Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

VÁCI NAPLÓ Termelőszövetkezeteink a népélelmezés A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM 1969. MÁJUS 11., VASÁRNAP ,A VILÁGNAK BEKÍ KELL... Tizenhétezer társadalmi munkás a községekben A békemozgalom három aranyjelvényes kitünfefeltje Pénteken délután ülést tar­tott a Hazafias Népfront já­rási bizottsága, együtt a járási Vöröskereszttel. Az ülés elején Németh Károly, a HNF járási elnökségének tagja megemlé­kezett a Béke-világtanács 20. évfordulójáról. „A világnak béke kell, mert élni, terem­teni, szépíteni csak úgy lehet, Honvédelmi rajverseny Holnap reggel nyolc órakor rendezik meg Vácott a liget­ben az úttörők honvédelmi rajversenyének járási döntő­jét. Minden iskola háromtagú csapatot indíthat. Külön ver­senyeznek az ötödik és hato­dik osztályosok, külön a hete­dikesek és nyolcadikosok. A lányok 300 és 400 métejes pá­lyán versenyeznek, a fiúk pá­lyahossza 400 és 500 méter. A pályán akadályokat he­lyeznek el. A fiúknak kifeszí­tett kötélen kell átfüggeszked- niük, minden csapatnak át kell haladnia egy három mé­ter hosszú, fél méter magas gerendán, ahol az egyensúlyo­zásban vetélkednek. Ezenkívül gránátdobás, lövészet és „se- besült”-szállítás is van a ver­seny programjában. FÓTI HÍREK A felszabadulási versenyben a Dózsa György út mindkét oldalán 600 gömbakácot és gömbjuhart, a tó környékén pedig 1600 facsemetét ültettek el. Ezer tagja van a takarék- szövetkezetnek. Az ezrediknek belépő Körösi Andrásnénak Hovanyecz Béla tanácselnök értékes bőségkosarat nyújtott át A község minden tizedik lakosa tagja a szövetkezetnek, betétállományuk meghaladja a 900 000 forintot. Azt tervezik, hogy még ebben az évben el­érik az egymilliós betétállo­mányt. Megkezdődött a község vil­lanyhálózatának rekonstruk­ciója. Befejezték a Dózsa György és Kossuth Lajos utca csator­názási munkálatait. Május 1-rc újjáépítették tár­sadalmi munkában az 1. szá­mú általános iskola sportpá­lyáját. A 60 ezer forintos munkában példás segítséget nyújtottak az OVIT alkalma­zottai és a helyi kisiparosok. Az úttörőcsapatok sportverse­nyeit már a felújított pályán rendezik meg a tanács által alapított kupáért. A pályaava­tásra a Vasas ificsapatát lát­ják vendégül. Korszerű benzinkutat épít az ÁFOR ez év második fe­lében a Szabó Dezső utcában. (u. i.) Kulturális hírek — néhány mondatban A zeneiskolai növendékek hangversenysorozata megkez­dődött a művelődési köz­pont Vox-termében. A több száz főnyi növendéksereg legtehetségesebb 88 hallga­tója lép fel ezen a négy hangversenyből álló soroza­ton. Zenei tagozatú általános iskola megnyitásáról tárgyal a megyei tanács városunk ve­zetőivel. Ha a tárgyi és sze­mélyi feltételeket sikerül biztosítani, a tagozat az új tanévben meg is indul. Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitóünnepsége vá­rosunkban lesz május 30-án. Az író—olvasó találkozó ven­dégeit — Sükösd Mihály író-esztétát és Fábián Zol­tán írót — Bata Imre iro­dalomtörténész mutatja be a közönségnek. A Pest megyei képzőmű­vészek szentendrei tárlatának anyagából Cs. Nagy András: Hazafele című nagyméretű alkotását megvásárolta a vá­rosi tanács. A javuló filmműsor hatá­sára örvendetesen emelke­dett a Madách-mozi látoga­tottsága. Januárban 11 644, februárban 12 257, március­ban 20 675 és áprilisban 22 802 jegyet adtak el. — ki — VÁCI KISLEXIKON 31. Schmidt József (Vác, 1868. december 24.—Budapest, 1933 október 1.): indogermanista, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1911). 1899-ben szerzett tanári oklevelet Buda­pesten, ugyanakkor állami fő­gimnáziumi tanár. 1908-ban egyetemi magántanár, 1910-től a budapesti egyetemen az in- dogermán összehasonlító nyel­vészet nyilvános, rendkívüli, 1914-től nyilvános rendes ta­nára. A Tanácsköztársaság idején tanúsított haladó ma­gatartása miatt az ellenforra­dalom lemondásra kényszerí­tette. 1924-ben nyugdíjba vo­nult. Indogermanisztikával foglalkozó számos cikke jelent meg a szaklapokban, jelentő­sek fordításai is. Latin—ma­gyar és magyar—latin szótárt szerkesztett. Munkái: Nasalis infixum névszókban (Bp. 1904); Az itáliai nyelvcsalád helyzete az indogermán gut- turális probléma megoldására. (Bp, 1912); Az indogermán femogenesisének problémája (Nyelvtudomány III—IV.); 1 Buddha élete, tana és egyháza [ (Bp. 1920); Az óindiai epika | (Bp. 1921.); A szanszkrit iro- i dalom története (Bp. 1923.) Az indiai filozófia (Bp. 1923.) Nyelv és nyelvek (Bp. 1923.) Pancsatantra (Bp. 1924). * Schubert Ernő (Bácsfa, 1903. december 17.—Budapest, 1960. október, 15.): textilterve­ző, festő, grafikus, érdemes művész. 1910-ben került Vác- ra, itt végezte el a- gimnáziu­mot. Előbb Fényes Adolfnál, majd 1924-ben a Képzőművé­szeti Főiskolán Réthi István­nál és Csók Istvánnál tanult. Az UME, a KÚT és rövid ideig a Szocialista Képzőmű­vészek Csoportjának tagja. 1932-ben a Tamás Galériában absztrakt festészeti kiállítása volt. Bútor-, majd bútorszö­vettervezéssel foglalkozott, számos hazai és külföldi be­mutatón vett részt. 1948—52 között az Iparművészeti Főis- j kola igazgatója, az iparművé- szeti élet irányításának halá­láig fontos személyisége volt. Móritz Valéria (Folytatjuk) ha a háborúnak még az árnyé­kát is messzire űzzük... — mondotta a többi között. Az ülés napirendjén szere­pelt az 1969. évi „felszabadu­lási községfejlesztési verseny” célkitűzéseinek, valamint a múlt évi eredmények tapasz­talatainak megvitatása. Jó­ssá Kálmán, a járási tanács vb-elnökhelyéttese hangsú­lyozta, arra kell törekedni, hogy a községfejleszíési verseny kampányszerűsége meg- szűnjék. A kitűzőit fejlesztési feladato­kat úgy kell ütemezni, hogy a községekben jelenleg tevé­kenykedő tizenhétezer társa­dalmi munkás az év minden szakában megtalálja lakóhely^ fejlesztése, szépítése érdeké­ben a cselekvési lehetőséget. Az értekezlet foglalkozott a Virágos falu és a Tiszta ud­var' — tiszta ház mozgalom­mal. Végül dr. Kovács Ferenc, a járási népfrontbizottság el­nöke átnyújtotta az Országos Béketanács aranyjelvény ki­tüntetését Knetik László püspökhat­vani népfronttitkárnak, Drenkovics László sződi párttitkárnak és Antal La­jos váchartyáni tanácsel­nöknek — a magyar békemozgalom­ban végzett kiemelkedő mun­kájukért. (harmos) A tsz-ek 1968. évi gazdálkodása a járási tanács vb-ülésén A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén Török Antal és Sidelszky Béla osztályvezetők részletes jelen­tését vitatta meg termelőszö­vetkezeteink 1968. évi eredmé­nyeiről. A váci járásban 17 tsz készített zárszámadást. Hét tsz tartozott a kedvezőtlen adottságú tsz-ek közé. Az új termelőszövetkezeti törvény, a felvásárlási árak rendezése, a hitelpolitika és más intézkedés következtében a gazdaságirányítás re­formja Vác környékén is éreztette hatását. Közös gazdaságaink összte­rülete 34,578 hold; ebből 23 456 hold a szántóterület. Termelő- szövetkezeteinknek összesen 4441 tagja van, 620 családtag és 2436 állandó alkalmazott se­gítette őket a munkában. A jelentés részletesen beszá­molt a növénytermesztés, ál­lattenyésztés, gépesítés helyze­téről, valamint a gazdaságok kiegészítő tevékenységéről. Termelőszövetkezeteink újabb erőfeszítéseket tettek a népélelmezés javításáért. Sertéshizlaldákat, növen­dékmarha szállásokat, magtárakat építettek. Elhangzott az a javaslat, hogy egybe kellene hívni a me­zőgazdasági szocialista brigádvezetőket járási szintű tanácskozásra. Itt elmondhatnák például fótiak, hogy miért fordítanak 6,6 kiló abrakot egy kiló hús termelésére, amikor a kosdiak 3,1 kilóból hozzák ki ugyanezt a húsmennyiséget. Az is külö­nös, hogy amíg a tótkomlós! Viharsarok Tsz nagy mennyi­ségű árut hoz a váci piacra, addig a ! az alsógödiek Rútságon ér­tékesítik termékeiket. Indítványozták az előterjesz­tett határozati javaslat kibőví­tését. Nagyobb gondot kell for­dítani termelőszövetkezeieink- ben is a szocialista verseny- mozgalomra és annak rendsze­res értékelésére. Többet kell foglalkozni a mezőgazdaságba került fiatal szakemberekkel. Segíteni kell a termelőszövet­kezeteket, hogy még több húst, gyümölcsöt és más terméket biztosítsanak a váci és a kör­nyékbeli piacokra. (papp) Felsőgöd Újabb munkaalkalom — nőknek A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat már régebben megkapta az építőipari ktsz volt raktár- helyiségét, s 194 helybeli asz- szonynak biztosított munkaal­kalmat. Műanyag tárgyak, já­tékok, csillárfavázak készül­nek a budapesti vállalat felső­gödi részlegében. Az FKV elé­gedett az asszonyok munkájá­val. Most azt tervezi, hogy bő­víti a munkahelyek számát, újabb asszonyok számára biz­tosít helyben munkalehetősé­get. CERUZAJEGYZETEK DISZKRÉCIÓ. — A főtéri divatáruüzletben bőrdíszmű­áruk kaphatók. Tele van a ki­rakat szép táskákkal, retikü- lökkel. Csak az a hiba, hogy az árjelző cédulákat diszkréten befelé fordították. BERÁNDULÓK. — Láttam már heverésző kirándulókat a liget zöld gyepén, s a sziget árnyas fasorai alatt. E héten viszont a város szivébe, „be- rándulókkal” találkoztam, a Jókai utca elején zöldellő te­nyérnyi gyepen. Kényelmesen ültek, ették, nyújtózkodtak, és még a hulladékpapír eldobáló - sáról sem felejtkeztek meg. ÁRLESZÁLLÍTÁS. — Olva­som a DCM-telepi hirdetést, hogy egy alig használt kagyló­fotel, amelynek eredeti ára 1260 forint, egyharmadáért: 400 forintért eladó. Nem a leg­jobb reklám a modern bútoro­kat készítő iparunknak. KÖVETKEZETESSÉG. - A tv képernyőjén láttuk a vitá- zókat, akik ország-világ szeme és füle hallatára kemény szá­rakkal elítélték korunk rák­fenéjét, a protekcionizmust. Néhány nap múlva az egyik vi­tázó meleghangú levelet írt egyik középiskolánk igazgató­jának, akitől az általa patro­nált nyolcadikos gyerek felvé­telét kérte. .. (p. r.) Tájértekezlet — a pártoktatásról Hétfőn délelőtt a párt- és tömegszervezetek székházában a szentendrei, a gödöllői és a váci járás, valamint Vác vá­ros pártbizottságainak munka­társai a pártoktatás időszerű kérdéseiről számolnak be táj- értekezletükön. Holnap délután két órakor értekezletet tart a járási párt- bizottság művelődésügyi ■ -és pfopágáriSáosztálj'á. Az ''érte­kezleten egyebek között meg­beszélik hazánk felszabadulá­sa negyedszázados évforduló­jának előkészítését. — Ilitekkel ezelőtt egy készü­11 lő kiállítás képeinek megtekintésére kaptam tele­foni meghívást a múzeumba. Nem sokkal utána, hogy a hi­vatalos zsűri a felvonultatott ötvenegynéhány alkotásból negyvenkilencet tárlatra ér­demesített. Akkor találkoztam életemben először — képei társaságában — B. Orbán Borbála festőművésszel. A bekeretezett képek — olajok és akvarellek — hátat fordítva támaszkodtak a könyvszekrényeknek, a raj­zok meg mappában rejtőztek, természetes tehát, hogy elő­ször a művésszel ismerkedtem meg. Nemcsak a „bemutatko­zás” társasági értelmében, ha­nem az arcvonások és a te­kintet egyéniségéről valló megnyilatkozásában. Meleg emberség, nyugodt életböl­csesség, s valami — fiatalsá­gát túlélő — líraiság áradt erről a derűs arcról. A művész mindig az általa ■'*' ábrázolt világ és alko­tásai között áll. Mennyiben csak közvetítője, és mennyi­ben válik újrateremtőjévé en­nek a világnak — valahol e Fiatal lájiy (akvarell) kérdésre adható válaszok kö­rül kell és lehet keresni te­hetsége arányait. Az pedig,' hogy a valóság ez újraterem­tését milyen eszközökkel vég­zi — egyéniség, életszemlélet, olykor pedig az ellenállhatat­lan külső hatások, röviden: az ezerarcú művészeti stílusok szabad világába tartozik. Egy-egy kiállítás — főként pedig egy egész életművet ér­zékeltető tárlat — kikénysze­ríti e gondolatok közti töp­rengést a szemlélőből, még­sem erre fordítottam időm nagyobbik részét B. Orbán Borbála képei előtt. Nagyobb meglepetésem is volt annál, hogy ő aligha lenne besorol­ható a modern stílusirányza­tok bármelyikébe. S nem is egy ilyen meglepetést tarto­gattak számomra az ő olaj- vásznai, akvarelljei, ceruza-, szén- és tollrajzai. A kiállításra belépőnek elég egy körbepillantás, hogy észrevegye: alig akad egy-egy kép, amelyen ne az embert örökítené meg. Egysí­kúság volna ez? Dehogy! Ép­pen ez volt számomra a leg­nagyobb élmény: a művészet legfőbb és legörökebb tárgyá­nak, az embernek, az emberi jellemeknek, a százfélét cse­lekvő embernek művészi új­rateremtése — portrékon, vagy természeti környezet­ben. (Favágó, öregasszony, Férfi fej, Női fej, Leány fej, Kaszálóik, Szénagyűjtők). Vagy a különféle rajzok közül: Csilletolók, Pihenő munkás, Krumpliszedők, Kőtörők, Dön­gölök stb. Ahogy elnézem e műalko­tásokat, egyre inkább kikí­vánkozik belőlem: ez a mű­vész nemcsak ismeri, hanem érti is korunk cselekvő em­berét. Nemcsak munkájának lényegét érti, hanem az ab­ban feszülő dinamizmust is erőteljesen érzékeltetni tudja. mmmm B. Orbán Borbála a tárlat megnyitóján, a fegyveres erők klubjában. Nem egy alakját megmozdul­ni éreztem a vásznon, vagy a rajzpapíron. Meglepett, ho­gyan tudja egy női festő eny- nyire dinamizmusában ábrá­zolni a férfierőt. A másik végletében pedig — a női bájt, ahány női fej, annyi változatban. P mberi sorsok — egyszerre múlt és jövő — jelennek meg a vásznakon, legtöbbször olyan derűs líraisággal, mint láttam megismerkedésünkkor a művész arcán. A Síró asz- szonyok, és a Menekülő csa­lád drámaisága szinte kivétel számba megy B. Orbán Bor­bála képein, rajzain. Ferencz Lajos Az emberábrázolás művésze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom