Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
PEST HECYEI ktfwlap 1969. ÁPRILIS 1., KEDD Diákművészek bemutatója Cegléden Kik utazhatnak az egri döntőkre 1500 középiskolás fiatal vett részt vasárnap a ceglédi diákművészeti bemutatón. A legjobbak innen jutottak tovább a KISZ KB által májusban megrendezendő egri diáknapokra. A fóti gyermekváros kitűnő zenekara a DlVSZ-indulóval nyitotta meg a maratoni műsort. Utánuk a művelődési ház Könyvvásár feláron Mint arról már lapunkban beszámoltunk, a MÉSZÖV kedvezményes könyvvásárt rendez. Tegnaptól a megye hét szakboltjában, Szobon, Aszódon, Cegléden, Nagykőrösön, Dabason, Monoron, Nagykátán és Ráckevén mintegy félmillió forint értékű mezőgazdasági, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyv között válogathatnak az érdeklődők. Hogy az olcsó könyv mindenhová eljusson, a földművesszövetkezetek könyvterjesztő nagykereskedelmi vállalata minden szövetkezeti boltba kiküldött egy ötezer forint értékű minta- könyvcsomagot. Ha ezek a csomagok elfogynak, a boltvezetők azonnal feladhatják az után- rendelést. A könyvtárnak igen nagy a sikere. Sokan keresik az ötven százalékkal leszállított árú könyveket. színháztermében a népi táncosok, az emeleten a kamarakórusok, a zeneiskolában a szólóénekesek és a hangszerszólisták mutatták be tudásukat. A népi táncosok' között a legjobb teljesítményt a fóti gyermekváros és a Ceglédi Mezőgazdasági Technikum csoportja nyújtotta. A zsűri végül a fótiaknak arany, a ceglédieknek és a monori gimnazistáknak ezüst, a pécelieknek bronz oklevelet adott. Az énekes szólisták versenyében hárman kaptak arany oklevelet: Varga Zsuzsa ceglédi gimnázium, Leéb Ibolya dunaharaszti gimnázium, Plia- kosz Vilon érdi gimnázium. Vanház Éva, a ceglédi gimnázium-tanulója, ezüst oklevelet kapott, de jó teljesítményéért ugyancsak elutazhat Egerbe. A kamarakórusok és énekkarok küzdelméből öt győztes került ki. Az arany oklevelek gazdái: a váci közgazdasági szakközépiskola, a túrái mező- gazdasági szakközépiskola, a pilisvörösvári gimnázium, a ceglédi gimnázium és a szentendrei gimnázium. Arany oklevelet kapott még az aszódi gimnázium és a fóti gyermek- város énekkara is, de ők helyhiány miatt nem vesznek részt a diáknapokon. A legtöbben a hangszerszólisták versenyében vettek részt, s a legtöbben jutottak az egri döntőbe. Alagi Zsuzsa (Vác), Lénárd Éva (Cegléd), Velke KÖNYVESPOLC VIGH KAROLY: Az 1928. évi pilisvörösvári bányászsztrájk A Pest megyei Könyvtár gondozásában Vigh Károly szerkesztésében most jelent meg egy figyelemre méltó, 32 oldalas füzet az 1928. évi pilisvörösivári bányászsztrájkról. Több mint négy évtizede történt eseményt elevenít meg a kis kötet korabeli lapok, illegális folyóiratok, levéltári források és önálló művek nyomán. Ma is a döbbenet erejével olvassuk az 1928. november 23nán kezdődött drámai eseményt: a pilisvörösvári bányászok sztrájkját. Több, mint 1600 bányamunkás egyszerre kezdett harcot a belga érdekeltségű vállalat kíméletlen kizsákmányolása ellen. Mintegy hét héten keresztül tartott a küzdelem, melynek legmegrázóbb szakasza „Pilisvörösvári menet” néven került a magyar munkásmozgalom történetébe. Kétezer ember, asszonyokkal és gyermekekkel megindult Budapest felé, hogy magára terelje a kormány figyelmét, s rábírja a konok bányaigazgatóságot, hogy emberibb életmódot biztosítson számukra. ötvennapos kitartásuk tárgyalóasztalhoz kényszerítette a belga vállalat urait, S ha nem is értek el teljes diadalt, negyven év távlatából ma már elmondhatjuk, hogy a pilisvö- rösvári bányászok sztrájkja a magyar munkásmozgalom egyik, leghősiesebb és legnagyobb jelentőségű megmozdulása volt. A megyei könyvtár méltóképpen csatlakozott az 50 éves évfordulók eseményeihez, amikor közre adta ezt a kis könyvet. Vigh Károly munkájának elismerése mellett dicséret illeti Boros Pált, a bibliográfia összeállításáért és Balogh Jánost, a megkapól címlap tervezéséért. Papp Rezső A Dunakeszi Házgyárba felveszünk segédmunkásokat, lakatos, villanyszerelő, kőműves, vasbetonszerelő, víz- és gázszerelő, híddarus szakmunkásokat. Segédmunkásokat betanítunk különböző házgyári szakmunkákra. Kiemelt, megegyezéses bér. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Útiköltséget térítünk, a vidékiek szállásáról gondoskodunk. « Jelentkezés írásban is. 43. SZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Dunakeszi Házgyára, Dunakeszi. Imre, Szabó Éva, Lénárd Éva és Balay Judit (Cegléd), Opra Ilona (Cegléd), Vince Izabella (Szentendre), Hanusz Lívia (Nagykőrös), Pál Éva, Porte Éva (Abony), Kertész—Skulté- ti—Dóka gitártrió, Csóka—Halagy kettős, Katona Gyula, Veceri Beáta, Tóth József, Mihály Erzsébet (Cegléd) Taracsók Mária, Lipták György, Ballay Judit (Cegléd) és Makra János, Tóth Árpád, Fodor Lajos, Bacsa János (Főt). Már minden verseny véget ért, amikor még félidőhöz sem érkezett a tánczenekarok és táncdalénekesek versenye. Itt mindössze egy-két együttes közelítette meg a jó szintet, a többség még a közepesnél is gyengébb műsort mutatott be. Egerbe három , énekes (Kórodi Sándor, Lánczy Marianna, Fo- garasi Katalin), valamint egy zenekar és a fóti gyermekváros együttese utazik. A legjobb teljesítményt a két polbeat- együttes nyújtotta, a gödöllőiek itt versenyen kívül indultak, az aszódi trió akkor utazhat Egerbe, ha ott tudják őket fogadni. TV-FIGYELO A könnyed szórakozás hete Ez a hét is, mint annyi sok már az utóbbi hónapokban, elsősorban a könnyed szórakozás jegyében telt el. Kedd este Kerekes Imre: Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című tragikomédiáját láthattuk a debreceni Csokonai Színház előadásában. Az átlagosnál jobb művet, átlagos előadásban. Szerdán krimi következett: A sárga kocsi című svéd produkció, sok gyilkossággal. Csütörtökön, esti fő műsorként, harmadszor is megnézhettük a Gilbert Becaud-show-t. A péntek esti bemutató keretében Goda Gábor: Mennyei pokoljárás című tv-filmje került képernyőre. Kitűnő szatíra lett volna mindkét történet kétszer tíz percben. Hatvan percre azonban nagyon vérszegény az a két, egymással rokon ötlet, amit Goda feldolgoz. Az egyikben Makula úr, az Állami Paraj da főkönyvelője azért kesereg felesége temetésén, mert a „fejesek” nem jöttek el a szertartásra, s ebből arra a következtetésre jut, hogy vége a karrierjének. A másik történetben Kóczián főosztályvezető urat viszont az ejti kétségbe, hogy vajon miért Vers- és prózamondók megyei döntője A Tanácsköztársasági Kulturális Szemle keretében a vers- és prózamondók műfajában vasárnap befejeződtek a megyei versenyek. Három elődöntő után, amelyeken összesen hetvenhárom vers- és prózamondót hallgatott meg a zsűri, került sor vasárnap Ve- csésen a megyei döntőre. A részvevő húsz versenyző közül végül is h^t nyert jogot, hogy Pest megyét képviselje a salgótarjáni területi döntőn: a nagykőrösi Bodrogi Istvánná, a szigetszentmiklósi Terleth Erzsébet, a j ászkara- jenői Purzsás Mária, valamint a vecsési szövetkezeti Jókai- együttes négy tagja: * Fischer Mátyás, Vajda Jolán, Nagy Bálintné és Hrachowina Lajos. Szerkesszen velünk! i4 Tökölre került a márciusi ezer forint Tegnap délután szerkesztőségünkben sor került 1000 Ft-os „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunk március havi sorsolására. 39 sorsolási tekercs került az urnába, rajta 37 név. Ugyanis öten vettek részt dupla eséllyel a sorsoláson, míg három egyesélyes tekercsen két név szerepelt. Az 1000 forintot Hoffman Istvánná (Tököl, Huba u. 25.) .nyerte. Nyereményét postán küldjük meg címére. A sorsoláson részt vett Ruttkay György, a Pest megyei Hírlap olvasószerkesztője, dr. Molnár József, a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosa és Alacs B. Tamás, a „Szerkesszen velünk” ötletpályázat értékelője. ötletpályázatunk azonban ezzel nem ért véget, folytatódik áprilisban is újabb 1000 forintért Az érkező ötletek nagy száma miatt még nem válaszoltunk számtalan beérkezett levélre, természetesen ezek elbírálására is sor kerül, s ha kiérdemlik, részt vehetnek az áprilisi sorsoláson. Várjuk tehát kedves olvasóink további leveleit nem kapta meg a meghívót az operaházi díszelőadásra. Talán leváltják? E két jeles férfiú „pokoljárása” azonban csak rövid ideig tart, végül is minden jóra fordul — miként az életben is? — az író szerint Szombat este a Tanulmány a nőkről című kitűnő, de a moziban már látott magyar film- vígjátékot vetítették. Vasárnap este viszont Strauss operettje, A cigánybáró került képernyőre. Mi volt még a héten? Végre be befejeződött az új Sebastien- sorozat. Sylvia és Marechal egymásra talált, a rossz Bertrand krimiszerű izgalmak közepette egy szakadékban befejezte életét, Sebastien pedig a lóval és kutyájával végre gyerekként kiszaladgáihatta magát. Ezenkívül láthattunk még labdarúgó-méracőzést és jéghokit minden mennyiségben. S miután régen láthattunk már táncdalfesztivált a képernyőn, szombat éjszaka ellátogathattunk az Eurovízió-táncdalfesz- tiválra Madridba, — s ha igazán jó muzsikát nem is kaptunk — erről a televízió műsorszerkesztése már nem tehet! —, ízelítőt azonban annál inkább abból, hogy minden zsűri „jól megfontoltan” osztogatja a szavazatokat. — P — Noteszlapok A házasság első napján: — Mindig veled, csak veled! — Mindig? — Malvinkám, mindig! Örökké! A házasság háromezeregyedik napján: — Mindig veled, csak veled? — Mindig! — De Malvin, hát mindig, hát örökké? ☆ — Hogyan lehet az, hogy ez a Kovács lehajtott fejjel ment be az igazgatóhoz és emelt fővel távozott? — Nem volt benn az igazgató a szobájában... ☆ Bírálat: — Mert nekik minden lényegtelen ügy... Mert ezek nem értik a szakmájukat, fogalmuk sincs, hogy mit csinálnak. Ostoba fajankók. Es még az ilyenek építik a szocializmust! Onbírálat: Ugyan, mit kell minden semmiséget felfújni? PLAKÁT A KAPUN Itt is, ott is feltűnik. Hirdeti, hogy megkezdődtek, s május elsejéig tartanak a váci középiskolai diáknapok. Ezzel a díjnyertes plakátjukkal teszik közhírré iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. ÍINTEJtlSTVÁK* árérc 18. — Tehát bukjam inkább én? — háborodtam fel. — Szó sincs róla — nyugtatott meg mézes hangon Ban- less. — Ellenkezőleg: akármilyen kellemetlennek tűnt is fel az ön számára, hogy ilyesmibe keveredett, tulajdonképpen ez lesz szerencséjének kezdete. Az óragyárban, ahol dolgozott, nemigen figyeltünk volna fel az ön képességeire. Így azonban vizsgálat alá vettük személyét, és mondhatom, hogy a legkedvezőbb benyomásokat szereztük. Mr. Kása, ön tökéletesen alkalmasnak látszik arra, hogy a szolgálatunkba álljon. — Ne haragudjon, de nem értem, mit akar tőlem. Az előbb azt mondta, hogy maradjak vörös ügynök. Ezért alighanem hosszú éveket kell börtönben töltenem. Hogy állhatnék én akkor a CIA szolgálatába? — A megoldás egyszerűbb, mint gondolná — jelentette ki vendégem, és komótosan kiverte pipájából a hamut. — Mr. Kása, ön megszökik. — Lehetetlen! Rendőrkopók állnak a kapunk előtt. Banlessnek a szeme sem rebbent. — Helyesebben: kormánytisztviselők, Mr. Kása, kormánytisztviselők. Az FBI munkatársai. Mi az FBI-jal egyetértésben szöktetjük meg önt. Oda megy, ahol senki sem találhatja meg önt. Dél-Karolinában, egy erdő közepén fog élni. Két esztendőt tölt el ott, annyi egy kurzus ideje. Már a tanulóévék alatt mintegy az ötszörösét keresi annak az összegnek, amit az óragyárban kapott. Később, a kiképzés befejeztével, egy-két bevetésre indul a vörösök hátába. Az anyagi ellenszolgáltatás, amelyet azért biztosítani tudunk, természetesen a küldetés eredményétől is függ. Annyit azonban elárulhatok, hogy az összeget csak öt-számjegyben lehet kifejezni. Alighanem örömmel veszi ezt a megoldást... — Ezt jól kieszelték — vetettem oda kedvetlenül. Banless azonban nem vett róla tudomást. — Örülök, hogy tervünk megnyerte a tetszését. Hogy is mondják maguknál? — váratlanul tiszta magyarsággal kezdett beszélni: — A kecske is jóllakik, a képoszta is megmarad. — Aztán ismét angolul folytatta: — Amikor ön eltűnik, sajtónk nagy kampányba kezd, figyelmezteti az amerikai közvéleményt a növekvő vörös veszélyre. Megírja, hogy minden amerikainak nyitva kell tartania a szemét és a fülét, hiszen a vasfüggöny mögötti országok olyan kiterjedt kémhálózattal rendelkeznek ideát is, hogy az FBI ellenőrzése alatt álló ügynöküket is meg tudják szöktetni és ki tudják csempészni Amerikából. Ez nekünk nagyon jó, sokkal jobb, mintha bíróság elé állítanánk, mert az ilyen ügyekben mindig akad egy-két rózsaszínű tollnok, aki igyekszik kellemetlenkedni. Viszont jó magának is, mivel maga végeredményben odaát fog dolgozni, s ezek után a vörösök közül senki se fog gyanakodni magára. Szabályos engedéllyel megy haza. Majd kitalálunk valami jó mesét, hogy miként szökött meg tőlünk, és mit csinált addig. Odahaza sajtóértekezletet tart, hogy mi magát koholt váddal gyanúsítottuk. Két-három évig dolgozik nekünk, aztán visszajön, és itt elmondja, hogy az egész hazugság volt, amit ott mondott, de kényszerítették rá. Nagyszerű terv. Nemde? Felálltam. Ezzel akartam jelezni, hogy a magam részéről befejeztem ezt a beszélgetést. — Nem készültem sem színésznek, sem kémnek — mondtam. És mivel Banless továbbra is ülve maradt, hozzátettem: — És- most legyen szíves, hagyjon magamra. A CIA emberének egyetlen arcizma sem rándult meg. Felállt, kifelé indult, de az ajtóban megállt, és épp oly nyugodt hangon, ahogy egész idő alatt beszélt, megfenyegetett: — Gondolja meg, fiatalember. Holnap három órakor ismét felkeresem magát, addig még meggondolhatja a dolgot Ha nem fogadja el ezt a megoldást, majd találunk mást. De az már nem lesz ilyen kedvező a maga számára. Az csak nekünk lesz jó. Magának viszont rossz. Nagyon rossz. Nem engedhetjük meg, hogy egy, a gépezetünkbe bekerült porszem tönkretegye a fogaskerekeinket... Elment, Otthagyott a gondolataimmal. Egész éjszaka le sem hunytam a szemem. Újra és újra átgondoltam helyzetemet. Veszedelmes kutyaszorítóba kerültem. Életveszélyes kelepcébe. (Folytatjuk.)