Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

7 '“"^JCirkw 1969. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK NAT O-tanács kozás Washingtonban Nyugatnémet miniszter cikke a bonni magatartásról és a budapesti felhívásról A Washingtonból érkezett jelentések szerint az amerikai fővárosba egymás után ér­keznek a NATO-országok kül­politikájának közvetlen irá­nyítói: eddig Willy Brandt nyugatnémet, Nogueira por­tugál, Debré francia, Nenni olasz és Stewart brit külügy­miniszter Amerikába érke­zéséről számoltak be a hír­ügynökségek. Az alkalom: a NATO jubileumi ülése. Kerek húsz esztendeje, 1949- ben alakult meg washingtoni bábáskodással — és tegyük hozzá: washingtoni nyomásra — szovjetellenes hisztéria je­gyében fogant agresszív kato­nai-politikai tömb, az Észak­atlanti Szövetség. A tagor­szágok vezető politikusainak programja persze aligha me­rül ki a két évtizedes jubi­leumra való emlékezésben: máris sorra találkoznak Ro­gers amerikai külügyminisz­terrel és Nixon legfontosabb külpolitikai és katonai ta­nácsadójával, Kissinger pro­fesszorral — valamint egy­mással. A tanácskozásról természe­tesen nem ismeretesek pon­tos részletek, de — kiszivár­gott hírek szerint — a Var­sói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása lesz az egyik fő témája a jubileumi atlanti tárgyalásoknak. Mint ismeretes, a budapesti felhí­vás kelet—nyugati értekezle­tet javasolt az európai biz­tonságról és ennek a javas­latnak olyan pozitív vissz­hangja volt a nyugati közvé­leményben is, hogy a NATO- országok vezetői egyszerűen nem hagyhatják figyelmen kívül. Ez a legfőbb tanúsága an­nak a ténynek, hogy a buda­pesti felhívást az atlantiak reprezentatív washingtoni fó­rumán ilyen hangsúlyosan vi­tatják meg. Az már kevésbé valószínű, hogy a mostani tár­gyalásokon a NATO-államok olyan határozatot hoznának, amely nagy lépessel vinné közelebb a világot egy össz­európai biztonsági konferen­cia közeli lehetősége felé. Máris hallatszanak olyan hí­rek, hogy néhány külügymi­niszter — nem utolsósorban az angol Stewart — arról igyekszik majd meggyőzni, ilyen konferencia „még korai lenne”. Jósolni nehéz, de az előz­mények fényében nagy a való­színűsége egy olyan NATO-ál- lásfoglalásnak, amely hangsú­lyozza majd az európai biz­tonság fontosságát, hogy ezzel gesztust tegyen a világ közvé­leménye felé —, de ennek deklarálásával, legalábbis, egyelőre, élintézettnek is te­kinti ezt a kulcsfontosságú in­dítványt. Arra, hogy a közvélemény Nyugaton milyen fontosságot tulajdonít a budapesti felhí­vásnak, az is jellemző, hogy Wehner nyugatnémet minisz­ter újságcikkben tartotta szükségesnek követelni: Bonn tisztázza, tegye egyértelművé álláspontját a Vansói Szerző­dés tagállamainak kezdemé­nyezésével kapcsolatban. A Német Szövetségi Köztársa­ságban ugyanis eddig a legkü­lönbözőbb hivatalos és félhi­vatalos nyilatkozatok, majd nem egy esetben ellennyilat­kozatok követték egymást Az is előfordult ezzel a témával kapcsolatban, hogy Diehl, a bonni kormány szóvivője meg­cáfolta Brandt külügyminisz­ter megnyilatkozását. lomasa, amely hat eve épült Savómban egymilliárd lí­ráért, ma sem működik. A Riviera vasútállomáson nin­csenek sínek. Az épületet 1963-ban emel­ték a leghíresebb olasz épí­tész, Pierre Luigi Nervi ter­vei alapján. Avatásán részt vett Segni akkori köztársa­sági elnök is. Abban az idő­ben a vasútállomás átadását a közlekedés új korszakának nyitányaként értékelték. A i (Folytatás az 1. oldalról) ban csökkent a tehén- és a kocaállomány. Az állati termékek ter­melése viszont a tej kivé­telével emelkedett. Tavaly Pest megyében mintegy 800 millió forinttal növekedett a közös gazdasá­gok halmozott termelési érté­ke. A közös vagyon 26 száza­lékkal, a tiszta vagyon 20 szá­zalékkal gyarapodott. Egy esztendő leforgása alatt 465 millió forint értéket ruháztak be az üzemek. Különösen szembetűnő, hogy ebből az összegből 242 millió forintot építkezésre fordítottak. Befe­jeződött a nyolc szakosított, 300 férőhelyes tehenészeti te­lep építése, elkészült 28 te­hénistálló, hozzákezdtek öt mode-n szakosított sertéstelep építéséhez. Ezenkívül három új hűtöházat, öt nagyüzemi palántanevelő-telepet adtak át rendeltetésének. A termelőszövetkezetek tavalyi árbevételének 43 százaléka; közel másfél milliárd forint a kiegészí­tő tevékenységből szárma­zott. A különböző melléküzemágak jelentékenyen hozzájárultak a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek fokozatos megerősödéséhez, az üzemi és a személyi jövedelem gyara­CSAK RÖVIDEN... GRECSKO marsall szovjet honvédelmi minisztert, aki ez idő szerint az NDK-ban állo­másozó hadseregcsoportoknál tartózkodik, szerdán fogadta Walter Ulbricht. MOSZKVÁBAN megnyílt a KGST végrehajtó bizottságá­nak kéthavonként megrende­zésre kerülő ülése, amelyen a szocialista országok kormány­főinek helyettesei vesznek részt. VIHAR pusztított Mexikó Puebla államában, a halálos áldozatok száma ötven. szakértők szerint ez a saVo- nai épület a legfunkcionáli- sabb vasútállomás az ország­ban. Csak éppen nem voltak sí­néi. Ezeket a mintegy kilo­méternyi távolságban fekvő régi vasútállomásról kellett volna átvezetni. Különböző adminisztratív nehézségek ezt mindeddig megakadályozták. Az olasz közmunkaügyi mi­nisztérium egyik vezetője most közölte, hogy a sínek 1972-re épülnek meg. pításához. Ugyanakkor nega­tív jelenségként értékelhető, hogy a kiegészítő tevékenység jónéhány termelőszövetkezet­ben nem kapcsolódott szerve­sen a mezőgazdasági termelés­hez. Az eddiginé. több gondot kellene fordítani a mezőgaz­dasági termékek feldolgozásá­ra is. Minthogy az elmúlt évben a szövetkezeti bruttó jövede­lem a vártnál kedvezőbben alakult, a tagok és az alkalmazot­tak jövedelme magasabb volt. 1967-ben Pest megyében átla­gosain 15 020 forint jutott egy- egy tsz-tagnak. Ez az összeg az elmúlt évben 16 624 forintra emelkedett. Megállapítható, tehát, hogy az új közgazdasági szabályozók hatására a terme­lőszövetkezetek gazdasági eredményei a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Jelen­tősen növekedett a termelési érték, az árbevétel, a szövet­kezeti bruttó jövedelem, a személyes jövedelem és a kö­zös vagyon is. A végrehajtó bizottság tag­jai több órán át tartó vitában elemezték a múlt évi gazdál­kodás tanulságait, hibáit. A módosítással jóváhagyott elő­terjesztés április 25-én kerül végleges elfogadásra a megyei tanácsülés elé. A Szövetkezeti Javító Szolgálat BÁRMILYEN Háztartási kisgép és villanymotor Ceglédi út 8. Híradástechnikai eszköz Szolnoki út 1. Személy- és tehergépkocsi Ceglédi út 8. Motorkerékpár és kerékpár Ceglédi út 6. GARANCIÁLIS ÉS AZON TÜLI JAVITASAT VALLALJA Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz SAVONA Mintaállomás — sínek nélkül Olaszország minta-vasútál­Másfélmilliárdos bevétel — kiegészítő tevékenységből A Dunakeszi Házgyárba felveszünk segédmunkásokat, lakatos, villanyszerelő, kőműves, vasbetonszerelő, víz- és gázszerelő, híddarus szakmunkásokat Segédmunkásokat betanítunk különböző házgyári szakmunkákra. Kiemelt, megegyezéses bér 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD Otiköltségel térítünk, a vidékiek szállásáról gondoskodunk. Jelentkezés írásban is 43. SZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Dunakeszi Házgyára, Dunakeszi. Jelölő gyűlés Érden (Folytatás az 1. oldalról) Béla, a Budai Járási Pártbi­zottság első titkára. Az el­nökségben helyet foglaltak a járás, valamint a községi vá­lasztókerület politikai, társa­dalmi és gazdasági szerveze­teinek képviselői. Gyüre László, az MSZMP érdi párt-végrehajtóbizottsá­gának titkára emelkedett szó­lásra. Járási tanácstagjelölt­nek dr. Foki Lászlót javasol­ta. Kiemelte, hogy dr. Foki Lászlóban, a MÉSZÖV elnök- helyettesében sokirányú gya­korlati és magas elméleti fel­készültségű embert javasol. Szegényparaszti család gyer­mekeként már kora ifjúságá­tól részt vett a munkásmoz­galomban, különösen a föld­művesszövetkezeti munkában. Kétszer részesült kormányki­tüntetésben, a belkereskede­lem kiváló dolgozója. Politi­kai munkásságával, szerény magatartásával elnyerte a kö­zösség becsülését. Érd község sok megoldatlan kereskedelmi problémájában, községfejlesz­tési gondjában dr. Foki Lász­ló jelentős segítséget adhatna. A körzet választói nevében Nagy Péter, az Érd és Vidéke Általános Fogyasztási Szövet­kezet elnöke melegen java­solta a jelöltet. Ugyanígy Dé- kány István, az érd-százha- lombattai „Benta-völgye Tsz” elnöke, akik dr. Foki László­val hasznos, sokoldalú kap­csolatot építettek ki a föld­művesszövetkezeti munka so­rán. Támogatta még a jelölést Ipács László, a községi Haza­fias Népfront elnöke, megyei tanácstag, dr. Bodnár Béla ta­nácstag, az érdi SZTK-rendelő főorvosa, Batta Jánosné köz­ségi tanácstag és Nagy József. A jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták dr. Foki László járási tanácstagi jelölését, aki végül megkö­szönte a jelenlevők előlege­zett bizalmát. ígérte, hogy megválasztása esetén — a le­hetőségeken belül — mindent elkövet a választókerület fej­lesztéséért, a lakosság igé­nyeinek kielégítéséért. k. m. Manescu Moszkvában Koszigin szovjet miniszterelnök a Kremlben Gromiko külügyminiszter társaságában fogadta Manescu román kül­ügyminisztert. Képünkön (balról jobbra) Koszigin, Manescu és Gromiko. A múlt évi gazdálkodás eredményeiről, tapasztalatairól tárgyalt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) felvásárlás kisebb igényeivel függ össze. Az új gazdaságirányítási rendszer következtében javult a szövetkezetek önálló, válla­latszerű gazdálkodása. A ter­melőszövetkezetek korábban már létrehozták a termelés fo­lyamatosságához szükséges alapok 80—90 százalékát, így vált lehetővé, hogy 1968-ban 53—54 milliárd forint érték­ben termelésüket mindössze 5 milliárd forintnyi — az év közben már vissza is fizetett — rövid lejáratú hitellel való­sították meg. Több száz ter­melőszövetkezet már hitel igénybevétele nélkül gazdál­kodott. A termelőszövetkeze­tek tavalyi bruttó jövedelme 22—22,1 milliárd forint. A szö­vetkezeti törvényben rögzített fogyasztási és felhalmozási arány követelményeinek a szövetkezeteknek csak egy kis része nem tudott eleget tenni. Az országosan kedvező jöve­delmi helyzeten belül mintegy 80—90 üzem — főleg a gazda-1 sági reform intézkedései által kedvezőtlenül érintett és ezekre kellően fel nem ké­szült, valamint a nagyobb ele­mi kárt szenvedett szövetke­zetek — 80—100 milliós vesz­teséggel zárt. A termelőszö­vetkezetek jövedelemfelhasz­nálási döntései nagyjából a központi elképzeléseknek megfelelően alakultak, több­ségük a felhalmozási és a ré­szesedési alapot megfontoltan, arányosan növelte. A tsz-ek mintegy 4,4—4,5 milliárd fo­rintos fejlesztési alapot ké­peztek; 15,8—16 milliárdos ré­szesedési alapjuk mintegy 14 —16 százalékkal magasabb az előző évinél. A közös gazda­ságokból származó személyi jövedelmek között változatla­nul nagyok a szóródások, az összes dolgozó tagok csaknem felének évi jövedelme 10 000 forint alatt van. A kiemelke­dően gazdálkodó szövetkeze­tek tagjainak magasabb kere­sete a valóságnál kedvezőbb színben tünteti fel az egész parasztság jövedelmét. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a szövetkezeti beru­házások kérdéseivel, gondjai­val. Egyebek között megálla­pította, hogy, a hiteligénylé­seknél kialakult verseny nem mindig egészséges. A szövet­kezetek egy része lehetőségeit meghaladó erőfeszítésre kény­szerül, szükséges beruházásá­nak megvalósítása érdekében kénytelen lehetőségeinél rövi- debb határidőt vállalni, a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek pedig szinte számba sem jöhetnek a hitel­igénylési versenyben. A ter­melőszövetkezetek 1963-ban igényeiknél jóval kisebb, ösz- szesen 5—7 milliárdos beruhá­zást valósítottak meg, építke­zéseiknél azonban az áremel­kedés következtében az új fé­rőhelyek száma nem emelke­dett a beruházott összeggel arányosan. Az idén megközelí­tőleg a tavalyinál azonos vál­lalati beruházásra lehet szá­mítani, ami nem kielégítő azért sem, mert az igények az állattenyésztés korszerűsítésé­ben a nagyüzemi — s nagy összegbe kerülő tenyésztő — telepek kialakítását követelik meg. Külön szólt a beszámoló a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetekről. Ilyen kö­rülmények között gazdálkodik ugyanis a szövetkezetek egy- harmada, s többségük folya­matos pénzügyi támogatásra szorul. A gazdaságirányítás új rendszerében ezek a szövet­kezetek néhány vonatkozásban az eddiginél is hátrányosabb helyzetbe kerültek. A beszámoló után megkez­dődtek a felszólalások. Az országos tanács a beszá­moló és a vita alapján kiala­kított állásfoglalásában öröm­mel állapítja meg, hogy a ter­melőszövetkezetek 1968-ban teljesítették feladataikat. A kialakult érdekeltségi rendszer a tsz-eket megfelelően mozgó­sította a központi népgazda­sági érdekek érvényesülésére. A szövetkezetek többsége tu­dott élni a megnövekedett ön­állósággal, s öntevékeny, szor­galmas ^unkával mérsékelte az aszály terfnéscsokkentő ha­tását. Kedvező jelenségnek tartja a tanács azt is, hogy csőkként a márleghiányos, a rendezetlen pénzügyi, gazda­sági körülmények között mű­ködő termelőszövetkezetek szá­ma. A szövetkezetek egy ré­sze azonban még nem hasz­nálta ki eléggé a reform ad­ta lehetőségeket, fejlesztési célkitűzéseik megalariozatla- nok, némelyiküknél túlzott te­hervállalás tapasztalható. Kí­vánatosnak tartja a tanács, hogy a termelőszövetkezetek a helyi adottságok kihasználása érdekében rugalmasabban vál­toztassanak termelésszerkeze­tükön. tegyenek léoéseket ter­melésük szakosítására. A TOT javasolja a korszerű szarvasmarha- és sertésférőhe­lyek építésének fokozását. Egyre inkább szükségesnek tartja a kisebb anyagi lehető­ségekkel rendelkező gazdasá­gok összefogását a nagy beru­házások megvalósítására. Ugyanakkor felhívja a tsz-ek figyelmét a szálas és tömeg- takarmánytermelés növelésére, a rétek és a legelők javítására, hasznosítására. Javasolja a termelőszövetkezetekkel kan- csolatban álló vállalatok helyi egységei önállóságának foko­zását; a mezőgazdasági termé­kek értékesítésében, a termelő­eszköz-ellátásban a többcsa­tornás rendszer kialakulását gátló körülmények elhárítását: a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek helyzetének iavítását. támogatásának to­vábbfejlesztését. A Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa több konkrét javaslatot tesz az illetékes állami szerveknek, a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésének további anyagi ösz­tönzésére. A TOT csütörtökön folytat­ja ülését

Next

/
Oldalképek
Tartalom