Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

VASÁRNAPI MOZAIK M3 a t v a n ss emel fje® síkodéin® ieztésményfi épít 43 MiteiBalei tsz jövőre 2.» lagú tsz-nőbizottság — Javítani az öregek helyzetén Kibővített pártvezetőségi ülést tartottak a mendei Le­nin Tsz-ben, amelyen a párt- csoportbizalmik is részt vet­tek, és megjelent Gál Sándor, a járási pártbizottság munka­társa. Napirenden a tsz-nőbi­zottság munkájának értékelése és a május 1-re való felkészü­lés szerepelt. A pártvezetőség megállapí­totta, hogy a 23 tagú nőbizottság ered­ményes munkát végez a termelőszövetkezetben. Je­lentős mértékben hozzá­járult a szövetkezeti mun- kaverseny-mozgalom si­keréhez, mozgósítja a tagságot a ter­melőszövetkezet rendezvényei­re, családlátogatásokat tart. A tsz nőbizottságának jó a kap­csolata a községi nőtanáccsal és a tsz pártszervezetével, ezeket, a kapcsolatokat azon­ban tovább kell bővíteni. Milyen a nők helyzete je­lenleg a tsz-ben? — ezt vizs­gálták a továbbiakban. A pártvózetőség megállapította, hogy a szociális ellátottság ugyan nem rossz, fürdő, öltö­ző és ebédlő van, de ez még kevés. Ezért csak helyeselhető a szövetkezet vezetőségének határozata, amely szerint komplett, 60 személyes szociá­lis intézményt építenek jövő­re. A pártszervezet javasolja a nőbizottságnak, Lapszélen jegyezzük meg, de nem mellékes, hogyan látnak bennünket mások. A minap egy, a Tiszántúlról Monorra települt fiatal házaspárral beszélgettem: hogy érzik itt magukat, megszokták-e már az új környezetet? — Nem rossz itt lenni, közel van Budapest, a munkahelyünk. De azért Monor nem túlságosan tet­szik nekünk. Még az újte­lep megjárja, ahol mi is lakunk. Ez a rész szép lesz, ha elkészülnek a házak és mindenki rendbeteszi a portáját. De a belső terü­let, a „város” nem kelt valami jó benyomást. Ren­detlenség; rendezetlenség, piszok sokfelé. Kínos las­súsággal folyó építkezések. Ügy látszik, itt nagyon ne­hezen mennek a dolgok. Ha talán egy kissé ború­látóan is látják a helyze­tet, érdemes véleményükön elgondolkodni. Ezért is üd­vözöljük különös örömmel az ünnepi készületben a korlátokat festegetö szor­gos kezeket. Embersége­sen össze kell fognunk, hogy szebbé tegyük közsé­günket, otthonaink portá­ját. De nemcsak alkalmi igyekezettel! Maradandó buzgósággal, hogy közsé­günknek járási székhely­hez méltó legyen a külső képe. (ej) MŰSOR Mozik Ecser: Három kövér. Gomba: Elsietett házasság. Gyömrő: A hét Cervi fivér. H: Párizsi Notre Da­me. Maglód: Rita a vadnyugat ré­me. H: Riporterek gyöngye. Mon­de: Riporterek gyöngye. H: Rita a vadnyugat réme. Monor: A ve­réb is madár. H: Mint a bagoly nappal. Nyáregyháza: A legszebb hónap. Péteri: Kétszemélyes ket­rec. Tápiósáp: Farkasvisszhang. Tápiósüly: Gravitáció. Úri: A só­lyom nyomában. Üllő: Kétarcú gyilkos. H: Egy nehcz nap éjsza­kája. Vasad, v—h: Fejlövés. mérje fel az otthon levő tsz-tagok és járadékosok helyzetét és a szociális bi­zottsággal együttesen te­gyen javaslatot a javítás különböző lehetőségeire. A május 1-i ünnepségekkel kapcsolatban elhatározták, hogy a tsz tagsága felvonul, majd a szövetkezet vendégül látja a tagakat. Ugyanakkor ünnepi műszakot szerveznek május 1-én az időjárás okozta lemaradás csökkentésére. ★ A nyáregyházi községi pártalapszervezet vezetősége ülést tartott, amelyen megje­lent a járási pártbizottság ré­széről Földesi István. A párt­építés, a tagfelvételi munka értékelése, illetve feladatai szerepeltek a napirenden. (d. g.) Társadalmi munka Ha az időjárás is engedi, ma Csévharaszton a Vörös Had­sereg úti buszváró műemlék­ből új, modern épületté válik. A község lakói társadalmi munkában lebetonozzák, és a tetejét rendbehozzák. Holnap tanácsülés Bényén és Ecseten Tanácsülést tartanak holnap, április 28-án délután 2 óra­kor Bényén. Napirenden szerepel a tsz állami felügyelet érvé­nyesítése, a tsz-demokrácia biztosítása, a tagok panaszainak, bejelentéseinek intézése, valamint a múlt év eredményeiről szóló beszámoló. Ecseren délután 6 órakor kezdődik a tanácsülés. Itt beszá­molnak a községi növényvédelmi feladatokról (különös tekin­tettel a házikertekre), a tűzoltótestület munkájáról, és megtár­gyalják a múlt évi költségvetési és fejlesztési alap zárszámadá­sát. Gyömrőn holnap délután 3 órakor vb-ülést tartanak. A magánépítkezések alakulását és az engedély nélküli építkezé­seket beszélik meg. Monoron a 2 órakor kezdődő vb-ülésen beszámolnak a köz­ség közegészségügyi helyzetéről. FÓLIAAIAGÚT AI ÚJ Már árBilják a saSáíát — Gyomirtás gá*p»rk»lővel Osvalda Ferenc: Tavasz Kacagva hív a napsugár s dalol a szél vidáman, az ágon egy boldog madár csicsereg. Hangos a határ, zsendül az élet lágyan. Kerget a szél friss földszagot tavasz van ügye látod? Végre talán kinyithatod kitárhatod az ablakot. Az úton ifjú párok. Amott szalad egy víg kamasz és füttyre áll a szája, mily nagy öröm számára az, hogy végre eljött a tavasz, s várja a szomszéd lánya. A téli bú mind fölszakad, árad, zajlik az élet. A bánatomból nem marad meg semmi sem, s lelkem szabad, végre vidáman élek. FOGA OOOttA Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára holnap, áp­rilis 28-án reggel 8-tól délután 2 óráig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A la­kosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. A vonatról és a 4-es műútról is jól látni a fehér fóliaalagu- tat, a monori Kassuth Tsz új kertészetét a Délibáb csárda mögött. Ha valaki azt monda­ná, hogy januárban itt még nem volt más, mint fagyott, ember nem járta göröngyök — nem hinném. Pedig így volt. Aztán megszületett . az ötlet, következett a munka, és a hét végén már a .műszakiak is megnézhették, átvehették a Bolgárkertész a fóliaalagútban 1500 négyzetméter hollandiágy kertészetet. 1500 négyzetméter hollandiágy, 720 négyzetméter fóliaágy, 120 négyzetméter üvegház van itt. Az üveg és a fólia első hasznosításaként — az építkezéssel párhuzamosan — hajtatást végeztek, az ehhez szükséges palántát a pilisi Hu­nyadiból szerezték be. Kell ez a 120 holdas zöldségterülethez, hiszen eddig a tagoknál szét­szórva biztosították a palánta­nevelést, így aztán egyenetlen, gyakran gyenge palántákat ül­tethettek csak ki. Nagy volt az önköltség — a centralizálás azonban mindent kiküszöböl. A tsz kertészeti brigádveze­tője, Pintér János, .méltán büszkélkedik: fejesek — fodro­sak a saláták, eddig több mint kétezer fej ment a piacra, s lesz még öt-hat ezer, amit ki- küldhetnek. De fejesedik már a karalábé is, erősödnek a paprika-, paradicsompalánták. Ami feltűnő már az első pil­lantásra: sehol egy szál gaz! Ilyen hamar kigyomlálták vol­na? — Nem — de ezt már Haj­dúk Bálint elnökhelyettes mondja el: — A brigád veze­tőnknek roppant ötletes dolog jutott eszébe, ajánljuk a mód­szert másoknak is! A gyom ko­rán kibújt a földből, a kultúr­növényeknek akkor még nyo­mát sem láttuk. Az irtáshoz egy ember és egy gázpörkölő kellett. Elsorvadtak a gyomok, mire a növényeink kibújtak. Úgyis kevés a munkáskéz — ezzel a módszerrel rengeteg a megtakarítás. Most huszonötén dolgoznak a kertészetben, az asszonybri­gád az új fóliaházak felállítá­sán dolgozik. Hétfőn már el­kezdték a szabadföldi saláta­palánták kiültetését. Sok a munka, de győzik. Jól irányít Pintér János, a brigádvezető, és hozzáértő segítőtársa, Ma- nef Márton bolgárkertész. (k. zs. — p. i.) „KUTATOASO NYOMÁBAN“ Ezüstpénzek és TAVASZI SÉTA A GYÖMRŐI ÉS A MAGLÓDI HATÁRBAN A régészeti kutatás alapja a terepbejárás. Tavasszal és ősz­szel a földmunkák időszakában végigjárva az eke hasította szántásokat, újabb és újabb le­lőhelyek felfedezése várható, de a korábbi, már ismert terü­leten is felszínre hozhat a föld­maró ekevas értékes leleteket. Tegyünk egy tavaszi sétát Gyömrő déli határából indul­va Maglódig. Felsőkert friss porhanyós földjében messziről is jól kivehető szürkés-sárgás folt látható, ismert későbronz­kori telepünk házainak felszín­re került hamuja és konyha­hulladékai. Korongolatlan, dí­szes agyagcserepek mellett egy szép, sárga, áttetsző kőkés ke­rült a táskámba. Míg az edénytöredékekről pucolgat- tam a rátapadt földet, már j meg is érkeztem a Kőhatárba. Időtlen idők óta emberi te- j lepülés állt itt. a kemény rögök alatt, és a szőlők homokjában a kő- és bronzkor agyagtapasz­I tású putrijait és népvándorlás- j kori sírokat találhatunk. Az I egyik omlottpartú domb gyom- i ra középkori falakat rejt. Itt | találtam Ferdinánd király os­tyavékony ezüstpénzét, amelyet 1544-ben Körmöcbányán vere­tett. Korábban Hunyadi Má­tyás és Ulászló pénzei kerül­tek elő itt A lelőhely melletti kőhíd több száz éves. A nép­hagyomány szerint részint ősi kereskedelmi út vezetett át rajta, de itt vonultak Dózsa György parasztosa patai is Ceg­lédről Rákosmező felé. A régi hadiúton poroszkálok a maglódi határ felé. Jobb ol­dalon húzódnak Szilhát szőlői Középkori falut takarnak. Edényégető kemencét találtam itt évekkel ezelőtt, ma már nyomtalanul elpusztult Vi­szont az egyik tőke alatt ki- rozsdállott valami! Nini, ] hisz ez egy nyílhegy, mégpedig számszeríj r>esz- szején volt valaha! Az alakta- 1 lanná rozsdásodott gyilok ki­csit Dózsát idézi... Utunk utolsó állomása Ko- polya. Hatalmas területen zúz­za itt évek óta az eke a római birodalom hajdan rettegett el­lenfeleinek, a szarmatáknak putrijait és sírjait. A nomád ízlésű leleteken kívül kereskedelem vagy rab­lás útján idekerült szép római tárgyak hevernek itt, szakállas császárok pénzei, vörös római díszedény, vadászó harcost áb­rázoló domborított díszekkel. Távoli Szíriában vert római érem, a többi tárgy mellé ke­rül feneketlen táskámba. Rövid délelőtti séta volt, és hazafelé visz a vonat. Markom­ban kissé meghatottan tartom a kőkési, a római érmét, a rozsdás nyílhegyet. Nem orszá­gos hírű leletek, de a gyömröi földek alatt nyugvó halott vi­lág beszédes, szerény emlékei Rolkó István StiSybesi es úf! Régi, Budapesten jól bevált gyakorlatot alkalmaz a sülyi TÜZEP-telep vezetője. A tü­zelőutalványt beváltónak nem kell egész napon át a szénre várnia, elegendő, ha közli a telepvezetővel kíván­ságát. A telepvezető nyomban nyilvántartásba veszi az utal­ványt és megadja az időpon­tot, amikor a tüzelőanyagot a telep kiszállítja a lakásra. Más községben is bevezethet­nék ezt az „újítást". A monori Fácán vadásztár­saság szerdán gyűlést tartott, amelyen a tavalyi vadász- idényt értékelték. ★ Befejeződött a tanév a ceg­lédi Török János Mezőgazda- sági Technikum gyömröi ki­helyezett tagozatán. ★ Mestervizsga-előkészítő tan­folyam indul a közeljövőben Monoron. Ezen részt vehet­nek a nem kisiparosok, így például az üzemi és a ktsz- dolgozók is. +■ Monori gimnázium—Ceglédi 203. ITSK 13:9. A monori gimnazisták a ceglédi járási kézilabda-bajnokságban vesz­nek részt ★ Közel 37 ezer forint vásár­lási visszatérítést kaptak a tá- piósülyi ÁFÉSZ-tagok. ★ Lengyel „Bintje” fémjelzett vetőburgonyát hozott forga­lomba az üllői ÁFÉSZ. A két- vagonnyi áru értékesítése megkezdődött. ★ Három brigád indult az idén a maglódi Micsurin Tsz- ben, a szocialista címért. ★ Kisfeszültségű villanyháló­zatot építtetett a tanács Ecse­ren, a Határ-, a Tulipán- és az Eskü utcákban. Ezzel a köz­ség belterületén befejeződött a villamosítás, s megoldódott 24 család régi igénye. A köz- világítási lámpák száma is gyarapodott, 12-vel. A továb­bi években korszerűsítések lesznek. ★ Közel 300 millió forint volt a monori járás tsz-einek múlt évi teljes termelési értéke, 20 százalékkal több, mint 1967- ben. ★ 530 házszámtáblát cseréltek ki ebben a hónapban Tápió- sülybén és új lakónyilvántar­tó könyvet fektettek le. ★ Legyen tiszta, virágos Űri község is — ezzel a jelszóval fogott hozzá a lakosság az iit- crk, vizesárkok rendbehozata­lához, a főútvonalak mentén pedig virágos ágyakat csinál­tak. ★ Március 1-től kapta meg az üllői tanács az I. fokú építés­ügyi hatósági jogkört. Az első hónapban mintegy 12 építési engedélykérelmet nyújtottak be a tanácshoz. Költségvetési építőipari üzem alakult a vecsési közsé­gi tanácsnál. Ez 1 készíti el ezentúl az összes költségve­tési és községfejlesztési terv­be foglalt építőipari jellegű feladatokat. ORVOSI ÜGYELET Gyömrőn: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Kövesi László (Táncsics utca), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron, á főtéri, Vecsésen a János utcai. Piaci jelentés lapzártakor Primőrök avetsés A tavasz késett, de a vecsé­si piacon — már úgy, mint Pesten — megjelentek a pri­mőrök. Az árak sem voltak magasabbak a fővárosinál, mégis a piac végén a gyönyö­rű piros hónaposretket a szél aszalta, mert bizony ott ma­radt. íme egy kis statisztika: 200 csomó retek fogyott el (2 forint), 180 csomó zöldhagy­ma (2,—), 360 fej saláta (2,4Ó—' 3,60), 50 darab zöldpaprika (3,40), 150 kiló paraj (6,—), 30 kiló sóska (10—), 100 kiló sár­garépa (7,—), 10 mázsa bur­gonya (4,—). A gyökér 10, a hagyma 6, a karalábé 4 fo­rintjával kelt el. Kevésnek bizonyult a kelkáposzta és a fejes káposzta, keresett cikk volt a szárazbab, annak elle­nére, hogy az ára 20—28 fo­rint között mozgott. A mint­egy ezer darab tojás 1,40— 1,60-ért, a 4 mázsa csirke ki­lónként 32 forintért került a háziasszonyok kosarába. Volt belőle bőven, de kell is, mert a húsvéti piacon — mint azt a statisztikai lap is bizonyítja — a későn érkező csirkeszál­lítmány miatt 50 forintra is felverték az árát. A felsorolt baromfi- és fő­képp a primőr zöldségáruk a szépen berendezett’piactéri új zöldségesboltban, Juhász Pál kereskedőnél várták a vevő­ket. A piacon iparcikk, vetőmag, termény bőven volt és az íny­csiklandó illatokat terjesztő Takserer József-féle lacikony­ha is üzemelt monori társa mellett. Feketéné

Next

/
Oldalképek
Tartalom