Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1969. ÁPRILIS 20., VASARNAP A 25. szabad május 1 — a Duna bal partján Zenés ébresztők, felvonulások, majálisok, kulturális és sportműsorok Huszonötödször ünnepeljük az idén szabadon, a nemzetkö­zi munkásosztály harcos ün­nepét. Az üzemekben, hivata­lokban. április 29-én és 30-án ünnepi pártnapokon méltat­ják a nap jelentőségét. Meg­alakultak Vácott és a közsé­gekben a rendezőbizottságok, amelyek részletesen kidolgoz­ták a május elsejei programo­kat. Vácott — az ünnep előesté­jén — HETI AJÁNLATUNK — HIRDETÉSI SZÖVEGRE a „Tiszta ház — tiszta utca" mozgalomnak Keressük azt a barna ha­jú, molett hölgyet, aki áp­rilis 18-án, pénteken dél­ben negyed kettőkor szo- tyolát majszolt a MA­X'AUT-pályaud var sarkán, az óra alatt. A majszoló hölgy barna kabátot — majdnem minit — viselt, nyakában csíkos, barna prémgallérral és türkizkék nylon sállal. Lábán világos betétes barna bőrcipőjével addig állt a szotyolahéjból maga körül képzett kör­ben, amíg egy hölgyisme­rőse meg nem zavarta a magevésben. Akkor kilé­pett a szotyolakörből, amely azóta is visszavárja. Kérjük, jelentkezzék moz­galmunknál, hogy modellt álljon nyilvános szoborpá­lyázatunkhoz. Jelige: „Rág­csáló nő.” örömtüzet gyújtanak a ' Duna partján, és ha az időjárás engedi: tűzi­játék és kivilágított csónakok felvonulása gyönyörködteti a nézőket. A hagyományos felvonulás május elsején reggel kilenc órakor kezdődik, öt gyüleke­ző helyet jelöltek ki a csopor­toknak: 1. Ébnunkás u. és Köztársaság úti sarok, 2. Él­munkás u. és Eötvös utcai sa­rok, 3. Széchenyi utcán a Du­nakanyar Áruház előtti útsza­kasz, 4. Elhurcoltak tere, 5. Postapark—Jókai utca torko­lata.— A felvonulás útvonala: Eötvös utca—Élmunkás utca —Köztársaság út—Március 15 tér—Köztársaság út—Juhász Gyula utca. A menet élén az úttörők honvédelmi százada ha­lad, mögöttük a munkásőrség fú­vószenekarával. A főtéren le­vő díszemelvényről a város vezetői, veteránok, meghívott vendégek köszöntik az el vo­nulókat. Az Ifjú Gárda egyen­ruhás századai az idén először vesznek részt a május elsejei menetben, A gyülekezés és felvonulás idején a járművek a Liszt Ferenc rakparton és az Ady-sétányon haladhatnak, a főútvonal helyett. Délután térzene, látvá­nyos sportesemények szerepelnek a programban. A járás községeinek többsé­gében ugyancsak rendeznek felvonulást az ünnep délelőtt­jén, délután pedig mindenütt kultúrműsor lesz, több helyen sportversenyek. Kosdon sportöltözőt, Csőváron tűzoltószertárt avatnak, Foton nagy községi majálist rendez­nek, Pencen zenés ébresztővel köszöntik a lakosságot az ün­nep reggelén, Rádon előző es­te fáklyás felvonulás lesz. Du­nakeszin a járműjavítóban április 30-áai délután fél négy­kor ünnepi nagygyűlés lesz a József Attila Művelődési Ház nagytermében, kul­túrműsorral. Itt adják át az arra érdeme­seknek a Kiváló Dolgozó ki­tüntetéseket, valamint a szo­cialista munkaverseny győz­teseinek a jutalmakat. Az ün­nep napján az üzemek dolgo­zói is részt vesznek a községi felvonuláson. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Búzás Istvánná városi ta­nácstag, a városi pártbizott­ság titkára április 21-én, hét­főn, tanácstagi beszámolót tart a Togliatti (volt Hattyú) utcai iskolában, délután 6 órai kezdettel. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést Bujtás Józsefné, a sződi Haladás Tsz munkacsapatvezetője kapta, és nem a férje, amint azt áp­rilis 4-i számunkban — hibá­san — közöltük. Kedden Wagner-est A zenekedvelők klubja áp­rilis 22-én, délután 5 órakor „A Bolygó hollanditól — Trisztán és Isoldáig” címmel Wagner-estet rendez. A hal­hatatlan zeneszerző életéről Marton Klára zenetanár tart hanglemezes előadást. Belépés díjtalan. Ügyeletes orvos Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet:: Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Kovács Pál, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken: dr. Áfra Tamás, szomba­ton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. Kulturális hírek néhány mondatban Az elmúlt héten a városi KISZ-kórus tagjai nyilvános próbát tartottak, amelyre szü­leiket is meghívták. Bogányi Tibor karnagy az énekkar fel­készülésének módjáról, és a belső nevelőmunkáról beszélt a jelenlevőknek. A városi tanács háromezer forintot adott fejlesztési alap­jából a városi-járási könyvtár­nak, hogy új könyveket vehes­senek az engedményes könyv­vásáron. Az orgonamuzsikát szeretné népszerűsíteni Lehotka Gábor orgonaművész, aki hazai és külföldi hangversenyeiről tart hanglemezes élménybeszámo­lót a Híradástechnikai Anya­gok Gyárában, a szakmaközi bizottság zenebarátok klubjá­ban és a művelődési központ Apolló ifjúsági klubjában. A Pest megyei Tanács 70 ezer forint támogatást nyújt a nyáron városunkban rendezen­dő kiállításokhoz, hangverse­nyekhez, fesztiválokhoz. Névadója születésének szá­zadik évfordulójára készül a Füredi Mihály munkáskórus. Május 2-án, az emléktábla ko­szorúzásán, fáklyafény mellett népi zenekari kísérettel ének­lik majd el a Füredi gyűjtésű népdalokat. —ki— Mint messzi holdak Árnyékok állnak közöttünk és jajjal van kirakva a part, ahol végigjöttünk és egy sombokor ha lengeni akart, .Márta a karját. A kék égen mosolyoddal ha szél megyen, összekoccan múlt a jelennel és örök szerelemmel járhatunk mint árva koldusok, szemünk mögé kék hold futott és két bánattal lett gazdagabb e föld. Lám, reményünk maradt még — ha mondvacsinált is — és szebb sorsot bárki kínált is, együtt választottunk és egymást. Rigófüttyben születtünk, abban halni szeretnénk majd, ha takarni kezdi szívünk a bölcs göröngy. Szívünket göröngy, szemünket gyöngy ékesíti fel. drága fénnyel és egymás csókjával, emlékével úgy pihenünk, mint messzi holdak szorosra kulcsolt ujjaikkal, ha örökre összehajolnak ... Atkiáltok a vízen: bánatunkat már nem viszem! Azt akarom, hogy part takarja, mint halott anyámnak faágkarja ringató régi kedvemet. Boldogságom és szerelmemet hányó sorsban is szikra verje és úgy áldja-verje, vagy szentelje kettőnk lépteit a jövendő, ahogy a tavaszt nyárral együtt békítve rejti el a felhő. Csankó Lajos ELÖLRŐL KEZDTÉK Melegforrás - új gépekkel Orkán erejével tombol a szél, a fúrótorony trepnijén álló fehérsisakos munkás szin­te elvész a nagy porfelhőben. A nagyteljesítményű, robusz­tus szivattyúgépek hangját úgy vágja az ember füléhez a szél, hogy szinte sebez. Nem • gyerekjáték a fúróto­rony tetején tengerész állas­ban, fogódzás nélkül állni, miközben két kézzel kell mar­kolni az ide-oda himbálódzó fúrószárat. A gépeket és a gépeket ke­zelő-irányító négy munkást szürkére lepi a fúrás során felszínre mosott márga iszap­ja. Olyan híg és szürke, mint a karbidmész. Ez jön elő a fúrópofák hármas fogsorának mindent megőrlő marása nyo­mán. Üj gépekkel, új módszerek­kel kezdődik a küzdelem a meleg vízért. Sajnos szinte elölről, hiszen a korábbi mun­ka sok százméteres fúrási eredményeit aligha tudják hasznosítani. Az új gépekhez új fúrómester érkezett Hor­váth Imre személyében. — Hol tartanak a munkála­tokkal és mik a várható re­mények? — kérdezem tőle. Az Országos Földtani és Kutató Intézet a legmesszebb­menő támogatást ígérte a vá­ci csoportnak. Tartják is az ígéretüket. Nap mint nap cseng a telefon, érdeklődnek, hogyan folyik a munka, nincs-e szükség valamire? Míg beszélgetünk, befut a budapestiek anyagbeszerzője. Soronkívül motoralkatrészeket hozott Vácra, hogy a pár órá­val ezelőtt beállt motorhibái azonnal kijavíthassák. — A mai napon elértük a 319 métert. Akik az előző munkákról megjelent újsághí­reket olvasták, valószínűleg meg lesznek lepve, hiszen már sokkal „mélyebb ered­ményekről” olvashattak. — A mostani fúrást bizton­ságosabb módszerekkel vé­gezzük. Sajnos ez a talaj sok meglepetést hozott már, és tartogathat még számunkra. Ezt most meg akarjuk előzni! — Hogyan? VÁCI KISLEXIKON 20. Matejka János (Budapest, 1895. június 21 — Szovjetunió, 1940. november 7.): író, újság­író. Iskolai tanulmányait Vá­Három napon át a Fehér Galambban Mesterszakácsok parádéja Elsősorban az ínyenceknek és a konyhaművészet értőinek szereznek meglepetést a jövő hét végén a Fehér Galamb Ét­terem vezetői. Pénteken, szom­baton és vasárnap tartják ugyanis Vácott a gasztronó­mia méltán világhírű magyar művészeinek, a mesterszaká­csoknak parádéját, amelynek során tíz mesterszakács készí­ti el specialitásait a Fehér Galamb konyhájában. Április 25-én Bálint Sándor, a Royal Szálló; Eigen Egon, a Hotel Intercontinentál és Ko­vák Ferenc, a Gellért Szálló konyhafőnöke főz a Galamb­ban. Mi lesz az étlapon? Olasz módra készített zöld­séglevest, dorozsmai molnár­pontyot rendelhet a kedves vendég, sok más mellett, de ha úgy kívánja, borjúfiiét is ké­szítenek úgy. ahogy Krúdy Gyula szerette kedvenc óbudai kocsmájában. Április 26-án távoli orszá­gok ételkülönlegességeit kós­tolhatják meg a Galamb ven­dégei. Kurucz Antal, az olim­piai csapat szakácsa mexikói módon készített süllőcsíkokkal és osakai csirkével „lép szín­re”. Kurucz mester ezen az estén Nagy Sándorral, a Royal Szálló főszakácsával, Tárgyik Sándorral, a Budapest Kör­szálló — és Peta Frantisekkel, a brnói Hotel International főszakácsával osztja meg a Fe­hér Galamb konyháját. Április 27-én déltől a tele­vízió Walter mestere, azaz Walter Endre, az ipariskola tanára; Vadász Károly, a Hű­tőipari Országos Vállalat mi­relitkonyha főnöke, valamint Peta Frantisek és Lehöcz Já­nos mesterszakács, a Fehér Galamb konyhafőnöke jeleske­dik. A vasárnapi étlap kassai töltött rostélyossal, zidlotchovi- cei módra készített borjúcsü­lökkel, zágrábi harcsafalatok­kal, brüsszeli süllőszeletekkel kecsegtet. Tóth István üzletigazgató és Lehőcz János főszakács alapos előkészületei a mesterek sza­kácsolimpiákon kipróbált tu­dása és receptjei ígérik a pa­rádé sikerét. (bányász) jtt és Budapesten végezte lS17-ben, mint rokkant tért haza az orosz hadifogságból. A Váci Újság munkatársa, az 1918-i polgári demokratikus forradalom idején szerkesztő­je. A Tanácsköztársaság alatt a helyi direktórium tagja, a Váci Vörös Újság szerkesztő­je. A város oktatásügyeit in­tézte és nagy propagandamun­kát fejtett ki. Később az észa­ki fronton harcolt a Vörös Hadsereg soraiban. A Tanács- köztársaság megdöntése után a fehérterroristák elhurcolták és a Hétkápolna mellett sor- tüzet adtak rá. Súlyos sérü­léssel életben maradt. ' 1920- ban életfogytiglani börtönre ítélték. 1921-ben a Szovjetunió kicserélte. Moszkvában élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, mint a Szovjet Írók For­radalmi Szövetségének és a Forradalmi Irodalom Nemzet­közi Irodájának tagja. Alapító tagja volt a magyarországi proletárok szervezetének, és igazgatóhelyettese a Gorkij Világirodalmi Intézetnek. 1925- ben szerkesztette az első orosz nyelvű költői antológiát a magyar költészetből. A sze­mélyi kultusz áldozata lett Miks Ferenc (Tugár, Nógrád megye, 1814. ? — Buda, 1879 ősze): építész. 1833—35-ig Bécsben pallérkodott. Akadé­miai tanulmányait München­ben végezte. Külföldről haza­térve előbb Losoncra, majd Vácra ment. Ezeknek a váro­soknak voltak abban az idő­ben a legnagyobb épületei, amelyek országos hírre tettek szert. Miks Vácott belépett a céhbe, s mint céhtag vállalha­tott munkát. Ö építette a gá- csi posztógyárat és Budán az Európa Szállodát. Tervrajzai vetélkedtek Európa neves épí­tészeinek rajzaival. Pályázott a Lánchíd építésére is, és csak a megszabott kaución múlt, hogy nem kapta meg a meg­bízást. 1857 őszén egy kőbá­nyánál robbanás következté­ben ő is a levegőbe repült és agyrázkódást kapott, amelynek nyomai egész életében meg­maradtak. Móritz Valéria (Folytatjuk) — Tizenkét colos fúrófejjel dolgozunk. Függőleges csator­nát maratunk ki, a fellazított földet, kőtörmeléket nagy nyomású vízzel a felszínre mosatjuk. A földcsatornának egy kilenc colos acélcső vé­dőbélést adunk, amivel a be­omlást és a bemosódást gátol­juk meg. Ez a védöbélés egy­úttal burka lesz annak a vég­legesen leeresztendő perforált csőnek, amelyen majd átömlik a feltörő víz. Nagy munka, de biztonságosabb. A védőcsöveket hatvan méterig már leengedték, a fú­rást most 500 méterig folytat­ják. Utána a geofizikusok új­ból megvizsgálják a talajt, majd 500 méterig kibélelik a fúratot. — Ezután újszerű eljárással mintegy 400 zsáknyi folyé­kony cementet nyomunk a vé­dőcső és a talaj közé. Ezzel bekötjük a csövet a cementbe és útját ál Íjuk egy esetleges, váratlan vízfeltörésnek — a csövön kívül. — Az új fúrástól milyen eredményt vár? — Biztosan lesz víz, de hogy meleg vagy csak hi­deg víz tör-e fel, azt megjó­solni nem lehet. Egyéni véle­ményem szerint 900—1000 méternél elérjük a keresett mészkőréteget, amely a várva várt magas hőfokú vizet tar­talmazza. Ha minden jól megy, jú­niusra Vácnak egy jól műkö­dő, bővizű, meleg kutat adunk — fejezte be tájékoztatóját a fő fúrómester. tlarmos Jenő SZÉLJEGYZET Mi értelme volt? Fél nyolckor kezdődik az előadás. A műszak — így hív­ják a Déryné Színháznál a díszítőket és a világosítókat — már öt óra utári odaáll a színpad bejáratához. Fél hét­kor állnak a díszletek, he­lyén van a világosítópult, a kellékek. Ekkor érkezik a másik au­tóbusz, ami a művészeket hoz­za. A kezdőszereplők előveszik a sminkesdobozt, a póthaja­kat, ruháikról lehúzzák a porvédő huzatot. Ennél a szín­háznál nincs fodrász, nincs öltöztetőnő. Minden színész ért a hajának fésüléséhez és, jobb híján, egymást öl­töztetik. Kezdésig a Csongor és Tün­de „társulata” — Sallai Kor­nélia és Tassi Béla, Kondra Irén és Rajna Mihály — még sétál egyet. Egy óra múl­va Sallai művésznőből Mirigy lesz, Tassi Bélából Kalmár, Kondra Irénből Ilma, Rajnai Mihályból Csongor úrfi. Táncsics Mária, Tünde ala­kítója, már fest. Nemsokára Csongor úrfi is színre lép .,Minden országot bejártam Minden messzi tartományt S aki álmaimban él / A dics az égi szépet / Semmi földön nem találtam ...” És aztán annak rendje és módja szerint — ahogy Vörös­marty Mihály megírta — a Kalmár, a Fejedelem és Tudós közbejöttével a három ördög­fiók civakodása után megleli Tündét. Balga is Ilmát. A színpadon fűzik a mese szálát, néha felcsattan a taps. Gyér taps, mert: gyéren ül­nek a nézőtéren. Százan, ha lehetnek. Aki eljött, jól szó­rakozik. Azokat a középisko­lásokat keresem, akiknek kö­telező tananyag Vörösmarty Mihály költészete, kötelező ol­vasmány a Csongor és Tünde. Néhány ül csak közülük az erkélyen. Hol a többi? Az. egyik színész keserűen meg is jegyzi: „Miért hozzák akkor egyáltalán Vácra ezt az előadást?" Értem keserűségét Színész számára nincs rosz- szabb annál, mint amikor kongó nézőtér előtt kell ját­szania. Ez a produkció és a benne szereplő művészek megér­demelték volna a telt házat. Nem azt, amit katonákkal .vattáznak” ki, olyat, ahol érdeklődők ülnek. Kénytelen vagyok egyetérte­ni a Fejedelem kesernyés ala­kítójával. Ö ezt mondta: „En­nek így semmi értelme nincs”. (bányász)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom