Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

j: rtsr «teve» <JCwhm 1968. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Az ásotthalmi „boszorkányper” a Legfelsőbb Bíróság előtt Mint ismeretes, Csupity An- talné 64 éves asszonyt’— volt ásotthalmi lakost — Hebök lstvánné és öt társa „boszor­kánysággal" gyanúsította, az­zal vádolta, hogy egy fiatal­ember betegségét „megrontás­sal” idézte elő. Éjszakai órák­ban a vádlottak Csupityné la­kására mentek, őt durván szi­dalmazták, veréssel, és azzal fenyegették, hogy ha továbbra is „megrontja” a fiatalembert, úgy felakasztják. Az idős asz- szony ennek hatására kifutott a lakásból, majd 6 éves uno­káját magához véve, a határ­ba menekült. Félelmében fér­je is elhagyta a házat és csak a hajnali órákban merészked­tek vissza a lakásba. A szegedi ügyészség a vád­lottak ellen nem emelt vádat garázdaság miatt és azzal tet­te át az iratokat a járásbíró­sághoz, hogy közérdek hiá­nyában nem vállalja a vád képviseletét. E téves ügyészi indítvány folytán azután be­csületsértés miatt indult meg a bírósági eljárás, amelyet a járásbíróság megszüntetett, miután Csupity Antalné és férje nem kívánták a vádlot­tak megbüntetését, illetve a magánvádat elejtették. A legfőbb ügyész a döntés ellen törvényességi óvást emelt. Ezt a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta: hatályon kívül helyezte a járásbíróság végzését, és utasította a bíró­ságot, hogy az ügyet vádeme­lés céljából tegye át az ügyészséghez. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozatában rámutatott: sem az ügyészség, sem a járásbíróság nem ismerte fel, hogy a vád­lottak olyan magatartása lát­szik megállapíthatónak, amely bizonyítottság esetén nem be­csületsértés, hanem több sze­mély által elkövetett — há­rom évig terjedő szabadság- vesztéssel büntethető — ga­rázdaság bűntette. Így a cse­lekmény nem is magánvádra üldözendő, és ezért a felje­lentők vádelejtése folytán nem lehetett volna az eljárást meg­szüntetni. A Legfelsőbb Bíróság e ha­tározata után az ügyészségnek módja van — a korábbi állás­pontjától eltérően — garázda­ság miatt vádat emelni. BNV előtt CSAKNEM MÁSFÉL IIÖNAP VAN A NYITÁ­SIG, DE MAR SZAKEMBEREK VETTÉK BIRTO­KUKBA A BU­DAPESTI NEM­ZETKÖZI VÁSÁR TERÜLETÉT. SZÉPÍTIK, CSI­NOSÍTJÁK A PA­VILONOKAT, ASZTALOSOK DOLGOZNAK A VEGYIPARI PA­VILONBAN IS. Tart még as influenzajárvány Egyelőre, bár a jelek szerint az utóbbi napokban az elő­zőeknél nem nagyobb mérv­ben, változatlanul tart az influenzajárvány. Úgy látszik, a kedvezőre fordult időjárás l fvT 71 levél V­Aranyszarvas rizling szeszből nem jut kultúrára Nincsen gazda, elfolyik, a víz — Iskola a parkban Várallyai Bélát, a tápió- szentmártoni művelődési ház igazgatóját — azt hisszük — nem kell bemutatni. Fáradha­tatlan ember. Hatoldalas, sű­rűn gépelt levelét érdemes vé­gigolvasni. Mennyi hírt, ese­ményt, érdekességet talál fa­luja csendes hétköznapjaiban. Kitűnő bortermő vidék ez a mi határunk! — írja lel­kesen. A Kossuth Tsz az aranyszarvas lelőhely domb­oldalában most építi bor- kambinátját. A 160 hold szőlő mustját nem kell már szü­retkor elkótyavetyélni, mert nincs .hordó, nincs pince. Jö­vőre már kapható lesz a tsz „Aranyszarvas” címkéjű riz- lingje. Szőlőtelepük minta­szerű, gyakorló területe a szakmunkásiskolának. A Rákóczi Tsz szőlője a Tápiót övező régi marhajá­rás, bucka, legelő. Ma zama­tos szőlőt terem a hozzáértő kezek nyomán. Az évezredek alatti hordalékos talajba ülte­tett hárslevelűből olyan bor érik, amely vetekszik a he­gyi szőlőkkel. Innen nem messze van a tápiószelei kí­sérleti gazdaság szőlője — de az is Szentmártonban! —, amelynek bora Brüsszelben aranyérmet nyert. Nyilvánva­ló, hogy rövidesen módot ta­lálnak rá: a „Tápiógyöngye” hárslevelű nagyobb hírve­réssel, jobb áron jusson el a vendéglők asztalára. A jó boron kívül másnak is örülhettek a Kossuth és a Rákóczi Tsz tagjai. Ketten közel másfél millióval többet fizettek, mint előző évben. Mindkét termelőszövetkezet­be sokan kérték új raf el véte­lüket. Közgyűlést tartott a taka­rékszövetkezet is — írja. Bankbetétjük 8 millió fo­rint. Év végére elérik a tízet. A Tápiószentmárton és Vidé­ke ÁFÉSZ közgyűlése szin­tén kielégítő eredményt ho­zott. Elgondolkoztató azon­ban, hogy a kiskereskede­lem csak részben, a vendég­látóipar azonban túlteljesí­tette az előirányzatot. Az összforgalom elérte az 53 millió forintot, amiből közel kétmillió forint a tiszta nyere­ség. A tagok vásárlási vissza­térítésre 118 ezer forintot kap­tak, a dolgozók nyeresége 258 ezer forint. Az idén befejezik az élel­miszer-áruház építését. A költ­ségekre a községi tanács nyúj­tott hitelt, de a szövetkezet még ebben az évben visszaté­ríti. — Jó, hogy lesz szép élel­miszerboltunk — folytatódik a levél — — de ez nem elég. Mert tessék megnézni a vas­boltot vagy a textiláruházat! Mozogni sem lehet a sötét, raktár nélküli üzletekben a felhalmozott ládáktól, göngyö­legektől. A kétmillió forintos tiszta nyereség alapján elvár­ható, hogy a korszerűsítésre, fejlesztésre is gondoljanak. És még egy. Akármennyire is fi­gyeltünk, egyetlen szót sem hallottunk ennek a nagy szö­vetkezetnek kulturális életé­ről. Szomorú leírni, de községi könyvtáraktól minden támo­gatást megtagadtak. Kért üli őket, a három községből leg­alább egy művészeti csoport­nak legyenek a gazdái. Vagy vegyék igénybe a szépen be­rendezett klubhelyiséget. El­hárították maguktól. — Egy kicsit még ide tar­tozik — folytatódik a beszá­moló —, hogy sehol nincs olyan foszlós, vattafinomságú kenyér, mint a mi pékségünk­ben. Boltjukban mindig van friss tejtermék is. A tejbe­gyűjtő állomás korszerűsítése befejeződött. Kocsis Lajos, a szakma kiváló dolgozója, 35 éve egyfolytában vezeti ezt az üzemet. Termékeiket a ke­nyérbolt árusítja. Hol dicsér, hol panaszkodik, hol lelkesen tervez. Dicséri, hogy az artézi kutak nagy családját tovább fejlesztik, részben új fúrással, részben a csővezetékek lefektetésével. Ugyanakkor panaszolja, meny­nyi ivóvíz megy kárba. Pest megyében alig akad olyan bővizű, kristálytiszta, hideg vizet adó artézi kút, mint a tápiószentmártoni Viktor-ma- joré. A major régen eltűnt a föld színéről, a kút megma­radt. A víznek olyan a nyo­mása, hogy'15 méter magasra is felszökkenne, ha egy „ka­lappal” nem volna lezárva. Oldalt azonban három csövön haszontalanul elfolyik a csa­tornába, a vadkacsák nagy örömére. Állítása szerint a víz hasznosítása a nullával egyem lő. A területen a tápiószöllősi Üj Barázda Tsz gazdálkodik. Egy kis ügyességgel, a nagy víznyomást felhasználva, ön­tözéses kertészetet létesíthet­nének, esetleg még fürdőt is. Megfelelő vízművel, a bővizű kút ellátná a környező közsé­geket. A nagykátai járás legkor­szerűbb általános iskolája még ez évben felépült a volt Blaskovich-kastély parkjában. Naponta 200 gyerek részére tudnak napközben ebédet ad­ni. Megoldják a tanyai gyere­kek gondját. A 8 millió forin­tos költséggel épülő iskolához a községfejlesztési alap jelen­tős összeggel járul hozzá. Csak a berendezés 3 millió fo­rintba kerül. Az évszázados platánok alatt játszóteret lé­tesítenek. Az udvaron 26 fo­kos artézi forrás fakad. — El tudnánk képzelni egy úszóme­dencét, rendszeres oktatás­sal... A levélnek még mindig nincs vége, de esetleg vége le­het az olvasó türelmének. Akadnak sértődések. A mi falunkról nincs mit mondani? — kérdezik. Ragadjanak tol­lat, kövessék Várallyay Béla példáját. írják meg maguk, vagy hívjanak. — komáromi — még nem érezteti hatását, ha ugyan egyáltalán befolyásolni képes a vírusokat A négy ünnepnap alatt a megye területéről állapotuk súlyossága miatt összesen húsz influenzás beteget kellett kór­házba szállítani. Az ünnepeket követő napon, 8-án, további kilenc influenzás került kór­házba. A betegség lefolyása egyéb­ként enyhe. Eddig mindössze két haláleset feltételezett oko­zója volt a hongkongi vírus. Ezt azonban csak a boncolás derítheti ki pontosan. Fafeldoígozó kombinát Visegrádon A Pilisi Parkerdőgazdaság fafeldolgozó üzemet épít Visegrádon, a Lepence völ­gyében. Az új kombinátban teljesen feldolgozzák a fa­anyagot: a gömbfákat feifűré- szelik, aztán épületekhez bel­ső burkolatot, asztalosipari termékeket, bútorokat készí­tenek belőle. Hazánkban nincs még egy üzem, ahol a szál­fáktól a kész termékig min­den munkafolyamatot egy he­lyen végeznének el. Az építés már a múlt évben megkezdődött, s előrelátható­lag jövőre fejeződik be. Földtágulás a Holdon Szerkesszen velünk! Üzem­metamorfózis Ezerforintos „Szerkesz- szén velünk!” ötletpályáza­tunkra sorsolásra érdeme­sítő levelet küldött Nagy- kátáról Fejős Sándor: Hosszas huzavona után 1967-ben Nagykátán üzem építéséhez kezdtek. A la­kosság érdeklődve figyelte a csigalassúsággal haladó építkezést és igyekeztek megtudni, milyen üzem is lesz. Azt a tájékoztatást kapták: konfekcióüzem. Erre fel a községben sza­bás-varrás tanfolyam in­dult, hogy az eljövendő üzem nagykátai dolgozói minél hamarább kitanul­ják a szakma fortélyait. Ekkor azonban váratlan fordulat történt. Közölték, hogy nem konfekcióüzem, hanem bőrdíszműüzeim épül Nagykátán. A varró­lányok bosszúságára a bőr­díszmű szakmára tanulókat is felvettek. Ám újabb for­dulat következett: kiderült, hogy az épülő üzem nem lesz sem konfekció, sem bőrdíszműüzem, hanem te­lefongyár. A nagykátaiak most már csak azt szeret­nék tudni, hogy e döntés vajon végleges-e, vagy az üzemmetamorfózis tovább tart? A nagykátai üzem „szí­neváltozásairól” s végleges sorsáról munkatársunk, Padányi Anna fog rövide­sen részletesen beszámolni olvasóinknak. A Holdra leszálló űrhajósok feltétlenül találni fognak ott folyóvízi üledékeket. Erre a meglepő megállapításra dr. Egyed László Kossuth-díjas professzor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja jutott azzal, hogy földtágulási elméletét a Holdra alkalmaz­ta. Ha ugyanis tényleg a való­ságot írja le ez az elmélet — amely szerint a gravitáció fo­kozatos csökkenése folytán Földünk az idők során egyre tágult —, akkor helytállónak kell lennie a Hold esetében is. Minden égitest nagyjából azonos anyagokat tartalmaz, köztük nagy mennyiségű gá­zokat. Ezek a gázok fokozato­san feltörnek a felszínre és létrehozzák a légkört és a víz­kört, amit a tömegvonzás — amíg ereje túlságosan le nem csökken — az égitest rabságá­ban tart. Akárcsak a Föld, a Jupiter, a Saturnus és az Ura­nus esetében, nyilvánvalóan így kellett lennie ennek a Holdnál is annak idején, ami­kor kiterjedése még kisebb, PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. _ Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100. 142-220. Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449. 18 órától 21 óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V., József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. gravitációja pedig nagyobb volt, mint most. Ez a jég- és vízkör természetesen rombol­ta, pusztította a felszínt, s a lerohanó vizek bizonyára ak­kor is tömegesen szállították magukkal a hordalékot. Később azután a tömegvon­zás fokozatosan csökkent, en­nek megfelelően a lég- és víz­kör egyre nagyobb arányok­ban szökött meg, magára hagyva a sivár, élettelen Hol­dat. A leülepedett hordalék­nak azonban ott kellett ma­radnia, ahova a vizek lerak­ták. A hosszú élet titka Winston Churchill volt an­gol miniszterelnök szenvedé­lyes szivarozó volt. Egy ízben megkérdezték, mi hosszú éle­tének és hatalmas munkaere­jének titka, mire így vála­szolt: „Ha alszom, sohasem dohányzom. Ha nem alszom, sohasem hagyom abba a do­hányzást. S ha dohányzom, so­hasem szívok egyszerre egy jó szivarnál többet!” 1969 A SÁSKA ÉVE Afrika számos vidékén az idei évet „a sáska évének” nevezik. Tavaly hiábavalónak bizo­nyult a próbálkozás, hogy a sáskákat visszaszorítsák. A tu­dósok, akik az Indiától Nyu- gat-Afrikáig elterülő vidéken figyelték a pusztító sáskajá­rást, újabb, sáskával elárasz­tott vidékeket voltak kényte­lenek megjelölni a térképen. Ez a falánk rovar ma leg­alább 40 országot fenye­get, amelyeknek a terü­lete együttesen az egész afrikai szárazföld egyötö­dét alkotja. A sáskajárás első jeleit több mint egy évvel ezelőtt Maliban és Nigerben észlel­ték. A természeti csapás el­len küzdő londoni kutatóköz­pont két tudósa felfedezte, hogy a fiatal sáska ugyan­olyan ártalmatlan, mint roko­na, a szöcske. Növekedésével együtt azonban magatartásá­nak jellege is megváltozik. Bi­zonyos egyedek szívesen tö­mörülnek nagy csoportokba, amelyek gyakran 100 négyzet­kilométernyi területet is el­árasztanak. Egy-egy ilyen „sáskaszőnyeg” súlya elérheti a 20 000 tonnát is, ez pedig nem csekélység, ha meggon­doljuk, hogy egy-egy sáská­nak naponta a saját testsúlyá­val azonos mennyiségű táplá­lékot kell elfogyasztania, hogy életben maradhasson. A sáska annyi vetést tud elpusztítani, hogy egy hétre 1 millió embert foszthat meg a mindennapi tápláléktól. E kártevő útja már átvezetett spanyol Szahara, Mauritánia, Nigéria, Mali, Niger, Csád, Szomália, Szudán, Egyiptom és Etiópia területén. Általános vélemény elle­nére a sáskajárás egy­általán nem ciklikus jel­legű. Azt sem tudja senki előre megmondani, hogy egy-egy sáskajárás meny­nyi ideig tart. Az ENSZ és más szerveze­tek figyelmeztetésének hatá­sára egyes parasztok gabona­félék helyett már kezdenek gyökérnövényeket termelni. MUNKAERŐ­FELVÉTEL AZ ŰTÉPITÖGÉP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT CEGLÉD XIV., Külső Kátai u. 35/a. • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS • MARÓS • SZAKMUNKASOKAT ÉS • SEGÉDMUNKÁSOKAT • KERES FELVÉTELRE 44 órás hét MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom