Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

1969. ÁPRILIS 11.. FENTEK l’ESI HEGYEI KrSCírlm) ÁRU ES FOGYASZTÓ Nincs elegendő üvegáru és porcelán A ceglédi konyhafelszerelé­sek boltjában egymásnak ad­ják a vevők a kilincset. Milyen c válaszlék? kérdezem a tumultusban a pénztárosnőtől, aki maga is „beugrott” kiszolgálni. — Tessék kalkulálni: már­ciusra 80 ezer forint értékű árut rendelt a boltvezetőnk az ÜVÉRT-től, s egynegyedét kaptuk, azt is huszonnyolca- dikán! Boros- és vizes kész­letből a kért 15—15 darab helyett kaptunk 5—5-öt; likő- rös készletet — poharat — er~r darabot se! Nincs olcsó mokkás pohár. Gránit tányé­rokból — mély, lapos és desszertes — ilyenkor há­rom-négyezret szoktunk el­adni; most 166 darabot kap­tunk összesen... Hegedűs Károlyné albert- irsai vásárló végszóra érke­zik. Hat darab gránit mély­tányért vesz — az utolsó ha­tot! — s ugyanannyi desz- szertest szeretne. Nincs. A kirakatban, mutatós tál­cán enciánkék színű csőpo­harak kelletik magukat. Po­hárban ez a legújabb „divat”, a sima, karcsú üveghenger. Legutóbb még 8,80 forintért árusították. Aztán eltűnt, s mire újból felbukkant, fel­vitte az isten a dolgát, illet­ve az árát: 14,30-ra, meg 17,50 forintra. Mivelhogy kapós... — S ha legalább lenne elég! — panaszolja Tóth Sándorné eladó. — De összesen 108 da­rabot kaptunk belőle! A polcokon drága, csiszolt üvegpohárkészletek, s még drágább porcelán étkészletek várnak vevőre. Többnyire hiába: a vevők az olcsóbb árukat keresik. Az egyik sarkot műanyag­cikkek uralják. Népszerűsé­güknek gátat szab az árpo­litika. Ami tartós, jó minő­ségű — az drága. Ami ol­csó — a polisztirol tálkák, poharak, tálcák, fűszertartók —, az gyenge minőségű, töré­keny. A Szabadság tér másik ol­dalán a konkurrencia: az üveg-porcelán szaküzlet. Angyal Albert boltvezető va­lóban angyali türelemmel áll­ja a bosszús vevők ostro­mát. Hogy miért bosszúsak? Hadd mondja el Bárányt And­rás, Cegléd, XIII. kerület (Kecskéscsárda) 89. szám alat­ti lakos: — November óta járom a boltokat középméretű vihar­lámpaüvegért. Két lámpám volt otthon, üveg nélkül. Kará­csonykor, a disznóöléshez kénytelen voltam egy harma­dikat venni, mert ahhoz üveg is jár. S ha eltörik, megint újat vegyek?! — Engem már háromszor büntettek meg ősz óta, mert nincs kivilágítva a fogatom — szól közbe a hátunk mö­gül Szabó János ceglédber- celi lakos. — Mit csináljak? Gyertyával nem pislákolha­tok a bakon?! — Hiánycikk az ötös pet­róleumlámpa-üveg is, pedig a Cegléd környéki tanyavi­lágban nélkülözhetetlen — toldja meg a panaszt a bolt­vezető. — A demizsonról nem is beszélve. Cegléd környéke — bortermő vidék. Húsvét előtt a fél Budapest itt szerzi be az ünnepi borocs­kát. Erre számítva, rendel­tem 2, 3 és 5 literes demizso- nokat. Egy darabot sem kap­tam! Pedig, tavaly több mint a kétszeresére emelkedett az ára... Nem érkezett pvc-ke- retes tükör, s hiába keresik a vevők a közkedvelt pöttyös mintás, parádi boros-, likő- rös, vizes készleteket is. Elegáns műanyag szemetes­vödör, bezzeg van. Pedálos- fedeles, Made in Sweden. Po­tom 204 forintért... S van svéd gyártmányú szennyestartó is, még drágább. Két férfiing, néhány zokni, zsebkendő bele is fér ... A szép, új ÁFÉSZ-áruház háztartási- és edényosztályán valóságos dömping fogad angol Pyrex-edények- ből. — Egyszer hopp, másszor kopp—summázza a helyzetet Hajdú Pál osztályvezető. — Van úgy, hogy egy fél évig sem lehet kapni. Mikor aztán hozzájutunk, kénytelenek va­gyunk akkora készletet besze­rezni. hogy újabb fél évig tart­son. Persze, ez nem tesz jót az áru forgási sebességének. Ál­talában elégedetlenek vagyunk az áruszállítással: az ÜVÉRT havonta kétszer szállít, egy­szerre olyan nagy mennyiséget, hogy az áruátvétel felér egy bolti leltárral. Inkább keveseb­bet, de többször — ezt szeret­nénk. Aztán: rettegünk a kész­letektől. Ha egy darab szállí­tás közben eltörik, soha többé nem tudjuk pótolni. Az ilyen készletet már csak hiányosan, leértékelve tudjuk eladni. , Niedermann Márton, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat áruforgal­mi osztályvezetője ugyanezt mondja a csillárokról: import­áru, s ha egy búra eltörik — nincs helyette másik. — Mi a véleményük a vi­harlámpaüveg, a demizson és egyéb panaszokról? Urai Andorné áruforgalmi előadó válaszol: — Tegnap érdeklődtem az ÜVÉRT Vállalat budapesti le- rakatánál. Megtudtam, hogy az első negyedévre rendé! t demi- zsonokat március 29-én kap­ták meg a gyártó cégtől. Hús- vétig már nem tudták eljuttat­ni a megyei boltokba! Vihar­lámpaüveg — egy darab sincs a lerakatnál. Olcsó cikk, az ipar nem szívesen gyártja. Ez az oka a 100 forinton aluli mattcsiszolt boros-, vizes- és likőröskészletek hiányának, ezért nincs elég préselt üveg kompótkészlet és virágváza, petróleumlámpa-üveg, fehér és színes, olcsó porcelántányér. A gondokat tetézi a csehszlo­vák üveg- és az NDK porce­lánáruk szállításának akado­zása. Tehát: az import akadozik, a hazai ipar olcsó árut keve­set s nem szívesen gyárt. A fogyasztók véleményét már ismerjük... ny. é. I India új nagykövete * átadta megbízólevelét Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke csütörtökön fogadta dr. Su- m-al Sinha rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, az Indiai Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. A nagykövet ezután a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. Dupla segély Varga Károlyné, az Egyesült Izzó előadója múlt év augusz­tus 15-én két egészséges gyér meknek adott életet: Zsoltnak és Évikének. A szülők öröm mel fogadták a kormányren­deletet, amely 3 évre meghosz- szabbítja a gyermekgondozási segély időtartamát. így hát Varga Károlyné duplán jól jár: egyszerre neveli fel két gyermekét, anyagiakban sem lesz jelentős kiesése, mert a fizetése 1800 forint, a két gyér mek után pedig a családi pót' lékkai együtt 1500 forintot kap. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön. ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a szocialista orszá­gok igazságügyminisztereinek és legfőbb ügyészeinek a há­borús és emberiség elleni bűn­tettek üldözésének kérdései­ről Moszkvában tartott nem­zetközi konferenciájáról elő­terjesztett jelentést Az Országos Tervhivatal elnöke, a munkaügyi minisz­ter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről és az új gazda­sági mechanizmus szabályozó rendszerének tapasztalatairól; a tavalyi munkaerőgazdálko­dásról, illetve a fogyasztói árak alakulásáról. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés múlt évi tevé­kenységéről. A nehézipari miniszter és az Országos Tervhivatal el­nöke előterjesztést tett a kor­mánynak a szénbányászat korszerűsítésével kapcsolatos távlati feladatokról. A Minisz­tertanács a javaslatokat elfo­gadta és megbízta a nehézipa­ri minisztert, hogy a tervek megvalósítására a konkrét ten­nivalókat dolgozza ki. Befejeződött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának kétnapos ülése csütörtökön befejeződött a Gellért-szállóban. Dr. K. Nagy Sándor főtitkár beszámolója alapján a terme­lőszövetkezetek társadalmi képviseleti szervei — a füg­getlenített apparátus és a te­rületi szövetségek — munká­ját értékelte, és a további fel­adatait tárgyalta a tanács. Megállapította, hogy a gya­korlat igazolta a tsz-érdek- képviseleti szervek létjogo­sultságát; a 3000 tsz közül mindössze néhány maradt szö­vetségen kívül. A TOT elnöksége és titkár­sága sikerrel működött közre a termelőszövetkezetekre vo­natkozó állami rendelkezések kialakításában. Tavaly például mintegy 50 jogszabály élőké­A bugyi agronónms tanácstagjelölt A Tessedik Sámuel Tsz nö­vénytermesztő agronómusa Nagy Lajos, Bugyi és Alsóné- medi jelöltje a megyei tanács­ba, öt esztendővel ezelőtt is­meretlen emberként került a tsz-be. Csak annyit tudtak ró­la a bugyiak, hogy iskolázott mezőgazda, és ahol dolgozott, jól megállta a helyét szakmá­jában. A Tessedik Tsz-ben is hamarosan becsületet szerzett a munkájával. Most is elsőnek a tsz dolgozói jelölték. — Tehát népszerű közöttük — állapítjuk meg. — Sohasem kerestem a nép­szerűséget, arra sem gondol­tam, hogy valaha bekerülhe­tek a megyei tanácsba. Ha azonban egyszer bizalmuk van hozzám az embereknek, válla­lom a megbízatást és azon igyekszem, hogy ne csalatkoz­zanak bennem. Nemcsak a fa- lumbeliek, az alsónémediek sem. Tavaszi zsongás Akár hiszik, akár nem, a tavasz, az aztán igen! Az egy szép dolog. Mindenféle kis zöldségek bújnak ki a legvá­ratlanabb helyekről (gondol­janak csak a házmester gom­batenyészetére, ami ugyan nem volt zöld, de mindenkit váratlanul ért, amikor megta­lálták az évek óta használa­ton kívül helyezett lift akná­jában). És a tavaszi zsongás ... Bevallom, bohó és fegyel­mezetlen ifjúságom idején le mertem volna tenni a legna­gyobb hamis esküt is a tava­szi zsongás felülmúlhatatlan- sága mellett. Pláne, aztán rá­dióban is hallottam egy ugyanilyen címmel ellátott ze­nemüvet, és ez csak megerősí­tette véleményemet. Minden évben újra meg újra áhítattal és megrendüléssel vártam a tél végét és ezt a csodálatos metamorfózist (ezt az idegen szavak szótárából néztem ki, fogalmam sincs, mit jelent). Később, nagy bánatomra és ismerőseim nagy örömére, el­foglalhattam helyemet a fel­nőtt dolgozó társadalomban és ez alapvető újdonságokkal ismertetett meg. Minden meg­változott. Csak a tavaszi zsongás, az maradt a régi... Aztán elkövettem azt a meg­gondolatlan lépést, amelyet nem szükséges büntetni, mert önmagában hordja büntetését: megházasodtam. És ezzel elveszett a tavaszi zsongás illúziója. Ma már tu­dom, és minden tavasszal újó­lag tapasztalom, hogy a tava­szi zsongás nem az, amelynek, mint tapasztalatlan gyermek, hittem. Nem az, amelynek mint lel­kes kamasz, gondoltam. Nem, a tavaszi zsongás egé­szen más. Mégpedig: az az egész várost betöltő sustorgó, követelő, enyhén agresszív zsongás, amellyel a férjeik ol­dalán sétáló asszonyok áraszt­ják el az utcát. Főleg a tava­szi kirakatok előtt. Főleg a női ruházati cikkeket árusító boltok előtt. Ebben a zsongásban meg­lepő harmóniával olvadnak össze az új kosztüm és egyéb tartozékok iránti kérelmek a férjek bosszús dörmögésével, beleegyező, rezignált monda­taival, és a ruhát próbálgatok boldog sikkantásaival. Hát ez a tavaszi zsongás. Akár hiszik, akár nem, a ta­vasz, az aztán valami! Min­denféle kis zöldségeket hall az ember, a legváratlanabb helyeken, a legváratlanabb szájakból. Gondoljanak csak erre a kis írásra... kni Saját magáról legfeljebb annyit mond, hogy nős, három gyermek apja, és Pest megyei, dömsödi születésű, ottani pa­rasztcsalád sarja. Az apai ház­ban szerette meg a földmű­velést. — Nemcsak szereti, de ala­posan érti is — szól közbe Szatmári Gyula, a tsz elnöke és Nagy Lajoshoz fordul: — No, ha te úgy szerénykedsz, majd beszélek rólad én. El is mondja, hogy a Nagy Lajos által irányított növény- termesztés, a rossz időjárás ellenére terven felül 314 000 forintot hozott a tsz-nek ta­valy. — Ez nem az én érdemem, hanem a dolgozóké. — Persze, mert jól dolgoz­tak, de te vezetted őket és példát mutattál a szorgal­maddal. Rád mindig, még va­sárnap is lehet számítani. Nemcsak a tsz vezetőségének, a tagoknak is. Akár közös, akár jogos magánérdekről van szó, mindig tettre kész — ezt már megint nekünk mondja beosztottjáról a tsz elnöke. Nagy Lajos a tsz-en belül a legtöbb emberrel foglalkozik. Állandóan 150—180 között van azok száma, akik a növény- termesztésben dolgoznak. Megint az elnök: — Az tetszik benne az em­bereknek, hogy a munkában nem ismer tréfát, de minden jogos követelésüket kiharcolja. Most is kiállt az öreg Molnár Jánosért, akit többen le akar­tak tenni a mezőőrségről. El is érte, hogy megmarad az öreg, amíg nyugdíjba nem vonul és most, az utolsó években nem­hogy csökken, emelkedik a jö­vedelme. Segít a tagoknak tanáccsal, tettel a háztáji gazdaságuk­ban is. Szervezi, irányítja a tsz-tagok társadalmi munká­ját. — Dolgozik hát eleget az állásával járó kötelességen felül. Megyei tanácstagnak lenni az sem kis feladat, majd azzal is megbirkózik azonban. — Eddig a főnökét hallgat­tuk, de kérjük, mondjon mégis valamit magáról. Legalább annyit, hogyan akar dolgozni a tanácsban? — Hát... nem akarok fej- bólintó János lenni. — És ezt éppen azért lehet elhinni neki, mert szűkszavú — ezt ismét a tsz-elnök mond­ja. — Sohasem beszél felesle­gesen, csak ha szükséges. Ha pedig így áll a dolog, ak­kor Bugyi és Alsónémedi a megyei tanácsba olyan embert akar küldeni, akinek ott is a helye. Sz. E. szítésében vett részt. Előter­jesztésükre a kormány meg­tárgyalta a tsz-elnökök erköl­csi, politikai és anyagi hely­zetét. Az utóbbi hónapokban eredményesen tárgyalt az el­nökség minisztériumokkal és szövetkezeti szervekkel a me­zőgazdasági gépjavítás rend­szeréről, a tsz-ek és vízügyi szervek kapcsolatairól, a zöld­ség-gyümölcs forgalmazás új rendjéről. A területi szövetsé­gek működésük rövid ideje alatt már eddig is elismerést vívtak ki munkájukkal, mind a termelőszövetkezetek, mind az államigazgatási, a tanácsi szervek és a vállalatok részé­ről. A TOT munkájában nél­külözhetetlennek tartja a te­rületi szövetségek és vezetőik közreműködését, ezért egyebek között úgy döntött, hogy a szövetség elnökei — még ha nem is tagjai az országos ta­nácsnak — a jövőben részt vesznek ülésein. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy a TOT elnöksége, tit­kársága és a területi szövet­ségek működését szabályozó törvényes előírások helyesek, változtatásukra nincsen szük­ség. Fontosnak tartja azon­ban, hogy a kormányzati szer­vek a termelőszövetkezetek és a szövetségek működési felté­teleit tovább javítsák, egye­bek között az állami irányítás tökéletesítésével. A TOT végezetül értékelte a termelőszövetkezetek 1968. évi gazdálkodási versenyét, megtárgyalta idei saját költ­ségvetését, az elnökség és kü­lönböző bizottságainak mun­kaprogramját, tennivalóit. Április 15-től lehet jelentkezni szakmai gyakorlatra az NDK-ba Az előző évekhez hasonlóan a? idén is lehetőség van arra, hogy magyar fiatalok szakmai gyakor­latra a Német Demokratikus Köz­társaságba utazzanak. A megállapo­dás szerint Budapestről mintegy ezer fiatal vehet részt az akció­ban, nagyobb számban forgácsoló, lakatos és villanyszerelő férfiak, valamint elektro- és finommechani­kai műszerész férfiak és nők, to­vábbá korlátozott számban aszta­losok, hegesztők és vegyesipari szakmunkások jelentkezhetnek. A szakképzettséggel nem rendel­kező fiatalok betanított munkás­ként dolgozhatnak az alábbi mun­kakörökben : forgácsoló, lakatos, hegesztő, vasipari gépmunkás és aszta­losipari munkás beosztásban férfiak, vegyipari munkás­ként férfiak és nők, továbbá darukezelő nők. Betanulásra olyan szakmunká­sok is jelentkezhetnek, akiknek szakképzettsége az előzőekben fel­soroltaktól eltér, azonban lemondó nyilatkozatot kell tenniök .arról, hogy az NDK-ban nem ragasz­kodnak a szakképzettségüknek megfelelő foglalkoztatáshoz és bé­rezéshez. Jelentkezhetnek, akik az idén betöltik 18. életévüket, de nem haladják túl a 26. évet; nőtlen, hajadonok, illetve elváltak, s tar­tási kötelezettségük nincs, büntet­len előéletŰek, nem folytatnak esti, vagy levelező tagozaton iskolai ta­nulmányokat, rendszeres orvosi kezelést, vagy felügyeletet igény­lő betegségük nincs, állandó budapesti, vagy Pest megyei lakosok, illetve legalább 1966. január 1. óta folyamatosan ideiglenes lakásuk van Budapesten; megfelelnek a Honvédelmi Minisztérium által a férfiaknak előírt alábbi feltételek­nek: a) 23 évesnél idősebbek, b) 18—23 év közöttiek és legalább hat hónap sorkatonai szolgálatot telje­sítettek, illetve egészségügyi osz­tályzatuk a katonai igazolványuk­ban : ,,BHSZ’\ vagy „AN”, c) 1951- ben születtek, kivéve ha KPM te- hergépj árművezetői j ogosítvánnyal rendelkeznek, MHSZ gépkocsive­zetői tanfolyamra járnak, vagy ilyen jogosítványuk van, d) 1950- ben születtek, kivéve, ha az előző pontban felsorolt kizáró feltételek fennállnak, vagy valamilyen elekt­romosipari szakképzettségük van. Az említett feltételek szerint a fiatalok április 15-től a következő helyeken jelentkezhetnek 8—14 óra között: A pesti oldalon lakó Pest me­gyei fiatalok az £szak-pesti Munkaerőgazdálkodási Hivatal­nál (XIII. Katona József utca 25.). A budai oldalon és a Csepel- szigeten lakó Pest megyei fia­talok a Budai Munkaerőgaz­dálkodási Hivatalnál (XI. Bics­kei utca 6.). Jelentkezéskor a személyi iga­zolványt fel kell mutatni, min­den egyéb iratot, űrlapot a mun­kaerőgazdálkodási hivataloknál kapnak meg a jelentkezők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom