Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

VÁCI A PEST MFGYft HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1969. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK A Forte, a HAGY és a hajógyár képviseli városunkat Kedden egész napos tanács­kozás volt a Nehézipari Mi­nisztériumban. A Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvétel volt a napirend egyetlen pontja. A Forte-gyárat Király Lász­ló képviselte a megbeszélésen. Ö kapott megbízást a vállalat vezetőségétől, hogy előkészít­se fotokémiai üzemünk szerep­lését a BNV-n. A Forte — mint a múlt évben — most is a Nehézipari Minisztérium pavilonjában kap helyet. Versengés folyik a vállalatok között minden talpalatnyi te­rületért. A váciak előrelátha­tólag egy ötször három méte­res területet és egy tárgyaló- irodát kapnak. Újdonságban most sem lesz hiány. A Fortecolor papír iránt itthon és határainkon túl egyaránt nagy az érdeklődés. Az amatőrfilmesek körében a kétszer nyolcmilliméteres film tarthat számot nagyobb figye­lemre. A color-negatív még kísérletezések sorát igényli, de a BNV-n már bemutatják. Nagyított színes képek, címkés dobozok sora teszi érdekessé majd a vásár Forte-bemutató­ját. Nem kisebb az izgalom a Híradástechnikai Anyagok Gyára Zrínyi utcai üzemében. Ök a Híradásipari Egyesülés vállalatai között vesznek részt a Budapesti' Nemzetközi Vá­sáron. Több gyártmányukat az Elektromodullal társulva vi­szik a nagyközönség elé. Ferrit, transzformátor, nyomtatott áramkör a HAGY slágerei. Ezzel vívtak ki rangot, meg­becsülést az iparban, a hír­adástechnikában. Állandóan forgó, körben mozgó vitrinben láthatjuk majd viszont a vá­ci gyártmányokat. A vállalat mérnökei, műszaki vezetői ál­landó ügyeletet tartanak a vá­sár egész idején és szívesen adnak felvilágosítást vevők­nek, érdeklődőknek. Böhm József az előkészületek irányí­tója. Hagyománnyá vált a leg­utóbbi vásárokon, hogy a Ma­gyar Hajó- és Darugyár a városligeti tavon mutatja be legújabb gyártmányait. Ide csatlakozik a fővárosi anya­vállalathoz tartozó váci hajó­gyár is, amely másodízben viszi közönség elé népszerű, új termékét: a konténert. Több változatát megtaláljuk a guruló göngyölegnek, a többi között a folyadékszállító kon­ténert is. Bemutatnak a vá­ciak két minta toronydarut is, amelynek sorozatgyártása a jövő egyik feladata. Mentő­csónakokkal is találkozunk a ligeti tavon. (p. r.) P'nt ken KlSZ-fitkári értekezlet l | Április 25-én délelőtt érte­kezletet tartanak a városi KISZ-alapszervezetek titkárai a Lenin úti párt- ■ és tömeg­szervezeti székházban. Az 1969—70-es oktatási évre való felkészülést a május elsejei váci ünnepségek műsorterve­zetét, a munkásfiatalok prob­lémáit, valamint a nyári építő­táborok szervezését beszélik meg. Alsógöd ,/(i biteumrn késtsiilnch Az alsógödi Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezet megalakulásának 20. évfordu­lójára készülődik. Jubileumi esztendeik első hónapjaiban 16 munkabrigád 306 tagja csatlakozott a szocialista bri­gádmozgalomhoz. Valameny- nyien értékes munkavállalá­sokat jelentettek be és megvá­lasztották a brigádvezetőket. Minden brigádban naplót ve­zetnek. A mozgalomhoz elsőként csatlakozott a dunakeszi üzem­egység Lippai Jánosról elne­vezett zöldségkertész brigád­ja. A brigádmozgalomban nagy múltra visszatekintő szocialis­ta brigádok is vannak, mint a háromszoros Dobó Katalin zöldségtermesztő, s kétszeres Előre juhászati és az Egyetér­tés fuvaros-fogatos szocialista brigádok. Újabb tantárgyi vetélkedők a váci diáknapokon Lapunkban már hírt ad­tunk a váci diáknapok vetél­kedőiről. Az elmúlt hét végén az ifjúság lelkes megmozdulá­sa további szép sikereket ho­zott. Történelem: Zsürielnök: Báthory Fe­renc szakfelügyelő. — Csapat­ban: 1. Sztáron Sándor Gim­názium; 2. Közgazdasági Szak- középiskola; 3. Gépipari Tech­nikum; 4. Géza király téri Gimnázium és Szakközépisko­la; 5. Mezőgazdasági Techni­kum; 6. MŰM 204. sz. Inté­zet. — Egyéniben: 1. Ónodi Szabó István (Géza király té­ri Gimn.); 2. Perlei Mária (Közgazdasági Szakközépisko­• • Ünnep előtt az erdőgazdaságban Négy egység kapott élüzem címet ZEBEGENY Nyári képzőművészeti szabadiskola A Szőnyi István Emlékmú­zeum és a múzeum baráti kö­re az idén is megrendezjL Ze-, begényben, július 14. és augusztus 10. között nyári képzőművészeti szabadiskolá­ját, amelynek tavaly igen nagy sikere volt. A szabadiskola igazgatója dr. Végvári Lajos, a Képző- művészeti Főiskola tanszékve­zető tanára. A festőtagozatot Hincz Gyula Kossuth-díjas ki­váló művész, a szobrásztago­zatot Somogyi József Kossuth- díjas érdemes művész vezeti. Előadók és tanársegédek: Ciflca Péter művészettörténész, ifj. Paál Mihály szobrászmű- vfcz, Gyémánt László festő­művész, Mizser Pál festőmű­vész, Szilviczky Margit ipar­művész és Pecsenke József grafikusművész. Július 14-én lesz az ünnepé­lyes megnyitó. A hallgatók megismerkednek a Dunaka­nyar egyik legszebb fekvésű községével. A foglalkozások között szerepel fej- és aktta­nulmányok készítése, rajzolás, festés a szabadban. Több ala­kos kompozíciós vázlatok ké­szítése, modell után. Csendélet­festés, linóleummetszés, mono- typia, plakát- és textiltervezés stb. Esténként 19 órakor el­méleti előadásokat hallgatnak. Filmvetítések, vasárnapi ki­rándulások, hangverseny és kerti ünnepély teszi tartal­massá, színessé az idei zebegé- nyi szabadiskola műsorát. (p.) Ingyenes jogi tanácsadás Ma délután 17 órakor a párt- és tömegszervezeti szék­ház emeleti üvegtermében dr. Inczédy Rudolf, a váci ügyvé­di munkaközösség tagja fo­gadja a jogi vonatkozású problémával hozzá fordulókat. GRAND GUIGNOL DEAKYÁRON A látvány mindennapos, mégis felborzolja a tehetetlen nézők, az arra haladók idegeit. Kisgyerekek játszanak a DCM lakótelep közelében, a XIV-es, Naszály felé vezető műút men­tén. Labdájuk elgurul, ki az úttestre. Gondolkodás nélkül utána vetik magukat. Abban a percben hatalmas tehergépko­csi közeledik a lejtős úton. Csikorogva fékez, káromkodik a vezető és a gyerekek nem is gondolnak arra, hogy csak egy-egy bravúros fékezésnek köszönhetik életüket. Mi a megoldás? Vagy park­őrt javasolok erre a részre, aki a növények mellett a gyerekek testi épségére is vigyázna, vagy ki kellene jelölni egy ve­szélytelen játszóteret a közel­ben, és szülőket, gyerekeket kötelezni, hogy csak azon a helyen játszanak, labdázzanak. Kovács István Csikós József u. 49. A Börzsönyi Állami Erdő- gazdaság ritkán hallat magá­ról. Pedig lenne mivel nyilvá­nosság elé lépnie. Múlt évi eredményeivel a szakma élvo­nalába került. Tavaly 93 ezer köbméter fát termelt ki. Ezenkívül 10 ezer köbméter fagyártmányt — parkettlécet, bútorlécet, bá­nyászati anyagot, vasúti talp­fát és szőlőkarót — készített. Tervszerű erdőművelés során 32 hektáron új erdőt tele­pítettek. Természetes felújítással 193 hektár, mesterséges felújítás­sal 142 hektár levágott erdőt pótoltak. Ehhez mintegy 2 millió lomb- és fenyőcsemetét használtak fel. Hasonló meny- nyiséget adtak át gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek. Tóth István gazdálkodási osztályvezető tájékoztatása szerint nyereségtervüket 164 szá­zalékban teljesítették. Ez lehetővé tette, hogy egy­millió 800 ezer forint részese­dést — az előző év kétszeresét — fizessenek ki dolgozóiknak. A Börzsönyi Állami Erdő- gazdaság tavaly épített négy kilométer kövesutat és 12 ki­lométer földutat. Négy lakást és egy irodát adott át alkal­mazottaiknak. 1968-ban új, modem fafeldolgozó üzemet építettek Verőcén, hatmilliós értékben. Tíz üzemükből négy (Beme­cebaráti, Kemence, Diósjenő és Kösd) kapta meg 1968. évi munkája alapján az élüzem címet, és a húsz-húszezer fo­rint jutalmat. Dolgozóik de­rékhada a szocialista brigá­dokból áll. 38 brigádban 290 dolgozó versenyzett a kitün­tető címért; 36 kollektíva 280 taggal teljesítette a feltétele­ket. A jó munka megteremtette annak feltételét, hogy 1969. január elsejétől csökkenthették a munka­időt és minden ír ásodik szombat­juk szabad. Az erdőgazdaság dolgozói a jól végzett munka örömével készülnek május elsejére, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepére. (p. r.) la); 3. megosztottan: Lőrinci Barnabás és Gáspár Gabriella (Sztáron Sándor Gimn.). Szavalóverseny A zsűri elnöke Bemáth Kálmán tanulmányi felügyelő volt. — Csapatban: 1. Géza ki­rály téri Gimnázium; 2. Sztá­ron Sándor Gimnázium; 3. Gépipari Technikum; 4. Me­zőgazdasági Technikum; 5. Közgazdasági Szakközépiskola; 6. Középiskolás Kollégium. — Egyéniben: 1. Tóth Éva (Gé­za király téri Gimn.); 2. Tol­nai Klára (Géza kir. téri Gimn.); 3. Fehér Zsuzsanna (Sztáron Sándor Gimn.). M:zeí fulóbajnokság Csapatban: 1. Géza király téri Gimnázium és Szakközép- iskola 157 pont; 2. Mezőgazda- sági Technikum 296 pont; 3. Sztáron Sándor Gimnázium 306 pont; 4. Gépipari Techni­kum 309 pont. — Egyéniben: 1. Kristóf Ferenc (Gépipari Technikum); 2. Noé Gábor (Géza király téri Gimn.); 3. Kosdi László (MŰM 204. In­tézet). A leánycsapatok közül csak a Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola csapata je­lent meg. A. B. A posta bizonyítványa A napokban ellenőrzést tar­tottak a Marx téri 1-es szá­mú postahivatalban. Gogol Revizora nem okozott annyi izgalmat, mint a pesti ellenőr­brigád megjelenése. Megvizs­gálták a főpénztár, a felvétel, a pénzkezelés, a csomagrész­leg munkáját. Külön osztá­lyoztak mindent és a végén egybevetve 4,3-as értékelést kapott a váci postahivatal. Szakszervezeti könyvespolc Szocialista brigádoknak ajánljuk Déry Tibor (1894—): A két- hangú kiáltás. (Regények) — A kötet az író négy fiatalkori kisregényét tartalmazza. A címadó kisregény a detektív- regény, a fantasztikum és a pszichoanalitikus tanulmány sajátos keveréke. — Az Or­szágúton egy öregedő csavargó belső monológja. — A Pesti felhőjáték olvasmányos, talá­MUEMLEKEINK A legszebb váci barokk ház VÁCI KISLEXIKON 23. Orphanides János (Vác, 1876. ? — Budapest, 1939. má­jus 1Í.): gépészmérnök. Egye­temi tanulmányait Budapesten 1901-ben fejezte be, utána kü­lönböző berlini gépgyárak szerkesztői irodáiban dolgo­zott. Később a Nicolson-gyár szerkesztő mérnöke, igazgató­ja, majd vezérigazgatója, a Ganz-Danubius RT-ba való beolvadása után az egyesült vállalat alelnöke. 1928—31-ig a Magyar Mérnök és Építész­egylet elnöke volt. Oswald Gáspár Mátyás (Iga- lau, Morvaország, 1729. feb­ruár 25. — Vác, 1781. október 22.): építész: A legnevezete- ( sebb német és olasz városokat j bejárta, annyi ismeretre és | ügyességre tett szert, hogy méltán sorolták kora leghíre- | sebb építőmesterei közé. Te- 1 hetségének első jelét Nicols- burgban adta, ahol egy kollé­giumi templomot alakított át, Tabor városhoz közel fekvő uradalomban pedig templo­mot épített. Gr. Migazzi püs­pök Magyarországra azzal a megbízással hívta meg, hogy vezesse a váci székesegyház építő munkálatait, Canavale bécsi építész tervei szerint. Oswald összesen húsz temp­lom építési felügyelője volt a váci egyházmegye területén. Az ő irányításával épült a püspöki palota, a szeminá­rium, a Migazzi-kastély. A Hétkápolnát és rr.% 14 temp- j lomot az ő felügyelete mellett újjították fel. Csaknem 20 ! éven át volt Migazzi püspök | építésze. Vácott, a piaristák ! sírboltjában temették el. Móritz Val Via (Folytatjuk) A MÁRCIUS 15 TÉR 21. számú ház nemcsak a legeredetibb, de a legszebb is a vá­ros barokk házai között. 1750 körül épült, és — a két földszinti üzlet­portált leszámítva — homlokzatát sohasem építették át. Szakszerű le­írását itt mellőz­zük, mert az több könyvben is meg­található. Ehelyett inkább stílusáról szólunk néhány szót, és arról, hogy — miért szép? Az építészet mint művészet ’két dologban kü­lönbözik a szob­rászattól és a fes tészettől. Egyrészt többnyire gyakor lati célt is szolga (lakás, középület stb.), másrészt nem tudja a szé pet úgy kifejezni ahogyan az természetben elő­fordul, nem ábrázolhat embert, állatot, fát, vizet, napfelkeltét stb. Az építészet tehát nem ábrázolóművészet. A szépet elvont, absztrakt módon feje­zi ki, egészének és részeinek méretarányaival, összhangjá­val, ritmusával, formáinak, vonalainak lendületével vagy nyugalmával, anyagának és a megmunkálásnak minőségével, a stílusára jellemző szerke­zettel és díszítőelemekkel. EZ AZ ÉPÜLET a török hó­doltság miatt megkésett ma­gyarországi barokknak egysze­rűbb és talán ezért is — szebb változata. Építésének ideje a későbarokk kezdetére esik. A kapu feletti kosárivet és a felette levő ívelt erkélyt le­számítva, a homlokzat sima és nyugodt vonalai, díszítőelemei — bár még barokk stílusúak —, de mór előremutatnak a barokk-klasszicizmus irányá­ba. A szép homlokzatot jól kiemeli a magas, osztott tető, amely azonban nem manzárd­tető, mint azt a Pest megye műemlékei II. kötet 331. olda­lán olvashatjuk. A két kémény a homlokzat szempontjából igen jó helyen van, és szintén megtartotta eredeti formá­ját. Az ablaktengelyek helye, az ablakok keretezésének mé­retaránya az egész épülethez, az ablakok közt levő pilaszte- rekhez és a tető méretéhez vi­szonyítva jó. Ugyanez áll a stílusosan díszített, de nem túldíszes kapuzatra és az épü­let egész főtengelyére. A ré­szek arányosságát feltűnőbbé ■teszi, hogy rajta az épület­plasztika sem nem több, sem nem kevesebb a kelleténél. FORMAINAK ÉS ARÁ­NYAINAK szemnek jóleső I szépségét a legutóbbi műem- léki helyreállításkor kialakí- tott üzletportálok és a homlok- ; zat szerencsés színezése hatá- j sósán emeli ki. Stefaits István Kép: Törnek i nyos szerelmi történet. A cse­lekménye pesti nagypolgári környezetben játszódik. — A szemtől szembe a legérettebb és a legegységesebb mű. Ber­linben játszódik a nácik ura­lomra jutása előtti időben. Somogyi Tóth Sándor (1923 —): Gyerektükör (Kisregény). A könyv a kamaszlélek kitűnő ismerőjének mutatta be az írót. Főszereplője Homlok Andris, a 14 éves „fiatalember” három hét történetét meséli el. A re­gény minden szereplője élő fi­gura. Ezért a műért az író Jó­zsef ' Attila-díjat kapott. „Hogy állunk, fiatalember?” címmel film is készült belőle. Hunyady Sándor (1890— 1942): A hajó királynője — Téli sport (Kisregények) — A hajó királynője című .történet a második világháború kezde­tén játszódik, a még semleges USÁ-ból a már háborúzó Ang­lia felé tartó luxushajón. A könnyed, gördülékeny stílus­ban megírt történet kellemes olvasmány, és az utolsó gro­teszk fordulat kielégíti az olva­só igazságérzetét is. A Téli sport egy tátrai luxusszanató­riumban játszódik. Főhőse Ol­ga, a kis pesti hivatalnoklány, aki gyógyulni ment a hegyek közé. Huxley, Aldous (1894—1963): Pont és ellenpont (Regény) — Az 1929-ben írt mű valószínű­leg Huxley legmaradandóbb irodalmi alkotása, már ma is klasszikusnak számít. Huxley az élet teljességét próbálja megragadni, amikor bemutatja az emberi élet szakaszait, az emberi kapcsolatokat házas­ságban és azon kívül, a szerel­met, félékenységet, szülő- gyerek viszonyát. Könyvében felvonultatja a kor politikai áramlatait a kommunizmustól a fasizmusig, és helyt ad az irodalomnak, művészeteknek, tudománynak is. L. E. Felvételre keres a gépipari technikum kollégiuma (Vác. Konstantin tér 4.1 egy konyha­lányt. egy takarítót és egy nyugdíjas nőt Jelentkezés: a kollégium gondnokságán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom