Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1909. ÁPRILIS 4., PÉNTEK rl. j MCC) K-JUrietp 7 Bemutatjuk a TU-154-et A szovjet Aeroflot a világ legnagyobb légitársasága, amely a föld légiszállításai­nak; csaknem egynegyedét bo­nyolítja. Gépei sok tucatnyi európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország repülőterén szállnak le. Az utóbbi két és fél év alatt például 130 mil­lió utast szállítottak. A polgá­ri légiforgalom több mint 2500 járata több mint 3500 várost és nagy települést köt össze. Több mint 250 tudományos intézmény veszi igénybe a polgári légiforgalom szolgála­tait, a 198 egészségügyi men­tőállomás gépei évente több mint százezer esetben nyújta­nak segítséget a lakoságnak Az Aeroflot vonalain első­osztályú, biztonságos utas­szállítógépek repülnek. Ma már az újabb típusok, az IL—62-es, és a TU—134-esek viszik az utasokat és a nem távoli jövőben rendszeres já­ratként indul majd a TU— 144-es szuperszonikus utasgép. A jól ismert IL—18, a TU— 104, az AN—10 típusokat új távolsági utasgépek váltják fel, a TU—154-esek, amelyet a Tupoljev akadémikus ve­zette tervezőiroda fejlesztett ki. Andrej Tupoljev akadé­mikus, a Szocialista Munka kétszeres hőse, Lenin-díjas repülőgépkonstruktór tavaly töltötte be 80. életévét, ö a szovjet f ém repü 1 őgép - épí tés- atyja, a nagy befogadóképes­ségű utasgépek megalkotója. A TU—154-es utasgép első I változatán a három hőlégsu- j garas hajtóművet a géptest I farokrészén helyezték el. A I repülőgép 160 utast vesz fel, í de módosított változata a ter­vek szerint már 220 férőhe­lyes lesz. A TU—154 bármi­lyen időjárási viszonyok között is repülhet, gyors; és gazdasá­gos. A farokrészen levő hajtó­művekkel csökkentik az utas­térben a zajt és a vibrációt. A gép legnagyobb repülési magassága 11 ezer méter, óránkénti sebessége 850—920 kim. Leszállás előtt az auto­matikus robotpilóta-berende- zéssel 30—40 méter magas­ságig ereszkedhet le. SANTOS Zuhanás- gyomorfájással A brazíliai Santos városá­ban egy hároméves kisgyerek •kiesett 10. emeleti lakásuk ablakából. A zuhanást várat­lan jelenet követte: a kisfiú felpattant és elkezdett panasz­kodni, hogy fáj a gyomra. Az történt ugyanis, hogy zuhanás közben három ízben akadt fenn: először egy televíziós antenna, azután egy pálmafa és végül egy bokor akadályoz­ta meg azt, hogy a szerencsét­lenség végzetes kimenetelű le­gyen. HOGY LEIT MÓKA A MÓKUSBÓL? Minden állandó mozgásban, változásiban van, áll ez még szavainkra is. Nyelvészeink hosszú sorát ismerik a példák­nak arra, amikor a szavak év­századokon át megőrizték ere­deti alakjukat, de közben je­lentésük alaposan megválto­zott. Például az eredeti finn-ugor „hős” kezdetben csak fiatal férfit jelentett. A szó tartalma szorosan összefüggött a hővel, a meleggel, tehát olyan korú férfinépre vonatkozott, akinek még meleg vagy legalábbis könnyen hévül a vére. „Gyűrű” szavunk két, egy­mástól független példányban is elterjedt. Az egyiken már a ■ - . nvvn: sscp.-i :0a- ' Afrikai átlag Csupán hat olyan afrikai or­szág van, ahol az egy lakosra számított jövedelem elérni a 200 dollárt. Ezek az országok a következők: a Dél-afrikai Köz­társaság, Algéria, Líbia, Zam­bia, Rhodesia és az Egyesült Arab Köztársaság. Az afrikai kontinens ipari termelésének 40 százaléka innen kerül ki. Az egy lakosra számított jövede­lem Etiópiában, Dahomeyben, Kongóban (Brazzaville), Nigé­riában, Felső-Voltában, Szo­máliában, Ruandában Csád, Köztársaságban és a Közép-af­rikai Köztársaságban a legki- I sebb — évi 50 dollár. XIV. században is ugyanazt értették, mint ma, a másik vi­szont, amely vele csak véletle­nül azonos megjelenésű, a XII. században még juhar­vagy somcserjét jelentett. A „móka” valamikor a mó­kus neve volt. Az állatka já­tékos ugrándozasát, hancúro­zását mondták mókázásnak, s ebből alakult ki a „móka” mai értelme. Az „inas” eredetileg csak nagyon fiatal fiút jelentett, szó sem, volt arról, hogy akit ezzel a szóval illetnek, kifejezetten valamelyik tisztes ipar meste­révé kívánja képeztetni magát. Igen Változatos „élete” volt a „csiszár” szavunknak. Kezr tíétben. a XIII. század elején még fegyverkovácsot, a kard csiszolóját jelentette. A XVI. században már a borisszát ne­vezték borcsiszárnak, a francia forradalom idején viszont már a lókupecek, sőt a hóhérlegé­nyek neve volt, és — vajon kapcsolatban-e a legutóbb em­lített jelentéssel? — 40 év múlva a tőzséreket „tisztelték” így, újabb 50 év elteltével pe­dig már a „lókötő”, „tolvaj” je­lentést is megkapta a „csiszár”. HÚSVÉTI AJÁNDÉKOT AZ N^UTftSl LLÄT0 pályaudvari pavilonjaiból KÉNYELMES, KELLEMES utazást....... Nevesincs Scabiosa Cau- casica — egyelőre csak a latin név­megjelölés illeti meg a legújabb virágfélét, amelyet Kraus Béla, buda­pesti kertész, az Isaac House’s Strain fajtából ne­mesített ki. Az idegen nevek két­szeres szerepelte­tése jelzi, hogy merőben új virág­ról van szó, amelynek a jobb megkülönbözte­tés érdekében a nemesítő adott hangzatos, de még ideiglenes * fantá­zia-nevet, a „Kék- madár”-t. Dehát ez semmiképpen sem lehet végle­ges és az, hogy végeredményben mi is lesz az iga­zi, később már nemcsak a kerté- 1 szék, hanem a vi­rágbarátok szá­mára is sokat mondó név, az majd csak ezután dől majd el. Te­hát a nemesítő feladta a leckét a botanikusoknak. A hivatalos „névadó ünnep­ség” előtt levő, te­hát még neve­sincs fajta virág­ja 9—10 centimé­ter átmérőjű — az alapanyagé csak 7—8 centis volt. A szín is el­térő; a sötétkék helyett inkább le­vendulakék. Még egy érdekes tulaj­donság: a töve teljesen télálló, ami azt jelenti, hogy le sem kell takarni. Bőven és hosszasan — jú­niustól a fagyokig virágzik és vá­zában akár egy hétig is eltart­ható. A Scabiosa fajtát már több te; mel őszövetke­zet termeszti, te­gyük hozzá, igen kifizető módon. A régi alapfajtákhoz képest jövedelme­zősége több mint 50 százalékkal megjavult. Hiába, a „Kékmadár” igen mutatós, ele­gáns fajta. A virággal kap­csolatban még egy érdekességet tar­tanak számon. Eléggé ritkán for­dul elő, hogy a minősítő bizottság egy-egy új nö­vénnyel kapcsolat­ban egységesen foglal állást Nos, ez a fajta a kivé­telek közé tarto­zik: a zsűritől az elérhető maximá­lis 100 százalékos pontértéket kapta, ami a tudományos kutatók körében is növeli becsét. Emlékezik a katyusa parancsnoka... Barna, markáns arcú Nyi- koláj Ivánovics Zabelkin. Olyan fiatalos, hogy meg kell kérdezni: hány éves volt, ami­kor Magyarországon harcolt? — Huszonhárom. • — Hogyan került a frontra? — önkéntesként vonultam be. A déli fronton kezdtem. Előbb a gyalogosoknál telje­sítettem szolgálatot, majd 1 a felderítőknél. Részt vettem a Sztálingrád alatti csatákban. Utána a III. ukrán fronttal Dnyepropetrovszk, Ogyessza, Kisinyov, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Bécs volt az útvonalunk. Ma­gyarországon mint katyusa- parancsnok vettem részt a harcokban. • — Milyen magyar helységek felszabadításá­ban vett részt? — Szeged, Baja, Kaposvár, Dombóvár, Balaton-vidéke, Székesfehérvár, Bicske, Buda­pest, Tata — hogy csak a je­lentősebbeket említsem. — Rendkívül kemény har­cokat vívtunk Magyarorszá­gon. Ismeretes, a németek itt rendkívül erős ellenállást fej­tettek ki. Székesfehérvár pél­dául nem is egyszer cseréit gazdát. A mieink szerint olyan nehéz volt bevenni ezt a várost, mint nevét orosz embernek kiejtenie. poson, Komárom környékén egy leány figyelmeztetett, hogy a németek körül akar­nak zárni bennünket és ki­vezető utat ajánlott. Mi nem hittünk neki... Harc árán tudtuk meg. hogy igazat mon­dott és segíteni akart. Kár, hogy nem tudom ezeknek az embereknek a nevét... • — Járt-e már a fel­szabadítás óta azokon a magyar helyeken, ahol an­nak idején harcolt? — Nem is egyszer. Ugyanis újságíró vagyok ... S 1952 és 1955 között a Szovjet Tájé­koztatási Iroda munkatársa­ként Budapesten dolgoztam, j 1962 és 1965 között pedig I az APN (Novosztyi Sajtó-1 ügynökség) vezetője voltam, | úgyszintén Budapesten. De I más alkalommal is jártam j Magyarországon. S természete- 1 sen meglátogattam Szegedet,, Kaposvárt, Docmbóvárt, me­lyek szépségét meghitt kedé­lyességét csak békében lehet igazán érezni és élvezni. Ami­kor a Balaton háborús ri­deg képét láttam, még gon­dolni sem mertem, hogy a „magyar tenger” valóban olyan szép, mint amilyennek a későbbiekben megismertem. • — Zabelkin elvtársat milyen alkalomból üdvö­zölhetjük ismét Magyar- országon? — A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító szocialista országok pavilonjának sajtó­főnökei számára rendezett fogadásra hívott meg a Hung- expo. Hűvös ez a tavasz, de más mint az az első, amikor először itt jártam. Persze, a háború .., Varga Imre. az APN munkatársa Műszer a katasztrófa megelőzésére 9 — Amint a kabátján látható, aranycsillag mu­tatja, ön a Szovjetunió hő­se. — A Sztálingrád alatti csa­tákban való részvételért tün­tettek ki vele, 1944 nyarán. A magyarországi harcok során a Nagy Honvédő Háború ér­demrend I. fokozatát kaptam Székesfehérvár felszabadítá­sáért. 9 — Milyen személyes élményei maradtak a Ma­gyarországon töltött há­borús időkből? — A háború, sajnos, termé­szeténél fogva' nem baráti is­merkedés. A civilekkel alig érintkezett alakulatunk. Egy­két esetre azonban jól em­lékszem. Történetesen az egyik Szeged alatti község­ben tűz ütött ki a lőszert szállító autónkon, s azt vet­tük észre, hogy több paraszt jön hozzánk és nyomban ne­kilátnak a tűzoltásnak. Dom­bóvárnál meg egy férfi csó­nakot bocsátott rendelkezé­sünkre, illetve ő maga eve­zett, s úgy keltünk át a Ka­A gépkocsik kerekei alatt az aszfaltutak felülete egyre si­mább lesz, fokozatosan elveszti a szükséges érdességét. Külö­nösen gyors ez a folyamat a kanyarokban, az útkeresztező­déseknél, lejtőknél és emelke­dőknél. És az országúti balese­tek hetven százaléka éppen ezeken az útszakaszokon törté­nik, mert a kerék nem képes annyira tapadni az aszfalt­vagy betonfelületre. E veszélyes szakaszok gyor­sabb felderítése, a veszély el­hárítása érdekében, és hogy tanulmányozzák az új útbur­kolatok hatásfokát, speciáli­san felszerelt gépkocsikat és pótkocsikat alkalmaznak. De ezek nem mindig használhatók a kisebb útszakaszokon. Ezért szerkesztették meg a Szovjet­unióban a „MADI” nevű hor­dozható készüléket, amelynek segítségével gyorsan és köny- nyen meghatározható az ér­desség foka, vagy ahogy a szakemberek mondják, az út­burkolat tapadó képességének értéke. A készülék gombnyomásra működik, amely elengedi a ru­gós szerkezetet. A végén gu­mikorongot viselő emelőkar a száguldó gépkocsi kerekének munkáját végzi, s a csúszás mértékét öníró segítségével azonnal rögzíti. Az új készüléket a Moszkvai Közlekedési Főiskolán fejlesz­tették ki. A kísérletek, amelye­ket a Baltikum, Krasznodhr vidékén, és a moszkvai csomó­pontokon végeztek, sikerrel jártak, és a készüléket sorozat- gyártásra javasolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom