Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
1969. ÁPRILIS 3., CSÜTÖRTÖK A hegyi faluban Legenda, másként Zsíros kenyér és Warminszkie mellett „Régi óhaj teljesült: Perő- csény többé nincs elzárva a külvilágtól, autóbuszjáratot kapott.’» (Pest megyei Hírlap, 1968. dec. 24.) Amikor a hegyről lefelé fut a kocsi, végig a borostás asz- íaltúton, bedugul a fülem. Rossz érzés; mintha fel akarnék szállni. Mire meglátom a DCM kéményeit, a fülem már csak tompán cseng, a gépkocsi nyeli a kilométereket, a község egyre messzebb van, a Börzsöny ködbe bújiik, és én már nem mennék vissza az erdei favágók volt falujába — Perőcsénybe. o — Favágók? Ember alig él Itt... Halott község. Azt mondják, halott Perőcsény. 1960-ban majdnem 1200-an éltek itt. Ma alig ezren. Területe: 7219 ka- tasztrális hold, belterülete: 134. A favágókat keresem. — Favágók? Ember alig él itt... Hegyi falu. Pengeéles levegő, erdők, szerpentinek. Elszórt házak. Egészséges arcú, csizmás emberek. Csend. A házakon tetőantennák. A kultúr- házban bordó függöny. Egészséges arcú, csizmás emberek. A perőcsényiek átlagéletkora: 52 év. — Favágók? Voltak... 80-an ... Ma úgy 10-en, 12-en vannak... A hegyi levegő hosszú életet ad. Sok az öregember. Botra támaszkodik, ráncos falu Perőcsény. © — Favágók? Eszterházy idejében nyolcvanan voltak. Barátságos, fiatal, nagy darab emberek... A tenyerüket kérgessé hasította a fejszenyél... Megnézheti... A lélegzésük már kapkodó, ráncos az arcuk is, vének lettek, mint a fák... — Az újjáépítésnél hányán voltak? — Vagy negyvenen. A körülmények megváltoztak. Perőcsény 340 háza közül 339 cseréptetős, fehér vakolaté, sokban van már fürdőszoba is. Egy viskó még áll a faluban. Kossuth utca 25. Földszintes, nyeregtetős, zsúppal fedve, fonott sövényoromzattal. Műemlék. © — Alig ezren vagyunk — mondja Gere József tanácselnök. — Máshogy élünk. Én még emlékszem arra, amikor a 30-as években Kovács Sebestyén József esperesnek megköszöntük az ingyen ruhát: „Puha, meleg tolla van a kismadárnak, Ráfúj az őszi szél, didereg szegényke, Nincsen hova menjen, föltekint az égre ...” (Egy koldulóénekből) — Halott község, azt mondják. — Tetszhalott. A vasúthoz az egyik út 28 kilométer, a másik 19. Perő- csényben, ha esik az eső, mindenhol térdig ér a sár. — Csak autóbuszra vagyunk utalva. A munkalehetőség kevés. Ki akarna ide telephelyet, részleget hozná 1... A lakosság 89 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, a többi iparral. Ingáznak. Vác. Budapest. Aki itt marad, az az „Április 4” Termelőszövetkezetben dolgozik. 270 ember. Jó közepes tsz: 67-ről 68-ra 4 és fél millió forinttal növekedett náluk a közös vagyon. Több embert azonban nem tudnak al- ' kalmazni. Tavaly 5 család költözött el Perőcsényből. Kilencen elhunytak. Négyen házasodtak. Az általános iskola felső tagozata megszűnt a faluban. A község 1968-ban keresztelőt nem tartott. © Alig ezren vannak. Az OTP- betétállomány kétmillió forint. A községben három autó és negyven motorkerékpár szólal meg reggelenként, 100 televíziónak, 250 rádiónak van helye a lakásokban. — Mindenünk megvan. Sokat építettünk. Perőcsény gazdag község. Mindenük megvan. Sokat építettek. Tejházat, művelődési otthont, élelmiszerboltot. — Halott falu. Távol a világtól, hegyek keretezte vidék. 1961. január elsejétől Perőcsény termelőszövetkezeti község. A faluból 1965-től fogva tizen kerültek egyetemre. Közülük egy sem jött vissza. Az orvos hetente egyszer rendel — Vámosmikoláról érkezik. 1950-ben 50 KISZ-tag élt itt Most 40-en vannak.. Közülük csak 15 található Perőcsé- nyen. A többi hétvégeken jár csak haza. A kommunista pártot hárman alakították. Most nyolcvan tagja van. © 1966-ban adták át a kultúr- házat. Másfél millió forintért készült. Minden igényt kielégít. Varga József kultúrház-igaz- gató mondja: — Havonta egyszer játszik itt a Déryné, telt ház van mindig. Az író-olvasó találkozókra is sokan eljárnak. Egy évben 15—20 TIT-előadást szervezünk, ezeken megjelenik a falu apraja-nagyja. A könyvtárba 140-en járnak rendszeresen könyvet cserélni. A perőcsényiek 338 folyóiratot járatnak. Perőcsény 1923 óta önálló. 71-re három községet egybevonnak. Vámosmikolát, Tésát, Perőcsényt. Vámosmikola harcol a telephelyekért. Tavaly részleget helyezett ide a Budapesti Mosoda és Kazánjavító Ktsz. Ebben az évben már 150-en dolgoznak az egykori gépállomás helyén. 20 ipari tanulót is felvettek. Idén a Váci Kötöttárugyár részlege üti fel tanyáját 70 asszonynak ad majd kenyeret. Perőcsény 19 kilométerre van Vámosmikolától. Halott falu ez? ... A KIOSZ budapesti székházában tegnap délelőtt a felszabadulás évfordulója alkalmából szakmai kitüntetésben részesítették a lakosság ellátását jól szolgáló és a szakmunkásképzésben kitűnt mestereket. A fővárosi tanács 1954- ben rendszeresítette az „Ipar kiváló mestere” oklevelet, Amikor más laphoz távozó kollégám néhány hónappal ezelőtt dáthás hangon közölte veleb — deki bár akkor volt hongkongija —, hogy rábhagy- ja kedvenc rovatát, a borfon- dírozást, egy pillanatra megrémültem: és ha nem lesz miről morfondírozni?! Ma már tudom, az élet nekem dolgozik Pontosabban, az emberek. A különböző hivatalok, szervek, vállalatok, intézmények íróasztalainál ülő emberek gondoskodnak róla, hogy mindig legyen min morfondíroznom. Csak oda kell figyelni. Itt van például az újságpapír. Mióta az eszemet tudom, mindig azt hallottam, hogy papírnyersanyagban szegény ország vagyunk. Azt is hallottam, hogy a makulatúra — magyarán: újságpapír — péppé őrölve újból felhasználható a papírgyártásban. Valahogy úgy, mint az acélgyártásnál az ócskavas. Csakhogy amíg az utóbbi gyűjtéséhez az illetékesek megfelelő átvételi árral, a Kohászati Alapanyag-ellátó Vállalat pedig mintegy 8 millió forintos pénzjutalommal igyekszik kedvet csinálni, addig a makulatúra kilogrammonkénti árát 2 forintról 50 fillérre csökkentették. Erdélyi Károly Prágába utazott Szerdán délelőtt hivatalos megbízatással Prágába utazott Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. Ma: KOLLÉGISTÁK KONFERENCIÁJA Ma délelőtt összeül Vácott a középiskolás kollégiumok konferenciája. A Pest megyei KISZ-bizottság vezetésével a diáknapok keretében megbeszélik a kollégistákat legjobban érdeklő kérdéseket. amit ezúttal 39 mesternek nyújtottak át. Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően kitüntették az 50 éve működő idős kisiparosokat. A KIOSZ elnöke 31 budapesti és 11 Pest megyei kisiparosnak adott át oklevelet és jelvényt. Azóta megértem, hogy Móricka miért a papája vastüdőjét vitte el a MÉH-nek, s miért nem a Mercurius Veri- dictus összegyűjtött példányait. Más. Évek óta vegyes érzelmekkel böngészem a napilapok apróhirdetéseinek „Állás” rovatát. Vegyes érzelmeim oka a hirdetésekben megfogalmazott és a munkaügyi osztályok gyakorlatából ismert — az új fiú mindig többet kap, mint az évtizede ott dolgozó régi — munkáscsábítás. Ezért is lepett meg annyira kedvenc lapom minapi apróhirdetésének merőben szokatlan, újszerű hangja, hogy aszongya: „Portásokat heti 66 órás munkaidővel felveszünk. Jelentkezés: X. Vállalatnál, Y. utca, N. szám.” Tetszenek érteni a csíziót? Most, amikor kegyelettel emlékezünk azokról a veteránokról, akik sok évtizede nehéz harcokat vívtak a munkásosztály jogaiért — köztük a nyolcórás munkaidőért — jelentkezik egy vállalat, amely azzal kecsegteti leendő portásait, hogy nála napi 11 órát dolgozhatnak. Hogy oda ne rohanjak! Portásnak... Más. Amióta Répcelakról nem érkezhet szifonpatron, én is ásványvízre vadászom. A minap sikerült vennem egy üveg margitszigeti Tafelwas„A háború vége felé a Farmoson rejtőzködő százötven lengyel tisztet a lakosság... megmentette az odaérő és a falut átfésülni akaró német katonáktól. Ugyanis mire a németek odaértek, minden ház előtt magyar parasztruhás ember állt vasvillával a kezében. Az odaérő németek meghökkentek és jobbnak látták elvonulni a faluból” — így írt levelében egyik községi tudósítónk. Szép legenda. Csak éppen Farmoson nem tudnak róla. A valóság Azaz: „Lengyelek?... De, tényleg volt itt a szomszédban egy magtisztító, ott voltak 1939- ben egy ideig lengyel katonák ... Magyar őrség vigyázott rájuk... Kiszöktek... Néhány asszony rossz hírbe keveredett velük... Akkor már az embereket gyakran bevohultatták katonának, mentek a Felvidékre, Erdélybe, Délvidékre...” Aztán a tanácsházán az elnök egyszercsak a homlokára csap: — De hát itt van a szomszéd faluban, Tápiószelén a Walter Jóska. Tanárember. Hiszen ő lengyel katona volt, csak megnősült, elvette az akkori iskolaigazgató lányát! Az udvaron kidobott, szétesett bútorok. Egykori, ma már pergő, omladozó falusi kúria. A régi, lábon álló fehér cserépkályha, a kopott, festéket évtizedek óta nem látott, nehéz ajtók, rézkildn- csek most is szépek. Pedagóguslakásnak utalták ki e háromszobás házat annak idején a népes famíliának. De a családfő jövőre nyugdíjba vonul. Akkor hova mennek, még nem tudják. Később óriási zsíros kenyereket eszünk, s lengyel bort iszunk. Warminskiet, gyümölcsbort. Lengyelországban nincs szőlő, sört, gyümölcsbort, vodkát ittak mindig. A gazdagok pedig főleg Magyarországról hozatták a bort. Sokan ülünk a nagy ebédlő- asztal körük A házaspár, és három gyerekük. Már nem gyerekek ugyan, de még nagyon fiatalok. Foglalkozásuk: képesítés nélküli tanítónő, kisegítő ápolónő, állatorvos mellett dolgozó felcser. Nincsenek itt valamennyien. Hat gyerek van összesen. Nyolc volt — az egyik szomorú, váratlan halála olyan közeli, hogy az édesanya többet gonsert (szép neve van, csak tudnám, miért így hívják?!) a Rákóczi út egyik csemegeüzletében. Leszúrom a két forint betétet az üvegért, s kérdem a pénztárost, hol fogják ezt visszavenni. Azt mondja, bárhol, ahol üveg-visszaváltás van. Másnap viszem az üveget lakótelepünk ABC-áruházába, s tartom a markom a kettesért. Rámmordul az elárusító, hogy csak olyan butéliát vesznek vissza, ami forgalomban van. Akkor szüret, rikkantom, ez pont abban van, mivel hogy tegnap vettem a Rákóczi úton. Akkor vigyem oda — hangzik a jó tanács. A Rákos-pataktól — a Rákóczi útra?! Tudja mit — könyörül meg rajtam —, ne cipelje: dobja el. Az a két forint nem üti agyon. Az tényleg nem, csak a lapos guta, mondom. Ez az üveg évek óta forgalomban van, ebbe palackozzák a Tafelwassert, s nem hallottam róla, hogy holnaptól liszteszacskóban árulnák. Az üveg jó, kérem az árát. Attól kérje, akinek odaadta — kapom a kioktatást. Sajnos, nem fogadhattam szót, mert a Rákóczi úti pénztárosnő időközben egészséges leánygyermeknek adott életet, s megkezdte háromesztendős gyermekgondozási szabadságát. Most aztán frászban vagyok, nehogy 1972 márciusáig az üveget csakugyan kivonják a forgalomból... Nyíri Éva dől az elvesztettre, mint a hat élőre. A krakkói zenész — Harmincéves, krakkói zenész, hegedűs voltam. Saját zenekarom volt, télen a városbeli Grand Hotelben, nyáron fürdőhelyeken játszottunk, klasszikusokat, operettet, keringőket, mazurká- kat, polkákat. És amikor megjelentek az égen az ejtőernyős bombák, azt hittük, csak hadgyakorlat. Anglia, Francia- ország kezessége, Foch marsall szavatossága nyugtatott. A hadseregben a fő szerepet a lovasság vitte... A németek az első órákban megbénítottak mindent. Azonnal megkaptam a behívót, mint ikar- paszományos: három napig utaztam állomáshelyemre, Stryjbe. Keletre, délkeletre vonultunk vissza. Tudtuk, hogy a magyar, a szovjet, a román kormány befogad. Tovább akartunk harcolni. A Szovjetunióban aztán megalakult az I. Lengyel Hadsereg. A Romániából s Magyarországról nyugatra jutott lengyel katonaságot Francia- országban szervezték újjá. És Olaszországban is volt egy hadseregünk. De hiszen mindez ismert... — Ahogy átjöttünk Magyar- országra, s leadtuk a fegyvereket, az alakulattal, ahol szolgáltam, lovakkal, szekerekkel Tápiószelére irányítottak bennünket. Az itteni, akkor angol érdekeltségű magtisztítóban rendeztük be a tábort Magyarul tanultunk. Sokan beálltak dolgozni, bérmunkába, parasztcsaládokhoz. Én a feleségem édesapjával úgy ismerkedtem meg, hogy ő is hegedült. Alapítottunk ketten egy pedagóguszenekart ... A feleségemmel meg, hogy három lengyel katona és három magyar lány fellépett egy színielőadáson. Krakkói mazurkát tanultak, én tanítottam be. — Az itteni tábor különben már negyvenben feloszlott Nem mentem a többiekkel, örökbefogadott a feleségem nagymamája. Így lettem Czmyr Marianból Walter József. Elhelyezkedtem a községházán. Egy év múlva megnősültem. ötvenegyben orosz— német tanár lettem a faluban, Grandezzával — Az egykori pedagóguszenekarból később kivált egy tánczenekar, maradványa jelenleg is szokott muzsikálni az eszpresszónkban. Én már nem játszom velük, mostanában sokat betegeskedtem. — De nemcsak magam nősültem ide egyedül a lengyelek közül. Vagyunk egy páran a környéken. Felajánlja, hogy elkísér az egyikhez — ha otthon találjuk, mert Pesten dolgozik. — Az apám tiszt volt a monarchiában. Meghalt az első világháborúban. A sógorom, Felix Pukle ugyanitt táborozott velem együtt, de aztán továbbment: harcolt, meghalt. Két rokonomat megölték Auschwitzban. Hatmillió lengyel halt meg, tűnt, veszett el a legutóbbi háborúban... Nem találjuk otthon azt a másikat. Walter József szeme alatt hegek: egykori háborús sérülését az utóbbi időben bőrátültetéssel operálták folytonosan. A seb még nem gyógyult be. — Viszontlátásra, asszonyom! — klasszikus mozdulattal, muzsikushoz illő grandezzával búcsúzik. Padányi Anna Balatoni előszezon Szerdán megkezdődött a balatoni előszezon: a siófoki szállodasoron megnyitotta kapuit az Európa, a Hungária és a Lidő. A 3 szállóban ezer vendéget tudnak elhelyezni aa ünnepek alatt. Arra az esetre, ha a vártnál többen érkeznének, készenlétbe helyezték a balatonszéplaki új Touring Hotelt is. Ipari tanulónak lelveszünk 14—16 éves, általános iskolát végzett fiatalokat az alábbi szakmákra: kőműves, épületburkoló, épületlakatos, épületasztalos. műköves, vasbetonszerelő, ács-állványozó, bádogos. tetőfedő és szigetelő Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot és ösztöndíjat adunk. Jelentkezés írásban vagy személyesen o PEST MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19—21. B. T. Kisiparosok elismerése A ráckevei Árpád Tsz az idén is, mint minden évben, elsők között szállít zöldféléket a fővárosba. A korai melegágyi salátából 150 ezret, a hegyes zöldpaprikából pedig 20 ezer darabot termelnek primőrkertészetükben. Morfondírozok Ki érti ezt? f
