Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-11 / 81. szám
mi Micrs« U 1969. ÁPRILIS 11., FENTEK 673 ezer ingázó és a művelődés ÜLLŐ IS A KEZDEMÉNYEZŐK KÖZÖTT Huszonkét éves a legény, nagy kezű, nagy csontú, és verset hoz a szerkesztőségbe. — Szakmája? — nézek rá. — Villanyhegesztő. — Hol lakik? Az üzemtől hatvan kilomé- teiTe levő község nevével válaszol. — Mikor kel, hogy beérjen időre? — Fél négykor. Négy óra háromkor már indul a vonatom. Panasz nélkül, csaknem csöndes kérkedéssel mondja el, hogy tizenkétszer áll meg útjában a vonat, a várakozásokkal naponta öt órája por- lik így el. — Mikor ér haza? — Általában este hat után. Az esti sokadalmat is derűsen emlegeti. Olyanformán, ahogy Zelk Zoltán írt az ingázókról : „Mindig előkerül egy pakli kártya estefelé, a munkásvonaton. A térdeken már ott a szerszámláda és járja, járja, járja a talon .. Kívül maradtak Magyarországon 1964-ben mértén föl utoljára' az ingázók tömegét. Kereken 670 ezer honfitársunk keresi kenyerét lakóhelyétől távol. E roppant tömeg fele a fővárosba jár dolgozni. Az utóbbiak közül 30 ezer napi három, 20 ezer pedig napi négy órát tölt el utazással. Egy fölmérés szerint Pécs városába nem kevesebb, mint 289 helységből özönlik naponta a munkaerő, Miskolc üzemei, boltjai, hivatalai kereken 100 község és város lakosságából verbuválták dolgozóikat. Meghökkentően nagy arány: a Nyírség kereső lakosságából minden második ember a megye határain kívül van munkaviszonyban. Az ingázó talán többet keres, mint aid a lakóhelyén dolgozik. De az utazás lecsíp a szabad idejéből. Az ingázó más tájak levegőjét, ízlését, igényét, gondolkodás sát viszi haza. De többségük igazában kívül marad mind az üzem, mind a falu társadalmi életén. Az ingázó problémáival a SZOT, a KISZ, a népfront, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei művelődési házak sűrűn foglalkoznak mostanában. Keveset foglalkoznak azonban a falvak és ennél alig többet az üzemek. Pedig várható: mind kevesebb ember dolgozik majd a mezőgazdaságban és újabb százezreket vonz magához az ipar. Néhány példa Milyen irányba tapogatóznak, akik már tettek valamit a bejárók művelődési lehetőségeinek javításáért? (Az ingázó életmód természetesen gazdasági, egészségügyi, erkölcsi és egyéb kérdések egész sorát vonja maga után.) Csak szórványos kezdeményezésekről hallottunk eddig. Várpalotán például a buszvárókban bejárók klubját alakítottak könyvtárral és vetítési lehetőséggel... Ajkán a szocialista brigádok klubjának tagsága közé 150 ingázót is beszerveztek ... Üllőn a művelődési házban vitát rendeztek az ingázókról... Több nagyüzem szerződést kötött olyan falusi kultúrházakkal, amelyek körzetéből sok bejárója van a gyárnak. E szerződések általában tartalmazzák, milyen tanfolyamokat, előadásokat, szórakozási lehetőségeket nyújtson a kultúrház a bejáróknak — az üzem pedig fedezi ezek költségét. Sajnos, sok helyen egyelőre még csak a föladatok áthárításának szertartása folyik. Vagyis: a helyi közművelődés gazdái szerint az üzem köteles elsősorban gondoskodni dolgozóinak művelődéséről, az üzem életének irányítói pedig azzal érvelnek — mindegy, hogy hói dolgozik valaki, a lakóhely művelődési intézményeinek ettől függetlenül kötelességei vannak. Pedig aki kétfelé él, azt két oldalról érik a hatások is. Az üzem művelődési eszközeinek legalábbis föl kellene kelteniük a bejáró érdeklődését bizonyos lehetőségek iránt. És a helyi népművelésnek rugalmasan illenék törekednie arra, hogy a bejárók vonzónak találják programjukat. Szerény terveket A rugalmasság bőköpenyű szó, sok minden elfér alatta. Jelenti ebben az esetben: számot vetünk azzal, hogy a bejáró nem egyetlen embertípus. Jómagam ismerek bejáró segédmunkást, de ismerek egyetemi tanárt is, aki Pest és Szeged között ingázik. A bejáró fiatal is, öreg is, a bejáró spártai fegyelemmel levelező diákja lehet valamelyik egyetemnek, de akad közöttük szép számban írástudatlan. Tehát nehezen képzelhető el bármiféle „tanfolyam”, vagy hasonló, ami varázsszer volna az ingázók művelődési hiányára. Egy népművelő szerint a helyi rendezvények megtervezésénél csak abból ajánlatos kiindulni, mi az, ami sokakat érdekeiknél fogva ragad meg Ilyen példákat mondott: „Mi módon kezdhetnek házépítéshez?”; „Milyen műanyagok használhatók a korszerű lakásban?”; „Továbbképzés és a jobb kereseti lehetőségek”, vagy: „Kiskert — nagy haszon”. Türelemmel Ábrándvilágban él, aki azt hiszi, hogy az ingázók zöme alig várja, hogy jó kis dramaturgiai elemzéshez juthasson Shakespeare királydrámáiról, vagy netán azt áhítja, halljon végre valamit a kubizmus stílusjegyeiről. Akikben ilyen igény van, azok már azt is tudják, hol csillapíthatják szomjukat. A zöm az egyszerű, személyes életben lényeges szerepet játszó információkra vágyik. Nem arra, hogy „tűz- zel-vassal műveljék”, hanem 1 arra, hogy segítsék eligazodni I mindennapjaik ügyei-bajai kö- I zött... Ami nem jelenti azt, hogy az egyszer fölébredt érdeklődés- nem terjedhet túl a szürke praktikumon. Hiszen, aki bejáratossá lett egy falusi klubba, vagy művelődési otthonba, az előbb-utóbb „belebotlik” egy képzőművészeti kiállítás anyagába. Az „betévedhet” zenei ismereteket terjesztő előadásra. Az — ha mondjuk csak a kisállattenyésztők összejövetelein otthonos — olykor „rávehető” arra is, hogy megnézzen egy filmet a kozmosz titkairól. Türelem, szerénység, az apró eredmények megbecsülése, óvakodás a felhőn járó maxi- malizmustól — csali ezek ígérnek némi eredményt ebben a roppant nehéz munkában. A tv és a rádió máris sok jelét adta, hogy fogékony e kérdés társadalmi fontossága iránt. Kísérleteik megérdemlik, hogy azokat e népművelő munka legfontosabb kezdeményezései között tartsuk számon. Bajor Nagy Ernő Kollokviumok előtt ■**»>*Vérátömlesztés Hazánk felszabadulása évfordulójának ünnepségeire érkezett szovjet turistacsoport egyik tagja, G. Gunyho, a her- szoni konzervgyár 34 éves mérnöke az ünnepségek alatt gyomorvérzést kapott Zalaegerszegen. A vendéglátók nyomban a megyei kórházba szállították, ahol többszöri vérátömlesztést kapott. Négynapos gondos kezelés után csütörtökön délelőtt vöröskeresztes repülőgépen szállították el G. Gunyhót a zalaegerszegi repülőtérről, délután pedig a menetrend szerinti repülőjárattal Budapestről Moszkvába. Levegőben a tavasz, de az a félig-meddig nyugtalanító, s egyúttal jóleső érzés is, hogy nemsokára kezdődnek a kollokviumok, egy-egy éves, vagy több éves tanulmányi periódust zárnak a hallgatók. A gödöllői Agrártudományi Egyetem korszerű, szép épületei, szállószobái, tanulóhelyiségei otthonos légkört, jó lehetőséget biztosítanak a nyugodt felkészülésre. „Várói akarunk lenni... Vizmű 20 évre — Hely 1000 lakásnak // — Város akarunk lenni . .. Ezzel a kijelentő mondattal kezdte a beszélgetést Kulcsár Pál, a községi pártbizottság Befejezés előtt ..«s isholsístuttssi süss ss hu ** első szta huszu Az 1969—70-es oktatási évet érintő iskoláztatási munka első szakasza befejezéséhez közeledik. Csakúgy mint a fővárosban, vidéken is elsősorban a szak- középiskolákba jelentkeztek többen a felvehetők számánál. A főgimnáziumokban ugyanakkor kevesebben akarnak tovább tanulni, mint ahány hely G ordon belebámul a neonfénybe. Az utca lüktetése ismert. Több éve fogja már a Belváros pulzusát. Minden este beül a presszóba, szokott helyére. Amíg szür- csöli a kávét, a következő napon gondolkodik. Sorraveszi a megrendelőket, akik másnap jönnek a kötött holmikért. S ha valamelyik nem készült volna el, azonnal telefonál a bedolgozónak és utasítja. A bedolgozó olyan, mint a közlegény volt a K. u. K. hadseregben. Parancsot kap és azt szisszenés nélkül teljesítenie kell. Különben ... Ma minden rendben volt, Gordon hamar távozott a presszóból. Hazaérve bekapcsolta a rádiót, letelepedett a kényelmes, perzsahu- zatú fotelbe. Megtermett vállaiban kellemes zsibbadtság futkározott, amely bizsergette, csiklandozta. Vállait mégjobban megfeszítette, s lábait feltette a kanapé szélére. így vízszintes helyzetben dúdolgatott együtt a rádióból diszkréten áramló zenével. A szoba falán értékes festmények. Az antik bútorzat szimmetrikusan illeszkedik a perzsaszőnyegekhez, amelyek teljesen elfedik a parkettát. Gordon talán abba sem hagyta volna a dúdolást, ha tekintete bele nem ütközik a tükörbe. Feltápászkodott, bámulta önmagát, és észre sem vette, hogy hangosan beszél: — A! Persze, hogy nem a pénzért... Kopaszodok ... nem, dehogy kopaszodok ... a homlokomnál egy kicsit. Az a hülye Bokor a kopasz... így, ha balra fésülöm, még jobb! Persze, nem a pénzért, Juditnak van ízlése ... Különben is, ha nem tetszik, kirúgom! Na bumm! Krajczerné is mondta azelőtt a szerkesztőségben, hogy csinos vagyok. Szemét kis Krajczerné, most meg nem ismer ... Újságírás?! Hahaha! Es egyáltalában nem vagyok kopasz... Addig beszélt a tükörben látható képmásához, amíg megtelt a fürdőkád. A szobában kellemes meleg levegő járkált. Fürdés után házikabátban tért vissza a szobába és végignyújtózkodott a rekamién. Már kényelembe helyezte magát, amikor csengettek. — Nyitom — szólt ki, mert a rücskös üvegen keresztül felismerte Judit alakját. Az elegáns szőke asszonyt kézcsókkal üdvözölte. Judit a megszokott semmitmondás- sal virgonckodott, mintha ezzel is leplezni akarná, mit fedezett fel a férfin. A forró fürdővíz előcsalta Gordon arcán és orrán a lencsenagyságú szeplőket. Szeretett volna hamar továbbállni, azonban a gin és a whisky —, amelyet vegyesen kortyolgattak — egyre jobban elhomályosította a szeplőket és a vizenyős ábrázatot. Gordon ölébe ültette Juditot és kitartóan ittak. Aztán felugrott a férfi öléből és a szekrényhez ment. — Hogyisne! — kacérkodott kislányosan. — Majd később! — Kinyitotta a szekrényajtót és a porosodó könyvek között keresgélt. — Látom, nem olvasol — mondta. — Mostanában elég keveset — válaszolt Gordon. Azelőtt faltam a könyveket. — Ez a sok újság!? — kiáltott fel a nő és az alsó polcon lapuló újságokra mutatott. — Emlék — felelte Gordon. — Emlék? Miféle emlék?! — Emlék, újságíró koromból... — Nem értem! Te újságíró voltál? — Persze! Nem emlékszel a nevemre? — Te voltál az? Nem értem... A lékkember — Miért csodálkozol? — Hiszen kötődéd van... — Most! De azelőtt! Nem hiszed? Tessék! Egész oldalas cikk... ez is. Nézd! — és nagy halom újságot szedett elő a szekrényből. Judit megilletődése teljesen eloszlott és felnevetett: — Nagyszerű! Es most, maszek kötődés! — Na és!? — vonta meg vállát Gordon. — Élni tudni kell! Főleg okosan élni! Judit fuldoklott a nevetéstől. — Már szerettem volna közelről megismerni újságírót, mert azt mondják; azok lé-, iekemberek... Most itt áll előttem egy angináit újságíró! Pardon! Csak voltam — vetette közbe Gordon. — Különben is hagyjuk a lelki életet... — és megfogta Judit derekát. — Inkább igyunk! — De csak whiskyt kérek. Koccintottak. Gordon ölébe vette a nőt. Kezével végigsimította arányosan ívelt alakját. Az szótlanul feküdt a férfi ölében és szemeit végigjáratta a szobában, majd visszanézett. — Tudod mire gondoltam? — kérdezte. — Éspedig? — Nagyon ügyes ember vagy ... — Miből gondolod? — Jó az üzleti érzéked. A múltkor figyel- j tem meg, amikor azt a két garnitúrát eladtad. Nem tudtak volna elszökni azok a süketek, úgy rájuk tukmáltad. — Azt akarod mondani, hogy szeretni is tudnál? — Csacsi! Ilyet kérdezel... Már bebizonyítottam. Különben is hagyjuk a prózai dolgokat. Miért hagytad ott az újságírást?... — En sem szeretem a prózát — vágott szavába Gordon. — Különben, egy kis ötvenhatos rumli volt. — Értem! — kiáltott fel a nő és hahotába csapott, miközben kigombolta blúzát és megfogta a whiskys poharat. — Az üzleted virágzására! — koccintott Gordonnal. — Ha jól megy az üzleted, tudunk whiskyt vedelni!... Haragszom rád! — durcáskodott gyerekesen. — Még mindig nem kész az a pulcsi, amit ígértél... — Es ha kész? — mosolygott Gordon. — Komolyan? — hízelkedve megcsókolta a férfi arcát. Gordon biccentett és a szekrényből elővette az ajándékot. — Jaj de szép! — ugrott fel Judit. Lerántotta magáról a blúzt és felpróbálta a pulóvert. Forgolódott a tükör előtt, nézegette. Kifogástalannak találta. Aztán óvatosan —, ahogy az új holmikkal szokás bánni — levetette. Szoknyáját is kigombolta, s az súlyától a szőnyegre hullott. A zsúrkocsi, amelyen az italok voltak, nyikorogva a rekamiéhoz gurult. Egyetlen kattintással sötétségbe burkolózott a szoba. Csak az ablakon szökött be kevés utcai fény. — Nagyon szép a pulóver — suttogta a nő. — Te valóban lélekember vagy. Vincze György azokban rendelkezésre áll. A szakmunkásképző iskolák iránt vidéki viszonylatban kellő érdeklődés mutatkozik. Az iskoláztatási munka további „menetrendje” a következő: azokban a gimnáziumokban, ahol kétszeres, vagy még nagyobb a túljelentkezés, tájékoztató jellegű beszélgetést folytatnak a diákokkal, s ezeket április 10-ig fejezik be. A szakközépiskolákban a tavaszi szünetben bonyolítják le a pályaalkalmassági vizsgálatokat, s fel nem vett tanulók jelentkezési lapját április 25-ig küldik meg a második helyen megjelölt tanintézetnek. A gimnáziumokba, vagy a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett fiatalok jelentkezési lapját a második helyen megjelölt iskolába április 30-ig juttatják el. Az esetben, ha a kérelmezőt a második helyen megjelölt tanintézetbe sem veszi fel, a jelentkezési lapot május 15-ig megküldik az illetékes megyei művelődésügyi osztálynak, hogy az érdekelt tanulókat a még esetleg üres helyekre irányíthassák. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen az értesítést követő nyolc napon belül a döntést hozó iskola esetén azok egyikénél — benyújtott, de annak közvetlen felügyeleti szervéhez címzett fellebbezéssel élhet. A középiskolába fel nem vett fiatalok felvételi kérelmére az illetékes művelődésügyi osztály június 15-ig ad választ. titkára. Nagykáta város akar lenni. Nagykáta építkezik. — Két évvel ezelőtt a köz-' ségfejlesztésd összeg hat és fél millió forint volt. Tavaly több mint kétszerese, 69-ben 16 millió. A faluban új házak magasodnak. Modem emeletes házaik, erkéllyel, tágas ablakokkal. — 1968-ban csak utakra 3 millió forintot költöttünk. Mi épült? Orvosi rendelő, 27 lakás étteremmel, eszpresz- szóval. 85 családi ház. Megalakult az egyes számú KISZ építő közösség, mely hozzákezdett egy 16 lakásos ház építéséhez. — Az új vízmű 20 évre megoldja Nagykáta vízproblémáit: 30 millió forintba került. Tavaly elkészítettük a csapadékelvezetési terveket, idén 500 ezer forint erejéig nekirugaszkodunk a valóraváltásnak. Tavaly a község rendezési terve is elkészült. 70—71—72- ben 1000 lakás épül. A központban biztosítják a helyet az emeletes házaknak. — Idén adjuk át a kereskedelemnek a szövetkezeti áruházát és a 780 négyzetméteres FÜSZÉRT-raktárat. Eddig egy felvevőhelyünk volt csak, idén épül az új. modem szolgáltatóház is, ahol tv-t, háztartási gépeket javítanak. Sütőmintaboltunk és mezőgazdasági kis- áruházunk is megnyílik. A külterületre is gondolnak. Erdőszőlő villamosítása ebben az évben befejeződik. — 69-ben milyen építkezéseket kezdenek el? — Az öttantermes iparita- nuló-iskola és a 14 munkahelyes járási rendelőintézet építését. Természetesen ezek mellett fejlesztjük a közvilágítást, javítjuk az utakat, korszerűsítjük a villanyhálózatot. Nagykáta város akar lenni. T. E. Jelentés a könyvpiacról Félidejénél jár az 50 száza- ] lékkai leszállított árú könyvek vására, amely április 19-ig { tart. Az országos vásár első négy napján egyedül az Állami Könyvterjesztő Vállalat budapesti üzleteiben mintegy 150 000 kötet kelt el, körülbelül három és fél millió forint értékben. Az 50 százalékos engedmény nem valamiféle csökkent értékű könyvek forgalmazását jelenti, hanem kimondottan arról van szó, hogy helyet teremtsenek a raktárakban az új, várhatóan gazdag könyvtermésnek, ami most van sajtó alatt. Följelentem az emberiséget (humoreszkek két kötetben) Karinthy Frigyestől, Békés István Legújabb Magyar Anekdotakincs-e. Révay József több regénye. Benedek Elek egyik-másik mesekönyve a legkeresettebb félárú olvasnivalók közé tartozik. Klasszikusokból jócskán fogy Thomas Mann Doktor Faustusa, Tha- ckeray-tól A hiúság vására Sláger a vásáron a háromkötetes zenei lexikon. Annak is igyekeznie kell, aki a Világtörténeti sorozatot (tíz kötetben) nézte ki magának. Megsokszorozódott a dolga a „könyvet — postán” szolgálatnak, ahonnan most a félárú műveket is házhoz szállítják. Tíz nap alatt több százezer forint értékű megrendelés futott be.-vetés 30 ezer holdon vetik el a káposztafa magját az idén a Nyugat-Dunántúlon, az ország északi hűvös vidékein, valamint a közép-dunántúli hegy- vidéken. A fontos takarmány- növényt dr. Berzsenyi Janosits László, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola főmunkatársa nemesítette ki, holdanként hozama meghaladja a 600 mázsát. A fajtaelismerést követő üzemi kísérletek után az idén kezdték meg a keszthelyi káposzta nagyüzemi termesztését. Zömmel azokon a vidékeken, ahol kukoricát nem érdemes vetni.
