Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-26 / 94. szám
1969. ÁPRILIS 26., SZOMBAT "&űrlap Legvari Endre csoportvezető nem szemet szúró jelenség. Nem feltűnő külsejű, nem markáns, nem elegáns, nem szikrázó intellektus, nem is bénítóan buta. Személyleírást adni Légváriról zavarba- ejtő feladat. Csupa össze nem illő szokásból áll, például eltartott kisujjal iszik, de jó na- pot-ot köszön a nőiknek, és így tovább. Hogy miért? Jól ki- kombinálta ő magát. A személyi kultikus „jó napot”, keresztezve az előkelősködő kis- ujj-tartással arra jó, hogy ilyennek is látszhasson, meg olyannak is, aszerint, hogy éppen mi a hasznos. Légvári, a pillanat tört része alatt felismeri, mely jellegzetességeit okos kidomborítania. Kötött jellemi és viselkedési normák nem gátolják, arra játssza magát, amire akarja. Tulajdonképpen jellegtelen és jel- lemtelen oly mértékben, hogy fokozni nem lehetne, de éppen emiatt olyan képlékeny, hogy az adott alkalomban úgy ölt más és más formát, mintha beleöntötték volna, \ alantikor úgy definiálták volna Légvárit, hogy egy niemand, azaz egy senki, egy mindenre kész nulla. Ma nem vagyunk ilyen tapintatlanok; ma nem szokás megfogalmazni az emberek minéműségét. Tény viszont, hogy Légvári az, akiből bármi lehet, ellentétben azokkal, akik éppen azáltal, hogy mondjuk kitűnő kötéltáncoisok, vezérigazgatónak alkalmatlanok lennének, vagy megfordítva. Aki önerejéből igyekszik megszabadulni adott hiányosságaitól, az az ember megbecsülésre méltó. Más kérdés, hogy elnyeri-e a megbecsülést. Légvári eltökélten maradt, aki volt, nem képezte magát, nehogy ezáltal elkötelezze magát egy vagy más speciális területre és ezáltal kirekessze magát a bármikor bármivé-válás káprázatos lehetőségéből. Volt is ő már szinte minden, ami belföldön csak lehetséges. Sőt. Aki munka-kapcsolatba lép Ki állhat vele, szüntelenül szidja a nénikéje térdét — nem véletlen, hogy sosem őt magát, csak oldalági felmenőjének elhanyagolható testrészét. Félnek tőle, még szidni sem merik. Fennhangon viszont egyetlen rövid mondat lebeg Légvárt körül, de az szüntelenül, akárcsak hegy ormokat ködbe burkoló felleg. Ez a bizonyos örökérvényűnek látszó mondat így hangzik: — Hogy emögött ki áll?!?!! Pontosan így: két kérdő_ jellel és három felkiáltójellel, mintegy érzékeltetvén, hogy a kérdés csak látszólagos. Tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy Légvári mögött maga az eheti jóisten áll, aki csak azért nem kap sérvet Légvári helyén tartása miatt, mert szerencséjére időről időre (ellentétben azzal, akit támogat) leváltják. E fiíktív idény-jóistenek előtt a Légvárit részben szidalmazó, de még inkább irigyen csodáló beosztottak és riválisok gondolatban áhítattal térdre rogynak. Hogy ezt álcázzák, hangszínüknek igyekeznek felháborodott árnyalatot kölcsönözni. Pedig ha valaki, akkor Légvári az, aki mögött aztán az égvilágon senki nem áll. „Oda- fönn” azt sem tudják, hogy létezik. Aki véletlenül tudomást kényszerül venni létezéséről, menten elfelejti, olyan sokszínű alak Légvári, ha az ember szabad szemmel nézi. Nem szoroz, nem oszt. Látszólag! Hogy akkor hogyan, honnan, hová, merre, meddig és egyáltalán ? Hogy meddig erre csak megboldogult Pythia válaszolhatna, ha idő előtt el nem távozik az élők sorából. De hogy mi tartja a víz színén Légvárit, erre válaszolhatok. Hogy mitől mer olyan határtalanul link, pimasz, pökhendi, nagyhangú és biztonságos lenni, SZÖVETKEZETÜNK a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT megjavítjuk pilisvörösvári műhelyünkben, kívánságára a lakásán is. Telefon: Pilisvörösvár 204. • MÉRETES CIPÓT tetszése szerinti fazonban készítünk. • CIPŐJAVÍTASI MUNKÁK solymári, pilisvörösvári. piliscsabaf, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei. nagykovácsi, pilisszántói részlegünkben és felvevőhelyünkön. • FODRÁSZATAINKBAN modern. Igényes, újvonalú frizurát készítünk, az imént felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELÉS és szépségápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észak-Budai Járási Vegyes Ktsz, Solymár Húsvét előtt — húsvét után március 20-tól április 30-ig tartanak a HÁZTARTÁS! RONGYGYŰJTŐ HETEK a Pest-Bács-Nógrád megyei M£H Vállalat telepein és átvevőhelyein. Pamut alapanyagú „szekrénytiszta” rongyért » korábbinál J1AGASABB ártérités. Átvételi árak: legalább 20x20 cm pamut alapanyagé rongy: „szekrénytiszta” színes 8,— Ft/kq ..szekrénytiszta” fehér 15.— Ft/kg Egyéb háztartási ronqy 0.80 Ft/kg Bővebb tájékoztatás a MÉH telepeken és átvevőhelyeken naponta de. 7.30-tól du. 16.00 óra, szombaton de. 7.30-tól du. 12.30 ora nyitvatartási és hulladékátvételi időben. Húsvéti takarítás - húsvéti molyirtás A már nem használt alsó és .elsőruhaneműit, asztalterítőit, törülközőit stb. MOST KEDVEZŐ ÁRON adhatja át a MEH-nekt Szárnyas „remeték66 Hazánk madárvilágának talán legkülönösebb képviselői a fekete gólyák, amelyeket magányos, félénk természetük miatt az „erdők remetéi”-nek neveznek. Ritka madarak ezek, Magyarország területén csupán egy-egy kisszámú csoportjuk él, főleg a déli megyék zárt ártéri erdeiben. Az idei tavaszon érdekes megfigyelést tettek a vadászok és az erdészek: lassú, de folyamatos szaporodásinak indultak a fekete gólyák. A Duna- és a Dráva-melléki ligeterdők olyan helyein is felfedeztek „remetetelepeket”, ahol korábban nem fészkeltek a szép, fekete tollú madarak. | A szakértők szerint a szigorú \ védettségnek az ártéri erdők háborítatlanságának köszön- , hető ez, s természetesen an- I nak, hogy két nagy folyónk holtágai és mellékvizei bőséges táplálékot nyújtanak nekik. A szárnyas „remeték” most kezdték meg a költést az erdők legcsendesebb részein, a gyakran 15—20 méter magas fákra épített fészkükben. A hűvös, esős tavasz kedvezett a kígyók, békák és más csúszómászók szaporodásának, így tehát elegendő táplálékot tudnak szerezni maguknak és leendő fiókáiknak. mögötte!? Tiroli rétestől, kakaós csillagig Péküzem laborból irányítva csöppet sem zavartatva magát attól, hogy legegyszerűbb beosztottja is többet tud nála? — Hogy emögött ki áll?!?!! Lz a kérdés áll mögötte, sőt alatta. Egyre magasabb piedesztállá materializálódik maga ez a sokat hangoztatott álkérdés, amelynek mélyén az a százszázalékosan biztos fel- tételezés lapul, hogy maga a pillanatnyilag államilag hitelesített jóisten támogatja Légvárit. Ez a rosszhiszemű előre feltételezés, párosulva a nyomában tapasztalható hétrétgörnyedő belenyugvással, Légvári feltétel nélküli kiszolgálásával, piszkos kisebb-na- gyobb „ügyei”, hibái, disznósá- gai, bűnei „diszkrét” agyon- hallgatásával: ez a magatartás képes arra, hogy egy bizonyos idő után megkövesedjen és megingathatatlan piedesztállá készségesedben. Légvári — és a többi légvárépítők karrierért viszkető talpa alatt. Pereli Gabriella Óbester Körtefapoharak Debrecenben évszázadokkal ezelőtti hangulatot áraszt az Óbester borozó, boltíves vö- röskő-mennyezetével. Kandalló adja a meleget és kovácsoltvas övezet díszíti a gyertyatartót. Lopóban szolgálják fel a bort, s hordószéken, hordóasztalok mellett ülhetnek a vendégek. Az Óbester borozó újdonsággal lepte meg a törzsvendégeket: mindenki kapott egy körtefából készített poharat. Hat térkemence. Meztelen felsőtestek, lisztes tenyerek, vakító fehér sapka. Ha ehhez még hozzátesszük a mesterség címerét, a hosszú nyelű lapátot, mely ki-be jár a kemence nyitott ajtaján, könnyű a megfejtés. Ha az épületet jellemezném, a kenyér, a sütemény otthonát, a megfejtés sokkal nehezebb lenne. Ugyanis modern, téglalap alakú, tágas üvegajtókkal, kétszárnyú ablakokkal néz az országútra Dabason az új péküzem. — Egy műszak alatt 66 mázsa kenyér sül meg a kemencéinkben — mondja Mayer Ferenc, az üzem helyettes vezetője. — 27 féle sütemény készül nálunk: vizes, vajas, tejes, tojásos — a tiroli rétéstől egészen a kakaós csillagig. A négy és fél millió forintos költséggel épült üzem a daba- si járást látja el friss pékáruval. A járásban most már minden kapható, akárcsak egy budapesti sütőmintaboltban. Sőt: a péküzem előtt is felépült egy modern üzlet, melynek polcain ott sorakozik valamennyi süteményféleség. Nincs hiánycikk — az üzem naponta 19 ezer vizes-tejes és 17 ezer vajas-tojásos pékárut szállít. — Csak a vetést végezzük kézi erővel. Tésztafeldolgozó automata gépsorunk van. És irányított technológiájuk, melyről Péter Imre, a „házi labor” vezetője tájékoztat: — A megyében először mi próbálkozunk ezzel a rendszerrel. Az itt levő műszerekkel megállapítjuk a liszt pontos minőségét, és ennek ismeretében kész paraméterekkel látjuk el a brigádvezetőket: milyen hőfokon, meddig hagyják sülni a tésztát. A falakra felfut a fehér csempe, a sarokban króm. csil- logású ultratermosztát és villanysütő. — Mi is végzünk próbasütéseket. Még magunkat is ellenőrizzük. A pékek készítette kenyereket mindennap megvizsgáljuk és pontozzuk. A legjobb brigád minőségi pótlékot kap. Nem csoda hát, ha a daba- siak jó ízű pékárukat esznek, és az sem, hogy az üzem előtti mintabolt mindig zsúfolt. T. E. SÁROSPATAK Vízitelep a Bodrog-parton, a Rákóczi-várra! szemben Érdekes kezdeményezést valósít meg a Sárospataki Városi Tanács. Elhatározta, hogy a Rákóczi várral szemben levő Bodrog-parton a dolgozók pihentetésére nyári vízitelepet létesít. A festői környezetű parton két-három év alatt parkokat, kabinsorral ellátott strandot, csónakházat és büfét építenek, társadalmi munkával. A tanács és a város üzemeinek, illetve vállalatainak vezetői újszerű megállapodást kötnek egymással. Szerződésben rögzítik, hogy a vízitelep kialakításához egy-egy üzem mennyi óra társadalmi munkát vállal. BETONGYÁR tizembe helyezték Nyíregyházán az ország első, teljesen hazai konstrukciójú és kivitelezésű, nagy teljesítményű, programvezérlésű automatikus transzport betongyárat. Az új betongyárat az Építőgépgyártó Vállalat műszaki gárdája tervezte és a berendezések a vállalat gyáraiban készültek. Precíz elektronikus mérlegrendszerét a hódmezővásárhelyi mérleggyár készítette. Az új BN—69 típusú automata betongyár az országos transzportbeton-hálózat egyik fontos állomása, az építkezések legkorszerűbb kiszolgálója, amelynek gazdaságosságát bizonyítja, hogy 3—5 év alatt megtérül a beruházási összeg. Az új gyár idei tervében 40 ezer köbméter transzportbeton elkészítése szerepel. Váljunk el? H etek óta külön aludtak már. Irma beletörődött, hogy valami véget ért közöttük. Kár, hogy egyre gyakrabban. kimaradozott. Ha kérdezte, ingerülten felelgetett, hogy talán neki is joga van egy kicsit, a saját életéhez. Rendben van szívem, de gondolkozz, hogy meddig mehet ez így? Ilyenkor mindig ezt mondta Irma. Ö rohant haza a kutatóintézetből. A két kicsit a szomszédasszony hozta a bölcsődéből és az óvodából. A nagyobbik már egyedül járt haza a napköziből. Vacsorafőzés, mosás, takarítás. Irma is unta. „Hát mi vagyok én, rabszolga? Vagy kiöregedett csataló?” A fürdőszobatükör előtt nézegette a testét. Soha senki nem gondolta róla, hogy három gyereket szült. Egy csepp súlyfelesleget sem talált magán. Alakját megirigyelhették volna a gimnazisták is. „És elvégre, mindössze 29 éves vagyok.” Károly öt évvel volt idősebb nála. Amolyan strand-fiú. Az expander és a súlyzók épp úgy a programjához tartoztak, mint mostanában a kimara- dozás. Ha hazajött, csak úgy odavetette, mint ma is: — Szevasz. Van valami vacsora? Irma tálalt. Károly evett. Rendszerint, szótlanul. így ment már hetek óta.' — Valami bajod van, Karcsi? — Nekem? Ugyan fiam. Este Károly az ágy szélére ült. — Irma, szóval... Figyelj rám — és a nő nyaka alá csúsztatta a kezét. Az asszony oldalára fordult, kezéhez tör- leszkedett. Puhán megcsókolta a tenyér fölött a férfi ütőerét. Károly érezte szája nedvességét. Belezavarodott a mondatba. Csak érezte, hogy a vér szivattyúerős lökésekkel tör előre. Irma lehúzta Károly fejét, Károly a dereka alá nyúlt és érezte, ahogy az asszony odaadóan megemeli combjait... K aroly rágyújtott. Felhúzódzkodott az agy támlájához. Lecsúszott ró- 1U a takaró is. Irina visszaoujt az agy- oa. Tekintete tisztán csillogott, úgy érezte, most mar kepes tárgyilagosan gondolkozni. — Nézd, irma — kezdte kis szünettel újra Károiy. — Tudod, hogy én szeretlek... Tényleg. Meg a gyerekeket is. De ez már nem a regi. Irma ránézett. Talán eleiében először gyűlölt. Üj, ismeretlen érzés. Megborzongott tőle. Mellette feküdt egy férfi. A férje. Nyolc éve. Mindennap együtt feküdtek le, együtt keltek. Most, ha ránéz, mégis annyira idegen. Egy más. Egy ismeretlen ember. Néhány perce még szinte extázisbán öleltek egymást. Károly az első érintésre feledte a „nagy jelenetet”. Kielégült. Most hideg. Kíméletlen hangon rákezdi . Károly nem nézett sehova. Nagy gonddal fújta a füstöt. Es Beára gondolt. Talán nem is jobb nő Irmánál. De mégis. Ahogy megszólal. Felhúzza picit a szemét! És soha sem veszekszik. Pihenés mellette minden perc. Irma megszólalt: — Mi nem a régi? — s meglepődött nyugodt hangjától. — Hát ez az egész. A mindennapok. Az esték. A harminc rossz között, egy jó. Nem előnyös ez az arány. — Arányban gondolkozol? Mit akarsz csinálni ? — Nézd, Irma ... Arra gondoltam ... Öööö... váljunk el. — És a gyerekek? Órájuk nem gondolsz? — De. Ügy szeretném, ha a fiú velem maradna. És a két lány veled. Neked is jobb lenne, hidd el. — Ne győzz meg! És a lakás? — Hogy-hogy? Csak nem kívánod, hogy Gáborral albérletbe menjek? Ti meg, ellehetnétek a mamánál. — Öten egy szobában? Ti meg ketten, a két szoba, hallban?!... Sose volt valami nagy szociális érzéked. — Most kezded a cirkuszt? — csattant fel a férfi. — Semmilyen cirkuszt nem kezdek. Azt meg sem kérdezted, én akarok-e egyáltalán válni? Csak a döntéseidet közlöd. Mit érdekel téged a más élete... Mindig megfutamodtál a nehézségek elől. Meg se próbáltad, hogy valami kiutat keressünk. — Dehogynem. Próbáltam. Nem bírom, vagy nem akarom tovább. I rmán végigfutott a remegés. „Nem bírja tovább, nem akarja tovább. Erre tényleg nincs mit mondani”. — Hát- jó. Azért egy nap gondolkozást időt csak kaphatok. — És elmosolyodott. Károly megkönnyebbült. Viharra, sírógörcsre is elkészült. Nyolc évig élt Irmával, és annyira sem ismerte, mint egy munkatársát. Károly korán kelt. Hétre ment a laboratóriumba. Irma még meg is csókolta búcsúzóul. — Szóval, este válaszolsz, ugye? — Persze — felelte Irma. Délután Károly levelet talált az asztalon: „Döntöttem. Igazad van szívem. Ez így tényleg nem mehet tovább. A kicsiket hatra hozza haza Manci néni. Ma még a fridzsiderben megtalálod a vacsorájukat. Katinak adjál hashajtót, Zsuzsinak kend be az arcát a sárga kenőccsel. (A fürdőszobaszekrényben!) Gábornak csinálj valamit vacsorára. Hogy mit? Találd ki! Hazaköltöztem a mamához. Hát jól van, szívem. — Váljunk el! Csók Irma.” Regős István