Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

V ■o PEST HEGYEI kMívIop 1969. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A nyugdíjról... A táppénzről... Az állami támogatásról... ...és a segélyezésről Milyen keresetek szá­mítanak bele a nyug­díjba? D. L., abonyi kőfaragó több kérdést tett fel szerkesztőse­günknek nyugdíjba vonulása előtt Kérdéseire általában kedvező választ adhatunk. Olvasónk 39 évi szolgálati idővel rendelkezik, ennélfog­va teljes öregségi nyugdíjra jogosult. A nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 4 évben elért mun­kabér havi átlaga alapján számítja ki a nyugdíjfolyó­sító szerv. Munkabérként ve­szik figyelembe azokat a jut­tatásokat amit a bérkölt­ség terhére fizettek ki, így a törzsbért, órabért, prémiu­mot azokat a természetbeni juttatásokat, amelyeket a dol­gozó ellenszolgáltatás nél­kül vagy a tényleges fo­gyasztói árnál olcsóbban ka­pott meg Beleszámít az át­lagkeresetbe a túlóradíj, vagy a túlórázás címén kapott egyéb juttatás, a különböző bérpótlékok, az év végi ré­szesedés. Munkabérként kell tehát figyelembe venni min­den olyan pénzben! és ter­mészetbeni juttatást, ame­lyet a nyugdíjas munkavi­szonya keretében kapott Nem lehet figyelembe ven­ni azonban olvasónknál azt a jövedelmet, amit fizetés nélküli szabadsága ideje alatt máshol, munkaviszonyon kí­vül keresett Az említett 10 százalékos jövedelemlevonás ezután a keresete után jogos volt A fizetés nélküli szabad­ságra vonatkozó kérdésére közöljük, hogy jogosult kér­ni akkor is, ha rendes sza­badságát még nem vette ki. Kérelme azonban megtagad­ható, ha az a vállalat érde­kével ellentétben áll, vagy annak munkáját akadályoz­za. Amennyiben az építésve­zetőség elutasítaná kérelmét, de olvasónk úgy látja, hogy az csupán rosszindulatból tör­tént az üzemi bizottsághoz, illetve a vállalati igazgató­hoz fordulhat panasszal. Azt azonban nem teheti meg, hogy engedély hiányá­ban mégis máshol vállaljon ' munkát és munkahelyén nem jelenik meg. Az ilyen hiány­zás igazolatlannak minősül, es ha fegyelmi büntetést nem is szabnak ki, akkor is jo­gosult a vállalat az aznapi munkabért levonni és a kol­lektív szerződésben meghatá­rozott jogkövetkezményeket alkalmazni. Jogosult-e a dolgozó a teljes táppénzre, ha a két munkaviszonya kö­zött több napi kiesés van? S. I. gödöllői olvasónk bi­zonytalanságát akarjuk elosz­latni, amikor kérdésére igenlő — részére kedvező — választ adunk. Az 1968. január 1. napjától fennálló rendelkezés szerint megszakítás nélkülinek kell tekinteni a dolgozó munkavi­szonyát akkor is, ha 30 napnál nincs hosszabb megszakítás a két munkaviszony között, fel­téve, ha 1967. december 31-én fennállott a munkaviszonya és a megszakításra első ízben ke­rült sor ez idő után — függet­lenül attól, hogy milyen mun­kakönyvi bejegyzéssel vált meg olvasónk az Egyesült Iz­zótól. Kezdő szakembereket foglalkoztató szövetke­zetek az e célra nyújtott állami támogatást másra nem használhatják fel. B. P. ceglédi olvasónk kezdő agronómus az egyik szomszé­dos termelőszövetkezetben. Úgy tudja; állami rendelkezés van, hogy a kezdő szakembe­rek részére nyújtott állami tá­mogatást visszatartani nem le­het. és a tsz más célra sem használhatja fel. Ezzel szem­ben olvasónknak az utóbbi időben a korábban nyújtott támogatás összegét csökken­tették és másra használták fel. Olvasónk panasza jogos és alapos. A 10/1967. (XII. 27.) MÉM. rendelet nem teszi lehetővé, hogy a kezdő szakemberek dí­jazására rendelkezésre bocsá­tott állami támogatást akár részben is, más célra használ­ják fel, mint amire adja az állam. A fel nem használt vagy visszatartott öszeget a tsz köteles a járási tanácsnak visszaküldeni, feltéve, ha jo­gos volt a kezdő szakembertől a levonás, illetve a visszatar­tás. Olvasónknak azt tanácsol­juk, tegyen bejelentést a járá­si tanács mezőgazdasági osztá­lyán. Nyugdíj szempontjából a segélyezés idejét is be kell-e számítani a tsz- tagnak? H. J. abonyi olvasónk írja: beteg volt a múlt évben, majd munkába állt, de ismét megbe­tegedett. Két kérdést tett fel: tekintettel arra, hogy nyugdí­jazás előtt áll, a múlt évi be­tegségi segély folyósításának ideje beleszámít-e a nyugdíj­ba, továbbá ahhoz, hogy eb­ben az évben is részesülhes­sen betegségi segélyben, kell-e, hogy meglegyen a 150 napi munka tel j esítése ? Olvasónk mindkét kérdésé­re kedvező választ adhatunk. A tsz nyugdíj jogszabály ki­mondja, hogy a tag munka tel jesítésébe be kell számítani a betegségi segélyezésben eltol tött időt is, tehát nem kell ag gódni, a nyugdíj megállapítá­sánál nem kerül hátrányba. Másik kérdésére azt vála­szolhatjuk, ne nyugtalankod­jon — hanem inkább igyekez zen meggyógyulni —, mert a rendelkezések szerint a be­tegségi segélyhez megkívánt 150 nap munkateljesítésbe be­számít a múlt évben betegség­ben eltöltött ideje, feltéve, ha arra az időre segélyezésben részesült. Dr. M. J. Gyermeknevelés „Hogyan kell jónak lenni?!“ Ugye kedves olvasóim, önök is hallották már ezt a kér­dést? Teljes komolysággal kérdezi a 3—4 éves, dacos haraggal a 8 éves. Mi felnőt­tek könnyen elsiklunk a kér­dés felett és egy-ikét szóval, „edd meg az ebédet!” vagy írd rendesen a leckéd”, „ne verekedj”, az aktuális helyzet­től függően jelöljük meg a jó­ság konkrét tartalmát. Másik gyakori eset, hogy a pöttöm 3 évesek, mi­kor valamit csinálnak, meg­kérdezik „Most ügyes vagyo-k? Jó vagyok? Szeretsz most mert jó vagyok?” Elnéző mosollyal felelünk a csacska kérdésre „igen, most jó vagy, igen, most szeretlek”. Mosolygunk akkor is, amikor azt halljuk, hogy játszó kisgyerekünk a babájá­nak mondogatja „jó baba vagy, mert nem öntötted ki a vizet”. „Látod jó vagyok, mert nem kiabálok.” Mind a kérdés, mind a já­ték közben megfogalmazott megállapítások rendkívül je­lentősek. A gyerek itt pótolja a mi mulasztásunkat, „önne­vel.” Mi felnőttek, azzal, hogy „légy jó”, elintézettnek vesz- szük az útmutatást a gyermek magatartására vonatkozólag. A jó fogalmába beletartozik, hogy szót fogadjon. De kinek? Ha a testvérének nem fogad szót, mikor az azt mondja, hogy ne ugráljon cipővel az ágyon, altkor rossz, de ha testvérének nem fogad szót, amikor azt mondja, hogy szedje elő a papa könyveit, ak­kor tulajdonképpen jó. Tehát ha szót fogad, attól még rossz is lehet, meg jó is. Még nekünk, felnőtteknek is meglehetősen nehéz feladat meghatározni a jó általános fogalmát. A kisgyermek, aki még kevés tapasztalattal ren­delkezik, képtelen erre. Mi nem adunk elég segítséget ahhoz, hogy a gyermek isme­retei rendeződjenek,- ezért kí­sérli ő maga rendezni. Amikor valamilyen tettnek végrehaj­tásánál azt kérdezi „most jó vagyok?” akkor a kérdése nem csacsiságra, hanem mély bölcsességre utal. Rögzíteni akarja a helyes magatartási formát. Tulajdonképpen ez a mi feladatunk lenne, de nem fordítunk elég figyelmet rá és így elmulasztjuk. A gyerekben a helyes ma­gatartás csak úgy alakulhat ki, ha ini közöljük, hogy ez a magatartás megfe­lelt-e követelményeinknek vagy sem. Ezt viszont, meg is kell fogalmazni és nem a gye­rekre hagyni, hogy ő maga kí­sérelje meg értelmezését. Te­hát ha evés közben az ételt elcsöpögteti, nem azt mond­juk, hogy „egyél rendesen”, hanem azt, hogy „ne csöp- pentsd le az ételt”. így fel­fogja, hogy milyen hibát köve­tett el. A nagyobb gyerme­keknek sem elég útbaigazítás az, hogy „írj szépen”, hanem meg kell mondanunk, hogy írásában milyen hibát köve­tett eL Nagyon sok félreértést, ösz- szeütközést kikerülhetünk, ha a gyermeknek nem általános­ságokban, hanem mindig a konkrét helyzetre vonatkozó­lag tesszük meg észrevételün­ket. Ha így nevelünk, akkor 10 éves korára már valóban pontosan tudja, hogy mit ér­tünk jóság vagy rosszaság alatt. Természetesen még így is vigyáznunk kell arra, hogy a jóság és rosszaság fogalmát ne zavarosan, vagy félreért- hetően jelöljük, pusztán csak azért, mert kényelmesek va­gyunk. Ne mondjuk nyugta­lan, izgő-mozgó gyerekünkre azt, hogy „rossz”, mert ez nem fedi a valóságot, ő nem rossz, hanem nyugtalan, de nem rossz a kisgyermek ak­kor sem, amikor álmos és nyűgös, vagy az ügyetlen gyermek, ha eltör, vagy kibo­rít valamit. Az „ügyetlen”, a „nyűgös” is magatartást, vi­selkedést jelöl, a gyermeknek ezeket a kifejezéseket is meg kell tanulnia. Azzal, hogy túlságosan egyszerűsítjük íté­leteinket, félrevezetjük a gyermeket.. " Hibás az általánosságban megfogal­mazott ítélet azért is, mert a gyermek személyiségét sérti. A „rossz vagy”-gyal magát a gyermeket ítéljük el, nemcsak a magatartást, a helytelen cselekedetet, hanem az egész gyereket utasítjuk vissza. Az a gyermek, aíki folyton azt hallja, hogy ő „rossz gyerek”, sajátos gyermeki logikájával ezt úgy vezeti le, hogy őt tel­jes egészében nem fogadják el, ha nem fogadják el, akkor nem is szeretik, ha nem sze­retik őt, altkor ő sem szeret. Dacos lázongással vállalja a ki­közösített szerepét. A rendelésen nem egyszer találkoztam kisgyerekkel, aki közölte velem, hogy ő „rossz”, és szenvedett attól, hogy ő rossz gyerek. Sokszor kérdez­ték tőlem elkeseredetten, „ho­gyan kell jónak lenni, én aka­rok, mindig jó akarok lenni és soha nem sikerül”. Mikor az­után megegyeztünk abban, hogy ő tulajdonképpen jó, de nem mindig sikerül jól visel­kednie, mert az sokszor na­gyon nehéz, azt is megbeszél­tük, hogy hogyan kell jónak lenni. Dr. H. A. JÚNIUSBAN Két hét az Meri lakodalmassal A közelmúltban olasz ven­dégek jártak az Állami Népi Együttesnél, hogy immár a harmadik itáliai vendégsze­replésről tárgyaljanak, s meg­tekintsék az együttes műso­rait. A tervek szerint ugyanis június második felében két­hetes olaszországi turnéra in­dul az együttes százfőnyi művészcsoportja, s Bologna, Verona, Lignano és Trieszt közönségének mutatja be a legsikeresebb műsoraikból ké­szült válogatást. A műsor jóirészt az Ecserl lakodalmasra épül, de helyet kap az úti repertoárban a Muzsikáló tájak című összeál­lítás több sikert aratott tánc­képe is. A rádió és televízió műsora URH 16.05: Tánczene. 17.35: Hangle­mezparádé. 18.05: A Bartók vo­nósnégyes hangversenye, a 22-es stúdióból (élő). Közben: Veszé- lyes-e a légszennyeződés? Dr. Lowther angol professzor írása. 19.40: Dzsesszmuzsika. 20.00: Sám­son és Delila. Részletek Saint- Saens operájából. 20.45: Kamara­zene. 21.35: Brahms és Richard Strauss-művek. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelvtan- folyam, haladóknak. 8.30: A mű­vészet világából. Leningrád kin­csei. Az Intervízió műsora. 9.00: üdvözlet barátainktól. A lengyel televízió műsora. 9.45: Zebra. Ke­reskedelmi műsor gyerekeknek. 10.00: Rajzolj velünk! 10.50: Leo­nard Bernstein a muzsikáról. II. rész: Nyitányok és előjátékok. 11.45: Tavaszi etűd. Szovjet kis- film. 12.00: Honvéd nemzet­közi tornaverseny. A szeren- kénti döntők közvetítése a Sport- csarnokból. 14.25: Turpi úrfi. Ma­gyarul beszélő amerikai rajzfilm­sorozat. 3. Turpi utolsó órája (ism.). 14.48: Francia nyelv­tanfolyam haladóknak. Bicikliver­seny. 15.15: A VI. Miskolci Film- fesztivál díjnyertes filmjeiből. 15.45: Tanyavilág 69. Riportfilm. 16.35: Táplálkozás, tudomány. Nők félórája . .. (Különkiadás). 17.05: Reklámmüsor. 17.10: Delta. Tudo­mányos híradó. 17.40: Nótaszó. 18.00: A világ térképe előtt. Heti külpolitikai összefoglaló. 18.10: Vidocq. Magyarul beszélő francia kisjátékfilm-sorozat. 3. Vidocq és a hamis tanúk. 18.35: Esti mese. 18.50: Reklámműsor. 18.55: Telesport. Ü. Dózsa—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése a Megyeri útról. Közben: Tv-híradó. 21.00: Az ördög keze. Magyarul beszélő amerikai film. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. Hétfő KOSSUTH RADIO 8.15: Barokk muzsika. 9.00: Nó­ták. 9.25: A hét előadóművésze: I Hilde Güden. Hambruger Klára előadása. 10.05: Agaphoné. Chol- noky László elbeszélésének rádió- I változata. 10.30: Bartók zongora- ; művek. 11.00: Iskolarádió. 11.35: I Az orosz forradalom dalaiból. ] 11.43: Verdi: Othello — kórusrész- j let, négyes és jelenet a II. felvo- i násból. 12,20: Ki nyer ma? Játék | és muzsika tíz percben (élő). 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Miskolci Jónás Géza népi zenekara játszik. 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00: Zenekari muzsika. 14.40: Szent Péter esernyője. Mikszáth regénye folytatásokban. IX. rész. 15.10: A gyermekrádió műsora. 15.45: Couperin: Két triószonáta. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.15: nyomában Indiában. Vigh Rudolf műsora. 16.37: Ribáry Antal: Con­certino — bemutató. 16.48: Az ipa­ri tanuló. Riport. 17.20: Két ope­rettnyitány. 17.34: Lenin és a szo­cialista világrendszer. 17.49: Hilde Güden Mozart-áriákat énekel. 18.00: Sajtókonferencia a rádió­ban. Téma: építésügyi kérdések. 19.35: A Magyar Rádió és Televí­zió népi zenekara játszik. 20.04: A Mittalon-ügy. Rádiószatira. 21.20: Zeneművészeink reflektorfényben: Vendégünk: Hernádi Lajos. 23.00: Először magyarul. David Herbert Lawrence versei. 23.20: Tánczene. 0.10: Bartók-kórusok. PETŐFI RADIO 10.00: A zene hullámhosszán. 11.45: A természet műhelyében. A tengerpartok regénye. Dr. Szabó László előadása. 12.00: Fúvószene Beliár György műveiből. 12.17: Margiierita Carosio és Vlagyimir Atlantov énekel. 12.45: Dolgoza­tokban lapozgatunk. Pedagógiai jegyzet. 13.05: Zenekari muzsika. 14.00—18.00-ig: Kaleidoszkóp. Zol tán Péter műsora. 18.15—19.51 :-ig: Közkívánatra. 18.15: Budapesti be­szélgetés Ella Fitzgeralddal. 19.02: Népszerű művek a philadelphiai zenekar előadásában. Vezényel: Ormánűy Jenő. 19.51: Üj könyvek (ism.). 20.25: Szvjatoszlav Richter zongorázik. 21.14: Hódmezővásár­hely 1894. április 22. Kerekes Ist­ván írása. 21.34: Tánczene. 22.21: A rádiószínház bemutatója. XX. századi elfelejtett magyar drámák. Szűz Mária. Gábor Andor drámá­jának rádióváltozata. 23.10: A hét előadóművésze: Hilde Güden. 23.45: Gulyás László: Békési esték, URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam. 19.10: A Magyar Rádió és Televízió Gyer­mekkórusa énekel. 19.21: Szer vánszky Endre: II. vonósnégyes. 19.43: Húsz nagyopera — húsz nagy karmester. XVII. Puccini: Turandot. Háromfelvonásos ope­ra. 21.10: Láttuk, hallottuk. Szín­ház-, film- és képzőművészeti kri­tika. 22.14: A dzsessz kedvelőinek. 22.24: Uj lemezeinkből. KERESZTREJTVÉNY TÁNCSICS S3 1 2 3 D 4 5 5 1 8 Á 9 10 11 12 $ 13 sgs 14 lő $ lö 17 18 $ 19­s*s 20 K Sí % 21 •*£ »»» 22 •l* 23 & & i 24 25 $ 26 27 28 29 3gS 30 31 32 33 . 34 35 36 37 * 38 39 40 41 42 43 & 44 45 48 47 Ö 48 49 L *1« 50 & 51« SiS & 52 s* R 53 54 55 & 56 & 57 58 59 60 öl 62-Ar 63 64 % 65-u I R 11 170 éve született Táncsics Mihály, 6. Mikes Lászlóné, Gyömrő, Dó- Ä ~l'~1 1 zsa György u. 23. Nimmerfroh Ká- rolyné, Újszilvás 197. Ady Endre reá emlékező verséből idézünk a vízszintes 1. és a füg­gőleges 12. számú sorokban. VÍZSZINTES: 12. Tehát, néme­tül. 13. Kilátásba helyező. 14. Tö­rök város. 15. Filmszínházak. 16. Japán város. 17. Durva, goromba. 18. Szivárvány, görögül. 19. Leg­egyszerűbb egysejtű élő szervezet. 20. Ütőkártyám. 22. Szamár, fran­ciául. 24. Indíték. 26. Testrész. 28. Dán város. 30. Sóhajtás. 31. Ki­hallgatás. 33. Athajítá. 35. Női be­cenév. 36. Argon vegyjele. 37. Sír. 38. Ilyen hárfa is van. 39. Olasz város. 43. Kutya. 44. Táncics Mi­hály születési helye. 48. Kavics. I 51. Házőrzője. 53. Élénkítő ital. 56. Dalmű. 57. Rangrövidítés. 59. Fenékig issza. 60. Kevert TÚL. 61. Angolé. 62. A földkéreg belső, ne­hézfémeket tartalmazó rétege. 63. Vissza: vasúti vendéglő, zsargon­ban. 65. Porció. FÜGGŐLEGES. 1. Mérgező gáz. 2. Táplálkozik. 3. Vissza: bibliai hegy. 4. Kardot forgat. 5. Nigé­riai város. 6. Leballag (+*). 7. Törzs, társaság — angolul. 8. Nö­vény alsó része. 9. Kolumbiai vá­ros. 10. Hitvallás, latinul. 11. Régi lábbeli. 21. Katonai utasítás. 23. Filmezés. 25. Antilla-tenger másik neve. 26. Téli csapadék (—’). 27. Drágakő-utánzat, vég nélkül. 28. Várakozol. 29. MD. 30. Fúvóshang­szerek (—’). 32. Pástétom, angolul. 34. Vissza: új, görögül. 40. Tete­jére. 42. Német személyes névmás. 45. Tengeröböl Tahitinál (o==a). 46. Japán város. 47. Régi ivóedény. 49. Strázsa. 50. A „Gulliver uta­zásai” írója (fon.). 52. Kozmetikai gyárunk (+*). 54. Szólóének. 55. Táplál, népiesen. 57. Katonai egy­ség — névelővel. 58. Földgázban előforduló gáz alakú szénhidrogén. 63. Szovjet repülőgép-típus. 64. Helyrag. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és (folytatása) a függőleges 12. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: egy hét. A MÁRCIUS 30-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Hús esthajnali fényt a róna kap, Im­már hajlani kezd, s borong a nap. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Nagy Béla, Budapest, IX., Bör­zsöny u. 15. Tokai János, Buda­pest, XIII., Rajk László u. 8. Ili 4. Hauk Jánosné, Budapest, XIV., Lumumba u. 161. Hollós Attila, Budapest, VII., Damjanich u. 12. Özv. Kiss Arpádné, Budapest, xvn., Rákoshegy, Ásvány u. 8. Farkas Rozália, Perőcsény, Dózsa György u. 11. Lenkes Gizella, Tá­borfalva, Rákóczi út 37. Ifj. Ter- ray Barnabás, Dunakeszi, Posta u. GYERMEKHEJTVENY , PAJTASOK! Az arborétumok­nak, a tudományos, oktatási cé­lokból létesített botanikus kert­jeinknek világszerte nagy híre van. Mai rejtvényünkben a ha­zánkban található botanikus ker­tekből négyet szerepeltetünk aláb­bi rejtvényünkben és könnyítés­ként közöljük a megyék nevét, ahol az arborétumok vannak.-1 — z b 4 5 <0 * * s h 10 M u t?) 14 •5 14) 18 19 20 ll U 2H 25 tST 2» 19 JO M VÍZSZINTES: 1. A bírósági tárgyalás témája. 4. Bejárat. 9. Fanyar ízű gyü­mölcs. 10. Mátka. 11. Tata belső része? 13. Tartó. 15. Kettős más­salhangzó. 16. A gyűjtögetés min­taképe. 18. Ilyen híreket is lehet olvasni az újságban. 20. Sima fe­lület. 22. Tanács német szóval. 23. Az Atlas szélei??? 25. Leánynév. 27. Csónakázó hely. 28. Békés me­gye. 30. Veszprém megye. 31. Föld­forgató eszköz. FÜGGŐLEGES: 1. Pest megye. 2. Építőipari szakmunkás. 3. Huzal. 4. Vas me­gye. 5. Alma — ... a Kazah SZSZK fővárosa. 6. A csontok ízületi végénél helyezkedik el. 7. Rendelkezést kiadó. 8. Nagy mafla alak. 12. Évszak. 14. Kórus. 17. Híg ételnemüt főzőkanállal gyor­san kavar. 19. Folyócska. 21. Ora- részlet. 24. Dohányzik. 26. Latin köszöntés. 29. Tagadószó. PAJTASOK! A megfejtett bota­nikus kertek nevét írjátok le egy levelezőlapra és 1969. április 27-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek az áprilisi jutalomsorsolásban. vasarnap KOSSUTH RADIO 8.15: Irta, aki mondja. Színész- keúő írók — írogató színészek vi­dám műsora a ti-os stúdióban. Konferál: Rátonyi Róbert. 9.50: Vajda János verseiből. 10.05: Ke­ress, kutass! Az ifjúsági rádió körkapcsolásos múzeumi játéka. 11.09: Könyvszemle. 11.19: Rádió­reklám. 11.24: A francia rádió nemzeti zenaltarának hangver­senye. Vezényel: Igor Marke- vitch. 13.06: Egy korty tenger. Fekete Gyula műsora. 13.16: Rész­letek Abrahám—Harmatit operett­jeiből. 13.35: Rádiólexikon. 14.05: Művészlemezek. 14.44: Az Alföld c. folyóirat két évtizede. 15.08: Slágerstaféta. 15.44: Fő a bizalom. Francia krimi krónikákból. 16.38: Nemzetközi turmix. 17.05: Nóta- j kedvelőknek. 18.05: Rossini-hang- j verseny. 19.34: Csárdásparádé, j 20.20: Közvetítés az U. Dózsa— Vasas bajnoki labdarúgó-mérkő­zés II. félidejéről. 20.50: Közvetí­tés a Szegedi Játékszín előadásá­ról. Kcktél hatkor. Vígjáték. Köz­ben: 22.20: Benkő Tibor beszélget a darab rendezőjével és szereplői­ről. 0.10: Tánczene. PETŐFI RADIO 8.30: Operakalauz. Verdi: Rigo­le fctó. Ismerteti: Kovács János. 9.30: Szívesen hallgattuk! Bach— Bartók hangverseny (ism.). 11.57: Jó ebédhez szól a nóta. 12.47: A kacsalábon forgó vár. Illyés Gyu- ! la versét elmondja: Latinovits j Zoltán. 13.02: A gyermekrádió műsora. 14.00: Táskarádió. 15.00: I jelenidőben. Gazdaságpolitikai I műsor. 15.30: Filharmóniai hang- I versenyek a század elején. I. rész. ! Fischer Péter előadása. 16.05: Hi- ! rés Verdi-áriák. 16.55: Erdekessé- j gek a jövő hét műsorából. 17.25: Mérkőzések percről percre. 18.20: Filmslágerék. 18.30: Fából vaska,- rika. 19.03: Közvetítés az U. Dó­zsa—Vasas bajnoki labdarúgó-mér­kőzés I. félidejéről (a II. félidő Kossuth: 20.00). 20.10: Igor Marke- vitch lemezeiből. Közben: 20.41: Mesélő szőnyegek. Hajnal Gabriel­lával beszélget Nagy Izabella. 21.33: Dr. Egyed László akadé­mikus. Hajduska István írása. 21.48: Horváth Jenő szerzeményei­ből. 22.25: Chopin zongoramüvek, 23.10: Népdalok. 23.29: Jenuffa. Részletek Janacek operájából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom