Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
1969. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK PLSJ MEGYEI K^Ctrlap HETI KÉRDÉSÜNK: Kedvezöek-e a szerződések? Javul-e a megyében a zöldségellátás? Lapunkban az elmúlt évben sotózor foglalkoztunk a megye lakosságának élelmiszer-, ezen bellii főleg a zöldségellá- tásávaL A lehetőségek a súlyos aszály miatt korlátozottak voltak, mégis általános javítást sürgettünk, mert meggyőződésünk szerint a megtermelt áru gyors piacra szállításával, az áruk minőségének megőrzésével, még az aszály ellenére is jobbá lehetett volna tenni az általános ellátást. Sokat segített a gazdasági reform bevezetése is, mert a több csatornás értékesítési lehetőségek kihasználásának előnyeit a lakosság is élvezte. A múlt évi számok birtokában most már nyugodtan jelenthetjük ki: 1968-ban jobb volt az ellátás, mint a korábbi években, hiszen a vállalatok a főbb cikkekből 6 százalékkal többet vásároltak fel, mint 1967-ben. Fokozatosan érvényesült az a tendencia is, hogy a felvá| sárló, feldolgozó vállalatok tevékenysége mozdítsa elő a I mezőgazdasági termelés és ér- I tékesítés gazdaságosságát és további fejlődését is. Az említett vállalatok különböző kooperációs tevékenységükkel, szolgáltatások nyújtásával (mint például a bérfeldolgozás, bértárolás) egyre szorosabbá fűzték a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolataikat. És hogy az elmúlt évnél már csak rövid ideig tartózkodjunk, mindössze a zöldségfélékből történő felvásárlás számait ismertetjük. Az összes zöldségfelvásárlás 1968. évben 10 971 vagon volt, 1967-hez viszonyítva 83 százalék. A gyümölcsfelvásárlás az elmúlt évhez viszonyítva 65,8 százalék volt, és a csökkenés oka: a virágzáskori fagykárban, a későbbi aszályban, és természetesen az üzemek jelentősebb mértékű közvetlen értékesítésében kereshető. Hogyan alakulnak a szerződéskötések 1969-ne? Mint Pan csóvái Nándor, a Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági osztálya élelmezési csoportjának vezetője mondotta, a megye területén működő felvásárló és feldolgozó vállalatok 1969. évi tevékenységét a népgazdasági terv 1969. évre vonatkozó célkitűzései szabják meg. Miért érdekes ez? ... Mert a vállalatok (MÉK, konzervgyárak, HUNGARO- FRUCT, ÁFÉSZ-ek) figyelembe vették, hogy a gazdasági reform hatásaként a mezőgazdaság árutermelése 1969-ben mintegy 2 százalékkal nő, és az értékesítés fő iránya 1969- ben is az állami élelmiszer- iparon, valamint az állami és szövetkezeti nagykereskedelmen át vezet. Figyelembe vették azt is, hogy a mezőgazda- sági eredetű exportnak lényegesen növekednie kell. Az 1969-re kialakított szerződéses alapfeltételek nem hoztak lényeges változást a főbb cikkek termelésében. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben az elmúlt két-három év alatt kialakultak a helyi adottságok szerinti termelési szerkezetek és a felvásárlók ehhez igazodnak. Nem térünk ki a főbb cikkek szerződéskötéseire, inkább csak megjegyezzük: 1969-ben kenyérgabonából, cukorrépából az elmúlt évihez azonos mennyiségeit szerződtek, sörárpából pedig nagyobb a szerződéskötés lehetősége, mint korábban. A valamikor nagy propagandával kísért napraforgó-termesztés csökken, mert alacsonyak a megye homokos területein elért termésátlagok, s a felvásárlási árat is hiába növelték, a mezőgazdasági üzemek nehezen hajlandók napraforgót termelni. Eddig csak az előirányzat 15 százalékát kötötték le. A kertészkedés még mindig „cikk"! Kertészeti termékekből az 1969. évi felvásárlást megalapozó szerződések — a burgonya kivételével — kedvezően alakulnak. Az 1968. évben leszerződött mennyiségnek zöldségből 95,2, gyümölcsfélékből 92,2 százalékát már leszerződték a vállalatok. Zöldségből a konzervgyárak szerződéskötése a múlt évhez viszonyítva 97,6 százalék és a termelési kedvre jellemző, hogy a tsz-ek zöldborsóból és paradicsomból a gyárak igényeinél nagyobb mennyiségben is szerződtek volna. A MÉK szerződéskötése is kedvező, az elmúlt évhez hasonló mennyiséget kötöttek le. Érdemes egy rövid táblázatot megnézni, ki mennyit szerződött 1969-re. ség százalékában: MÉK 23,7 ÁFÉSZ 1.— ZÖLDÉRT 8,2 HUNGAROFRUCT 1,4 Konzervgyárak 65,7 Összesen: 100,— százalék. A fenti számokból láthatjuk, a konzervgyárak és a MÉK partnerségét keresik a termelők, de nyilvánvaló, hogy 1969-ben még több árut fognak maguk értékesíteni. A kalkulációk és a számok Az Építőipari Szállítási Vállalat 1. számú Üzemeqyséq váci kirendeltséqe FELVESZ szombat-vasárnapi üqyeleti szolqálatra nyugdíjas gépkocsivezetőket Bérezés: havi 1000 Ft, évi 6000 Ft-iq. Jelentkezés: a váci kirendeltséqen, a DCM területén. Az Építőipari Szállítási Vállalat 1. számú Üzemeqyséq (1 ÉPFU) budapesti telephelyeire FELVESZ qyakorlat nélküli segédgépkocsivezetőket is. A qyakorlat megszerzése után jo kereseti lehetőség! Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt, az autójavító szakmában gyakorlott dolgozók. Bérezés: a kollektív szerződés szerinti besorolás + teljesítménybér. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vátlalat 1. sz. Üzemegység Budapest III.. Zay u. 1—3. Forgalmi osztály. természetesen főleg az időjárás függvényei. Ha jó és kedvező idő lesz, akkor megyénk mezőgazdasága sokkal több és jobb minőségű árut tud a piacokra vinni, mint az elmúlt évben és ennek következtében jó lesz a lakosság ellátása is. Az előre lekötött mennyiségek azonban jelzik, hogy a termelő kapacitás — zöldségfélékből is — biztosított, és kertészkedő szövetkezeteink, mint például a kocséri „Uj Élet”, a nagykőrösi „Rákóczi”, a kis- kunlacházi ..Petőfi”, a ráckevei .Árpád”, vagy a ceglédi „Dózsa” már jóelőre felkészültek a zöldségáruk nagybani termelésére és értékesítésére. E téeszekben a nagyüzemi munkaszervezés, a kitűnő agrotechnika, a hajtatóházak, az öntözés, a jó talajművelés és előkészítés biztosan nyereséges kertészkedést tesz lehetővé. Ténylegesen más nem hiányzik most, már csak — mint mondani szokás — a „jó idő áldása”. —sz—d— Átadta megbízólevelét az új svéd nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Sigge Liliehöök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki átadta megbízólevelét. Sigge Liliehöök nagykövet ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Strand Pilisvörösváron Hasznosítani fogják a pilis- vörösvári bányatavakat, amelyek eddig csak gondot okozták az illegális fürdés és a sok baleset miatt. A napokban helyszíni tárgyaláson vitatták meg az érdekelt vállalatok szakemberei: érdemes strandot, üdülőtelepet építeni. A tanulmányterv már elkészült. Először a strand épül fel, a talajmunkához még az idén szeretnének hozzákezdeni. A községi tanács e célra 200 ezer forintot biztosít. 5—7 ezer ember strandolását, üdülését szeretnék itt megoldani. Kiépítik a partot, hétvégi házakat, vendéglőket, üzleteket, úttörő- és kempingtáborokat építenek. Péceli csendélet Pécelcn néhány hete lobbant fel az első gázláng a házakban. A közeljövőben újabb utcákat kapcsolnak be a hálózatba. A vezetékek már így sorakoznak, felhasználásra készen. Áru és fogyasztó Edények, gépek: második műszak Annyit írtunk már a második műszakról, hogy olvasóink automatikusan továbblapoznak, ha a cikk címe ilyen tárgyra enged következtetni: csak éppen azok nem Unják, akik szenvedő alanyai: a háziasszonyok. Illetve, unják, persze nem a cikkeket, hanem a második műszakot. A férjek pedig legtöbbször, ha panaszkodni hallják őket, így kiáltanak fel: hiszen itt a sok gép, segíteni! Ami igaz, az igaz, minden ifjú házaspár igyekszik a háztartási gépeket beszerezni, legtöbbjét OTP-részletre is kapni. De megoldódott-e a gond, a nagy kérdés, az asszony válláról minél több terhet levenni, ha minden gépük, konyhai felszerelésük megvan már? Erre keresünk választ, no meg arra a nem utolsó kérdésre, meg tudnak-e venni mindent a vidéken lakók? Akik illetékesek: először természetesen maguk az asz- szonyok, akik viselik a háztartás gondját, munkájuk után is, másodszor a boltvezetők, milyen választékot tudnak nyújtani a — tegyük hozzá, mert örvendetes — egyre nagyobb igényekkel jelentkező vásárlóknak, s végül a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat műszaki felelőse: Durba Elemér áruforgalmi előadó. Szentendrén, az utcán állítottam meg Horváth Ákos- nét. Kicsit meglepődött, de aztán készségesen válaszolt. A KISZ-lakótelepen lakik, s bár nevet, korántsincs megelégedve háztartásának fölszerelésével. Lehel hűtőszekrényének ajtaja elromlott, méghozzá apró hiba miatt; a belső világítás nyomógombja kiugrott, s feltartotta az ajtót, addig-addig, míg a zár- szerkezet tönkrement. — De nem is ez a leglényegesebb: férjem nagyon szereti a kávét. Unipresz- szünk van. Alighogy megvettük. tönkrement. Beszorult alul a szűrő rész, úgy kellett ütni, hogy le tudjuk venni. Akkor viszont eltört a szára. Használhatatlan, s műanyag tartószárat azóta sem kaptunk hozzá. Tolmácsoltam a kérdést, a panaszt. Ilyen módon képzeletbeli beszélgetés jött létre a vásárló és a kereskedelem, illetve a forgalmazó között. Először a szentendrei iparcikkbolt vezetőjének felesége, Szűcs Józsefné válaszol — férje beteg volt, nem találtam, de különben maga is itt dolgozik az üzletben. — Unipresszhez alkatrészt vaióban hiába keresnek, nem kapunk. Hiába rendeltük meg, úgy tudom, Pesten is hiánycikk. Nem lehet kapni szűrőt, szárát, de műanyagszelepet sem. Ami a hűtő- szekrény hibáját illeti: az véletlen, a Lehel család darabjai azóta jók, amióta ezzel az újfajta mágneses zárral készülnek. Ugyanezt mondja Durba Elemér, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat főelőadója. Panaszok garmadáját sorolom neki: az ízléstelen színű edényekről, a zománc sorozatedény- és bögrehiányról, a régebben vásárolható, import mosógépek alkatrészeinek eltűnéséről, és így tovább. — Jogos panaszok. A vidéki viszonyokat, a mi körzetünket tekintve azt mondhatom, valóban nem kapnak boltjaink megfelelő minőségben, meny- nyiségben és választékban zománcedényeket, hol nagy, hol kicsi nincs, rendszerint éppen az hiányzik, ami kellene. A VASÉRT nem szállít, főleg nem pirosat, amit megszoktak, szeretnek, tehát keresnek. Nem megfelelő a hazai termelés színvonala, ezért külföldről, főleg szovjet edényt importálnak, aminek minősége kifogástalan, de a színét nem szeretik. — Világoskék, barna, ezt tudjuk adni — mondja Sipos János, a szentendrei vas- és edénybolt vezetője. — Engem szidnak az emberek, amiért nincs más. Egyébként evőeszköz, különböző, a háztartásban használatos eszközök, krumplinyomó, reszelők, darálók kaphatók, méghozzá jó minőségben. — Egyedül a mákdarálók nem felelnek meg, egyszerűen rosszak. Visszafelé jön rajtuk a mák — mondja Durba Elemér. — A többi, a hús-, dió- és egyéb daráló jó, megbízható. — Mi a helyzet a gépek, mondjuk, először a mosógépek frontján? — Most már nincs baj — mondja, a szentendrei boltban hallottakkal egybehangzóan —, nagy a választék, s az ár is megfelelő, bárki tetszése, ízlése, no, meg pénztárcájának bősége szerint vásárolhat. Egyre keresettebbek a lengőlapátos gépek, nem szakítják a ruhát, ellentétben a forgó- tárcsájúakkaL A padlókefélőt, hősugárzót nálunk nemigen keresik, vidéken még nem honosodott meg. Ezzel tehát nincs gond. A hűtőszekrények? Ma már mindenféle nagyságú kapható a mi boltjainkban is, aki vásárolni akar, nem kell üres kézzel elhagynia az üzletet. Nagy választék van kávéfőzőből is, bár az első negyedévben villannyal működőt nem lehetett kapni. Ugyanez a helyzet a porszívóval, a centrifugával és a vasalóval. Utóbbiból árusítunk NDK-import, könnyű, alumíniumtalpast is, ezzel nem fá-. rád úgy el a háziasszony. A szentendrei bolt áruválasztéka igazolja az elmondottakat. De gond itt is van. Az üzlet kicsi, zsúfolt. Motor- kerékpártól csillárig, tévétől hűtőszekrényig — mindent árulnak, pár négyzetméternyi helyen. — A raktárunk is olyan kicsi — mondja Szűcs Józsefné —, hogy néha azért kell várni a nagyobb gépekre a vevőknek, mert egyszerre — mondjuk mosógépet — csak ötöt tudunk elhelyezni. Ha elfogy, meg kell várnunk a következő szállítást. Mit szólnak ehhez a városi tanács kereskedelmi osztályán? Arató Andrásné válaszol: — így igaz, ezért legtöbbször Pestre mennék az emberek vásárolni, nem várnak. Sajnos, a raktározási gondok megoldása csak terv, ami a városfejlesztés egyéb beruházásaival együtt egy új üzlet építésével valósul meg. Mikor? Könnyebbet kérdezzen. Addig égető gond, az eladók munkája nagyon nehéz így, s nem tudják megmutatni, kitenni még azt sem, ami van. V. V. Bandungi határozat 1946 februárjában Bombay kikötőjében a Talvar- cirkáló matrózainak a brit gyarmatosítók azt a parancsot adták, hogy testvéreikre, a függetlenségükért tüntető indiaiakra lőjenek. A cirkáló legénysége megtagadta a parancsot. A matrózlázadást 97 hajó és 21 kikötő sztrájkja követte, majd a parancsmegtagadókhoz csatlakoztak az indiai nagyvárosok dolgozói — vállalták a szolidaritást, s több százan haltak meg a szabadságért. Pontosan egy évvel később, 1947. február 21-én az egyiptomi diákok megszállták Kairót. Hatalmas méretű sztrájk kezdődött, amelyre az angol katonák fegyvertüze válaszolt. A következő év februárjában Iránban álltak a barikádokra a fiatalok. Az olaj és a nemzeti kincs külföldi kiárusítása ellen tiltakoztak ugyanekkor Teheránban; a megmozdulást itt is rendörsortűz követte. Tizenkét évvel ezelőtt Bandunghan rendezték meg az ázsiai-afrikai diák- konferenciát; ott határozták el, hogy — e nagyszerű küzdelmekre emlékezve —, ezentúl minden évben április 24-én megünneplik a gyarmati ifjúság napját. Ezen a napon ért véget ugyanis 1955-ben Ban- dungban az ázsiai és afrikai kormányok első konferenciája, e nagy jelentőségű esemény a gyarmati rendszer felszámolásának történetében. Az évforduló dátumának cseréje jelezte: a legfőbb cél, a függetlenség kivívásának munkája jórészt már elvégeztetett. Ám élnek még — nem kevesen — Portugál-Guineában, Angolában, Dél-Afrikában, Rho desiáhan és másutt névle ges függetlenségben, vagy a neokolonializmus kelepcéjében, rettenetes elnyomás alatt. S ezeken a helyeken küzdelem folyik, véres és elkeseredett harc, — a szabadságért, a függetlenségért, a gyarmati elnyomás ellen. E harcban, e világméretű szolidaritásban egységgé kovácsolódik Ázsia é3 Afrika, Latin-Amerika és Európa haladó ifjúsága. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! KERTÉSZETEK! A tavaszi fagykárok megelőzésére használjanak PVC POLIETILÉN FÓLIATAKARÓKAT! Raktárról, azonnal szállítunk! VEGYIPART ÍVIIíS# VÁLLALAT Budapest XIII., Szt. István krt. 22. Ügyintézőnk: Daláné. Tel.: 124—730
