Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

a 1969. ÁPRILIS 9., SZERDA MEGLEPETÉS Mark Twain már idősebb ember volt, amikor egy ízben feltették neki a kérdést, mi volt élete legkellemesebb meg­lepetése. Mark Twain sokáig gondolkodott, majd így szólt: „Egy folyami gőzösön utaztam a Mississippin. Először nem kaptam helyet a hajón, végül egy emberbarát őrnagy kije­lentette, hogy kabinjában he­lyet szorít számomra. Ez rend­kívüli mértékben megörven­deztetett, mert az őrnagy az Üdvhadsereg őrnagya volt, fiatal, és Marynek hívták.” 8ő> út — lOO Utazz előbb — fizess később Még milyen meglepetéssel szolgálhat az időjárás, arról bizonyosat alig mondhat va­laki, egy azonban már biz­tos: elérkeztünk ahhoz az évszakhoz, amikor szeretnénk eldönteni, hol és hogyan tölt­sük évi szabadságunkat. S mi­vel egyre inkább nő azoknak a száma, akik ezt a „gon­Miért lőnek Onassisra? Tavaly augusztusban bom­ba robbant Onassis görög milliárdosnak, Jacqueline Kennedy második férjének egyik villájában. Október 10- én az athéni Alkotmány té­ren három bomba sza­kította le az Onassis tu­lajdonában levő „Olimpic” légitársaság épületének hom­lokzatát. Egy hónappal ké­sőbb, Papandreu temetése­kor nagyobb tömeg kifütyül­te és megfenyegette Onassist. Nyolc nappal később bombát találtak azon a repülőgépen, amellyel Onassis New York­ba repült Onassis újabban már nem is szakítja meg útját Athén­ben: új rezidenciája a fő­várostól 20 kilométernyire van. A milliárdos valóságos testőrséggel veszi körül ma­gát. Szinte sohasem ül au­tóba, — majdnem mindig he­likopteren utazik. Onassis élete nemcsak Gö­rögországban forog veszély­ben. Az amerikai rendőrség közölte, hogy naponta százá­val érkeznek a levelek Onas­sis nevére. A levelek nagy­részt névtelenek, de a szakér­tők azt állítják, hogy kül­dőik — görög emigránsok. Amerikában igen sok görög emigráns él, s már szerveze­tet Is alakítottak, amelynek célja: a demokrácia visszaál­lítása Görögországban. Onas­sis pedig nemcsak a demok­rácia ellensége, hanem a jun­tát is finanszírozza ... AFORIZMÁK a Frankfurter Rundschauból Civilizáció: az eszkimók központi fütéses lakásokat kapnak és sokáig kell dolgoz­niuk, amíg elég pénzí keres­nek ahhoz, hogy hűtőszekré­nyeket vásárolhassanak. ★ Százszázalékos demokrácia: nincsen olyan jelentéktelen ember, aki ne tudna a másik­nak ártani. ★ Optimizmus: az egyetlen do­log, amit az ember az élettől még kaphat. Vajon a lakájok laká.ja a lakájság osztály-ellensége? ★ Vajon pártolnom kell a pa- ralízist, mert az progresszív? ★ Egyet szeretnék tudni: va­jon „az igazság győz’’ mondást az igaz ügy egyik harcosa, vagy egy győztes találta ki? ★ Aki A-t mond, mondjon B-t is. De vajon mi történik az ABC többi betűivel? BECS Mindszenty „művésznő” Az osztrák új­ságolvasó évszám­ra vajmi keveset tudhat meg az is­mert, világhírű magyar filmmű­vészetről. amely­nek alkotásait a legritkább eset­ben mutatják be Ausztriában — annál többet egyes „művésznőkről”. A legújabb egy Mindszenty Ma­rika nevet viselő, meglehetősen if­jú hölgy, aki be­vallása szerint azért Ifötött há­zasságot egy oszt­rák állampolgár­ral, hogy ily mó­don elindulhasson a. nyugati filmvi­lág meghódításá­ra. Miután színpa­di tehetsége ehhez úgy látszik kevés, a jó alakú, volt budapesti lakos régi, de mindig bevált reklámhoz folyamodott: töb- bé-kevésbé ruhát­lan képeket hoz­nak róla a bulvár­lapok és magazi­nok. Csütörtökre már egy nagyobb hú­zás sikerült: írá­sos riportok jelen­tek meg róla ab­ból az alkalomból, hogy a rendőrség Fva-kosztümben bukkant rá Mün­chen közelében, az autópálya mel­lett. Előadása sze­rint a müncheni repülőtérről, ahol fényképekhez állt modellt, két férfi elrabolta és erő­szakot követett el rajta. A sztár jelölt rossznyelvek sze­rint az ajtót soha nem zárja — hát­ha újra el akarja rabolni valaki. dot” szívesebben bízzák a leg­illetékesebbre, a magyar ide­genforgalom hét évtizedes múltú vállalatára — az IBUSZ-nál érdeklődtünk, mit tud nyújtani a Látni-utazni vágyóknak, az idén. Mintegy 100 féle prog­ramot, 83 kiil- és belföldi utat, röviden igy foglalhatnánk ósz- sze a választ. S ha e gazdag választék alapos részletezé­sére nincs is mód, lássuk azo­kat az újdonságokat, amelyek különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Kezdjük a tengeri utak ked­velőivel. akik az idén Le- ningrádban szállhatnak hajó­ra — Budapestről repülő­géppel jutnak el a Néva partjára —, s a Balti-, vala­mint az Északi-tenger vala­mennyi nagy kikötővárosát érintve kötnek ki London­ban, ahol négy napot tartóz­kodnak. Folytassuk a romantikára áhilozókkal, akik a szi­cíliai félszigetet látogat­hatják meg: az Etnát, Taorminát, Paler­mói, Szirakuzát, Cataniát. Vagy esetleg Egyiptomban tesznek körutazást, hogy lát­hassák Kairót, Luxort, a Ki­rályok völgyét, Alexandriát, a Nílust... De nyilván sokan szavaznak majd a Szíriái kör­út mellett, egynapos bejrúti tartózkodással, vagy a hétna­pos közép-ázsiai útra, Mdszk- va, Ashabad, Dusambe, Sza- markand, Buhara, Taskent, Alma Ata útvonallal. Ezek voltak hát a cseme­gék, de foiytassuk az újdon­ságok sorát: egy hét Párizs­ban; különvonat a bolgár tengerpartra; tizenöt nap a szovjet üdülőcentrumban, Pi- cundán; látogatás Becsben és Párizsban; üdülés az olasz tengerparton, Jesolóban ... Az IBUSZ az idén min­den eddiginél szélesebb körben kívánja bekap­csolni a falusi lakosságot külföldi üdüléseibe, tár­sasutazásaiba. Ezért kívánságnak megfele­lően mezőgazdasági tapaszta- latcsere-utakat állít össze, amelyek egyforma arányban állnak szakmai és kulturális programból. Elsősorban a szovjet, a bolgár és a len­gyel mezőgazdasági élet egyes központjainak jellegzetes ter­melési ágainak bemutatására nyílnak lehetőségek, de ele­gendő jelentkezés esetén ter­mészetesen bármelyik szo­cialista országba készek ilyen célú társasutazásokat indí­tani. És alak úgy döntenek, hogy inkább itthon töltik a sza­badságukat? Rájuk vár min­denekelőtt a Balaton, ahol az IBUSZ fizetővendég-szo­báiban kulturált körülmé­nyek között, hatóságilag meg­szabott, valóban szolid áron üdülhetnek nemcsak magá­nosok, de nagyobb csopor­Állami és tanács! vállalatoknak, mezőgazdasági nagyüzemeknek és kisipari szövetkezeteknek CsÁp. készieieSnkbői MEGVÉTELRE KÍNÁLUNK különböző anyagokat, EKJÉT GYÁRTMÁNYÚ alkatrészeket, TMK- ÉS REESSPLNYRGOKRT valamint egyéb termékeket és eszközöket. ELŐNYÖS FELTÉTELEK. Kérjük, érdeklődjenek — szombat kivételével — naponta 9—14 óra között a Csepel Autógyár Budapesti Kirendeltségén XIII., Béke tér 9. Telefon: 409—912, 409—913, 409—914 és 409—915.. ügyintéző: Molnár Mihály tok, akár vállalatok is. Csu­pán a Balaton mentén hu­szonkét féle programban lehet válogatni, kezdve a „betyár- party”-tól, a borkóstolós, sza- lonnasütéses kiránduláson át a vízisí csillagtúráig. S mi­vel az XX-es -öcsi is „hiány­cikké” lépett elő az utóbbi években, az IBUSZ erre az idényre megszervezte saját kezelésű bérelhető autópark - ját: Fiat személykocsi-, tíz-sze­mélyes mikrobuszok bérel­hetők a szállodák IBUSZ- kirendelteégeiiiél. Ha valaki ennek ellenére ál­lítja, hogy szívesen odaadná kéthetes balatoni nyaralását várjátékostól, lovastúrástól, vitorlásiskolástól egy hatna­pos moszkvai társasutazásért vagy egy nyolcnapos mamaiai fürdőzésért, de sajnos, az idén már nem engedheti meg magának, nincs pénze, azzal ezúton közöljük a hírt, hogy az IBUSZ bevezeti a hitel­ben történő túrázás módsze­rét. Vagyis az iroda által hir­detett, szocialista országokba való társasutazások közül mindazok, amelyek részvételi díja, a költő­pénzt is beleértve, meg­haladja a 2000 forintot, OTP hitellevélre is meg­vásárolhatók. Az előleg befizetése ellenében az utas az általa kiválasztott időpontban — miután az IBUSZ-iroda az utazással kap­csolatos ügyintézést (vízum, OTP hitellevél beszerzése stb.) elvégezte, — akár azon­nal is elutazhat. — Utazó országgá váltunk — mondották végezetül az IBUSZ vezérigazgatóságán. — A kétféle akarat, az utasé, aki élményekre, tartalmas időtöltésre vágyik, s az utaz- tatóé, amely forgalmát kí­vánja növelni, nem ellenté­tes egymással, sőt feltételezi egymást. B. Sz. Napi ötmillió dnpla A Csemege Édesipari Gyár pörköli, keveri a már köz­kedveltté vált Amigo és Ca­fe de Brasil kávékat. A kávékeverék összeállítása és pörkölésé­nek folyamata — amely a minőséget meghatározza — gyári ti­tok. A gyár vezetői szívesen mondták el azonban, hogy a gyár­ból naponta több mint ötmillió duplához elegendő kávémeny- nyiség kerül a fogyasztókhoz. Együttműködés, kölcsönös szolgáltatás Tésztagyártásra tért ét a péceli fogyasztási szövetkezet az isaszegi volt keltetőüzem helyiségében. A keitetőszakré- nyeket szárításra tették alkal­massá, és ezzel a technikai megoldással mindössze három napot vesz igénybe a tészta szárítása. A piacot a társ- partner, a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat szer­vezte meg, 200 mázsa tészta elhelyezésére. A péceliek újfajta, úgyneve­zett kölcsönös szolgáltatási megállapodást írtak alá a gö­döllői fogyasztási szövetkezet­itek .amelynek értelmében a gödöllőiek biztosítják a péceli körzet lakossága részére a gyümölcsfacsemelét és szapo­rítóanyagot a házi-kerti telepí­tésekhez, rendelkezésre bo­csátják az elektromosgép-ja­vító üzem szolgáltatásait és biztosítják az éti csiga értéke­sítését. Cserébe a péceli fmsz ki­elégíti a gödöllői körzet na- poscsirke-igényét, biztosítják a tojásellátást, saját gyártmá­nyú száraztésztát szállítanak a körzet boltjaiba, továbbá sa­ját üdítőital-üzemük árudájá­ból fedezik a teljes szükségle­tet. (7 urakodott a tömegben, lökdösték, egy kicsit ő is lökdösődött. Nem szerette ezt a tömeget, nem egy­szer hirtelen felvillant benne, még agyontaposhatnák. Kicsinek született, de ötvenegynéhány év múltával ez már nem, meg más sem bántja az embert. Nem is szállt föl villamosra addig, míg sokan voltak. Pe­dig messze lakott és a délután már összehú­zódott a feje fölött, mint a forralt tejen a föl, mire hazaért. Már nem volt, ami sürgesse. Es jó volt nem sietni, nem kabátot, ideget szaggatva rohan­ni, hogy még bevásárolni is maradjon \ideje, s az ura mégse tegye szóvá, hol volt már me­gint ilyen sokáig. Különösen a kocsmában volt nehéz, nem elég, hogy várnia kellett, még gúnyolódlak, durváskodtak vele a részeg férfiak, ö viszont nem mehetett haza a liter bor, vagy fél liter pálinka nélkül. Ennyi volt egy esti adagja a beteg embernek. Máskor ilyen időben már az ágyneműt is megcserélte alatta, és már csak a konyhába hallotta ki, mint szitkozódik az ember, mert valami megint nem tetszik neki — gondolta, ahogy belépett a kertkapun. Nem számított, az edénycsörömpölés elnyomta a hangját, meg különben is, mindig ugyanazt mondta. Már tíz éve. Egyszer megint kijöttek a mentők, de egy nap múlva visszahozták Jánost. Csak vaklár­ma volt. — Nem akar már ez a te férjed meghalni — ezt kérdezte a szomszédasszony akkor reggel. A tócsák darabokra törtek, a sár megcsúszott a lába alatt és teljes erejé­ből pofon vágta azt a szomszédasszonyt. Éle­tében addig sohasem tett ilyet. Aztán ment tovább megnyugodva, maga mögé utasítva a trágár szitkokat: takarítani. Ma Kövesékhez. Már elképzelte, mikor be­csönget, a Kövesné kócosán és mogorván nyitja az ajtót, aztán azonnal visszamegy az ágyba. Már akart neki külön kulcsot csinál­tatni, mert még ezt a két' percet is sajnálta az alvásidejéből, fél kilenckor! Haragszik is mindig, nem beszélget. Pedig jól esne néha kiönteni a szivét, de inkább visszatartja ma­gát, nem akarja, hogy tolakodónak tartsák. Egyszer, elmondta neki az életét, az asszony beteg volt, micsoda csipkehálóingben feküdt ott, és az kérte, meséljen valamit. Akkor pe­dig nem is akarta, a lányán kezdte, mégis eljutott a saját fiatalságáig. A Kövesné csak annyit mondott, mikor befejezte, hogy nem a legvidámabb történet volt. Igaz. Pedig szép lány volt, ka kicsi is, formás, láncos, nevetős. Sokan jártak utána a falu­ban. Es nemcsak tréfából, komolyan is. Tud­ták róla, a dolog nem marad elvégezptlenül, ha ő is ott van. Szerette nézni, ahogy tiszta, rendes lesz körülötte minden. Énekelni is szeretett. Férje mégsem a faluból került. Pesten cselédeskedett, tizenhatéves ha volt, mikor anyjáéit csaknem egyszerre elhaltak, a „Nem tudom" házat meg elárverezték. Egy postás járt utá­na. Rendes ember volt. Egyszer még a nagy­ságos úrnak is megmondta a véleményét, hogy az csak arra gondol, és félteni kell tőle minden lányt. Mert el-elkapta az ö menyasz- szonyát is, s ha az nem szerette volna őt, ki tudja. Nem sokáig voltak egymásnak, pedig nagyon összeillettek. Elvitték Ferencet kato­nának, a háborúba. Soha nem hallott felőle többet. Egymaga volt, küszködött, kuporga- tott. Es sokszor elátkozta az életet. Akkor ez a János a MÁV-nál dolgozott, pályaudvaron ismerkedtek meg, mikor haza­hívták egy rokonának a temetésére, s sokat kellett várni a vonatra — nem ismerte ki magát a menetrenden. Nemsokára megesküd­tek. De az ember ivós volt. Néha még meg is verte. Aztán beteg lett, ő meg ápolta. Taka­rítani járt, és fölnevelte, férjhez adta a lá­nyát. Aztán már csak Kövesékhez ment, ha nagyon elnehezedett a szíve. De látszani sose látszott rajta semmi. Nem panaszkodott. — Meghalt az uram — mondta egyik reg­gel Kövesnének. — Szegénykém, most mihez kezd? Egyedül maradt, volt félretett pénze. Rendbe hozatta a kis házat, vett televíziót, új bútort. Jól érezte magát. Még strandra, moziba is elment. Egymásután három ruhát csináltatott, fodrászhoz ment, befestette a ha­ját, ne látsszon, hogy őszül már. Fürgén mozgott, mint régen. Többet végzett, mint valaha, a takarítóvállalatnál jutalmakat kapott. — Csak nincs valami baja? — kérdezte tőle egyszer Kövesné. — Mintha beteg lenne... Igen, újra lassan jött be az ajtón, fárad­tan nézte a lakást, a szőnyegre szórt hamut, a konyhában az egymásra halmozott piszkos edényt. — Nem, nincs semmi baj. De kép­zelje — ne bírta tovább, el kellett mondani — van egy ember, idősebb mint én, és ha ki­dobom az ajtón, bejön az ablakon. El akar venni feleségül, és én hiába mondtam neki, hogy nem szeretem, nem hozzám való! Pedig szolid, normális, és pénze is van. De egyetlen porcikám se kívánja! Két hét múlva, Kövesné érdeklődésére csak ennyit mondott: Lehet, hogy meglesz az esküvő. A lányom és a nővérem nagyon rá­beszél. Akárhányszor odamegyek, mindig azt hajtják, jól jön nekem majd még az én nyugdíjam mellé a Pistáé. Hiába mondom, nekem nem kell ez az ember, megvagyok én magam is. Nem tudom, miért pártolják any­agira. Talán azt gondolják, hogy valaha is az ő terhűkre leszek? Nem tudom ... Varga Vera

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom