Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

MONOMIDfn ÜNNEPEK UTÁN Elfogyott a három mázhat sonka — Ä locsolóvíz már nem cikk Plüssnyuszi minden mennyiségben XI. ÉVFOLYAM, 79. SZÄM 1969. ÁPRILIS 9.. SZERDA Kétszáz KlSZ-fiatnl ünnepélyes fegadalomtétele a monori Utóim A felszabadulási ünnepet megelőző délutánon forró han­gulatú ünnepség tanúi lehet­tünk a monori főtéren fogadalomtételre sorakoz­tak fel a felavatandó új KISZ-tagok. Wéber Péter, a monori gimnázium taná­ra köszöntötte a kétszáz fiatalt, a monori és vecsési gimnázium, valamint a monori iparitanuló-iskola elsőseit. Tomsó Imre, a járási művelő­désügyi osztály vezetője mon­dott ünnepi beszédet, majd Herbst Katalin felolvasta a fo­gadalomtétel szövegét, mely­nek nyomán az új KISZ-tagok ünnepélyes szavai töltötték be Időközi választások előtt Ismerjék meg jelöltjeiket a választók A vecsési Hazafias Népfront időközi járási és községi ta­nácstagi vála ..ásra készül. A megyei tanács április 20-ra tűzte ki a választást, s Vecsé- sen már a napokban megtar­tották a jelölő gyűlést, melyet Szentpéteri László tanácsel­nök nyitotta meg, s járási ta­nácstagnak Császi Sándort ja­vasolta. Elmondotta róla, hogy a jelölt igen agilis, közösségi szellemű, sok társadalmi mun­kát végző, s amellett igen sze­rény ember. Aczél Ferenc, a községi Hazafias Népfront tit­kára támogatta Császi Sándor jelölését. Koncz János járási tanácstag tapasztalatai alap­ján segítségét ígérte a fiatal jelöltnek. Kiss Lajos, az MHSZ-ben kifejtett munkáját dicsérte. A gyűlés végül egy­hangúlag elfogadta a jelölést. A megüresedett községi kör­zetek tanácstagjainak jelölé­sére is sor került. A 23-as kör­zetbe Geringer János VlZÉP- dolgozót, a 24-es körzetbe Me­ző Ferenc református lelkészt, a 25-be Veres Istvánná nyug­díjast javasolták. Mindhárman széles körű társadalmi tevé­kenységet fejtenek ki a köz­ségben. Neumann Mihály, a Haza­fias Népfront járási titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a jelölteket a választásig szé­les Körben meg kell ismertet­ni, hogy a lakosság őket száz százalékig megismerje, s biza­lommal legyen irántuk. (feketénél a teret. A járás úttörői nevé­ben Szabó Edit, a monori Ady úti iskola tanulója köszöntötte kedves szavakkal és virággal a KISZ-eseket. Ezt követően Berla Ferenc, a járási KISZ- bizottság titkára szólt az új KISZ-tagokhoz, majd átadta a KISZ Köz­ponti Bizottsága dicsérő oklevelét a Fudercr Ist­vánnak, a Járási Szolgál­tató Ktsz elnökének, aki mindenkor példamutatóan segítette a KISZ-munkát. Dicsérő oklevelet kapott még Bői Sándor csévharaszti KlSZ-titkár és Hornyák Mi­hály péteri területi KISZ-tit- kár, kiváló KISZ-munkájuk elismeréseképpen. Ezután a járási és községi szervek képviselői megkoszo­rúzták a főtéri szovjet hősi emlékművet. F. O. Békepohár a tolvajjal Jól végződött a strázsahegyi tolvaj története. Hogy is volt? Z. budapesti lakos egy kis szőlőt vásárolt a monori Strázsahegyen, hogy nyaranta leruccanjon a család is ki­rándulni. De ez a szőlő inkább bosszúságot okozott gazdájá­nak, mint örömet. Ügyanis mióta megvan a terület, az­óta minden mozdíthatót el­lopnak innen a strázsahegyi szarkák. — Csőszkunyhót építek, s ha lesz időm, itt tanyázom, s megfigyelem a tolvajokat! — ezzel a felkiáltással húsz kéve szárat hozatott szőlőjébe, hogy ebből épít kunyhót. S mit ad az ég — másnapra ellopták a húsz kéve szárat. Szerencsé­re munkába álltak nemrég az új mezőőrök, s a gazdával együtt követni kezdték a nyo­mokat, melyek egy közeli házhoz vezettek. Az udvaron Ott volt a szárkúp, azzal a dróttal, amivel eredetileg meg* kötözték. Biztos volt tehát, ki vitte el a szárat, a tolvaj azonban rettenetesen felhá­borodott a gyanúsításra, mond­ván, hogy nála becsülete­sebb ember már nem is léte­zik. Aztán szép lassan csak beismerte a dolgot, s a mező­őr felszólítására húsz perc múlva már újra a szőlőben volt a szár — visszavitte, per­sze nem éppen kedves szavak kíséretében. Végül minden kedély megnyugodott, a gazda megkínálta egy pohár borral a mérges kukoricaszár-tol- vajt, gondolván, hogy a harag sosem veze.í Jóra. (koblencz) A négynapos ünnep előtt rendkívüli nyomás nehezedett a boltok dolgozóira. A monori főtéri önkiszolgáló bolt közel 100 ezer forinttal több árut adott el, mint az előző év ha­sonló időszakában. Matyó István üzletvezető-helyettes ünnep utáni körkérdésünkre válaszolva elmondotta, hogy a monoriak csak tőlük há­rom mazsa sonkát vásá­rolták meg. Panaszra igazán nem lehetett ok, az üzlet még az utolso napon is kapott a son­kából utánpótlást. Kilenc fajta színes csokoládé­tojásból, nyolc fajta csoko­ládényusziból lehetett válo­gatni, 340 kiló fogyott el ezek­ből összesen. A konyluifel$zerelési szak- üzietben még alig zárult le a . kiárusítás, máris itt volt a húsvéti vásár. A porcelán­kiárusítás a tervezettnél két héttel hosszabb volt, s 50 ezer forint pluszbevételt je­lentett. Az ünnepek előtti nagy forgalomban sokan keres­ték a most már teljes árú porcelánokat, a leg­nagyobb sikere azonban a cseh gyártmányú ETA- kombi robotgépnek volt. A szokásos hétköznapi for­galomnak körülbelül tizenöt­szörösét bonyolította le az ünnepek előtt a monori il­latszerbolt. Gál Andrásné üz­letvezető nyilatkozata szerint elsősorban férfiak látogatták ezt az üzletet, készültek a húsvét hétfői locsolkodásra. Legtöbben az Opera, a Puck és a Gardénia kölnit vitték, a gyerekek pedig az olcsóbb, 7,80-as virágillatokat. A tavalyi tapasztalatok alapján az üzletvezető az idén figurás üvegű lo­csolóvizet nem rendelt, ugyanis Monoron a szagos­víz már nem kell senki­nek. Az ünnepek előtt naponta, mintegy 4.00-an fordultak meg a papír- és játékboltban. Boros Károlyné eladó-pénz­táros szerint aki játékvásár­lási céllal tért be az üzlet­be, az nem távozott üres kézzel. Hiánycikkük úgy­szólván nerh volt, legtöbben labdát, focit, autókat, kisebb babákat vásároltak, az igazi sláger azonban a plüssnyu- szi volt. Bő választék állt a vásárlók rendelkezésére, ár­ban is bő választék, 12 fo­rinttól 32 forintig. Elfogyott a bolt egész plüssnyuszikészlete, a leg­olcsóbból maradt talán három-négy. Tavaszra gondoltak a ci­pőboltban is, amikor a kira­katot könnyű, szellős cipőkkel rakták tele. Itt a spanyolos fa­zonú férficipő volt az újdon­ság. A vasboltban, nem volt iga­zi húsvéti hajrá, mondotta Kacziba János üzletvezető, no de forgalom azért volt. Hiány­cikkük is volt, a televízió és a magnó, az elemekről nem is beszélve. Annál nagyobb választékuk volt azonban csil­lárból. Húsvéti életképek Menüéről Mendén is hagyomány, hogy húsvéthétfőn megöntözik a lányokat, s nemcsak kölnivíz­zel, hanem friss kútvízzell így történt ezúttal is. Egy csoport az utcán járva „fog- dosta” össze a lányokat és ci­pelte a kúthoz. Nem volt köny- nyű dolog, de sikerült. ★ Csaknem 500-an szórakoz­tak Mendén, a hagyományos húsvéti locsoláson. Még Mag­lódról, Ecserről is jöttek ven­dégek, s vidáman táncoltak a gyömrói Viktors együttes zenéjére. Az énekesnő, Botin Klári nagy sikert aratott. Kedves meglepetés volt a fia­talemberek részéről, hogy éj­fél után meglocsolták part­nerüket. Az első fürdőző Gyomron Bizonyára emlékezetes lesz a húsvét Tormási András gyömrói fiatalember számára, aki húsvét hétfőjén megmár­tózott a strand vizében és Schirilla-módra, mintegy órá­nyi időt töltött a három- fokos habok között. Tormási András minden évben meg­fürdik ezen a napon. Az idén az időjárás is kedvezett neki, a különös produkciót csaknem százan nézték végig. Gér József Összefogásból: jeles Az elmúlt vasárnap délelőtt lelkes kis csapat gyülekezett Gyömrőn, a faluvégi buszfor­dulónál. Azért jöttek, hogy a fordulót kibővítsék, s alkal­massá tegyék csuklós autóbu­szok fordulására is. Mészáros Béla és Oszlányi Károly szer­vezte a tíztagú csapatot. Ott volt Sárospataki Lajos tanács­tag is, aki szintén lapátot fo­gott. Dél felé járt az idő, ami­kor a társadalmi munkások vé­geztek. Most már csak azt várják, hogy a MÁVAUT az ígért csuklós buszt közleked­tesse Gyömrőn is. De nemcsak itt szorgoskod­tak ezpn^ dél^lőttön a gyöm­rői finberek, tovább folytatták utcájuk, házelejük szépítését is. Az Apaffy utcában »volt, aki talicskával hordta a sala­kot az útra, hogy a járművek könnyebben közlekedhessenek. A Steinmetz kapitány úton a víz sok szemetet hagyott ma­ga után. Itt is rendet kellett csinálni. Az összkép tehát kedvező volt Gyömrőn, az ün­nepet megszépülve várták a gyömrói utcák. (g. i ) // Város" 24 ezer lakossal HALÁLOZÁS Édesanyám, özv. Radvá- nyi Károlyné 82 éves korá­ban elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz Gyöm­rőn, a telepi temetőben. Radványi Barna Gyömrö Hét szocialista brigád Törzsgárda tízéves tagokkal GYOMRON IS nagy siker voll az Egn csillagok Pvekler Károlynétól, a gyömrői mozi vezetőjétől kér­deztük: hogyan sikerült a szé­lesvásznú premier? — Tudtuk, hogy siker lesz, ekkora érdeklődésre azonban még mi sem számítottunk. Csaknem háromezer ember látta az Egri csillagokat öt nap alatt. Az áprilisi műsor is sok jót ígér. Többek között „A ka­landor” című, színes, széles­vásznú, olasz-spanyol kaland­filmet vetítjük. Gina Lollobri- gida filmje, A párizsi Notre Dame is bizonyára nagy ér­deklődésre tarthat számot. A Telemark hősei című angol­amerikai film a nehézvíz „ne­héz” útjáról szól. Örülünk a jó híreknek, s gondoljuk, a gyömrői moziné­zők elégedettek lesznek ápri­lisban. (g) SZÍNES TOLLAL Isme tető,el A szép szőke lánynak mind­két karját szatyor húzza; ke­nyér, mosószerek, kávé, ciga­retta, mindenféle, ami egy alapos bevásárlás végeredmé­nye lehet. Lépked, kicsit fá­radtan, néha megcseréli a szatyrokat. Valaki eléátt, ösz- szecsapja a kezét, rábámul a tömött táskákra, aztán: — Úr­isten, te férjhez mentél?!!! Becenév A fiú csodálkozik, mert a lány napok óta „kis bagoly­nál: ' szólítja. Nem tetszik ne­ki. és az okát sem tudja, hát megkérdezi, miért ez az újabb név. ..Mert csak este jössz. Mindig csak este! Azt sem tu­dod, milyen vagyok nappal, hi­szen eddig csak villanyfény­ben láttál!” A fiú megértette. Egyszer nappal, is elment, nap­fényben is megnézte a lányt. Többször aztán nem is talál­koztak. Autóbuszon Teenagerek. Vicceket me­sélnek a buszban, s harsány röhögéssel kísérik a poénokat. Belekezdenek egybe, kuncogás már a közepén is, mikor az idős férfi hátrafordul, s lefújja a végét, a poén már nem han­gozhat el. Az erélyes felszólí­tás kivételesen rendet teremt. Csend lesz a kocsiban. Mozgo­lódás, pisszegés, aztán a férfi még egyszer hozzájuk fordul, dühösen még, de félmosollyal: „Na! Ennek a végét még mond­játok el! De aztán csend .. — zs. — Göbölyös Ferenc telepvezető: — A tisztaság itt létkérdés. A monori járásban van egy csupa-csupa fehérlő tég­lákból épült „város”, 24 ezer lakossal. Külön vasútvonala van, s a széles, rendezett utcákon tökéletes a közmű­vesítés. A „város” szélein tél végén is megkapó parkok, a főútvonal mellett karcsú törzsű nyárfasor. A lakók azonban sohasem látogathat­nak el ide, mindvégig a be­tonkifutók rabjai. A pilisi sertéshizlalda telepén járunk. Először az étterem trópusi virágokkal díszített, terep­asztalánál tájékozódtunk- a maketten,, csak így mertünk nekiindulni a mintegy 50 hold nagyságú telepnek. Az étteremmel szemben több emeletes épület magasodik, a malom. Az úgynevezett szá- raztakarmány-féleségeket dol­gozzák itt fel. Néhány mé­terrel odébb egy félsötét, óvó­helyszerű helyiségben furcsa masszával teli vaskádak so­rakoznak. A felénk csapódó „szédítő illatot” érezve alig­ha hittük volna, hogy ez a ser­tések számára ízes csemege. Az élénk színű irodaház belső helyiségeit éppen átala­kítják. Göbölyös Ferenc te­lepvezető elmondja: a mun­kaerővándorlás itt évek óta ismeretlen fogalom. A hét szocialista brigádba tömörült, közel kétszáz munkás több­sége öt-tíz éves múlttal ren­delkező törzsgárdatag. A fel­sőbb szervek elismerését, az üzem országosan is kiemelke­dő munkáját jól bizonyítja, hogy külön névsort kellene írni azokról, akik kitüntető oklevelek többszörös tulaj­donosai. Magának- Göbölyös Ferencnek is kétszer nyúj­tottak át . eddig kormányki­tüntetést. No, de nézzük a telepet. Egymásba mosódó fehérség, rend, tisztaság. A higiéniai előírások szigorú betartása itt létkérdés. A mindenkori malacután­pótlást az ország különböző részeiből, a háztájikból való felvásárlással biztosítják. Az állatok tizenöt-negyven kilós korukban kerülnek ide, s a megfelelő súly elérése után az állatforgalmi vágóhídjain ér véget életük. A hagyomá­nyos ólak mellett már a mo­dern sertéstenyésztéshez meg­felelő szálláshelyekkel is ta­lálkozhatunk. A szalmatető alatt hosszú betonfolyosó hú­zódik, s a mennyezet alatt állandóan pörög a ventillá­tor, cseréli a levegőt. Az új típusú üzemrész két asszonybrigád gondjaira van bízva. Pálinkás Jánosnéval beszélgetünk, az egyik bri­gád vezetőjével. Köztisztelet­nek, közszeretetnek örvend, többszörösen kitüntetett, s több társával együtt ő is itt szerezte meg a szakmunkás­oklevelet. De mint mondja, ez még mindig nem elég, tech­nikum elvégzését tervezi. B. L.—P. I. Községi rb-ülésfh Vb-ülést tartanak ma dél­előtt 9 órakor Gombán és Mendén, Táplósülyben pedig délután 2 órakor. Mindhárom községben a tanácsülés anya­gát tárgyalják meg. Takaró Vietnamnak A Maglódi Vasipari Ktsz leányai, asszonyai takarót ké­szítettek Vietnamnak. MENEDEKHÁZ Vadászház, vagy mene­dékház, gondolná az em­ber, ha az Alpokban, vagy hazánk kies hegyvidékén pillantaná meg azt a ked­ves faházikót, amely a ve­csési piactéren éktelenkedő italmérő bódé helyett szé­píti a „városképet”. Kor­szerű berendezéssel ellátott italbolt ez. Az eddig a sza­badban álldogálló, az idő viszontagságait vállaló, minden áldozatra kész vendégek immár széltől, esőtől védve „menedéket” nyertek. Erről jut eszembe: nem lehetne a piactéren egy ilyen kis „vadászházat” nem éppen hal, vad, de húsbolt címén felállítani? Hogy ne kelljen hajtóva­dászatra menni egy kis hú­sért. Az bizony a háziasz- szonyok számára lenne „menedékház”. F.-né „Város” 24 ezer lakossal MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Oszkár. iVIonor: Az apáca. Tápiósüly: Idegen a ház­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom