátiával figyelték a vörös csapatok hadmozdulatait, és mindenütt helyi tájékoztatókkal segítették azt. Mindszentnél védelemben álló vörös egységek ellen Orosháza felől két ellenséges oszlop nyomult előre. A megerősített vonal a vasúton túl húzódott, hosszan elnyúlt a Pallavicini majorig: tarlókon, bokros, ligetes tájon. A vörös tüzérek itt nagyszerű munkát végeztek, két román gyalogsági támadást az ütegek ellen maguk a tüzérek karabéllyal vertek vissza. A románok nyomása erősödött, a zászlóalj a községben akart megkapaszkodni. Hosszú és egyenes utcák nyílnak a tiszai átjáróhoz, egy-egy utcakereszteződésnél a tüzérek kartácscsal tartották vissza az ellenséget. A nyomás erősödött, a csapatok visszavonulását a géppuskásszázad fedezte. Mindenki átjött, csak a visszavonulást fedező két géppuska legénysége vesztette életét. NAGYSZERŰ KATONÁK, proletár hősök voltak. Július 24-én csapataink feladták Szentest, éjjel a fogatolt oszlopok hosszú sora, szürkületkor a tüzérség egyes ütegei, lovas- és gyalogosalakulatok vonultak a híd felé. Bent a városban csak az 5. százada volt a ceglédi zászlóaljnak, ez a század biztosította a tüzérüteget. Az üteg és a század utoljára vonult ki a városból. Éjjel jöttek át a patakon, géppuskával lezárták a hidakat, és védőállást foglaltak a patak innenső oldalán. 25-ére virradó éjjel a 15. gyalogezred és a 38. gyalogezred egységei is átkeltek a Tiszán. A hadosztályparancs szerint az utóvéd a 30. gyalogezred volt, a hídfőt kellett biztosítania. A városból kivezető (Kurca patak) híd- tól a Tiszáig — Alsórét dűlőn — az ezred I. zászlóalja védett, a II. zászlóalj, a ceglédi munkászászlóalj a patakra támaszkodva védett. Az említett hídtól balra és a szigetet keresztező régi gátig az 5. század, a régi gát és a szigeten átmenő vasúti töltés között a 4 .század, a vasúti töltéstől északra —, a messze elnyúló Mentettrét részén a 6. század védett. A Kurca patak által bezárt sziget északi részén a 15. gyalogezred biztosította az egységek átkelését és a sziget védelmét. A HÍDFŐ ELLEN reggel 7—8 óra tájban indítottak a románok erős támadást, ezt zászlóaljunk elhárította. 11 óra tájban ismét megindult a támadás, és a 6. század szakaszán a románok kijöttek a Kurca patak partjára, megszállták a patak és az országút között húzódó régi állásaikat, amelyeket még májusiban építettek ki. Szemben a szőlők között volt egy kastély, onnan belőtték géppuskától a 6. századot. Dél felé átjöttek a szigetre, ekkor a század rohammal verette ki őket a szigetről. Az 5. századot úgy 11 óra felé erős román egységek elnyomták a pataktól, a század néhány száz méterrel hátrébb újabb védőállást foglalt. A románok a magas nyárfákról és a szélmalomból tartották tűz alatt csapatainkat. Du. 4 óra tájban az utolsó géppuska is elromlott, ekkor a század visszahúzódott a hídhoz. 5 órára mindhárom század a hídhoz érkezett, és 2 géppuska fedezete mellett megkezdte az átkelést a hídon. A románok az egyik gépfegyvert elhallgattatták, de az átkelési nem tudták megzavarni. Estére a Vörös Hadsereg minden egysége kiürítette a hídfőt. A HÍDON INNEN TÁBORI csendőrök a Szántó-féle tanyát jelölték ki gyülekezőhelyként a II. zászlóalj számára, másnap reggel Kiskunfélegyházára vonult a zászlóalj. Az ottani dohánygyárban és környékén szállásolták el. Július 30-án a II. zászlóalj századait újból bevagonírozták, egy század Abony községben, maradt, két századot Szolnokra vittek. Az abonyi század 31-én este Törteién oszlott fel, a másik két század augusztus 1-én, a déli órákban a Zagyva mellett várta a támadási parancsot, amikor „kürtszóval lefújták a háborút”... A fegyverek elhallgattak, de nem lett béke utána. A jaj és a könny, a szenvedés és fájdalom megsokasodott. Történelmünk megismételte önmagát: Zápolya, Haynau rémuralma támadt fel. Aratott a halál, törvény lett a terror... Pataki Ferenc (Vége) KELLEMEST A HASZNOSSAL Kiránduló diákok A válasz: egy halk igen Szombaton korán keltek a „hámánosok”. Hajnali öt órakor már mind a két nyolcadik osztály talpon volt, hogy időben ott legyen a 6 órakor induló különjáratú busznál, amely az iskola előtt várta őket. Űticél: Veszprém, Zirc, Székesfehérvár. A kétnapos kirándulásról nyugodtan mondhatták a tanulók: egybekötöttük a kellemest a hasznossal! Veszprém nevezetességeinek és Zirc gyárainak megismerése mellett hegymászás és egy vidámparki séta is szerepelt a programban. Vasárnap este 10 órakor érkeztek haza. Igaz, az „utasok” korántsem voltak olyan hangulatban, mint induláskor. Míg hajnalban az ő csivitelé- sükre ébredtek az iskolakörnyék lakói, most álmosan, fáradtan vánszorogtak le a busz lépcsőjén. Az érkezőket váró szülők így hát hiába kérdezgették őket: Milyen volt? Jó volt? Csak egy halk „igen” volt a válasz. Bezzeg másnap! Volt mit hallgatni! Es azt hiszem, a hétfői első órán sem győzte mondani a tanár néni; „Ne most tartsátok az élménybeszámolót!” De hát így van ez rendjén. Mert ilyen kirándulás ritkán adatik meg egy diák életében! (csat—) Pech Ballagó könyvesbolt Május hármas jelentőségű hónap: a béke hónapja, egyúttal az érettségizőké és könyvgyűjtőké is. A ceglédi könyv- kereskedés az utóbbi két lehetőséget ügyesen felhasználja a könyvterjesztésre. A bolt kirakatában a napokban táblácska jelent meg. Szövege a látni- és a választanivalót, a ballagok figyelmébe ajánlja. Az új és a régebbi kiadású könyvek közt ugyanis nem egy olyan akad, amelyet most, „az utolsó előtti percekben” még felhasználhatnak a végzős diákok ismereteik bővítéséhez. Még a dongó is izgatottabban zümmögött hétfőn reggel a gimnázium és a szakközépiskola csillogó üvegablakaiban. Ünneplőbe öltözött, roppant gondterhelt arcú fiatalok gyülekeztek az épület előtt. — Tudsz valamit? Én azt is elfelejtettem, amit megtanultam... — Nyugi, délig még a neved is elfelejted... de egyáltalán: miért Ügyes rajzért finom torta! A Róna Vendéglátó Vállalat nemrégiben gyermekrajzversenyt rendezett a Kossuth Étteremben. A versenyre 40 általános iskolai tanuló nevezett be. A nagy izgalom és drukk ellenére szépen sikerült rajzokat zsűrizett a bíráló bizottság. Nem volt könnyű a döntés: a bizottság és a vendégek egyaránt vallották; egyik-másik gyerek kezéből figyelemre méltó alkotás került ki, mind a témát, mind a rajztechnikát illetően. Végül Kőházi Eríloa, a Há- mán Kató Iskola VlII/b osztályos tanulója nyerte az első és a második díjat. Jutalma két ■nagy torta volt. A tehetséges versenyző négy éve Kallós Elekné tanárnő tanítványa. minden más. Csend. A tollak zizegve szántanak végig a papíroson. Cammog az óra mutatója. Már eltelt fél. Azután egy is. Hogy rohan az idő! Csillog az ablaküveg, zümmög a dongó. Jól van, dongó, bezártak kabalának ... Telik a papír: hej, ha volna idő mindent megírni! Csak ez a drukk ne lenne! (—esk—) DRUKK kell ennyire izgulni? — Könnyű neked! ötös vagy, nem kell írásbelizned ... — Szóbelin is elronthatom. Egyébként jogom van izgulni nekem is, nem?! Mintha a pad is másképp recsegne, mint eddig. És a tábla __ a fehér k réta... Most Innen ■ Keresik a szopókát j A tsz-melléküzemágak tevékenységét bemutató kiállításon elismerést szerzett az abonyi Kossuth Tsz gumiüzemének készítményeivel. Több gazdaság érdeklődött az ott készülő borjúszopókák iránt. A gumiüzemben próbaként készült tömítőgyűrűkkel elégedett volt az azokat felhasználó Láng Gépgyár is. Hasznot hozó kármentő Régi hagyományok szerint építik, és rendezik be a Budai úton készülő vendégfogadó falatozót. Egy tanyát ala- j kítanak át erre a célra. Az ivóban kármentő és búboskemence lesz, a belső teremben alföldies döngölt padló, olajjal égő lámpás. A jelent a vendégfogadóban hűtőszekrény képviseli, de ez sem ront a romantikán ... Takarékos emberek Egyre többen rájönnek, legjobb, ha nem otthon tartogatják összegyűjtött forintjaikat, hanem betétkönyvben kamatoztatják. Ennek a felismerésnek r onnan köszönhető, hogy Cegléd — mostmár hivatalos elbírálás szerint is — a takarékos emberek városa. Az OTP városi betétállománya elérte a százmillió forintot. Tiszta udvar, rendes ház címmel a Népfront és a Vöröskereszt aktíváinak és a község vezetőinek tartottak filmvetítéssel egybekötött előadást Kőröstetétlenen a napokban. FOGADÓÓIIÁK Holnap délelőtt 10—12 órái? megyei tanácstagi fogadóórákat tart Cegléden, az Ütgép Vállalatnál dr. Ikvai Nándor. A Ceglédi Hírlap keddi számában tudósítás jelent meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartott békehónapi nagygyűlésről. A cikk utolsó bekezdésébe sajtóhiba csúszott: békemozgalmi munkásságáért és a nőmozgalom támogatásáért — helyesen — az aranyjelvényt Balogh Dezsővé tsz-tag kapta.
