Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

k « w»i MtctKi Márián 1969. ÁPRILIS 22., KEDD Adatott tudtára. Az újságíró örül, ha írásaira reagálnak, s az olvasó közli vele észerevételeit. Örültek az „Adatik tudtára’* című soro­zat írói is, amikor levélben, vagy telefonon felkeresték őket és elmondták vélemé­nyeiket. Szívesen olvasták a sorozat minden egyes darab­ját; de .., Volt, aki úgy vélte, hogy az eset nem úgy esett — ahogy az újságban megjelent —, hanem egész más formá­ban zajlott le. Volt olyan eset, amikor meg­írtunk valamelyik községről egy történetet és később egy szomszéd falu képviselője szólt, hogy ez éppen az ő fa­lujukban történt. Mi sem tud­tunk igazságot tenni, hiszen az esemény két község határán történt. Máskor két ellentétes véleményt vetettünk papírra. Szabó Sándor.szokolyai re­formátus lelkész levelében ki­fogásolta is, hogy az általa elmondottakat cáfolta a még ugyanebben a cikkben megjer lent másik, alapot nélkülöző vélemény. Sorozatunk célja az volt, hogy a már részben elfe­lejtett szájhagyományokat, tör­téneteket felelevenítsük, az összes létező formában, s így adjuk tovább. Nem töreked­tünk minden esetben arra, hogy történelmi pontossággal lásson napvilágot az írás, in­kább a meséje, a históriája érdekelt — többnyire szájha­gyományokról van szó. A sorozat befejeződött, de nem ért véget. Pest megye legtöbb községéről nem esett még szó, sőt, olyan is akad, amelyikről még mindig írhat­nánk . .. Megígérjük Kedves Olvasó, hogy a jövőben is ta­lálkozhatnak ilyen és ehhez hasonló írásokkal és kérjük, hogy önök is segítsenek ab­ban, hogy minél változatosabb legyen: levelükben írják meg szerkesztőségünknek egy-egy helység, dűlő, vagy kevésbé ismert esemény történetét. Azt is, ha másként ismerik a leírt históriát. így bizonyára sokkal gazdagabban, színesebben ír­hatunk majd önöknek ... KÖNYVESPOLC I. SZ. KON: Az Én a társadalomban — Fotoszakkör a tsz-ben. A nagykállói Virágzó Tsz fotoszakkört szervezett a kö­zös gazdaság fiataljainak kérésére. A fotólaboratórium építését saját erőből kezd­ték meg, a fiatalok társadal­mi munkájának segítségével. A berendezést 12 ezer fo­rintért vásárolták. A kibontakozóiban levő marxista szociológiai ágaza­tok nemcsak vizsgálatokkal, de egyre több művel is do­kumentálják tevékenységük irányát és lényegét. A Nyu­gaton személyiségkutatásinak nevezett — s filozófiai, pszi­chológiai tevékenységet is ma­gába foglaló — szociológiai ágazat nem idegen a marxis­ta szociológusoktól sem. Sőt, mint ezt a neves, hazája ha­tárain túl is egyre ismerteb­bé váló szovjet kutató köny­ve igazolja, bátran vállal­koznak úttörő szerepre. Kon, aki a szovjet szociológia igen eredeti képviselője, Az Én a társadalomban című könyvé­vel korunk legvitatottabb kér­déseinek egyikéhez, nevezete­sed egyén és társadalom vi­szonyához, kölcsönhatásához nyúlt A problémakör bonyolult­sága, ellentmondásossága már maga biztosítéka az érdekes műnek, Kon ezt azonban meg­toldja az önálló gondolkodás merész íveivel, s az érdekes művet — izgalmassá teszi ál­tala. Volt olyan időszak a marxista filozófiában — a kiátkozott szociológia akkor még rangrejtve sem létezhe­tett —, amikor egyén és tár­sadalom viszonyát, kölcsön­hatását egyoldalúan redukál­ták, automatizmusként fog­ták fel. Kon nem sok időt veszteget arra, hogy lomtár­ba került nézetekkel vitat­kozzék. Fontosabbnak tartja, s igaza van, a mai tények s kutatások alapján rávilágítani a még megválaszolatlan kér­désekre, viszonyokra, kapcso­latokra, hatásokra és vissza­hatásokra. Azaz: a szükséges történeti áttekintés után ko­runk személyiségével foglal­kozni. Mindezek után. furcsán hat azt mondani: a mű terjedd­APÍST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE, Jó KERESETI LEHETŐSÉGGEL AZONNAL FELVESZ KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÓ? LAKATOS, ASZTALOS, VILLANYSZERELŐ, MŰKÖVES, BURKOLÓ, BÁDOGOS, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFOTÉS-SZERELO. FESTŐ, SZIGETELŐ, HEGESZTŐ, VASBETONSZERELŐ ÉS ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, DOMPER- VEZETÖT, KUBIKOS, SZÁLLÍTÓ-RAKÓ Dó ÉS ALTALANOS segédmunkásokat. Az itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozéink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek. Munkásszállásról és eqyéb szociális Juttatásokról gondoskodunk, útiköltséget térítünk. Ötnapos munkahét. Kiemelt munkahelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. Jelentkezés a vállalat Munkaerfiqazdálkodásán: Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19—21. Amíg a készlet tart, 20-50(fjo-os árengedménnyel vásárolhat Minivizor tv-készüléket hatféle rádiót Szilézia Colonial zenegépet KIJELÖLT BOLTJAINKBAN : 58. sz. bolt. XV., Bocskay u. 8. 292—372 62. sz. bolt. XV., Neptun u. 1. 633—253 63. sz. bolt. XVII., Pesti u. 179. 280—800/31 70. sz. bolt. XX., Marx K. u. 162. 279—072 Grillsütő Törpetűzhely Szobai szökőkút ÖSSZES KONYHAFELSZERELÉSI BOLTUNKBAN KAPHATÓ. Tekintse meg kirakatainkat! VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT mének nagyabb részét a tör­téneti múlt összefoglalása tölti ki. A személyiség kelet­kezése s változása, fejlődése a különböző társadalmi-gazda­sági alakulatokban, illetve a személyiséget formáló erők csoportosítása. Mégis, az el­lentmondás csak látszólagos. A szerző korunk személyisé­gének problémáit — a forrá­sokat — vizsgálja a történeti múltban is, s éppen, mert ezt s így teszi, tud újat, valóban jelentősét mondani ott, ahol a szocialista társadalom s az egyén, a személyiség szabad­sága s az új típusú kollekti­vizmus kérdéseit elemzi. A terjedelmi eltérés ellenére ez a könyv legfontosabb — s leg­több újat mondó — része. Kon, jó szociológushoz il­lően, nem tulajdonít bűvös erőt a sémáknak, s azoknak az elméleti modelleknek, me­lyek legalább annyi torzítást is magukba foglalnak, mint amennyi valóságos, ténysze­rű anyagot Különösen szem­betűnő vitatkozó kedve, a té­nyéktől elszakadt általánosí­tástól való irtózása a „Munka és szabadság” című fejezetben, ahol jó néhány olyan gondo­latot fogalmaz meg, amilye­nek másfél évtizede még a legnagyobb szentségtörésnek számítottak volna. Bátorsága azonban nem erre, hanem ar­ra értendő, hogy nem ragad mag a mai helyzetnél, hanem a holnapra is futja szellemi erejéből. Annak vizsgálatára — anélláil, hogy jóslásokba bocsátkozna —, miként ala­kulhat a jövő emberének viszonya az alapvető társa­dalmi tevékenységhez, a mun­kához, s hogy a munka sza­badságának sűrűn misztifikált értelme miként tisztul meg a félreértésektől s félremagyará­zásoktól. (ítossuth Könyvki­adó, (m. o.) Kecsegék az Északi-sark felett Rekordtávolságra, 15 000 ki­lométeres útra indult tíz fia­tal kecsege. Az állatkert küld­te őket a tokiói akváriumnak. Az Északi-sark felett karton­dobozokba, PVC-zsákokba csomagolva, tiszta oxigénréteg alatt utaznak új otthonukba. A tiszai halkülönlegességekért cserébe már meg is érkeztek a pompás színű és formájú japán aranyhalak. Őrjárat a szigeten Körforgalom Hétvégi házak Düledező posta A tavasz ugyan még nem pezsdül a Csepel szigeten, helyette jeges szél kavarja a port, de a szigeti községekben mégis minden pezseg, mozgás­ban van. UTAK Makádon útépítők dolgoznak és rövidesen befejezik majd a 450 ezer forintos költséggel épülő új útszakaszt, amely ler hetővé teszi az autóbusz-kör­forgalom megindítását. Áz új útszakasz a nagyobb komplex útépítési terv része, mert eh­hez a szakaszhoz kapcsolódik az ugyancsak rövidesen elké­szülő és az Üj Élet Tsz által épített út is, amely a községet a soroksári Dunaággal fogja összekötni. PARCELLÁZÁS Életrevaló ötlete van a ma- kádi tanácsnak. A Duna-part egy részét parcellázni fogja — a tervek szerint 100 négy­szögöles telkeket alakítanak ki — ahol a kisemberek hétvégi üdülőket és horgásztanyákat építhetnek majd. A parcellá­zás minden bizonnyal jelentő­sen megnöveli a község bevé­telét is, a házhelyvásárlók viszont jól járnak, mert addig­ra már a telkekhez kitűnő út fog vezetni. Aporkán hasonló tervek ké­szülnek: a bekötőút melletti kerületet akarja a tanács 400 négyszögöles, családiházak épí­tésére alkalmas telkekké par­cellázni. Már is nagy az ér­deklődés a községekben. MŰVELŐDÉS Az eredményes népművelő munkához megfelelő helyiség kell, tisztában vannak ezzel Áporkán is, ezért még a múlt évben .lebontották a korszerűt­lenné vált művelődési házat és most kezdték el az alapo­zását az új, emeletes, egymil­lió 400 ezer forintba kerülő művelődési háznak. Még eb­ben az évben elkészül az új művelődési ház utcai része, jö­vőre pedig az udvari traktust fejezik be. Szigetbecsén viszont egy négytantermes iskola kellene, mert a jelenlegi megosztva, három helyen működik. A köz­ségi tanács természetesen min­dent elkövet, hogy ez a terv ne csak álom, hanem valóság le­gyen. POSTA Földbe süppedt, repedt falú vályogviskó. Az udvaron, pará­nyi ablaka előtt többen állnak, várakoznak. Ez a makádi posta. Bent a dohos, nedves lakó­szoba-postahivatalban 16 éve dolgozik már Pácser Pálné. A községi tanács többször kérte a postától, hogy a régi épületet bontsák le, az üres .telket ad­ják át a mellette levő óvodá­nak és a községi tanács egy új telket bocsájt térítésmentesen a posta rendelkezésére. Mind­erre az történt, hogy két év­vel ezelőtt a posta elhatározta a jelenlegi épület tatarozását, ki is szállították az építőanya­got, s aztán nem történt sem­mi. Idén viszont a két éve eső­ben, hóban, sárban megrongá­lódott építőanyagot elszállí­tották, hogy hová és miért, azt csak a posta tudja. A község minden nehézség ellenére is fejlődik, mert fej­lődni akar. De ez az épület­rom tovább'már valóban nem töltheti be a postahivatal funkcióját. Az illetékeseknek kell intézkedniük. <k. i.) Számítógépek Az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyárában egy éve meg­kezdték a számítógépek soro­zatgyártását. Az EMG—830-as berendezést kétféle kivitelben gyártják. Az,EMG—830—10-es folyamatszabályozó számító­gép különböző irányítástech­nikai feladatok megoldására alkalmas. Képes a gép erőmű­vek programszerű szabályozá­sára, automata gyártósorok irányítására, különböző adatok elemzésére, de alkalmas tudo­mányos számításokra is. Vigyázat! Avartűz! — Tessék, tűzrendészet, Vi- rágh Elek őrnagy. — Az avartüzekről érdek­lődnék ... — Amióta jó idő van, ren­geteg az avartűz. Állandó ké­szültségben vagyunk, naponta ki kell vonulnunk. — Mivel oltanak? — Sajnos, a legtöbb helyre kocsival, fecskendővel nem lehet bemenni. Hegytetőkön és domboldalakon csak kéziszer­számokkal tudunk dolgozni. A száraz avaron pillanatok alatt végigfut a láng, mire a jelzé­seket megkapjuk s kivonu­lunk, már nagy területek es­nek a tűz martalékául. Rend­kívül nehéz megközelíte/ii a hegyvidéki tűzfészkeket... — A kár? — Nehéz felbecsülni, össze­számolni. De mindenki gon­dolhatja, nem kis összegről van szó. — Mi okozza a tüzet? — Kirándulók eldobott csik­kéi, szalónnasütés, gyermek­játék ... — Hallom, zúg valami... elbúcsúzom. — Igen, a rádió. Jelentkez­nek valahonnét. Tessék meg­írni, hogy a kirándulók és a , szülők jobban vigyázzanak.., sokkal jobban. (paládi) Napóleoni akart lenni... Alkohol és monológ — Mi van barátom, elszállt az ihle­te? — szólalt meg mellettem a presszó­ban egy söröző férfi. ■ — Nem, nem, csak gondolkodom. Gon­dolkodom azon, lehet-e azt mondani, hogy a papnak szakmája van? Ne ért­sen félre, — tudom, hogy ez hivatás, de ezt a szót ki kell kerülnöm. Rámnéz, visszatolja az orrára csúszott szemüvegét. — Az kizárólag hivatás. A szakma más. Vegyük például a kályhát. Ha valaki felépíti szakszerűen, pontosan — szakma. De ha az építő azon is gondol­kodik, hogy miért éppen így és miért nem úgy rakja fel, az már hivatás. A papoknál is ez a helyzet, csak kályha nélkül. Nekik többet kell tudniuk, mint a hívőknek. — Megáll, gondolkodik, s a levegőbe szinte magasztosan folytatja. — Ök ismerik Platont, Cicerót, Ariszto- talészt, a görög és római klasszikusokat. A meglepetéstől nyitva marad a szám. Különös, ha valaki rongyos ruhában, zsíros kalappal a fején, legalább tíz üveg sör elfogyasztása után Platonról és klasszikusokról beszél. — Honnan ismeri őket? — Gyerekkori lelkesedés. Valamikor, harminc évvel ezelőtt minden érdekelt. Nagy példaképeim voltak: Napóleon, Nero, Galilei és mások. Nyomukba akar­tam lépni, le akartam hagyni őket, világ­rengetőt akartam alkotni... — mondja lelkesedve. Látszik, legszebb éveire em­lékszik vissza. Aztán lehajtja a fejét, s csendesen folytatja. — Később rájöttem, i hogy csak egy Napóleon volt, egy Nero volt és csak egy Galilei élt. Haj, hol van már a tavalyi hó... Még nem va­gyok öreg, mégis megvénültem. A tanu­lást azonban sohasem bántam meg... Felkel, hoz még egy üveg sört. Meg­kérem, üljön át az asztalomhoz. — Nem, nem megyek. Ha átmennek, a maga Yendége lennék, de én sem ma­gától, sem mástól nem fogadok el sem­mit. Miért? Ha valaki inni akar, ne le­gyen koldus. Pedig itt a Börzsönyben, mindenki az. Nem lettem nagy ember,' de legalább magam becsülhetem. Igaz, , maradok magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, így én vagyok az Omega s az Alfa... — Meg­húzza az üveget. — Babits — folytatja —Babit§ Mihály. Szekszárdon szület­tem, színésznőt szerettem, — elmosolyo- dok — a múltkor ezt mondtam a szom­szédomnak, mire ő megjegyezte: „Jó költő lettél volna te, Miklós, csak az a baj, hogy nem Szekszárdon születtél és soha nem ismertél színésznőt”. Falu és elmaradottság. A két szó közé egyen­lőségjelet lehet tenni, legalábbis itt, eb­ben az eldugott faluban. És ráadásként: unalom, tehetetlenség. Emlékszem, gye­rekkoromban mennyi mindent csinál­tunk — s mosolyogva idézi az emléke­ket. — Bebarangoltuk az egész orszá­got, de sohasem anyám pénzéből. Igaz, neki nem is volt. Ott dolgoztunk, ahol éppen jártunk. Ma? Hiába gimnázium, hiába minden: buták maradnak, mert csak addig tanulnak, ameddig kötelező. Babitsi élet, bekerítik házukat. Petőfi lelkesedése? Hol van az!? Tudom, most arra gondol, hogy a történészek bizony­gatják, nem is volt lelkes, de legalább a versei...! Látszik rajta a sok sör. Lehet, hogy csak ezért tud idézni, ezért jut eszébe sok híres ember neve, élete. Vajon hol dolgozhat, mi lehet a szakmája vagy hi­vatása? — Nem dolgozom. Én ÉLEK. Mert az ember vagy dolgozik, vagy ÉL. Ha nem dolgozik, akkor miből él, mi­ből issza a sört, hiszen még másoktól sem fogad el semmit. — Miből élek? — mosolyog, megint visszatolja a szemüvegét. — Előbb csak vágyamat mondtam el. Dolgozom én is. Melós vagyok Budapesten. Melós, vagy tróger, ahogy tetszik. Szeretek dolgozni. Hogy mégis miért vágyom a dologtalan- ság után? Mert nem jut időm semmire. Pestre járok — az utazás napi hat óra. Hat óra — elmúlik feleslegesen. Órájára néz, s kabátjáért nyúl. — És még ez is szomorú. Feleségem tíz perc múlva megjelenik, hazacibál. Én komoly témákról szeretek beszélget­ni, neki mindene a szomszédolás — sem­mit se tehetek. Tudja mit jelent szom- szédolni? Egy álarcot az arcomra és el- satnyulni részeg bolondok között. Most álarc van rajtam, zord és hideg. De le­tépem. ígérem, egyszer, ha lesz annyi erőm, letépem. Addig én is mindenek elé helyezem az ivást, a focit, a nőket, pedig... Azt gondolja magammal állok szembe? Téved. Ha lenne fél évem, ami­kor azt csinálok, amit akarok, örökre lemondanék a piáról, de így... valami­vel el kell töltenem az időt... Sunyó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom