Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

fUl MECTCf kJCívUw 1969. ÁPRILIS 13., VASARíVAP Perben, haragban testvérgyi I kosság ig A katona befordult az Al­pári utcába. Ismerős épületei; mellett vezetett az út, és is­merős volt a 3-as számú ház kapuja is, ahol megállt. Acs Dénes portája ez, a kádáré, akinél segédként dolgozott egy időben. Rövid szabadsága alatt, a mesterhez jött most látoga­tóba. Erősen megnyomta a csengő gombját. Kopogott is, de nem jött senki. Szemét a kerítés réséhez illesztve, be­nézett az udvarra. Akkor meglátta a kádárt. Széttárt karokkal á földön fe­küdt. Mozdulatlanul, vérrel bo­rítva. Kegyetlenül A helyszínre érkezett orvos már csak a halált tudta meg­állapítani. A Nagykőrösi Rendőrkapitányság nyomozói — a bűncselekményt. Ács Dé­nesi megölték. Példátlan ke­gyetlenséggel. A szó szoros ér­telmében : agyontaposták. Az áldozattal egy házban, de külön lakásban él testvére, Ács Ferenc. Az elsők között hallgatták ki. Ezt mondta: — Dénes bérelt teherautó­val érkezett délelőtt. Részeg volt. A sofőrrel alig tudtuk ki­húzni a kocsiból. Megfogtam a karját és az udvarra vonszol­tam. Ott hogytam. Már akkor véres volt az arca ... Egy szomszéd: — A két test­vér évek óta haragban él. Ál­landóan egymást szidták. A ház miatt dúlt a vita. Ács Fe­renc egy ideig egyedül lakott itt családjával, aztán Dénes ideköltözött és megkapta a fele házrészt... A kádár részeges- kedő ember volt. Nem egyszer kerékpárostul húztuk ki az árokból. Szabálysértési eljárás is indult már ellene, mert éj­szaka kalapácsolásával felverte a környéket... A nyomozati jegyzőkönyv­ből: Ács Ferenc és Ács Dénes 1953-ban ÍVe-lele arányban örökölt egy házat az Alpári utcában. Á kádár azonban megházasodott és elkötözött. A házból ezután csak az istál­lót használta. Később, 1960- ban Ács Dénes felbontotta há­zasságát és vissza akart költöz­ni a családi házba. Követelte testvérétől, az ingatlan fele ré­szét. Ács Ferenc elzárkózott a kérés elől. Polgári pert indí­tottak egymás ellen. A bíróság a kádárnak megítélte örökség­ben kimondott jussát. A gépkocsivezető vallomásá­ból: — Ács Dénes teherautót bérelt vállalatunktól. Azon a napon hordókat szállítottunk Tiszakécskére, a vásárra. Út­közben hazafelé. Ács Dénes tömény szeszt és bort ivott. Mire megérkeztünk, elaludt. A házból kijött egy kislány, szóltam neki. itt az Ács úr, A váci HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYÁRA munkaügyi csoportvezetői beosztásba KERES egyetemi, vagy technikusi végzettségű szakvizsgával és 5—10 éves gyakorlattal rendelkező MUNKAERŐT. Jelentkezéseket írásban kérjük a gyár személyzeti osztályára: VÁC, Zrínyi u. 17. hazahoztam. Erre azt mondta: ők nem beszélnek vele, harag­ban vannak. Aztán az autóhoz lépett Ács Ferenc. Kirángatta testvérét a kocsiból és úgy ar­cul csapta, hogy elesett. Ekkor lett véres Ács Dénes arca, nem igaz, hogy már előbb is olyan volt. Ezután az ájult, részeg embert bevonszolta az udvar­ra és rákiabált: — A felesé­gem miattad van kórházban, miattad kapott idegbajt, miat­tad nem alszunk éjszakán­ként ... És akkor bakancs­csal ráugrott a kádár mellére, és fejére... Én nem akartam beavatkozni, féltem, még rám támad ... Néhány sor az iratokból: Ács Ferenc, született 1914-ben. nős, két gyermeké, 21 éves és 19 éves lánya van. Munkahe­lye a nagykőrösi kórház, ahol hivatalsegédként dolgozott. Munkájával meg voltak elé­gedve, szorgalmasnak tartot­tál;, többször kapott jutalmat. Ács Ferencet emberölés bűntettéért a rendőrség letar­tóztatta. A vallomás A vádlott beismerő vallo­mást tett: — A bíróság testvérem visz- szaköltözésékor úgy ítélkezett, hogy a szobát és a konyhát én kapom meg, Dénes kamráját pedig válasszuk le-lakrészünk­től egy fallal. Köteleztek ar­ra is, hogy építsek neki egy 4x4 méteres szobát, és akkor visszakapom a kamrát. De hiá­ba veszekedtem vele, megaka­dályozta az építkezést. Sőt, három éve két társával lebon­totta a válaszfalat és holmijai­mat kidobálta az esőre ... Éj­szakánként a műhelyben kala­páccsal verte a gerendát, hogy ne tudjunk aludni... Kerítés­sel választottuk el egymás la­kását, külön ajtókon jártunk ki és be. Két éve rossz helyre tette a kerítést, szóltam neki, erre egy karóval oldalba vá­gott. Máskor téglával támadt feleségemre. Csavargókat ho­zott a házba. Sokszor része­gen szedtük fel az utcáról... Családomtól már többet hall­gattam miatta, mint a kívül­állóktól ... Ács Ferenc kis szünet után folytatta vallomását: — Én nem akartam megöl­ni a testvéremet. De akkor mintha elborult volna előttem minden. Tíz évi hallgatás, szenvedés, harag gyülemlett fel bennem.' Meg újra a szé­gyen részegsége miatt... Rug­dostam, megtapostam . .. Tud­ják, mi az a tíz év?!.. . Az ítélet Örökség, megosztott tulaj­don, pereskedés, harag, tűrés, bosszú, szenvedés. Tíz év ide­ges, feszült légköre egy tető alatt. Testvérgyilkosság. Csak egy szikra kellett hozzá. Előbb is, évekkel előbb is megtörtén­hetett volna. Fordítva is lehe­tett volna. Nem mindennapi eset: az áldozat elvetemültebb ember volt, mint tette előtt gyilkosa. Nem mindennapi bűnügy: brutális, engesztelhe­tetlen kegyetlenséggel végre­hajtott. Ács Ferencet a megyei bíró­ság különösen kegyetlen mó­don elkövetett emberölésben bűnösnek mondta ki, és 13 évi börtönre ítélte. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vé­dő enyhítésért fellebbezett. Szitnyai Jenő • • ­A Pest megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése Szombaton délelőtt tartotta 10. rendes évi közgyűlését a Pest megyei Ügyvédi Kama­ra. A közgyűlés vendégei kö­zött volt dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyet- tes, dr. Kárpáti László, az Or­szágos Ügyvédi Kamara elnö­ke és Gerencsérné dr. Nagy Ida, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint az igazságügyi társ- intézmények vezető munka­társai. Dr. Kenéz Tibor, a kamara elnöke beszámolójában a Pest megyei ügyvédséget érdeklő számos lényeges kérdésre ki­tért. Egyebek között szült azoknak a vizsgála­toknak az eredményéről, amelyet az elmúlt évben hét megyei ügyvédi mun­kaközösségben tartottak. A kamara ennek alapján úgy értékeli, hogy az ügyvédi mun­ka színvonala jó a megyében, A beszámoló kitért a kiren­delt védők és pártfogó ügyvé­dek tevékenységére is. Az elő­adó véleménye szerint különö­sen a büntetőügyek kirendelt védői. akiktől a bíróságok ugyanolyan alapos és korrekt munkát várnak, mintha meg­bízott védők lennének — olyan alacsony díjazásban részesül­nek. ami sokkal kisebb tár­sadalmi értékű munkáért is kevésnek tűnik. A jövőtől vár­ják ennek rendezését is. Az ügyvédek idősebb kor­osztályának jelent megnyug­vást a Minisztertanácsnak az a határozata, amely az ügyvédek nyugdíjalap­jának négyezer forintos maximumát az elmúlt hé­ten hatezer forintban ál­lapította meg — jelentette be az elnök. A beszámoló és az ellenőrző bizottság jelentése után első­ként dr. Szilbereky Jenő mi­niszterhelyettes emelkedett szólásra, köszöntötte a jubilá­ló kamara 110 tagját, majd az életnek arra a követelményé­re tért ki, amely megkívánja az ügyvédi munka módszerei­nek korszerűsítését. Utána dr. Bozóky István megyei fő­ügyész, dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács el­nöke szólt hozzá a beszámoló­hoz. Végül dr. Vass Gábor, a Váci Ügyvédi Munkaközösség elnöke nyújtott be határozati javaslatot. Csak egy kis hörghurut? Elterjedt betegség, országos jelentőségű vizsgálat Köhécsel, krákog reggelen­te az ember, fel sem veszi. Hideg az idő, hát megfázott, ennyi az egész, majd elmúlik. Ha pedig mégis elmegy az or­voshoz, megnyugvással hall­ja a diagnózist: hörghurut. Beveszi szépen az orvosságot, a köhögése enyhül, el is mú­lik, legkésőbb mire beköszönt a tavasz. Következő ősszel újra elfogja a köhögés, ekkor viszont többnyire már fel sem keresi az orvost. Minek? Hi­szen megint csak egy kis hörghurut. A körzeti orvos pedig arról, aki el nem megy hozzá, hogyan állapíthatná meg; akut hörghurutja idült lett, nemcsak állandó, de egyéb súlyos bajokat okoz­ható betegség. Van-e kapacitás? Most azután, hogy évről évre egyre kevesebben beteg­szenek meg tuberkulózisban, a tbc-gondozók tüdőbeteggon- dozákká alakulnak át és ha­táskörükbe kerül a nem tbc-s eredetű tüdőbetegségek gyó­gyítása, utókezelése és gondo­zása. Az erről intézkedő mi­niszteri rendelet értelmében a hörghurut egyelőre mégis kivételt képez. Ami betegséget a röntgen­gép szemével a gondozóinté­zeti orvos a tüdőben csak meglát, azt kezelésbe vette eddig i,s. Ám a tbc-t leszámít­va a többi betegség megelőzé­sének, sem gondozásának fel­tételei nem voltak biztosítva mostanáig. így azután a ke­zelés nagyon gyakran, az utógondozás feladata, pedig teljes egészében a körzeti or­vosra hárul. Am/g a tbc-t viasza nem szorították, erre a legtöbb gondozóban idő sem jutott volna. Most már jut. Az idült hörghurut azonban minden jel szerint nagyon el­terjedt, feltehetően a lakosság 12—15 százalékát érinti. Te­hát, mielőtt a többi tüdőbe­tegséggel együtt a gondozók hatáskörébe kerülne, nehogy a gyógyító munkát hátráltató túlzsúfoltság keletkezzék, legalább is hozzávetőleges pontossággal ki kell deríteni a benne szenvedők számát. Bírja-e kapacitással a horg- hurutosok kezelését is a gon­dozóhálózat? Erre vonatkozó kísérleti felmérésekét folytat tehát az Országos Korányi TBC és Pulmo no lógiai Inté­Készülődés a nyárra A margitszigeti Palatínus strandon készülnek a nyári sze­zonra. Az idény kezdete előtt kijavítják a mendencéket, utakat, és a strand műszaki berendezéseit. zet módszertani, szervezési és statisztikai osztálya. Angol betegség A hörghurutról tudni kell, hogy civilizációs betegség. Világszerte az iparosodással együtt terjed. Angolbetegség­nek is hívják, mert először Angliában figyeltek fel rá és állapították meg, hogy való­ságos népbetegség. 1953 óta kutatják eredetét. Annyi két­ségtelen, ahol nedves a klí­ma, poros, kormos, füstös és gázokkal telített a levegő, ott fordul elő legsűrűbben. Meg­állapították, hogy Angliában a felnőtt férfilakosság negy­ven százalékának van idült hörghurutja. Javarészt ugyanis férfiak kapják meg, nők jóval ritkábban. Munkaártalomnak is tekint­hető, mert különösen gyakori bányászok és porszerű anya­gokkal dolgozók, tehát pékek, molnárok, kőőrlők között meg gázokkal és műanyagok elő­állításával foglalkozóknál. Me­zőgazdasági munkásoknál sok­kal kisebb számban fordul elő. London után Európa vala­mennyi városa közül Buda­pest levegője a legszennyezet­tebb. A fővárosban is a IX. kerületé tekinthető leginkább annak. Ezért nemrég a kerület tízezer negyven éven felüli férfi lakosát vizsgálták meg és megállapították, hogy tíz szá­zalékuknak van idült hörghu­rutja. Jóval kisebb ez az arány az angliainál, de azért mégis nagyon magas. Vegyeslakosságú községben A Korányi Intézet módszer­tani osztálya azonban lehető­ség szerint pontos számot akar tudni. Az sem közömbös szá­mára, mennyi hörghurutos ta­lálható vegyeslakosságú köz­ségben, ahol az emberek rész­ben bejáró, iparif részben mezőgazdasági dolgozók. Erre a kísérleti vizsgálatra Dabast szemelte ki az intézet. — Május elején lesz fény­képszűrés Dabason — mondja dr. Nagy Árpád főorvos, aki mielőtt a megyei tüdőgondozó­ba osztottak volna be, a dabasi járási tödőbeteggondozót ve­zette. — Ez alkalommal mint­egy négyezer emberről készül felvétel. Mielőtt azonban a szű­rőgép elé kerülnek, a Korányi Intézet módszertani osztályá­nak orvosai valamennyit ki­kérdezik, a hörghurutra gya­núsakat tüzetesebben meg is vizsgálják, a gondozó pedig nyomban nyilvántartásba és kezelésbe, majd gondozásba veszi őket. így azután, ha egyelőre ugyan csupán egyet­len községben foglalkozik is a gondozó rendszeresen a hörg- hurutosokkal, ezzel mégis jó­kora lépéssel megelőzzük a né­hány éven belül az egész or­szágban megvalósuló általános tüdőgondozást. — A Dabason kezdődő or­szágos reprezentatív vizsgála­tokhoz csatlakozik egyébként a dabasi járás két körzeti or­vosa. Kakucson dr. Kurdi Jenő, Örkényben az egyik körzet or­vosa, dr. Bottka László, önként vállalkoztak a kísérleti vizs­gálat egy másik változatára. Az általuk nyilvántartott hörg­hurutos betegek számát és ez- idő szerinti állapotát közlil; a Korányi Intézet osztályával, továbbá igyekeznek felkutatni a körzetükben a segítségüket eddig igénybe nem vett, de eb­ben a betegségben szenvedő embereket. — A vizsgálat eredményes­ségéhez maga a lakosság is sokban hozzájárulhat. Ezt kí­vánja előmozdítani a Korányi Intézet azzal, hogy módszer­tani osztályának főorvosa dr. Németh Tibor és adjunktusa, dr. Streibel Vilma, e hó 17-én a dabasi művelődési házban előadást tart az idült hörghu­rutról. Szokoly Endre Szerkesszen velünk! T udósítóverseny „Gondoltam egy merészet, egy nagyot. Gondolatom azonban előttem olyan bizarrnak tűnik, hogy nem is me­rem a nevem aláírni”.,. így kezdte ezerforintos pályázatunkra beküldött le­velét tápiósülyi olvasónk. Kár volt szerénykednie, ötlete igenis életrevaló. Olvasónk véleménye szerint, ha véget ér „Szerkesz- szep velünk!” pályázatunk, keljenek versenyre egymással a vidéki tudósítók. Persze tudósító lapunk valamennyi olvasója lehet, a megye valamennyi lakója. A legjobb tudósítások kerüljenek a lapba, s hetente e legjobbak közt a legjobbak 200, 100 forintos jutalomban részesül­jenek. Kérjük tápiósülyi olvasónkat, írja meg nevét, pon­tos címét s akkor részt vesz a hóvégi sorsoláson, ötletére pedig a „Szerkesszen velünk” végeztével visszatérünk. Francia lovagból - magyarviiéz Budavárában zúgtak az összes harangok, a fő­urak drága állat­bőröket, drapériá­kat terítettek há­zaik ablakába. Onnan nézték a pompás menetet, a ficánkoló lovakat, a különös ruhába öltözött idegene­ket. Jött a nász­nép, hozták Mar- gitot, Fülöp fran­cia király nővérét, III. Béla király hites feleségének. A menyasszony kedvesebb, szebb volt a festett kép­nél, de a nász­ajándék sem volt utolsó, amit a ga­vallér Fülöp nőve révei küldött. így aztán Béla király jókedvre derült, szívesen fogadta az idegen lovagok udvarlását, akik a királynő kíséreté­ben jöttek az ud­var fényét emelni. Különösen egy, a fiatal Aynard férkőzött közel a szívéhez. S hogy ne csak szóval, de tettel is kimutassa szeretetét, neki adományozta a kis Sambock községet, ■amely ott húzódon meg az egyházi és a királyi közpon­tot összekötő or­szágút mentén, Esztergom és Szé­kesfehérvár kö­zött. A lovag először csak szerény ud­varházat épített, de a tatárjárás után már kővár emelkedett a he­lyén. A francia család terjeszke­dett, s mindin­kább elmagyaro- sodtak, s a falut is egyszercsak Zsám- béknak kezdték nevezni. k. ni. JÖN! A CIRKUSZ LUXEMBURG 3500 személyes sátorvárosával ABONYBA április 17, 18-án, CEGLÉDRE április 19, 20, 21-én A MŰSOR KIEMELKEDŐ SZAMAI: a tokiói tv sztárjai, a Go-Go görlök, berber oroszlánok, anakonda kígyók és még 15 világszám! JEGYEK ELŐVÉTELBEN VÁLTHATÓK A MŰVELŐDÉSI HAZAKBAN JÖN! /

Next

/
Oldalképek
Tartalom