Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-13 / 107. szám

\ APES/ M E G Y El Hl R L,A P ' K Ü LÖNKI A/D ÁS A XI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1969. MÁJUS 13., KEDD Nagyobb önállóság, jobb gazdasági eredmények Az elmúlt év tapasztalatai a maglódi ÁFÉSZ-nél Ferenczi László, a Maglód és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet elnöke tájékoztató taggyűlé­sen számolt be az elmúlt év tapasztalatairól, eredményei­ről, valamint az 1969-es év terveiről. Az új gazdaságirányítási rendszer növelte az önállósá­got, s természetesen . ezzel együtt a felelősséget is. Akár a közellátásban betöl­tött szerepe, akár pedig a szö­vetkezeti jövedelem gyarapo­dása szempontjából mérlegel­jük az elmúlt év tapasztala­tait, mindenképpen pozitív eredményre jutunk. Ezt iga­zolja az a széles érdeklődés is, amely a tagok számának emel­kedésében megmutatkozik. 1968-ban ismét 65 taggal nőtt a létszám, s így a ta­gok száma 4474 főre emel­kedett. Az elmúlt év tiszta jövedelme 1 millió 635 ezer forint volt, a szövetkezet vagyona pedig 521 ezer forinttal gyarapodott. En­nek arányában emelkedett a nyereségrészesedés és a vásár­lási visszatérítés is. Gyomron 5 szakcsoport mű­ködött a szövetkezet kereté­ben. Közülük a nyúltenyésztő a legeredményesebb. Jellemző, hogy a tojástermelők számá­nak 6 főre csökkenése ellenére is 1* millió darabon felül érté­kesítettek a szövetkezeten ke­resztül. A forgalom növekedése vonatkozik a kiskereske­delemre is; 1968-ban meg­haladta a 60 millió fo­rintot. Az emelkedés jellemző a ven­déglátóiparra is. A szövetkezet törődik a ta­gok és alkalmazottak pihené­si lehetőségeinek biztosításá­val is. Fonyódon évi 20 ezer forintos költséggel üdülőt tart fenn, a dolgozó nők részére nőnapi ünnepséget tartottak, a gyermekek részére télapóün­nepséget rendeztek. A kultu­rális alapból 4 könyvtárnak összesen 6 ezer forintot aján­dékoztak. Az 1969. év kiskereskedel­mének első negyedévi ter­ve 13 millió forint volt, s ezt 15 millió felett tel­jesítették. Az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 123,3 százalé­kos emelkedést jelent. A ven­déglátóipar első negyedévi emelkedése 119,1 százalékkal magasabb a tervezettnél és 602 ezer forinttal magasabb a múlt év első negyedéhez vi­szonyítva. Két fontos — a szövetkezet profiljába tartozó — kérdés­ben kell ebben az évben ered­ményt elérni. Egyik a gyöm- rői bambiüzem, amely a múlt évben 200 ezer forint ráfize­tést „eredményezett”, a másik a gyomról 'szeszfőzde, amely ellen már az elmúlt évben is több panasz merült fel. Ha ezek üzemeltetését is sikerül gazdaságossá tenni, minden bi­zonnyal érdemes lesz sokkal több tagot is meghívni a tájé­koztató értekezletre. P. S. Vb-ülés hat községben VB-ülést tartanak ma dél­után 2 órakor Ecseren, ahol a tsz alapszabályszerű működé­séről, a törvényesség betartá­sáról és a központi konyha te­vékenységéről számolnak be. Káván is 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt értékelik az ön­kéntes tűzoliótestület munká­ját és megbeszélik a nyári tűz­védelmi feladatokra, valamint a járási versenyre való felké­szülést. Péteriben délután fél 5-kor ülésezik a vb. Jelentés hang­zik el a községben foglalkozta­tott dolgozók egészségügyi, szociális és munkavédelmi el­látottságáról. A pilisi vb-ülésen, amely 2 órakor kezdődik, beszámolnak a pedagógiailag hátrányos helyzetben levő és veszélyez­tetett környezetben élő tanu­lókkal való foglalkozás ered­ményeiről és tapasztalatairól. Üllőn, a délután 2 órakor kezdődő vb-ülés napirendjén jelentés szerepel az egységes szakigazgatási szerv tevékeny­ségéről, és a felvásárlás hely­zetéről. Vecsésen reggel fél 9-kor ülésezik a vb. Tájékoztatják a részvevőket az OTP helyi fiók­jának tevékenységéről és a helyi postahivatal munkájáról. 100 hold kukorica A kávai Haladás Tsz leg­utóbbi vezetőségi ülésén érté­kelték a tavaszi mezőgazdasá­gi munkát. A kukorica kivéte­lével már mindent elvetettek. Kukoricából a vezetőségi ülés napjáig 100 holdat vetettek, s még 35 hold van hátra. Az eső sokat segít a többi ve- teményen. A jelenlegi fő fel­adat: a növény ápolási mun­kákra való felkészülés. A megyei borverseny eredményei A Pest megyei borversenyt május 6-án tartották meg. A monori járásból az alábbi bo­rok értek el kiváló helyezést: Monori Állami Gazdaság; egy I arany, egy bronzérem, Gomba: Üj Élet Tsz; két ezüstérem, Nyáregyháza: Béke Tsz; egy ezüstérem. VÖLGYBEN, DOMBOK KÖZÖTT Mi újság Tápiósápon? Utakat építenek, villanyhálózatot bővítenék Ritkán jutunk el járásunk északi csücskébe, Tápiósápra — talán, mert a székhelytől a legtávolabbra esik. Zima Ká- rolyné tanácstitkárnő ezért ez­úttal igen sokat tud mondani a mintegy 3200 lélekszámú köz­ség fejlődéséről, múltbéli és jelenlegi gondjairól. — Két domb között, egy völgyben épült falunk, ezért nálunk állandóan fennáll a belvíz- és árvízveszély. Az 1963-as árvíz igen nagy káro­kat okozott a községben, ezért azóta is napirenden van a csa­tornázás, a vízlevezetők javí­tása — mondja a tanácstitkár­nő. A tavalyi költségvetésből 160 ezer forintot vitt el a csator­naépítés, a vízlevezetés 100 ez­ret. Ennyi az évi költségveté­sük. Amikor o*. jártunk, Zima Károlyné éppen a KPM szak­embereivel tárgyalt. A buszve­zetők ugyanis állandóan pa­naszkodnak a sápi kátyús, rossz utakra. A KPM rrieg is csinálná ax utakat, de nincs emberük, ezért olyan elhatározás született, hogy a községi tanács biztosítja a munká­sokat, a KPM adja az anyagot. — Ha rendbe akarnánk ten­ni minden utunkat, egymillió forintra lenne szükségünk. Mi­vel azonban ennyi pénzünk nincs, csak ideiglenes javításo­kat, felülkezeléseket tudunk végeztetni. — Más tervek? — Most beszéltük meg a la­kossággal, hogy kiépítjük a külterületi villanyhálózatot. Sándor- és Jakabszállás ta­nyákról ugyanis sorozatosan elvándorolnak az emberek, mi­vel se út, se villany nincs ott. Csak az idősek maradnak, akik baromfineveléssel és szőlőter­mesztéssel foglalkoznak. Mi i azonban azt szeretnénk, ha a fiatalok is ottmaradnának. Megyei támogatással —, — mivel a községfejlesztési alapunkból még a vízháló­zat fejlesztésére is tartalé­kolnunk kell — talán sike­rül megoldanunk a vil­lany bekötését. A külterületi iskolákban egy négytagú pedagógus házaspár tanítja az alsó tagozatosokat, s nekik is nagyon jól jönne, ha a villanyt bevezetnék, hiszen így semmilyen háztartási gé­pet nem tudnak vásárolni. — És Sáp kulturális élete? — Bizony, nagyon szegényes. Van egy mozi helyiségünk, százharminc ülőhellyel, ami nagyon kevés. Egy kis színpad, ami szintén nem alkalmas ar­ra, hogy színvonalasabb elő­adásokat rendezhessünk. Sokan járnak ezért tőlünk a szomszédos Tápiósülybe. Tu­lajdonképpen nem is tisztá­zott még, kié a Hevesi-féle kastély, ahol a kulturális cé­lokra berendezett helyiségek vannak. Két-három évvel ez­előtt az Országos Pénzintézet megpróbálta a Hevesi-testvé­reket kártalanítani, akik Svéd­országban élnek, s azóta sem tudjuk, mi történt. Mivel műemlék jellegű az épület, nem kaptunk enge­délyt a tatarozására. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen így teljesen elrontja az utca képét, mert külsőleg na­gyon tönkrement. Nagyon szép parkja is volt. amit, ha állami tulajdonba menne az épület, rendbehozathatnánk. Itt lehet­ne a község központja, kultu­rális centruma. <f. o.) Hol lehetne Monoron ifjúsági park? Plzeni sörcsapok Egy évvel ezelőtt alapította fémfeldolgozó üzemét a tápió- sülyi fogyasztási szövetkezet gyömrői telephellyel. A cél az volt, hogy speciális termékeket gyártsanak, s a helyben lakók számára is biztosítsák a fog­lalkoztatást. Az induló lét­szám 4 ember volt, ma tizen­négyen dolgoznak. Tavaly — csonka esztendő­ben — 850 ezer forint értékű árut gyártott az üzem, főként vendéglátóipari eszközöket és fém dísztárgyakat, például plzeni sörcsapokat Idei tervük 1 millió 200 ezer forint. Olyan mérőműszerekhez készítenek mai viCsór Mozik Gyömrö: A kapitány lánya lód: Minden nő bolondul Mende: Nagymenő. Monor: lenyomat. UÍlő: Holdudvar, esés: Fényes szelek. Mag­érte Ujj­Ve­alkatrészeket, amelyeket ex­portálnak. A jól felszerelt üzem rendkívül nagy pontos­ságot igénylő alkatrészek elő­állítására is alkalmas. Zöld, zöld mindenütt, szeszé­lyes összevisszaságban bur­jánzó fű, kecsesen ringatózó nád és sás. Távolabb két óriás fűzfa lombjai kis tó szikrázó vize fölé hajladoznak. Körü­lötte felmagasodik a gaz, ta­valyról ittmaradt kórók „dísz­lenek”. Vajon hol van ez a liget Mo­noron? Az Újtelep házsorai közé ékelődik, mezőgazdasági művelésre nem használható, s mennyi mindent lehetne itt, ebből a kis romantikus hely­ből alakítani. Talán egy ifjú­sági parkot is. Az Országos Vetőmagfel­ügyelőség monori telepének ve­zetője, Tóth Károly, ezt mond­ja: — A kis ligetet mi nem tud­juk hasznosítani, jelenleg a közelben elhelyezkedő csirke­nevelő farmunkat bármikor áttelepítenénk, vagy megszün­tetnénk, ha a községi tanács fantáziát látna e terület hasz­nosításában. Egy korábbi szemrevételezés alapján meg­állapítottuk, hogy nem is kel­lene olyan hallatlanul nagy összegű befektetés, fizikai erő, feltöltésre szánt anyag ahhoz, hogy parkká lehessen alakíta­ni. A „romantikus” környezet már eleve megvan, csak egy kis beavatkozásra lenne szük­ség. Közel van a „városhoz”, tízpercnyire a vasútállomás­hoz. Nekem az a véleményem, hogy csak a tanácstól és a fia­taloktól függ, hogy ide egy kellemes ifjúsági parkot vará­zsoljanak. Még nem végeztünk közvé­lemény-kutatást, de biztosak vagyunk benne, hogy az Új­telep fiataljai s a monori KISZ-szervezetek, a gimná­zium és az iparitanuló-iskola diákjai szívesen segítenék tár­sadalmi munkában az ifjúsági park megépítését. A járási KISZ-bizottság esetleg véd­nökséget vállalhatna ebben a munkában. Igen szép feladat lenne. Baky László a napokban Monoron vol- A tam, s megálltam a gyors­büfé előtt, a járdaszigeten. Ott a vonatra vagy buszra várók serege sütkérezett. Tökmagoz­tak, lángost ettek, fagylaltot nyalogattak. Felismertem egy ismerősöm a tömegben, és csendesen el­beszélgettünk. Közben a büfé­ből kijött egy kuszáit hajú, magasabb atmoszférára fűtött férfi, és jobbra-balra tekint- getett. Biztosan keres valakit — gondoltam. Ekkor megakadt rajtam a szeme, s hosszasan nézett. Ez ismer engem — tű­nődtem. Lehet, hogy én is is- | merem, de nem tudom, ki le­het. Ezután a tekintete másfe­„Uram, vegye meg a szemüvegemet...” lé révedezett, de nemsokára is­mét engem vett célba, már kö­zeledett is felém, s hirtelen megszólalt. — Uram, vegye meg a szem­üvegemet. Száznegyven forint­ba került, odaadom hetven fo­rintért. Szemüveget viselek ugyan, de utcán még nem vásároltam, elhárítottam hát az ajánlatot. Továbbment, és keresett egy új óbb kuncsaftot, annak tette meg ajánlatát, szintén sikerte­lenül. Bement a büfébe, ké­sőbb ismét kijött, újból hoz­zám fordult, ideadja a szem­üveget hatvanért, mondta. Er­re felfigyelt a hátam mögött egy férfi, és odaszólt neki; — Mutassa. Feltette a szemüveget, a zse­béből előkotorászott egy írást, nézegette, jónak találta, és azt mondta; — Tudja mit? Adok érte öt­ven forintot. — Jól van. Adja ide a do­hányt, apuskám. a z üzlet megköttetett, s az A atyafi az ötvenessel mo­hón visszasietett a büfébe. lem) A borverseny díjait ma, ked­dien adják át a termelőüzemek képviselődnek a Pest megyei Tanács nagytermében ünnepé­lyes keretek között. A borverseny tapasztalatait borászati anikéton ismertetik a meghívott szakemberekkel T. J. „AZ ÉLET “ A monori József Attila gimnázium végzős diákjai — négy osztály — szombaton el­ballagtak. ★ „Ballag már a vén diák ...” — cseng-bong az évszázados dallam a monori József At­tila gimnázium falai között. Fáj az elválás az iskolától, az ismerős padoktól, ame­lyek négy éven keresztül olyan jó menedéket nyújtot­tak az élet nagy megpróbál­tatásai ellen. Nagy dolog érettségire készülni, nagy dolog az élet egy határkö­vénél pihenőt tartani, s visz- szatekinteni az első önálló munkára. A diák szeme a szeretettől és a hálától köny- nyes. Itt mennek előttem Varga Éva, Tugyi Klára és a többiek, akik éppen úgy kivették részüket a nyári munkatáborok erőt gyűjtő nemes küzdelmeiből, mint megannyi szép feladat meg­oldásából, amit tanáraik bíz­tak rájuk. Kezükben a jelké­pes ballagó bot, a jelképes tarisznya, melyeknek már csak a régi babák között lesz a helyük, hisz a nagy­lány, a nagyfiú már nemcsak gyermeknek nagy, hanem diáknak is. Ami ezután kö­vetkezik, az már az élet. Koblencz Sándor magyar­történelem szakos és Veress László földrajz-biológia sza­kos tanár — akik először bal­lagnak a diákokkal, az első osztálytól kezdve egyenget­ték útjaikat —. valami ilyes­mit érezhetnek. Amint fel­csendülnek az ismert dalla­mok, megelevenednek ben­nük, tanárokban is az em­lékek. Bizonyára bevallanák, hiába vannak fenn a kated­rán, vizsgákat izgulnak át ők is tanulóikkal, néha ők is egy kis vakációról álmo­doznak, a múló napokat szá­molják, s ilyenkor búcsú­záskor az ő szívük is összeszo­rul. Az idő ismét eljárt. Elhang­zanak a harmadikosok bú­csúzó szavai, az igazgató- helyettes bölcs intelmei... Iiörömpő Jenő SPORT Szép játékkal győzött Üllő Domony—Üllő 0:2 (0:2) Hazai támadásokkal indult a mérkőzés, de a kezdés után nem sokkal az üllőiek vették át a játék irányítását, és a félidő végéig ki sem engedték a kezükből a mérkőzést. A 3. percben nagy Burza-lövés szállt a kapu mögé, majd egy perccel később ismét Burza lőtt nagy erővel a kapura. A labdát a kapus kiejtette a ke­zéből, és az a hálóba perdült. (0:1) A gól kissé megnyugtat­ta az üllőieket, és szép ado­gatásokkal játszottak. A 6. percben veszélyes helyzetet dolgoztak ki a hazaiak, de az akció lesen akadt el. A 23. percben az üllőiek veszélyez­tettek, Hang került jó hely­zetbe, de a hazaiak felszaba­dítottak. Második góljukat a 31. percben szerezték a ven­dégek. Kiss, Langó, Hang, Bur­za volt a labda útja, majd Laczkó elé került, aki közel­ről a hálóba gurított. A gól után néhány percig a hazaiak próbálkoztak, de az üllői vé­delem, Bódéval és Mellissei az élen, mindent hárított. A 42. percben adódott még jó helyzet a vendégek előtt, de Burza szögletrúgása a kapu mögé került. A második félidőben a ha­zaiak többet veszélyeztettek és már a 6. percben leadott, nagy erejű lövésük az oldal­hálóba vágódott. Ezt követően mintegy negyed órán keresz­tül szorongatták a vendégek kapuját, de gólt nem sikerült elérni. A 17. percben, egy ül­lői ellentámadás során a fél­pályáról Langó indult el, de leadott lövése a kapusról szögletre vágódott. Ezután is­mét Üllő támadott többet, majd a 25. perctől a hazaiak vették át a játék irányítását, de gólt elérni nem tudtak. A 45. percben már csak az üllői kapussal állt szemben az egyik hazai játékos, de kapu mellé lőtte a labdát. Ezen a mérkőzésen már időnként szépen és tet szetősen játszott az üllői csapat, külö­nösen a védelem tűnt szilárd­nak. Egyénileg Boda, Mellis, Szűcs, Burza és Laczkó játéka emelkedett ki. (fülöp) Hatvanezer forint keress gazdáját Az elmúlt, 18. játékhéten egy monori totózó kollektív szelvényén 13 + 1 találatot ért el, s ezzel 59 ezer 120 forintot nyert. A nyeremény gazdája azonban ez ideig ismeretlen, a pénzért sem jelentkezett. Ja­vasoljuk a kollektívvel totózó monoriaknak, nézzék meg újra szelvényüket. A nyertes szel­vény DF jelű, 932 725 számú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom