Pest Megyei Hírlap, 1969. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

1969. MÁJUS 11., VASÁRNAP nat Mterei v/íírtop 7 ' TELKIBANYA A Terés-táró vendégei A zempléni hegyek hajdani híres „aranyvárosát”, Telkibá­nyát, újra felfedezték a turis­ták. A falu idegenforgalma évről évre növekszik, amiben — a község vezetőin kívül nagy része van Szatmári 'Sán­dornak, az Ezüstfenyő turista- szálló vezetőjének. Kezdemé­nyezésére az elmúlt évben (megnyitották az 1500-as évek- jből fennmaradt aranybánya Térés-táróját, amelynek há­romszáz méter hosszú vágatát kézi műveléssel vésték ki. A középkori bányában — ame­lyet a kirándulócsoportok vé­dősisakban és bányászlámpá- .val tekinthetnek meg — még (láthatók az aranytelérek nyo­mai. Cserebogár — tonnaszám Valósággal meglepték az utóbbi napokban a teljes ta­vaszi virágdíszükben pompázó Szabolcs—Szatmár megyei gyümölcsösöket a csereboga­rak. Esténként százezrével rajzanak a fák körül, s pusz­títják virágjaik megterméke­nyítő részeit. A gyümölcsö­sökben hajnalonként ponyvá­kat terítenek a fák alá, s rá­rázzák az olyankor még der­medt bogarakat. Az ily mó­don összegyűjtött bogarakat a tyúkokkal etetik fel. A rajzás napjaiban a megye gyümöl­csöseiben több tonna cserebo­garat gyűjtenek össze. — Pályaudvar-átépítés. Az Alföld nagy vasúti csomó­pontján, Szolnokon megkez­dődött a korszerűtlen, régi személypályaudvar átépítése, melyre idén 140 millió fo­rintot fordítanak. Randevú az esthajnalcsillaggal Útjuk nagy részét már megtette a két szovjet Venus- rakéta, amelyeket január ele­jén röpítettek pályájára; a tervek szerint május közepén ereszkednek le. A Venus Földünk egyik leg­közelebbi szomszédja, de a két bolygó közötti távolság min­dig változik. Általában 19 hó­naponként csökken a két boly­gó közötti távolság, ilyenkor A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának árfigyelő köz­pontja, amely a Venus-rakcták jelzéseit is fogja. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK, EGYÉNI TERMELŐK! A gyümölcsök moly- és rágókártevői és a burgonyabogár ellen a DL—30 PASZTA igen jó hatású védekezőszer. Használja a DL—30 pasztát, kiváló eredményt ér el vele. Kapható 1 kg-os és 25 kg-os csomagolásban a helyi szakboltokban. BUDAPESTI AGR0KER VALLALAT Budapest XV., Cservenka M. u. 107. kiállítása a Budapesti Nemzetközi Vásár 8-as pavilonjában. »»»»»»»» A w it MÁRKA: MINŐSÉG, JÓ ÍZLÉS! legkedvezőbb az űrhajók indí­tása. Ez az eset állt fenn ja­nuárban. A titokzatos bolygó Annak ellenére, hogy a Ve­nus a Földhöz viszonylag kö­zeli pályán halad, féltékenyen őrzi titkait. A közvetlen, táv­csöves megfigyelés nehéz, mert az égitestet burkoló vas­tag, átlátszatlan felhőréteg megakadályozza azt. A légkör­ben már biztosan kimutatták a széndioxid jelenlétét. Az oxigént és a nitrogént csak nyomokban fedezték fel. A több rétegből álló felhőzet jégkristályokból, vagy apró vízcseppekből áll. bár a víz jelenlétét még nem sikerült biztosan kimutatni. A bolygó felszíni hőmérsékletére és az ott uralkodó nyomásra a kü­lönféle feltevések eltérő ér­tékeket adtak. A felszíni hő­mérséklet valószínűleg 250— 400 C fok között lehet, de az amerikai és szovjet mérések szerint a sarkvidékeken kb. 150 C fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az „egyen­lítői” tájakon. A felszíni lég­nyomást 10—100 atmoszférára becsülik. A felszínt a radar­visszhangok alapján aránylag simának tartják, de amerikai kutatók két hosszú hegylán­cot véltek kimutatni. Cet: a Venus Az eltérő adatok is azt bizo­nyítják, hogy a bolygóról csak közvetlen. Venus-szondákkal végrehajtott mérések adhatnak pontos képet. Az 1961-ben in­dított szovjet Venus 1. nem közölt adatokat rádióadójának a hibája miatt. Sikertelen volt 1962-ben az amerikai Ma­riner 1 is. A Mariner 2 azon­ban 1962. december 14-én kb. 35 ezer kilométerre elhaladva a Venus mellett, értékes ada­tokat sugárzott a Földre. Mé­rései szerint a Venus felhő­zetének felső szintje 95—100 km-re van a felszín felett, és vastaesága kb. 25 km-re tehe­tő. Kimutatta a vízgőz jelen­létét is. pőmérsékleti és nyo­másérékeket is továbbított, a Földéhez hasonló sugárzási övét és mágneses teret azon­ban nem tudott kimutatni. A következő Venus-szondák, a Zond l. (1964), a Venus 2. és 3. (1965) ismét nem közölt [ adatokat, de az utóbbi volt az j első ember által alkotott tárgy, I amely idegen bolygóra jutott el (1966. március 1.) I 1967. júniusában szinte egy- időben indították a szovjet Ve­nus 4. és az amerikai Mariner ü. szondát. A Vemus-rákéta parkoló pályára helyezkedett, ez tartalmazta a tovább kerin­gő műszertarttályt és a Venus- ra leereszthető 383 kg-os mű­szerrészt. A rádiókapcsolatot egy 2,3 m-es átmérőjű irányí­tott parabolaantenna tartotta fenn. Az energiaellátásról két napelemtáblán elhelyezett napfénytelep-sorozat gondos­kodott. A július 29-én végre- haitott pályamódosítás után október 8-án, 127 napos szá­guldás után 40 ezer km-re kö­zelítette meg a Venust. Ekkor vált le a leereszkedő tartály, cmelvet a bolygó légkörének az ellenállása fékezett, majd ejtőernyőkkel leereszkedett. Egy nappal később ért Ve- nus-közelbe a Mariner 5. szon­da. és kb. 4 ezer km-re haladt el a Venus felett. Két órán át végzett méréseket. Venus-szondák A januárban fellőltt Venus 5. és 6. egyenként 1130 kg sú­lyú. Ejtőernyői ezúttal is ké­pesek lesznek a bolygó arány­lag forró környezetének az el­viselésére, tehát megvalósít­ható a sima leszállás. Mindegyik Venus-rakéta két részből áll: az ejtőernyős le­szállásban csak az egyik vesz részt. E csaknem gömb alakú, felső része síkszerűen kikép­zett: itt vannak a mérőfejek, A gömb alakú részt hőszigete­lő burkolat védi. A fékező ej­tőernyő a kezdeti 11 ezer m/mp értékről 300 m/mp ér­tékig lassítja az űrrakétát. A rendkívül sűrű légkörben az esés végén kb 3 m/mp lehet a sebesség. Miután az eddigi Venus- szondák mérési adatai több ponton meglehetősen eltérőek, a tudományos világ nagy ér­deklődéssel várja a Venus 5. és 6. adatait, amelyek valószí­nűleg eldöntenek eddig vita­tott kérdéseket. Joggal várhat­juk. hogy a május hónap szen­zációs eredményeket hoz majd a bolygókutatásban. A Venus 5. és 6. néhány napos időkü­lönbséggel éri majd el a szom­szédos bolygót, mégpedig a Na ótól távoli, sötét oldalon. Lehetséges, hogy az a kérdés is el fog dőlni, hogy a Venus 4. adása akkor szűnt-e meg, amikor elérte a bolygó felszí­nét, vagy a feltételezett és for­rásban levő venusi óceánban merült-e el? Ultrahang vezet világtalant A technika, az elektronika rohamos fejlődése rövidesen a világtalanoknak is hasz­nára válik. A természettől el­lesett „minta” alapján — a denevérek térbeli tájékozó­dásának tapasztalatait hasz­nosítva — angol kutatók a zseblámpához hasonló formá­jú, ultrahangjeleket kibo­csátó kis készüléket konst­ruáltak. A tárgyakról vissza­verődő hullámokat hangrez­gésekké alakítja át a készü­lék s ezek a vak ember fülé­be jutnak. A különböző hang- magasságokból a világtalan következtetni tud a tárgyak közelségére és nagyságára, ezáltal mintegy „láthatóvá” válik számára környezete, biz­tonsággal kikerülheti az aka­dályokat. Kísérletek folynak a vakvezető készülék minia­türizálására, mivel a nyak­ban hordandó táska — fő­ként az áramforrás hely- szükséglete és súlya miatt — ma még meglehetősen terje­delmes, kényelmetlen. Halászháló — csomó nélkül Üjfajta, csomómentes ha­lászhálók gyártását kezdték meg a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat újszegedi szövőüzemében. Különféle változatait a BNV-n is bemu­tatják. Ä szegédi halászok valami­kor maguk készítették az ilyen eszközöket kenderzsi­negből, csomózással. A sze­gedi nagyüzem fokozatosan nemcsak a kezdetleges kézi munkát szüntette meg, ha­nem ma már a kender helyett is szintetikus műanyagszála­kat használ. Most felszerelt különleges gép pedig már cso­mót sem hagy a hálón. A cso­mómentes halászháló olyan, mint a csipkefüggöny. A víz­ben könnyebben, gyorsab­ban lehet húzni, mint a ha­gyományos hálókat, s így a halfogás eredménye is nö­vekedhet. A hatalmas gépről óránként 15—20 méter ilyen csipkeháló kerül le 80 mé­teres szélességben. Ezzel egye­lőre az ország halászati szö­vetkezeteit látják el, s rövi­desen az exportot is meg­kezdik. Mérgesgázteinető Az amerikai katonai vezetés úgy döntött, hogy az Atlanti­óceán fenekére süllyeszt 27 ezer tonna „elavult” mérges­gázt, amely a második világ­háború idejéről maradt meg. Ez a vállalkozás igen veszé­lyes, mert a tenger vize előbb- utóbb szétmarja a tartályokat, és az óriási mennyiségű mér­gesgáz jóvátehetetlenül be­szennyezi az óceán vizét. Ipari fanulókaf FELVESZÜNK a bádogos, az ács és a kőműves szakmában. FELTÉTELEK: általános Iskolai végzettség és a 14. életév (az ács szak­mában a 15. év) betöltése. A Jelentkezéshez szükséges az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi kivonat. Szállást, munkaruhát szer­számot és teljes ellátást díj­talanul adunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. Folytatásos riport Kertész László rajza Közlekedési Építő Vállalat FELVESZ földalatti (keszon) munkára alkalmas 20—40 éves dolgozókat 42—44 órás munkaidővel, 3000—4000 Ft fizetéssel. Felvételre keres továbbá építőipari (kőműves, ács vb. szerelő) szak- és segédmunkásokat, autó-motorszerelőket, lakatosokat, villanyszerelőket, dömpervezetőket. Szállót, étkezést, hazautazási költségtérítést, vidékieknek különélés! pótlékot adunk. JELENTKEZÉS: BUDAPEST V., KOSSUTH LAJOS TÉR 6—8. (Országház mellett)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom