Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

1969. ÁPRILIS 4., PÉNTEK ““%Mirhw REFORM TA PA SZTA LA TOK Gyorshajtás, józan fővel Megdolgoztak a többletnyereségért a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál Születésnap Süszler László 1945. április 4-én született. Szegény sorsú szülei még a 4 elemit sem tud­ták elvégezni. Laci a 8 általános befe­jezése után tech­nikumba járt, édesapja korai ha­láláig. Munkát vállalt, hogy hoz­zájárulhasson négy leánytestvé­re felneveléséhez. A technikumi ta­nulmányokat az esti tagozaton folytatja majd. Je­lenleg gépkocsive­zető a Belkereske­delmi Kölcsönző Vállalatnál. Né­hány évvel ezelőtt nősült, feleségével és másfél éves kis­fiával lakik édes­anyjánál Buda­örsön. A harmadik tavasz ünnepén A műanyagipar dinamikusan fejlődő ágazat, s ez a dinamiz­mus jellemezte s jellemzi a Pest megyei Műanyagipari Vállalatot, egész gazdálkodá­sát is. A ma már ezer fővel dolgozó PEMÜ 1968-ban 32 millió forintos nyereséget ter­vezett, s ezzel szemben 48 mil­lió forintot ért el. A tizenhat­millió forintot kitevő többlet- nyereség kemény, rendkívül átgondolt munka eredménye. Hiszen 1968-ban a vállalat több mint ötven százalékkal (!) 63 millió forinttal növelte termelési értékét, s ennek na­gyobb részét, 68,2 százalékát, a termelékenység emelkedésével érte el. Ilyen termelési muta­tókhoz szigorú, józan fő, szá­molni tudás, bátorság és cél- tudatosság kellett. A vállalat vezetőiben és dolgozóiban mindez megtalálható volt. Nincs mellékes tényező Mi volt a legfontosabb ta­pasztalat? Az, hogy a megvál­tozott gazdálkodási körülmé­nyek közepette nincs mellékes tényező, a műszaki intézkedé­sek ugyanolyan fontosak, mint az, hogy a vállalati célokra megnyerjék a dolgozók egé­szét. Ez utóbbira bizonyító ere­jű példa, hogy a kilencmillió forint értékben vásárolt új automata gépek csak a harma­dik negyedévben érkeztek be külföldről, tehát a meglevő gépeken kellett megtermelni a jóval több árut. így lett Ám csak úgy volt ez lehetséges, hogy a dolgozók nem pusztán elfogadták, hanem megértet­ték a vállalati célokat, s hogy — például — míg 1967-ben ti­zenhét munkabrigád dolgozott 130 fővel, Három szocialista brigád 21 taggal, addig 1968- ban harminchárom munkabri­gád 236 fővel, s tizenöt szo­cialista brigád 117 taggal te­vékenykedett. A vállalat igaz­gatója, Horváth Ferenc sza­vaival élve: a brigádmozgalom ilyen nagy mértékű fejlődése nélkül „leültek” volna, nem teljesíthették volna — mert bizony az előbb említett gép­beérkezés elhúzódása miatt szombati meg vasárnapi mű­szakokra is szükség volt — egyetlen tekintetben sem ter­veiket. Szigorúan csak a számok tükrében vizsgálva: az egy fő­re jutó termelési érték 21,2 százalékkal emelkedett, s ma egy munkásra 62 ezer, egy fog­lalkoztatottra 52 ezer forint termelési érték jut, ezer forint állóeszközre pedig 774 forint, míg ezer forint értékű beruhá­zásra 4373 forint (!) nyereség! A reform tehát nemcsak arra késztette a vállalatot, hogy számolni kezdjen, hanem — és főként — arra, hogy alapo­san megnézze: mit és hogyan számoljon. Mert például az ezer forint beruházásra jutó nyereség új mutató a vállalat­nál, de aligha kétséges: a leg­fontosabbak között a helye. Számol a vállalat, s számol­nak — természetesen — az emberek is: ezer forinttal emelkedett egyetlen esztendő alatt az átlagkereset, tavaly 130 ezer forinttal, idén pedig 450 ezer forinttal támogatja a vállalat dolgozóinak lakásépí­tő akcióját. A biztonságérzetet pedig többek között az is adja, hogy egymillió forintot tarta­lékoltak a részesedési alapon... Reális célok 1968, de 1969 első negyede is megtanította arra a vállalatot, hogy a realitások nincsenek ellentétben a gyorsasággal és rugalmassággal. Annak elle­nére teljesítették huszonegy­millió forintot kitevő export­tervüket, hogy piaci nehézsé­gek miatt igen rövid idő alatt új termékeket kellett adni a partnereknek s hogy belföl­dön is változott a kereslet. Rendkívül sokrétű, s a cé­loknál összetalálkozó tevé­kenység kellett ehhez, fölépí­teni az új csarnokot, megkez­deni más építkezéseket, beál­lítani az automata fröccsöntő­ket, s közben: zavartalanul termelni. A termékválaszték­hoz új szerszámok tömege kell — a műanyagipar a leg­inkább szerszámigényes ága­zatok élén halad —, de ezek egy részét kooperációban ké­szítették. Most, hogy keserves tapasztalataik, kiszolgáltatott­ságuk csökkenjen, a korábbi 15 szerszámkészítő helyett negyvenet foglalkoztatnak. Megszervezték s üzembe he­lyezték a daráló üzemegysé­get, 340 tonna hulladékot dol­goztaik itt fel — saját, illetve vásárolt hulladékot —, s ezzel újabb jelentős forrást nyitot­tak meg a nyereségnövelés­hez. Mindennek végső követ­kezménye az lett, hogy a kol­lektív szerződést „felrúgva”, az abban meghatározott nye­reségnél jóval többet fizettek ki, s ezzel is kifejezve, hogy a sikerek valóban kollektív erőfeszítéseken nyugodtak. Átfogta tehát a vállalat egé­szét, a vállalati tevékenység minden területét a reform. Éltek a lehetőségekkel, a „gyorshajtást” azonban na­gyon is józan fővel csinálták. Ugyanez a józanság jellemzi a további terveket is. Nem hajszolják minden áron az eredményeket, 1969-re pél­dául a tavalyinál szerényebb, 30—35 százalékos termelésnö­vekedést terveztek, igaz, a vállalat teljes termelésének értéke így is 220—230 millió forint lesz. Az újabb erő­gyűjtés, a műszaki stabilizá­ció időszaka lesz ez, s végre­hajtása — mégpedig 13 millió forintos költséggel — olyan járulékos beruházásoknak, melyek már a holnaputánba vezetnek. Biztos jövő A vállalat vezetői nagy gon­dot fordítanak arra, hogy minden dolgozó tájékozott le­gyen a tervekről, s nemcsak a közvetlen, hanem a távolabbi feladatokat is ismerje. Fon­tos tényező ez. A holnap biz­tonságát körvonalazza a vál­lalat egésze előtt, s ezzel egy­--------------------­- hollófekete I Bogarszemű, | szemöldökű--------------------- fiatal lány néz rám elgondolkozva a fényképről. Háttérben kará­csonyfa, egy szem szaloncu­korral, üveggömbbel, gyertyá­val. Ez Marija Alekszandrovna Sumilova felcsernő utolsó fényképe. Az üllői határban dúlt a 1 harc, amikor egy orvossal be­jött a faluba. Kérdezték, van-e itt valamiféle járvány? A nemleges válaszra közölték, akkor ide telepítik a tábori kórházat. így is történt. Kará­csony estén valaki egy fees ká­val ajándékozta meg a sebe­sülteket. akkor készült a kép Marijáról. Sumilova felcsemő meghalt. Április 4-én úttörők, halottak napján a gyászolók mindig tesznek virágot a sírjára. A község vezetői pedig megőriz­ték fényképét, amit holmija között találtak.-. augusztus 18-án I 1988 I Tuapsze városból,------------ a Marx tér 6. s zám alól levél érkezett. Lu­kács Lázár, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság megyei titkára különös érdeklődéssel olvasta. Csacsuh Dagejev Ilje- szovicsot kereste benne test­vérbátyja. Tudomása szerint Magyarországon esett el, egy Üllő nevű község határában, északi irányban, olyan út ben annak alkotó részesévé teszi a kollektívát. Így pél­dául előre tudták, hogy ebben az évben nagyarányú járulé­kos beruházásokra kerül sor, hogy gépvásárlásra csak négymillió forintot fordíta­nak, de 1970-től viszont a géppark bővül majd gyors ütemben, elsősorban nagy tel­jesítményű berendezésekkel. Az anyagi és erkölcsi bizto­sítékok oly szilárdak, hogy a vállalat vezetői tanulmányter­vet készíttettek a poliolefin- cső gyártásának bevezetésére, s bár nagy fába vágták ezzel a fejszéjüket, törekvésükkel megértésre és támogatásra ta­lálnák a Műanyagipari Kuta­tó Intézetnél, az Országos Műszaki Fejleszési Bizottság­nál. Van ebben kockázat? Természetesen. Éneikül ma már nincs üzleti siker. A koc­kázattal szemben azonban igen sokrétű tevókenységfej- lesztés áll — mert a csőgyár­tás sok területet érint —, va­lamiért tehát valamit, mert ma már semmit sem adnak ingyen. A gazdaságirányítás mai rendjének bevezetése óta el­telt egy és negyed év legfon­tosabb tanulsága ez volt: semmit sem adnak ingyen. Akik viszont keményen meg­dolgoznak érte, íjiegérdemlik, hogy akár — tizenhatmilliós többletnyereséget is zsebre te­gyenek ... Mészáros Ottó HÉLIUMSEPRŰ Ha egy lombikban vákuumot kell előállítani, nagyon sok kellemetlenséget okoznak az edény falaira tapadó gázmo­lekulák. Csak igen nagy ne­hézségek árán lehet őket on­nan eltávolítani. Hiroo és Hi- rosi japán feltalálók egy kü­lönös „seprűt” gondoltak ki az engedetlen molekulák kiűzé­sére. Felmelegített héliumsu­garat bocsátanak az edénybe, és a nemesgáz egyszeriben megtisztítja a falakat. Mind egy szálig „kiseprűzi” az ön­szántukból távozni nem óhaj­tó molekulákat. mentén, amelyen a fővárost lehet megközelíteni. Lukács Lázár évekig volt tanácselnök Üllőn. Sumilovan kívül nem tudott mást, akit a faluban temettek volna el. A harcok során elesett szovjet katonákat később mind elvit­ték Monorra, ahol a közös hő­si sírban tértek örök nyugovó­ra. Hosszas nyomozás után "ábukkant Kiss Károly volt sírásóra, aki meglepő dolgo­kat közölt. | — Mostanában I nemigen--------------------------- mozdu­lok ki hazulról — emlékezik (Folytatás az 1. oldalról) alapokon nyugvó történelmi barátságunk és együttműködé­sünk erősítését, állandó fej­lesztését.” A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk felszabadu­lásának 24. évfordulója alkal­mából, eredményes munkájuk elismeréséül sok dolgozót tüntetett ki. A Munka Érdem­rend arany fokozatát 120-an (köztük dr. Duray Gyula, a Pest megyei Tanács Gyógy­szertári Központja vezető szakfelügyelője), ezüst fokoza­tát 603-an, bronz fokozatát 939-en kapták meg. A fegyve­res testületek 16 tagját Vörös Csillag Érdemrenddel, 87 tag­ját Kiváló Szolgálatért Ér­demrenddel tüntette ki az El­nöki Tanács. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön dél­ben adta át az Országház ku­polacsarnokában. A. N épköz társaság Elnöki Tanácsa az állam és az egy­házak közötti jó viszony ér­dekében kifejtett munkássá­guk, valamint közéleti tevé­kenységük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományoz­ta dr. Hamvas András nyugal­mazott kalocsai érseknek, dr. Káldy Zoltánnak, az evangéli­kus egyház egyetemes püspö­kének és Palotay Sándornak, titka Kiss Károly, cipészmester. — Megöregedtem, elhíztam, ne­hezen bír a két lábam. De ré­gen sokat vallattam a határt., Meggyőződésem szerint Üllő földje még sok meglepetést tartogat. Árpád fiát, Iliét, vagy ahogy másképp nevezik, Jelsát keresem. Nyolc régi sírt tártam fel az évek során, az értékes leleteket átadtam a Nemzeti Múzeumnak. Akkoriban, negyvennégy- negyvenötben is én vállaltam a sírásást. Egyszer, a harcok jószerivel még el sem csitul­tak, jöttek hozzám a Maglód! a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető igazgatójának. Tegnap este ünnepi külső­ségek között, katonai tisztelet- adással felvonták az állami zászlót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a Gel­lérthegyen pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobo­góját és a munkásmozgalom vörös zászlaját vonták feL Tegnap este 18 óra 10 perc­kor a rádióban, 19 óra 35 perckor a televízióban Komó­csin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tar­tott ünnepi beszédet. Csütörtökön este az Erkel Színházban díszelőadást ren­deztek a felszabadulás 24. év­fordulójának tiszteletére. Megyénkben történt Tavaszi hangulatban, a né­gyes pihenőnapot megelőző jó atmoszférában kezdték meg az ünnepségek sorozatát Pest me­gyében is. Az elmúlt napon, április 3-án többek között fel- szabadulási ünnepséget és a városi KISZ-fiatalok fogada­lomtételét rendezték meg Szentendrén, Lendvai István a Pest megyei Pártbizottság titkárának részvételével. A gödöllői ünnepségen Simon Pál, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat igazgatója képviselte a megyei pártbizottságot, mint a úton. lakók. Mondták, fekszik ott egy fiatal katona, egy pár lapátnyi föld alatt, amit nagy sietve ráhúztak. Jó lenne, ha rendesen eltemetnék. A teme­tőben hántoltam el. az akkori elöljáróságnak szóltam is ró­la. Napokra rá ismertem meg Sumilovát. Szép, bánatos lány volt. Nagyon sajnáltam, ami­kor ő is meghalt. Koporsóba tettem, eltemettem a fiatal ka­tona fölé. Gondoltam, a honfi­társak legyenek együtt. Ké­sőbb sírkövet vettem nekik Holló Lászlótól. Nem is került 'nagyon sokba. Csak bajba’ voltunk a nevekkel, sehogy sem tudtuk a cirill betűket le­írni. ;------j----------------- — mond­I — Így történt, | ja lu­------------------------- kács L ázár MSZBT-titkár — Evek­kel ezelőtt másolatot küldtek Sumilova fényképéről, hátha valaki tudni akar a sorsáról. A mai napig soha senki nem kereste. Ki tudja, szülei, test­vérei élnek-e valahol? Pedig még most is, havonta legalább három-négy levél érkezik hoz­zánk, amelyben elesett kato­nák után kérdeznek. Tavaly egy Komszomol-küldöttség járt Üllőn, ök is megkeresték Kiss Károlyt, adataink egyez­tek. így derült fény rá, hogy a kegyelet virágai az emberek tudta nélkül huszonhárom éven át két hősnek szóltak. A községi tanács új már­ványtáblát tetetett a sírra- amely Marija Alekszandrovnr Sumilova és Csacsuh Dagejev Iljeszovics emlékét őrzi. —komáromi— párt vb-tagja. A nagykátai megemlékezésre dr. Bíró Fe­renc, a pártbizottság osztály- vezetője látogatott el. Vecsé- sen a megyei pártbizottság munkatársa, Csömör József mondott ünnepi beszédet. Tegnap este Túrán lampio- nos felvonulást tartottak az úttörők és a KISZ-esek. Cegléd—Nagykörös- Jászapáti—Ráckeve Ma, április 4-én az első hi­vatalos pihenő- és ünnepna­pon Cegléden és Nagykőrö­sön fogadalmat tesznek a fia­talok és emléktáblákat avat­nak. Nagykőrösön Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Párt- bizottság titkára, Cegléden Szilágyi János, a párt vb tag­ja, rendőrfőkapitány képviseli az MSZMP Pest megyei Bi­zottságát. Hattantermes isko­lát avat fel Jászapátin dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese. Rác­kevén a fiatalok fogadalomté­telére és műsoros ünnepségre kerül sor, amelyen vendég lesz Németh Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára. Kitüntetett szövetkezeti dolgozók Felszabadulásunk 24. évfor­dulója alkalmával id. Dinnyés József, a nagykátai fmsz ala­pító tagja, Duka Gyula, a pé- celi fmsz igazgató-elnöke a Munkaérdemrend ezüst foko­zatát, Németh Pál a váci fmsz igazgatósági tagja a Munkaérdemrend bronz foko­zatát kapta meg a szövetkeze­ti mozgalomban szerzett ér­demeik elismeréséül. „Kiváló szövetkezeti mun­káért” kitüntetésben részesült: Csáti János, a taksonyi fmsz igazgatósági tagja, Radóczi Jó­zsef, a dabasi MÉK-kirendelt- ség előadója, Szénást Zoltán, a túrái fmsz igazgató-elnöke. A „Belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést kapta Dudás Lajos, a péceli fmsz boltvezetője. Köles Péterné, a túrái takarékszövetkezet könyvelője pedig „Kiváló pénzügyi dolgozó” kitüntetés­ben részesült. Középkori város a jövendő tenger fenekén Az Ili folyón (Alma Ata kö­zelében) épültj. kapcsagaji víz­tároló helyén egy középkori város maradványait fedezték fel. Mintegy húsz lakó- és gaz­dasági épület falait sikerült kiásni. A várost köralakú bás­tyákkal megerősített várfal vette körül. Demal Akisev ismert régész elmondotta, hogy a mai kaza- hok ősei. az ásatások tanúsága szerint, a középkor kezdeti sza­kaszában igen magas színvo­nalú anyagi kultúrát hoztak létre. Hősök nyomában Az üllői sír

Next

/
Oldalképek
Tartalom