Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
PEST M EC I'd iMíriap 1969. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Váci diadal 1849. április 10-én, 120 éve aratták a szabadságharc honvédéi a dicsőséges tavaszi hadjárat tüneményes győzelmi sorozatának egyik legszebb diadalát Vácnál. Damjanich tábornok merész támadása és katonáinak minden ellenállást elsöprő lelkesedése Götz császári generális csapatainak maradványait az Ipoly és a Garam mögé vetette vissza. Az ütközetben maga Götz is elesett. A harcban különösen a híres 3-as „vörössipkás** zászlóalj tüntette ki magát. A nap hőse Földváry Károly, a vö- rössipkások parancsnoka volt. Ezután terjedt el róla, hogy nem fogja golyó. Zászlót ragadva kezébe: „Utánam, fiúk, hiszen miénk a haza!** kiáltással indult rohamra a golyózáporban. Hősiességével itt érdemelte ki „a szabadságharc legvitézebb katonája** jelzőt. XENON ES HALOGEN Uj mozik - Korszerűsített épületek Széles vásznak PAPA Minimesfer Dómján Imre pápai kovácsmester „szerelmese” szakmájának. Négy évtizede napi munkáján kívül is a kovács- mesterséggel kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Dómján Imre most elkészítette az ideális kisipari kovácsműhely makettjét és a miniatűr műhelyben összegezte gazdag szakmai tapasztalatait. Az íróasztal nagyságú „kisüzem” csaknem valameny- nyi részlege valamilyen gépi szerkezettel működik. Az ügyes szerkezetek lehetőség szerint kiküszöbölik a fárasztó fizikai munkát. A miniatűr kovácsműhely minden berendezése és gépe pontos kicsinyített és működőképes mása az eredetinek. A kovácsműhely kertjében mini szélmalmot és zenélő szerkezettel ellátott vízi malmot is épített. Legszebb mestermunkájának vallja még azt a díszes vaskaput, amely háza előtt áll, s amelyet 2800 darabból állított össze. ' A mozilátogatók számának csökkenése arra ösztönöz, hogy korszerűsítsék, kényelmessé és esztétikussá tegyék a filmszínházakat. Egy vizsgálat szerint az újjávarázsolt községi mozikba azok is elmennek, akik korábban nem jártak. A megyei mozihálózat fejlesztéséről Kara Imre, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályvezetője adott tájékoztatást. — Mi várható? — Az idén mintegy 3 millió forintot költünk építésre és felújításra, s több mint kétmilliót új gépek vásárlására. Egy-egy helyiség teljes felújítása átlag 200 ezer forintba kerül. Új falburkolatot, székeket, függönyöket, elektromos hálózatot, s új portált kapnak elavult filmszínházaink. Szent- mártonkátán és Taksonyban március közepén nyitottuk meg a felújított mozit A nyár végére Pilisvörösváron is befejeződik a munka. Pilisen és Isaszegen szélesvásznú vetítés lesz, Szi- getszentmiklóson és Sóskúton is rövidesen befejeződik a mozik csinosítása. — Épül-e új mozi? — Versegen korszerű, szélesvásznú filmszínház épüL Terveit májusban kapjuk meg, s júliusban kezdődik az építés, remélhetőleg az év végére be is fejeződik. Tárnokon a vérségi tervrajz alapján készül hasonló épület. A tervek júniusra készülnek el, az építés valószínűleg csak jövőre kezdődik meg. Dabason az év végén kezdődik az átépítés, a Ceglédi Építőipari Vállalat a falakat is „áthelyezi”, nem lehet majd ráismerni az új épületre. — Későbbi tervek? — Korszerűsítés lesz Törökbálinton, és Budakalászon, Visegrádon, Ócsán és Budakeszin. Gyömrőn szép kultúr- kombinát épül. Az említetteken kívül számtalan apró munkát folyamatosan végzünk, nem hanyagoljuk el a karbantartást. — Gépi berendezések? — Vásárolunk néhány „Dresden” vetítőgépet. Régi ívfénnyel működő gépeinket xenonlámpára állítjuk át. Így jobb minőségű lesz a kép, s gazdaságosabb az üzemeltetés. A keskenyfilmes vetítők fényforrásait halogénlámpákra cseréljük ki. Pillanatnyilag csak Mogyoródon működik nagy teljesítményű, jó minőséget biztosító halogénlámpa, de egy-két év alatt mindenütt bevezetjük. Erre annál is inkább szükség van, mert a képmezőket, vagyis a vásznakat csaknem mindenütt megnagyobbítottuk. Ezek a műszaki megoldások kényelmesebbé, élvezetesebbé teszik a film nézését. (palád!) KONFLIKTUS KUTATÓBAN Egy délelőtt a nagykőrösi Arany gimnáziumban A nagykőrösi, Arany János Gimnáziumról, ahol a névadó nagy költő egy évtizedig ta- nárkodott, tanárairól Jókai Mór így nyilatkozott: „Az volt ám a tanári kar! A Fiastyúk- ban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt!” Egy mai tanuló viszont ezt mondta: „...Amíg diák van, addig a többség nem szeret tanulni. Ugyanígy vagyunk a tanárokkal és a tankönyvekkel — haragszunk rájuk. Diákhagyomány...” „...az írás megmarad/' — ez a mottója a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Szakközépiskola legutóbb megjelent évkönyvének. A mottó igaz, s mégis vitába szállók vele: nemcsak az írás, az emlék is maradandó. Az emlék az átélőnek — mindennél kedvesebb. Féltékenyen őrködik tisztasága fölött, az emléket sajátjának érzi. Az iskoláról bennünk élő emlék kétszeresen is értékes: fiatalságunk évei kötődnek hozzá. A több mint 400 éves Arany János Gimnázium híre már réSAKK... Zöld kastélyok Két hajdani kastélyt is tisztelnek ezen a néven a gödöllői járásban. Az egyiket az erdő mélye rejti. A kiránduló, ha a műúttól jobbra elsétálgat a gödöllői erdőgazdaság vadregényes sűrűjében, ott, ahol azt hinné, már a madár sem jár, hirtelen ösvényt talál. Fehér falú, zöld zsalugáteres épületet lát, s ez valamiért nagyon furcsának tűnik. Aztán rájön, mi a rendkívüli: a teteje. Kereken, akár a kalap ül a házon. 1710-ben az erdő még jófor- már járhatatlan vadon volt, csak a vadászok merészkedtek a mélyébe. Grassalkovich Antal ekkor építette ide ezt a /házat, vadásziaknak. Mondják, hogy a ház fazsindelyes A2teje akkor sötétzöld volt, '"mint most a zsaluk s ezért is nevezték el „zöld kastély”- nak. Egy kéménye, egy kandallója van, ma műemlék. A házat később magyarországi látogatásakor a herceg MáSzakmunkástanulókat SZERZŐDTETÜNK • bádogos, • vízvezetékszerelő, • kőműves, • szobafestő-mázoló, • tetőfedő, • épületlakatos, • épületasztalos, • központifűtés-szerelő szakmában. Vidékiek ■•észére tanulóotthoni elhelyezést ném biztosíthatunk. JELENTKEZÉS: Föv. XII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Munkaügyi csoport. Budapest XII., Királyhágó u. 18. fszt. 6. ria Teréziának ajándékozta. A ház előtt egy öreg tölgyfa áll, az még látta a királynőt A vonat amelynek füstje ott terjeng a fák felett, 1867 óta jár erre, ekkor fektették le a síneket A másik „zöld kastély” Aszódon látható. Élénk zöldre vakolt falairól kapta a nevét, aminek nyomait nemrég még látni lehetett. Mária Terézia uralkodása alatt épült ez is. Valószínűleg gazdasági épület volt de később megnagyobbították és lakóházzá alakították. Előbb a Podmaniczky, majd a Szé- chenyi-család tulajdonába került. Az épület ma iskola, de az aszódi öregek továbbra is csak a régi nevén emlegetik. k. m. A zsámbéki vegyesipari szövetkezet gyártja a fából faragott sakk-készleteket. Évente 768 ezer bábut, illetve 24 ezer készletet esztergálnak. A többségükben hársfa készleteket a Trial Sport, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat hozza forgalomba. A szövetkezet másik termékét — a falra függeszthető, szarvasagancs formájú fogast —, az NSZK-ba szállítják. gén túllépte a város, a megye határát, falai közül kikerült diákok fellelhetők az ország minden részében. Ápolják, melengetik az emléket. Fogadjuk el: amióta van tanár és diák, nevelő és nevelt azóta van közöttük konfliktus; tanár, diák és konfliktus egyidősek. Csakhoz ez nem valódi konfliktus, látszólagos, tehát föloldható. A közelmúltban „konfliktus kutatóban” jártam a gimnáziumban. Diákokat — fiúkat, lányokat — kerestem, azt kérdeztem, mit jelent számukra az iskola? Ha kaptak valamit tőle, mi az? A válaszolók: Pattantyús Péter, Ábrahám Zoltán, Tóth István, Fábik Mária, Bognár Aranka, Suba Zsuzsanna, Tóth Judit, Sebők Mária és Rétsági Julianna voltak. Ügy vélem, a kérdezettek pontos keresztmetszetét adják a tanulóknak, mert van közöttük kitűnő eredménnyel büszkélkedő, de van gyengébb osztályzatokat produkáló is. Van közöttük nagykőrösi lakos, valamint az ország más részéből való. Kollégista, és helyben lakó. Vállra omló beatles-frizurájú és rövidre nyírt hajú. íme a válaszok: Az osztályfőnökök gyakran nyomják a szöveget, hogy valamelyik tárggyal komolyabban foglalkozzunk, ez hasznunkra lesz az egyetemi felvételinél. Tulajdonképpen igazuk van... — Szeretem ezt az iskólát, jó az osztályközösség s a tanárokkal sincs különösebb bajom, persze néha lehetnének megértőbbek Is. s. — Ha jó az osztályközösség; s nálunk az, akkor nincs baj. Közösen minden könnyebb.— — Sajnos, ezt nem mondhatom el az osztályomról. Széthúzok vagyunk, de ez nemcsak rajtunk múlik... — Kis faluból kerültem ide és nagyon jól érzem magam itt, mert sokan vagyunk, sok barátom van, és gyakran érzem, hogy a tanár nem a félelmetes tanár, hanem ő is jóbarát ... — Néha kifogjuk, a tanárnak is lehet rossz napja... — Tovább akarok tanulni,' tudom, hogy nehéz bejutni az egyetemre, de úgy gondolom, ez az iskola jó alapot ad; s ezért reménykedem a felvételi sikerében... — Azért diák valaki, hogy tanuljon, persze sokszor jobb volna helyette mást csinálni,’ Itt a tavasz... — Szeretem az iskolát, jól érzem itt magam... Emlékeimben nem csalód» tam, az iskola, a tanárok ma is olyanok, mint voltak 25—50 vagy akár száz évvel ezelőtt. Nem köny-s nyű a tanár dolga, s hogy miért azt Mara: György így fogalmazta meg: „Gyorsul az idő. Szédítően szép korunkban a tanítók, tanárok, oktatók állnak a legfontosabb poszton, A tankönyvek ötévenként cserélődnek. Mindenki elmaradhat a gyorsuló világban, de a tanító soha. Az ő munkájuktól függ, milyen lesz néhány évtized múlva a termelékenység, az életszínvonal, milyen lesz' népünk helyezése a nemzetek versenyében”, (karácsonyi) KÖLTÉSZET NAPJA Megnyitó a visegrádi „Őrtorony”-ban Holnap, József Attila születésnapján már hatodszor rendezik meg hazánkban a szép szó, a vers ünnepét, a „költészet napját”. A magyar líra mindenkor szoros kapcsolatot tartott népünk sorsával, a társadalomban munkálkodó törekvésekkel. Legjobbjaink, nagyjaink ennek adtak hangot költeményeikben a múltban — és ma is. József Attila már arról írt, hogy a költő, miközben versel, alakítja a világot azok segítségével, akik szeretik a művészetet és az emberséget keresik benne. Az idén a költészet napja József Attilán kívül hódol Ady Endre emlékének is. Pest megyében ' a visegrádi „őrtorony Irodalmi és Művészeti Klubban” tartják meg a könyvbarát bizottság rendezésében a megyei ünnepséget. Holnap este hét órakor dr. Czine Mihály egyetemi docens ünnepi beszédében Ady Endre műveit méltatja. Az irodalmi műsorban közreműködik Tatár Eszter, a Nemzeti Színház, Bordás György, a Mágyar Állami Operaház és Miskolczi Ottó, a Vígszínház művésze. Az iskolák, az irodalmi színpadok és művelődési házak is rangos műsorokkal készültek az ünnepre. A monori gimnázium az egész napot névadójának, József Attilának szentéin Neves költők járják majd a megyét; többek között Csoóri Sándor Budaörsre és Ceglédre látogat, Várnai Zseni Öcsára, Juhász Ferenc Vácra. Vendégül hívták Bella Istvánt és Baranyi Ferencet is. PINTEHISTVAIT' oil árért. 23. Zene csendült fel, a Rákó- czi-induló. A hangforrást nem sikerült megtalálnom, alighanem rejtett hangszórókból, magnetofonszalagról közvetítették a muzsikát. Nánássy, mint valami jól idomított katonaló, felkapta a fejét, és gondosan kiszámított léptekkel a terem közepe felé tartott. Mögötte három lépésnyire követte Csánkó, két frakkos, kitüntetésekkel teleaggatott úr kíséretében. Mi a terem közepe táján tartózkodtunk. Nánássy útközben mindkettőnket megpillantott, s szeme tágra meredt a csodálkozástól. Meg is állt, bevárta Csánkót, súgott neki valamit, minden bizonnyal rólunk beszélt, s csak aztán folytatta útját. Én észrevettem baljós tekintetét, s a terem sarka felé akartam húzódni, de Tern er nem engedte. Észrevétlenül, de határozottan megragadta a csuklómat. — Itt maradsz! — parancsolta. Közben Nánássy a terem közepére ért, a zene elhallgatott. — Vitéz Csánkó András vezérezredes úr Öméltósága, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke, a nemzeti érzelmű magyarság vezérlő csillaga és reménysége kíván szólni... Vezérezredes urunk nem törődik az életét fenyegető vörös ügynökökkel, hanem áldozatos lélekkel eleget tesz e percben is nemzeti kötelességének. Nyilvánvaló azonban, hogy ellenségeink bérencei e percben is köztünk tartózkodnak. Figyelmeztetem őket — emelte fel a hangját Nánássy, és meredten rámnézett —, hogy minden óvó rendszabályt foganatosítottunk szeretett vezérünk biztonsága érdekében. Figyelmeztetem a gazembereket, hogy merényletük kudarcba fog fulladni, és az árulókat itt a helyszínen felkoncoljuk! Túlzás lenne azt állítani, hogy e percben a derűs nyugdíj évekre gondoltam. Már bántam, hogy igent mondtam Ternernek, és eljöttem erre a teára. Ismét elátkoztam azt a percet, amikor magyar szót akartam hallani, amikor eszembe jutott a bableves füstölt hússal és csipetkével... De most már nem volt visszaút. Nánássy szavait gyér taps követte. Csak azok ünnepeltek, akik néhány perccel előbb Csánkó társaságában álldogáltak a sarokban. Csánkó udvarias meghajlással köszöntötte a megjelenteket és beszélni kezdett: — Nemzettestvérek! Idegenbe száműzött magyarok! Azért jöttem el közétek a vén Európából, hogy a magyar szabadság, az ezeréves Magyarország feltámadásának ígéretét hozzam. Az általam vezetett mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre, mint az emigrációban élő magyarság egyetlen igazi én önzetlen szervezete, van hivatva kivívni a magyar szabadságot és az otthon dúló tatárjárás után visszavezetni szülőhazánkat a régi útra. Most, midőn Amerika földjére léptem, sajnálattal kell megállapítanom, hogy idekint élő honfitársaim egy részében már teljesen kialudt, vagy alig pislákol az a láng, amely ha megszólal a hajnali kakasszó, hitünk szerint lángra gyújtja majd a szárazföldet és a tengert... Ideges voltam, de nem állhattam meg nevetés nélkül. A zsebkendőmmel akartam leplezni, hogy kinevetem Csánkó urat. Ámde mielőtt még a zsebembe nyúlhattam volna, két fiatalember fogott közre, és csak akkor engedett a szorításuk, amikor látták, hogy mit veszek elő. Csánkó közben folytatta: — ... Azért jöttem közétek, hogy felélesszem azt a szent lángot, amely elhamvasztja majd ellenségeinket. Üzenem nektek, hogy a helyemen vagyok. És büszkén számolhatok be arról, hogy nemcsak az egész világ nemzeti érzelmű magyarságának bizalmát bírom, hanem a szabad világ hivatalos köreinek bizalmát is. Az általam vezetett és a magyarság képviseletére egyedül hivatott mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre élvezi a hivatalos amerikai és más körök támogatását. Sajnos akadnak az idegenben élő magyarok között olyanok, akik azt állítják, hogy köztem és a nyugati országok hivatalos körei között ellentétek támadtak, és hogy ezek az általam igen tisztelt személyiségek másokat támogatnak. Ki kell jelentenem erről a helyről, hogy mindez nem egyéb aljas rágalomnál! Csattanós választ adnak ezeknek a mai Czilleieknek azok az események, amelyek éppen a legutóbbi napokban foglalkoztatják nemcsak a magyarságot, hanem a legszélesebb körű nemzetközi közvéleményt is. Mint tudvalevő, merényletet készítettek elő ellenem. Kérdezem én, tisztelt nemzettestvéreim, s feleljen ki-ki magyar lelkiismerete szerint: vajon miért éppen az én életemre, vitéz Csánkó András vezérezredesnek, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre elnökének életére törnek ellenségeink? A válasz nem lehet kétséges! Egy az isten, egy a haza, egy a válasz... (Folytatjuk)
