Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

8 fMT #i te Kiri zSűrlaD 1969. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK Késik a táppénz Ki vagy mi a hibás? Egész februárban beteg volt: vakbélműtéten esett át. Táp­pénzét sem március, sem ápri­lis másodikén azonban nem kapta kézhez különböző ad­minisztrációs tévedések foly­tán — panaszolja levelében egy monori járásbeli tanárnő. Nem egy hiba A bejelentő valóságos ma­gánnyomozásra fordította ide­jét. Megtudta, hogy az iskola gondnoka március első napjai­ban továbbította egész feb­ruárra szóló táppénzes kiírását — a betegigazolásokat ugyanis havonta egyszer, hónap elején kell felterjeszteni, összegyűjt­ve az egész elmúlt havi anya­got. Megtudta, hogy a járási tanács illetményhivatala ez­után téves lakcímmel küldte tovább iratait a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság­hoz. Hogy ott a számfejtés, postázás tíz napot vett igény­be. Hogy miután a posta nem találta őt meg a rosszul fel­tüntetett címen, csak egy hét múlva értesítette erről a társa­dalombiztosítási igazgatóságot. Ha valaki hónapokig vár jo­gos illetményére — melynek hiányában azt sem tudja, mi­ből éljen meg —, haragja ért­hető. De egy adminisztrációs tévedés esetén, a hiba korrigá­lása után, indulata idővel le­csillapodna. Itt azonban nem egy elírásról van szó: a tanár­nő januári, pár napra szóló táppénzét előzőén ugyancsak rossz címre postázták. Egy év­vel ezelőtt pedig más névre küldték ki iskolájába a neki járó könyvtárkezelési díjat, kö­zel kétszáz forintot, melyet az­óta sem kapott kézhez. Adminisztrációs elírás min­dig volt, mindig lesz, ameddig adminisztráció is lesz. Soroza­tos tévedésnél célszerű azon­ban azt is megvizsgálni, a hi­ba nem az adminisztrációs rendszerben, ügymenetben van-e? Nem tudja a jobb kéz... Ebben az ügyben, meneté­ben, utánajárva, például a következő ellentmondásokat fedeztük fel: A megyei társadalombiztosí­tási igazgatóság szolgáltatási osztályának vezetője úgy tud­ja, az iskola gondnoka kéthe­tenként is továbbíthatja a táp­pénzes iratokat, tehát nem kell megvárnia egy egész havi ok­mánytermést. A járási tanács illetményhivatala szerint igen­is be kell várni a továbbítással az egy hónapot. De miután így a táppénzes állományba vett betegnek reménye sem marad arra, hogy járandóságát a kö­vetkező hónap elején megkap­ja — akkor a rendes fizetése folyósítandó, s csak újabb hó­nap múlva kap fizetés helyett táppénzt. Erről viszont az is­kola gondnoka nem tudott: így történhetett meg, hogy a pana­szos fizetését visszaküldte az illetményhivatalba. Ott azután megtudhatjuk még, hogy a gyakorlatban a lezáratlan ki­írásnál elég sok a határozat­lanság: van olyan beteg a já­rásban, aki két hónapja magá­nál tartja bizonylatait — nem akarja elküldeni, hiszen még nem írták ki. A társadalombiztosítási , igazgatóságnak a címet a járá- j Si illetményhivatal adja meg, I az pedig a járási művelődés- ügyi osztálytól kapja a címe­ket. Gyakorlatilag azonban férjhezmenés, címváltozás ese­tén nem mindenkinek jut eszé­be a pedagógusok közül, hogy értesítse arról az illetékes mű­velődésügyi osztályt — állandó hibaforrás. Bizony lassú! Az már nem ellentmondás, csak egyszerű tény, hogy tíz­napos számfejtés a társada­lombiztosítási igazgatóságon, hatnapos várakozás, amíg a posta kiértesít, miután kide­rült a téves címzés, bizony, bi­zony, lassú ügyintézés. így aztán könnyen előfor­dulhat egy sereg tévedés, bosz- szantó várakozás a jövőben is. S eddig még könnyebb volt a reklamáló joga: a járási köz­pontba nem nehéz elutazni. A közeljövőben azonban a já­rási illetményhivatalokat a megyénél centralizálják: ezen­túl tehát tévedés esetén a fő­városba kell menni a pana­szosnak. No, ha jól fogják csinálni, nem baj, hogy a megyénél számfejtenek ezentúl. De leg­alább a címzést bízzák a hely­beliekre: a táppénzre jogosult betegre vagy az iskolára ... P. A. Nyaralás előtt/ Meghívó Bulgáriába Kedvezmények és nagy választék a magyar turistáknak Egzotikum és realitás, csendes vagy zajos pihenés — mindezt egyaránt biztosítja vendégeinek a vendéglátó. Aranyló tengerpart, forró na­pokkal, míg fönn, a vad he­gyek között, a csúcsokon nem ritka a télről maradt nyár ele­ji hó sem. Mindezt Bulgária, helye­sebben a Balkantourist bolgár idegenforgalmi iro­da ígéri. Ragyogóan sikerült prospektu­sukon vadregényes tájakat, tengerparti romokat, strando­kat, pihenő púpostevéket s mindenekelőtt sok nyaralót láthatunk. Ezekről beszélt tegnap a Belkereskedelmi Miniszté­riumban az újságírók előtt a bolgár követség sajtóattaséja és idegenforgalmi hivataluk vezetője. A magyar és bolgár kormány megállapodásának szellemében a korábbinál több honfitársunkat szeretnének vendégül látni. Az utakat részben az IBUSZ, részben a magyar nyelvű bolgár kiad­ványban található címeken és módon bonyolíthatják. Elegáns szállók csakúgy rendelkezésre állnak — mint napi tíz forintért — a campingek. Az eddigi 14 napos kinn tartóz­kodási időt több hétre meg­hosszabbították, s 6000 forin­tot válthatnak át itthon lová­ra. De aki nem rendel előre, annak sem kell félnie, renge­teg magános háznál áll ren­delkezésre szoba a fizetőven­dég szolgálat keretében. Itt egy kétágyas helyiség egy éjszakára 35 forintba ke­rül, míg a tengerparti faház egy személynek egy éjszakára 37 forint. Miután csak a campin- gekben kétszázezer hely áll rendelkezésre, a bolgárok nagy vendégszeretettel invitálják a magyarokat. Tavaly közel 69 000 hazánkfia töltötte a he­gyekben vagy a tengerpart mellett az idejét, az idén sok­kal többet várnak. Az IBUSZ-on kívül a Bolgár Kul­turális Iroda a Népköztársa­ság út 7. szám alatt ad bővebb tájékoztatót szóban vagy le­vélben. Az ifjúmunkások helyzetéről tárgyalt a KISZ megyei bizottságának kibővített ülése Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott a KISZ Pest me­gyei Bizottsága. A napirenden Pest megye munkásifjúságá­nak és a szakmunkástanulók­nak helyzete szerepelt. Fodor László első titkár megnyitója után Németh Ferenc titkár terjesztette elő a napirendet: — Tíz éve tárgyalt utoljára a KISZ Központi Bizottsága az ifjúmunkások helyzetéről. Tíz év nagy idő, és természe­tesen rengeteg változás tör­tént ezalatt. Épültek és épül­nek még mindig a KISZ véd­nöksége alatt jelentős ipari üzemek, például a DKV és a DCM. Pest megyében harminc­ezer ifjúmunkás él, 42 szá­zalékuk szakmunkás. Ezt a réteget a legkönnyebb szervezni, mert itt vannak a politikailag legképzettebb fia­talok. A középúton a betaní­tott munkások állnak — a munkásfiatalok 28 százaléka. A harmadik csoportbeliek kö­zül sokan még az általános is­kola nyolc osztályát sem vé­gezték el — ők a segédmun­kások. — A fiatalok nem akarnak SZERKESSZEN VELÜNK! Falu és templom a faluban Ezerforintos „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunkra sorsolásra érdemesítő levelet küldött Bukodi Boldizsárné Öcsáról: Községünkben él, mint köztudott, Falu Tamás költő. Közölte a Pest megyei Hírlap, hogy a költészet napja al­kalmából irodalmi délelőttöt rendeztek Budapesten, a Kossuth Klubban a költő tiszteletére. Méltatták munkássá­gát, ízelítőt adtak verseiből. Miért nem lehet részünk eb­ben nekünk is, kik egy faluban élünk vele. Szívesen meg­hallgatnánk mi is verseit, rriert nagyon szeretjük őt. Nemrég fejeződött be a Pest megyei Hírlap műemlék­pályázata. Vártuk, hogy a mi templomunk is sorra kerül a pályázat során, de várakozásunk hiábavalónak bizonyult, pedig köztudott, hogy Ócsának — költőjén kívül — még egy nevezetessége van: műemlék temploma, mely a XIII. században épült. Lehet, hogy elfogult vagyok, de én úgy érzem — s ezért elnézésüket kérem —, hogy községünkkel keveset foglalkoznak kedvenc lapunkban, a Pest megyei Hírlap­ban. Szeretnénk róla többet hallani. ipari pályára menni. Az okok különbözőek: háromévi tanu­lás után a kezdő fizetés alig- alig különbözik a segéd- vagy a betanított munkásokétól. A szülők sem szeretik, ha gyermekük szakmunkás- tanulónak megy, mert még élnek bennük az inasévek emlékei. Régen a gyerekek többnyire szüleik foglalkozását követték, de ma már más a helyzet. A családi tanács szeretné eldön­teni, hogy hogyan tovább, de inkább értelmiségi pálya fe­lé... — Korábban, legalább az általános iskola V. osztályától kellene már foglalkozni a pá­lyaválasztás gondolatával! Se­gíteni a fiatalokat, az üzemi KISZ-szervezetek és az úttörő- csapatok szoros együttműkö­désével, és a szakkörök kiter­jesztésével. — A szakmunkásképzést hátráltatja az is, hogy az in­tézetek többsége gyengén mű­ködik: zsúfoltan, kevés terem­mel. Az oktatók között még mindig soknak nincs pedagó­giai képzettsége. Kollégiumi elhelyezésre sincs mód, a ta­nulóknak csak 9.5 százaléka kaphat lakást. Négy és fél szá­zalékuk lakik albérletben, és 60 százalék utazik naponta az iskoláig és vissza 50 vagy még több kilométert. Bizonyára so­kat segít majd a helyzeten, hogy a közeljövőben új Iparl- tanuló-törvényt adnak ki, amely jobban védi a tanu­lók érdekeit. — Nehéz helyzetben van az a fiatal is, aki az ipari iskola elvégzése után munkába áll. Nem törődnek vele eleget, pe­dig különösen a munkásévek első hónapjaiban kell többet foglalkozni az ifjakkal. Ott, ahol több fiatallal dolgoznak együtt — például a DKV-nál — más a helyzet: könnyebben illeszkednek az új környezet­be az ifjúmunkások. Azokat az ifjúmunkásokat, akik már dolgoznak, de annak idején nem tanultak vagy nem tanul­hattak, feltétlenül engedni kell iskolába. Egyre több a szabad idő, és éppen ezért mind több gondot kell fordítani he­lyes felhasználására. Szerencsére több üzemben, gyárban működik már ifjúsági klub — nem egy közülük el­nyerte a „kiváló” címet. Nyolc­ezer munkásfiatal sportol az üzemi, vállalati körökben, és nagy sikere van a spartakiá- doknak is. Romlott a helyzet a KISZ- lakásépítési akcióban, mert kedvezőtlenül változott a ka-, matrendszer. Ennek ellenére' azonban még ebben az évben 400 fiatal kap új otthont. A beszámoló után megvitat­ták a KISZ Pest megyei Bi­zottsága intézkedési tervét. Több mint húszezer... Menekülés a mentőautóba Súlyos testi sértésért indí­tott bűnvádi eljárást a rend­őrség Sárfeli Lajos ellen. A 25 éves kubikos minap együtt tartott hazafelé valkói lakására Dani Károly 20 éves fóti segédmunkással. Útköz­ben Sárfeli találkozott ittas sógorával, s hogy-hogy nem, a két férfi perceken belül püföl- ni kezdte egymást. A gyanút­lan Dani közbe akart avat­kozni, s odaszólt a vereke­dőknek: hagyják abba. Ekkor a sógor rátámadt a segédmun­kásra, aki jobbnak látta kere­ket oldani. Csakhogy fordult a kocka, ugyanis egyszeriben Sárfeli is Dani ellen fordult, s az utcáról összeverődött tár­saival együtt üldözőbe vette. A segédmunkás csali két­száz métert futhatott, amikor utolérték és többen ütni kezd­ték. Sárfeli kést rántott, s többször megszúrta Danit Kiabálására egy idő után ab­bahagyták a verést és a se­gédmunkás — mielőtt a társa­ság meggondolná magát — most már sérülten menekült tovább. Egyenesen kifutott az országú tra. Szerencséje volt. Éppen egy mentőautó haladt arra, amely nyomban felvette és elszállította a baleseti kór­házba. Sárfeli Lajost pedig beszál lították a rendőrségre és elő­zetes letartóztatásba vették. A mai napon tölti be 85. életévét Hermann Lipót festő­művész. Hat és fél évtizedet meghaladó alkotói pályája fo­lyamán kifogyhatatlan bőség­gel ontotta határozott vona­lakkal és derűs színekkel ala­kított képeit. Roppant termé­kenységére vet fényt, hogy műveinek száma jóval meg­haladja a húszezret — egyne­gyede festmény, a többi rajz. Sokoldalúságát tanúsítja, hogy életműve egyaránt magába foglal mitológiai, allegorikus, bibliai kompozíciókat, imp­resszionista tájképeket, csend­életet, kitűnő festett és rajzolt portrékat, életképeket, kari­katúrákat. Első kiállítása 1905-ben volt, azóta képei sok gyűjteményes kiállításon és tárlaton szere­peltek. Neve, annak idején, különböző lapok illusztrátora­ként is ismertté vált. 1912-ben egyike volt a kecskeméti mű­vésztelep, 1921-ben pedig a Szinyei-Merse Pál Társaság alapítóinak. Egy albumra való rajza is 1921-ben jelent meg. Lapokban rendszeresen jelen­tek meg művészeti cikkei, bí­rálatai. Saját illusztrációval díszített „Művészasztal” című kötetében művészkortársairól összegyűjtött értékes emléke­zéseit 1958-ban adták ki. ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hermann Lipót festő­művésznek, a Magyar Népköz­társaság érdemes művészének eredményes munkássága elis­meréséül 85. születésnapja al­kalmából a Munkaérdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. Cannes-ba „repül” a „Feldobott kő“ Az idei cannes-i filmfeszti­válon, amelyet május 8. és 23. között rendeznek meg — mint a magyar filmgyártás által benevezett versenyfilmet — Sára Sándor „Feldobott kő” című alkotását fogják bemu­tatni. A játékfilmversenyre a fesztivál előzsürije meghívta Jancsó Miklós filmjét, a „Fé­nyes szelek”-et is. Ezenkívül bemutatják az elsőfilmesek kritikusi vetítésén Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című alkotását. A fesztivál kereté­ben rendezendő magyar nem­zeti nap során további nyolc játékfilm kerül bemutatásra, a többi között a „Falak”, a „Nyár a hegyen” és az „Egri csillagok”. Baltával támadt gyermekére PEST MEGYEI HÍRLAP » Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SITHA ANDOR Riadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség; Budapest, Vili.. Somogyi Béla u. 6. II. em Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Biaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220. Gépíró szobák: 343-100 280, illetve 343-100/413 Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX. 25 084 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet hető bármel> postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V., József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Emberölés kísérletéért indí­tott bűnvádi eljárást a ceglédi rendőrkapitányság Nagy Lász­ló ellen. A 38 éves tsz-tag ittasan tért haza nyársapáti lakására. Amint belépett az udvarra, észrevette, hogy 7 éves kis­gyermeke kinyitotta az ólat, és a malacokat kiengedte a kert­be. Nagy László ekkor hirte­len dühében felkapott egy csákánybaltát, s azzal a gye­rek fejére sújtott. A kisfiút súlyos sérüléssel szállították kórházba. A brutális apát a rendőrség letartóztatta. Emlékfa Tavaly már nem zöldellt ki Bala- tonakarattyán a tóparti famatu­zsálem. A 600 éves Rákóczi-szilfán csak néhány ol­dalhajtás mutatta az élet utolsó je­leit. A fa, amely néhány éve a vég­pusztulás jeleit mutatja, a leg­újabb vizsgálatok szerint menthetet­len. A szakembe­rek megállapításai szerint a Rákóczi- szilfát az ameri­kai szilfavész né­ven ismert beteg­ség támadta meg és pusztította el. A fa hatalmas törzsét és csonka ágkoronáját nem távolítják el a ba­latonakarattyai magas dombról: meghagyják ter­mészeti emléknek, környékét parko­sítják. TT.j Csomókba kötik, kupacokba rakják LJ 1 llÜÍÍVIllR a tavasz<> korai csemegét. Tahitót- J falu határában a háztájiból is a fő­városba utazik a ropogós újhagyma. Hol a vízválasztó? A vecsembüki fennsíkon munkához látott az a szlovák és magyar vízügyi szakembe­rekből szervezett vízügyi cso­port, amely arra a kérdésre keres választ, hol húzódik a hegy vízválasztó vonala. A vízválasztó vonal pontos meg­határozása mindkét félnek rendkívül fontos, hiszen az így kapott adatok támpontul szolgálnak az ipartelepítéshez és a környező községek vízel­látásához. A folyékony kőolajtermékek csomagolásáról A folyékony kőolajtermékei korszerű hazai csomagolásári pályázatot írt ki a Gépipar Tudományos Egyesület, az Or' szágos Kőolaj- és Gázipar Tröszt és az AFOR. A pályáza­ton egyénileg vagy kollekti­ven lehet résztvenni, olyar pályaművel, amely eddig pá­lyázaton, vagy nyilvánossá? előtt nem szerepelt. A pályázat beküldési határideje 1969. ok­tóber 1. Részletes pályázati ki­írás a GTE titkárságán vehető át. Budapest, V., Szabadság tét 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom