Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-27 / 95. szám
2 “t^örioD 1969. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP Véget ért a KGST ülésszaka FÓKAVÉSZ Halászat - furkósbotokkal (Folytatás az 1. oldalról.) dolgozását, amelyek hosszú időszak távlatában biztosítják ezen irányelvek megvalósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozásánál mindenekelőtt arra kell fordítani a figyelmet, hogy tökéletesedjenek és elmélyüljenek a nép- gazdasági tervek egyeztetési formái és módszerei, beleértve a tudományos kutatómunka, a tervezői-konstruktőri tevékenység, a termelés, az értékesítés és a beruházás, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeit, a tudományos, műszaki és gazdasági prognózisok kidolgozását. Az előirányzott intézkedések másik célja a termelés hatékony és szilárd nemzetközi szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése, elsősorban a műszaki haladást meghatározó ágazatokban. A tudomány és a technika területén folytatott együttműködés kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatában tervbe vették a tudományos, a műszaki és a kutatóintézetek közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint azt, hogy az érdekelt országok szükség szerint nemzetközi tudományos-műszaki és egyéb szervezeteket hozzanak létre. Nagy figyelmet fordítottak a tanácskozáson az egymás közti kereskedelem bővítésére, a va- lutáris és pénzügyi kapcsolatok, az államközi hitelek aktívabb kihasználására. Megegyeztek abban, hogy célszerű létrehozni a KGST-tagorszá- gok beruházási bankját, és tökéletesítik a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködési bankjának tevékenységét. Az ülésszak részvevői állást foglaltak az érdeSöriparí Vállalat FELVESZ segédmunkásnőket fizikai munkára. 44 órás munkahét Pénzbeni kereseten felül természetbeni juttatás. Kedvezményes étkezést, munkaruhát, vidékiek részére munkásszállást adunk. Útiköltség-hozzájárulást ' térítünk. JELENTKEZÉS: Munkaerőgazdálkodás Budapest X., Maglódi út 17. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK ács, kőműves, festő villany-, víz-, fűtésszerelő, lakatos, autószerelő szak-, betanított és segédmunkásokat, (16 éven felüli fiúkat is), szállítómunkásokat, takarítónőket, éjjeliőröket, valamint magas kereseti lehetőséggel tetőfedő, bádogos, díszműbádogos, parkettázó szak-, betanított és segédmunkásokat (16 éven felüli fiúkat is). Díjtalan munkásszállás. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ Munkaügyi osztályán BUDAPEST, IX.. VIOLA U 45. kelt országok minisztériumai, | gazdasági szervei, trösztjei, vállalatai és más szervezetei között fennálló kapcsolatok ■ nagyarányú fejlesztése mellett is. Megállapodtak abban, hogy javaslatokat dolgoznak ki a KGST-szervek működésének további javítására, s e szervek szerepének növelésére az együttműködés megszervezésében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy meg kell Szilárdítani a szerződéses alapok, és különösképpen a hosszú lejáratú gazdasági kapcsolatok szerepét a tagországok egymás közötti viszonyában. Az ülésszak felvetette a, nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok elmélyítésének! számos problémáját, amelyeket együttesen tovább kell tanulmányozni kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozása céljából. Az ülésszak állást foglalt amellett, hogy a tagországok fejlesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat más szocialista országokkal, a világ egyéb országaival, függetlenül ezek társadalmi rendszerétől. Az ülésszak résztvevői egyöntetű meggyőződésüket fejezték ki, hogy a KGST- tagországok gazdasági együttműködésének további bővítése és elmélyítése megfelel a szocializmus és kommunizmus építésén munkálkodó népek létérdekeinek. Ennek záloga a kommunista és munkáspártok vezető szerepe, a szocialista államok további erősödése, a népgazdaság tervgazdálkodási alapjainak megszilárdítása, a szocialista országok politikai egysége. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának határozatait egyhangúlag fogadták el. Az ülésszak munkáját a szakszerűség és az elvtársias- ság légköre jellemezte. Az. SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szombaton a Kremlben fogadást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakán részt vett küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelentek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői, valamint ezen országok küldötteinek más tagjai. A vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte. A szocialista országok küldöttségeinek nevében rövid beszédben válaszolt Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. Azt követően, hogy a KGST tanácsának rendkívüli, 23. ülésszaka befejezte munkáját, Moszkvában szombaton ülést tartott a KGST végrehajtó bizottsága és megvitatta, miképpen valósítsák meg az ülésszak határozatait. A végrehajtó bizottság felkérte Piotr Jaroszewiczet, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesét, a KGST soron következő elnökét és Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát, hogy készítsenek tervezetet azokról az intézkedésekről, amelyek segítségével meg akarják valósítani a KGST 23., rendkívüli ülésszakán hozott határozatokat, és a tervezetet terjesszék a végrehajtó bizottság májusi ülésszaka elé. Az elmúlt években minden tavasszal, március közepétől norvég és kanadai balászkikötökből ha- laszilottak indultak Alaszka, Grönland partjailioz és a kanadai Lab- rador-félszigelre. Am a halászok nem hálóval voltak felszerelve, hanem óriási furkósbotokkal és baseballütőkkel. A végtelen hómezökön Uyenkor fehér prémü, vidám szemű kis fókabébik hancúroznak, alig néhány naposak. Kedves, ártatlan jószágok. Anyjuk vigyáz rájuk, míg megérkeznek a vadászok, s ekkor hatalmas, véres színjáték veszi kezdetét. Lecsap a bot, a baseballütő, nyomában vadászkések vUlannak, s az apró csöppségeket megnyűzzák. Az ok: sietni kell. Márciusban és április elején még fehér a bundája a kis fókának, de néhány hét múlva már megszürkül, foltos lesz, s a prémkereskedőnek a fehér fókaprém az üzlet. Valaha az alaszkai és a grönlandi partvidéket benépesítették a fókák. Ma kipusztulóban levő állatfajta. Néhány évvel ezelőtt hárommilliónyi fóka élt e vidéken, a mai becslések szerint alig egymillió. Évente negyedmilliónál is több fókabébit nyúztak meg. A vadászok 1—2 dollárt kapnak a „munkáért”, a kikészített szőrme ára: 130 dollár ... Es ha a módszeres nagyüzemi irtás tovább folyik, '1972—73 körül kipusztulnak ezek az állatok. Más években a vadászok nagy csendben készülődtek. Az érdekelt kereskedőkön kívül talán senki sem tudta, hogyan folyik a vadászat. Mígnem két filmes helikopteren felvette a borzalmas színjátékot, és a filmet bemutatták. Megindult a tiltakozás mindenfelől: vessenek véget a barbarizmusnak. Mégis évek teltek el, s nem született olyan intézkedés, hogy a f ólka vadászatot be kell szüntetni. A francia Paris Match című képes magazin az idén februárban cikket közölt, eredeti dokumentumfelvételekkel bizonyítva a fókavadászat kegyetlenségét. A tiltakozás hatására a kanadai kormány végre most bejelentette: szigorúan ellenőrzik a vadászatot, s ezentúl évente legfeljebb 50 ezer fókát lehet csak ejteni — ezeket is csak a megszokott módszerek szerint. (Schiffer) Cseh újságírók levele A Rudé Právo közli, hogy több mint ötven fővárosi és vidéki újságíró pénteken ösz- szeült Prágában és egyet nem értését fejezte ki a cseh újságírószövetség képviselőinek jobboldali akcióival, legfőképpen pedig önkritikátlan magatartásával, valamint a köz-, ponti bizottság politikájának, a novemberi határozatnak és az áprilisi nyilatkozatnak gyakorlatban történő elutasításával. Az összegyűlt újságírók és publicisták levelet küldtek a vezető pártszerveknek, s ebben teljes támogatásukról biztosítják a központi bizottságot és Husakot, hangsúlyozva, hogy őszintén részt kívánnak venni a párt politikájának megvalósításában. Meggyőződésüket fejezik ki, hogy minden becsületes újságíró csatlakozik majd hozzájuk. FANTASZTIKUS TÖRTÉNETEK A fehér hajú úr Bélaváry Artúr arimak fejében, hogy visszavette a saját nevét, megúszta a tizenöt esztendőt. Mindössze egyet kellett letöltenie, amivel adós maradt, valamint egy másodikat, okirat-hamisításért. — Igazgató úr! Mi többet nem találkozunk — búcsúzott 1960 tavaszán a börtönigazgatótól. — Kívánom, hogy igaza legyen ... — mondta az igazgató. Bélaváry halálos komolyan gondolta a dolgot, Elhatározása legalább három napig szilárd és megingathatatlan maradt. Elhelyezkedett egy pesti nagyvállalatnál, mint hivatalsegéd. Szegény néhai Bélaváry papa és az ősök azt hiszem, ebben a percben fordultak egy nagyot a családi sírboltban. Ezt a szégyent jobb, hogy nem érték meg. Egy Bélaváryt elküldenek cigarettáért ... A harmadik napon ismerkedett meg Zörgő Mariannával, aki az export osztályon dolgozott. Hozzá kellett felvinnie néhány iratot. Zörgő kartársnő negyven év körüli leány volt, enyhe zsírpárnákkal, mitesszerekkel és szemölcsökkel, — Köszönöm — mondta, amikor a küldeményt átvette... — Köszönöm, hogy köszöni — rebegte Arthur és enyhén meghajolt. — Mit mond? — nézett fel a leány és szeme azonnal megakadt a szikár, elegáns tartású ősz úron. Ha eddig nem említettem volna, az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy Béli. laváry úron az elmúlt évek viszontagságai nem hagytak maradandó nyomot Megjelenése korrekt volt és bizalom- gerjesztő, akiről, ha szenesemberként látnánk viszont, akkor is lerína, hogy valaha jobb napokat látott. Már aznap este Zörgő kisasszony budai garzonjában örült a két, valaha jobb napokat látott, sokat szenvedett lélek, a szerencsés és sorsszerű találkozásnak. így kezdődött Bélaváry úr karrierje a számára már nem egészen új, házasságszédelgői szakmában. Egy este azt mondta Zörgő Mariannának: — Istenem, ha nekem időm és energiám lenne, hogy megírjam életemet, azt hiszem a huszadik század egyik remekét alkothatnám. Marianna pedig így felelt: — Maradjon ki, kedves, a hivatalból. Nem való az magának úgysem... — Magának még kevésbé való, kedvesem... — De magának küldetése van... — Hogy magát boldogítsam ... — Drága... Másnap Bélaváry úr kikérte a munkakönyvét és áttért a háromműszakos tevékenységre. Délelőtt, mint Bérczy Ágoston szobrászművész, özvegy Pokornyi Lajosnét boldogította. Kettőkor Hamar Krisztina elé ment az egyik gyár kapujához. Öt Dezső Kálmán gimnáziumi tanár gyanánt imádta. Az esti órákat a budai garzonban töltötte Zörgő Marianna gyámkodó szeretetével. — Hogy halad a regénye? Nem olvasna fel belőle? — Nem. Tudja ez egy írói babona. Csak a kész művet láthatja. Azt magának fogom ajánlani — suttogta a földöntúli boldogságban fürdő leánynak, aki ilyen módon nemcsak a házasságba, hanem az irodalomtörténetbe is beevez egykoron. A házasság persze régen megtörtént volna, csak Bélaváry régi felesége Argentínában él és így a válás rendkívül nehéz. De Bélaváry hetenként jelentette, hogy az argentin követségen bíztató híreket kapott. Sajnos, gyakran kellett megkenni a követség embereit, de hát ilyen az élet. Mindhárom nő készséggel segített néhány ezer forinttal, hogy minél előbb törvényesíthessék is ezt az őrjítően szép, tiszta szerelmet. Később még két hölgy csatlakozott Bélaváry udvartartásához. Ezek külkereskedelmi üzletkötőnek tisztelték és legutolsó találkozásukkor komolyabb pénzösszeget adtak át neki, hogy az esküvői ruhákat külföldről hozza. A tárgyaláson az öt hölgyet szét kellett választani. Mindegyik azt állította, hogy Bélaváry egyedül őt szereti és ennek alátámasztására mindegyik fel tudott mutatni egy forró hangú szerelmes levelet. Kedélyüket kissé \ lehűtötte, hogy mindegyik levél — mely a maga nemében irodalmi alkotás volt — szó szerint egyezett és Bélaváry még arra sem vett fáradságot hogy a címzetteket nevén szólítsa. A megszólítás is azonos volt: Egyetlen, imádott kedvesem. Fürt:ósbottal verik agy on a fókabébiket. KIVÁLÓ RANGBAN (Folytatás az 1. oldalról.) zett segélykérő-állomásokat. A Budai Járási Háziipari Szövetkezet is tegnap ünnepelte a Kiváló Kisipari Szövetkezet kitüntető cím átvételét. A vándorzászlóval együtt a Corvin Étteremben rendezett ünnepségen vették át. Az elnök eredményeikről így szól: — Gyár a konyhákban, ez a jelszavunk. Ennek keretében már jóval több mint ezer háziasz- szonynak, idősebb embernek teszik lehetővé, hogy napi háztartási, otthoni elfoglaltsága mellett beA f egy őrök ismerősként köszöntötték. Az igazgató már az első nap hivatta: — Hát mégis találkoztunk ... — Ilyen az élet. A nők viszik az embert a bajba. Ha egyszer kiszabadulok, nem nézek többé nőre. — Apropos nők! öt hölgy kért beszélőt magával. Melyikkel óhajt beszélni? — Igazgató úr! Ha istent... pardon! emberséget ismer, egyiket se engedje ide! Az embernek legalább itt legyen nyugta! Szabadulása után betartotta ígéretét. Kerülte a nőket. Jobb ötletet kínált az élet. A termelőszövetkezetek ekkor kezdték meg a kifizetődő melléküzemági tevékenységet. Bélaváry azonnal meglátta a nagy lehetőséget. Különben is unta már a fővárost, annyi balsikerének színhelyét. N. falu „Jóreménység” nevű termelőszövetkezetének vezetői örömmel és bizalommal fogadták az elegáns urat. A tsz éppen nagy gondban volt. Nem tudtak kitalálni egy jó melléküzemágat. A környékben tucatszámra nyíltak a savanyító üzemek, minikonzervgyárak, gyártottak errefelé szemétlapátot, lend kerekes kisautót és légyfogót. Ekkor jelent meg Bélaváry Artúr okleveles mérnök és közgazdász: — A minisztérium szabad kapacitást keres. Van errefelé sok marha? — Akad — bólintottak a szövetkezet vezetői. — Kitűnő gomb- és fésűgyárat létesítünk. A szaru nem mehet pocsékba. Helyben fogjuk feldolgozni... Táskájából gépek tervrajzai kerültek elő, valamint képletekkel és számításokkal teleírt ívek. Pillanatok alatt bebizonyította, hogy az elengedhetetlenül szükséges beruházás három nap és öt óra alatt megtérül, ettől kezdve a szaruból aranybánya lesz... dolgozóként munkálkodjon. így készülnek a mokka kockacukornagyságú kis elektromos jelfogók, a hüvelyknyi villany- motorok, a műanyagból otthon hegesztett bébinadrágok, s folytathatnám a sort. Sikerült eljutni addig, hogy a bedolgozók fizetett szabadságot kapjanak, s általában ezer forint körüli keresetre számíthatnak havonta. S közben a hazai és külföldi piacra ruhákat, kötöttárut, műszaki berendezéseket készítő részlegeink olyan ideális munkakörülmények közé kerültek, hogy termeinket, helyiségeinket sok gyár megirigyelhetné. t. gy. Az alapító banketten mindenki berúgott, egyedül Bélaváry nem, amiből a helybeliek újra láthatták, hogy egy korrekt úrral van dolguk, nem pedig egy link csavargóval, akik az újságok szerint mostanság elárasztják a vidéket. — Sajnos, a szükséges gépeket és tervrajzokat csak készpénzben lehet fizetni. Tudjátok, ezt az összeköttetéseimmel a pult alatt intézem el — avatta be a titokba a vezetőséget, akik elő is teremtették a szükséges pénzt. — Nem szabad mereveknek lennünk. Rugalmasság! Ez az új mechanizmus lényege — mondta az elnök, aki tanfolyamon is volt. — Milliomosok leszünk! — biztatta a többieket. A leendő milliomosok pedig vártak. Várták a gépeket és Bélaváryt, akit itt Gordon István néven tiszteltek. Hosszú ideig szégyenkeztek feljelentést tenni, de amikor a szabálytalanul felhasznált előlegekre tartalékolt pénzekkel el kellett számolni, kiderült a dolog. Bélaváryt egy ötvenéves özvegy lakásán találták meg a nyomozók, amint készülő szimfóniájának mondanivalóját magyarázta. Sajnos nem tudta befejezni, így a befejezetlen szimfóniák száma egy- gyel gyarapodott, bár ez nem valószínű, hogy a zenetörténetben valaha is fellelhető lesz... — Mire innen kikerülök, túl leszek a hatvanadik évemen. Mit kezdhet egy öreg, megtört, sokat csalódott ember a mai világban? — panaszkodott a börtönigazgatónak, aki régi ismerősként üdvözölte. — Bízzon az emberi hiszékenységben — mondta. — Ez addigra sem fogy el, amíg maga szabadul. Jön még maga vissza hozzám ... — Bár hinni tudnék az igazgató úrnak ... ősz Ferenc
