Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

PEST HEGYEI 1969. ÁPRILIS 18., FENTEK Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A magyar— csehszlovák barátsági szerző dés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavasla­tot a kormány nevében Apró Antal miniszterei nök-helyettes indokolta meg. (Folytatás az 1. oldalról.) kotómunka jelentős egyéni és szággal is. Mindketten tagjai vagyunk a Varsói Szerződés­nek és a KGST-nek, s ezt az együvétartozást az új szerző­dés méginkább megerősíti. Alapvető érdekeink a jelent és a jövőt illetően egyaránt azonosak, mondotta. Egyetér­tünk a nemzetközi élet legfon­tosabb kérdéseiben, a javasolt összeurópai konferencia ügyé­ben, a német kérdés, valamint a vietnami és a közel-keleti probléma megítélésében. A szerződés parlamenti be­terjesztése egyszersmind mó­dot adott arra, hogy a kor­mány képviselője csakúgy, mint a felszólaló képviselők hangot adjanak hazánk állás­pontjának, a szocializmus je­lenlegi csehszlovákiai helyze­tét, fejlődését illetően. Aggo­dalommal tölt el bennünket, hangsúlyozták a felszólalók, azok a nacionalista, szovjet- ellenes és ellenforradalmi jel­legű megmozdulások, ame­lyeknek Csehszlovákiában egy sportesemény ürügyén tanúi lehettünk. Pedig, ha a cseh­szlovák párt- és kormány meg­felelő határozottságot tanúsít — mondotta a 1 Miniszterta­nács elnökhelyettese — nem került volna sor ilyen esemé­nyekre. Hasonlóképpen vilá­gította meg a Csehszlovákiá­ban tapasztalható jelenségek veszélyét a többi felszólaló is. Ortutay Gyula például utalt rá, hogy a magyar nép külö­nösen jól megtanulta, mi min­den rejtőzködik a kommunis- taellenesség, a szovjetellenes- ség mögött. A felszólalók vé­gül is abban a meggyőződés­ben ajánlották a törvényja­vaslatot elfogadásra, hogy a szocializmus csehszlovákiai sorsát illető felelősségünk is, amelyet a szerződés kifejez, arra kötelez bennünket, hogy őszinte, baráti szóval ismétel­ten felhívjuk csehszlovák elv­társaink figyelmét a szocialis­taellenes erők aktivizálódásá­ban rejlő veszélyekre. Miután a szónokok kifejezték azt a meggyőződésünket, hogy a csehszlovák kommunisták, a baráti ország dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét és vívmányait, a parlament egyhangúlag törvénybe iktatta a magyar—csehszlovák barát­sági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Délután került sor a talál­mányok szabadalmi oltalmá­ról szóló törvényjavaslat meg­tárgyalására. Az országgyűlés ezzel egy csaknem háromne­gyed évszázados törvényt vett revízió alá, hogy a műszaki al­kollektív eredményeinek olyan védelmet nyújtson, amely megfelel egyrészt korunk for­radalmi lendületű, tudomá­nyos és technikai fejlődésének, másrészt szocialista gazdaság- irányítási rendszerünk idősze­rű követelményeinek. A Szépvölgyi Zoltán képvi­selő által beterjesztett javas­latot dr. Kiss Árpád, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke indokolta meg széles körűen, a hozzászólók között pedig ott találtuk dr. Varga Pálné Hajdú megyei képviselőt, egy nagy vegyi üzem egyik vezetőjét, dr. Gu­ba Sándor Somogy megyei képviselőt, egy technikum igazgatóját, Krasznai Károly- nét, a Szolnok megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei kép­viselőt, a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt főmérnökét és dr. Ajtai Miklóst, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét is, aki a műszaki-tudományos tevé­kenység egésze szempontjából méltatta a tervezett új tör­vényt. Mi is a lényege a szabadal­mi jog javasolt, és a csütörtöki ülésen törvénybe iktatott új rendezésének? A hozzászólá­sok és ajánlások szerint min­denekelőtt az, hogy összehan­golja a népgazdaság, az adott vállalat és a feltalálók jogait, amelyek így vagy úgy, egy­aránt érdekeltek egy-egy sza­badalomban. Messzemenően őrködni kíván a törvény afö­lött, hogy a feltaláló megfele­lően élvezhesse értékes mun­kájának gyümölcsét, egyszer­smind ösztönözni kívánja ma­gát az alkotó-műszaki tevé­kenységet, és az ebben igen fontos szerepet játszó kivite­lező, illetőleg anyagi kockáza­tot viselő vállalatot. A javaslat részletei körül, mint a tanácskozáson kitűnt, már az illetékes parlamenti bizottságban sokoldalú vita bontakozott ki, módosító ja­vaslatok születtek, amelyek közül néhányat már a képvi­selők elé terjesztett javaslat eleve magában foglalt. Sok szó esett már a bizottsági vi­tában, de most, a plénum előtt is az úgynevezett szolgálati ta­lálmányok kérdéséről, ame- jekkel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése mégis igen sok gyakorlati problémát vet fel. A feltalálót illető díjazásról a törvényben kilátásba helye­zett külön jogszabály rendel­kezik. Az egyik képviselő azonban megfontolandónak tartotta, hogy a végrehajtási utasítás érdemlegesen hatá­ASZ VENTILLÁTOR SZILÉZIA ZENEGÉP R 4100-AS RADIO FECSKE TRANZISZTOROS ASZTALI RÁDIÓ CHRISTALLTON SZTEREÓ-LEMEZJÁTSZÓ Régi ár Új ár 155 Ft 130 Ft 2360 Ft 1800 Ft 1030 Ft 850 Ft 1150 Ft 790 Ft 1450 Ft 1050 Ft rozza meg, milyen díjazás jár a szolgálati találmány megal­kotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szerint a vitás esetek a fellebbezés során a Buda­pesti Fővárosi Bíróság elé ke­rülnek, amely műszaki szak­értők bevonásával hozza meg döntését. A felszólalók viszont éppen olyan további finomítá­sokat és olyan jellegű végre­hajtási utasítást javasoltak, amelyek világosan, előírá­saiknál fogva elejét veszik annak, hogy a szabadalmi té­mákban gyakori viták, s bíró­sági ügyek keletkezzenek. A felszólaló miniszterelnök­helyettes a törvényjavaslat­nak különösen azt a vonását emelte ki, amely, miközben az eddiginél lényegesen nagyobb érdekeltséget teremt a szelle­mi alkotások terén, egyszer­smind elismeri, hogy a szelle­mi alkotás mai, megváltozott világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messzemenően megindokolja a műszaki fej­lesztésért hozott áldozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadások nem „fo­gyasztják” a nemzeti jövedel­met, hanem éppen ellenkező­leg, bővítik azt. A javaslat kapcsán változa­tosan hosszan folyt még a vita a műszaki fejlődés fontos kérdéseiről, a külföldi licen- cek és eljárások nagyobb mér­tékű alkalmazásának fontos­ságáról, a tudomány és a ku­tatás szervezésének a reform­mal kapcsolatos új tapaszta­latairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységéről, az iparban és a mezőgazdaság­ban kifejtett szellemi alkotó­munka megannyi fontos kér­déséről. A képviselők az el­hangzott megjegyzésekkel, vé­leményekkel egyetemben is hasznosnak és időszerűnek ta­lálták a törvényjavaslatot és azt elfogadták. A tanácskozás, némileg ha­sonló témakörben, ugyancsak a szellemi alkotás védelmét körvonalazó, szerzői jogról szóló törvényjavaslat tárgya­lásával pénteken délelőtt foly­tatódik. Jelentés Prágából Szerdán este a prágai nép- házban, ahol 1912-ben Lenin is járt és ahol eldőlt, vajon az orosz szociáldemokráciát hatal­mukba kerítik-e a revizionis­ták és mensevikek, vagy bolse­vik párt alakul-e — J..enin szü­letésének 99. évfordulója alkal­mából ünnepi gyűlést rende­zett a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság mellett műkö­dő „Szovjet tudomány és kul­túra barátainak klubja”, vala­mint a „Baloldali front mar­xista társaságának” előkészítő bizottsága. A több mint ezer főnyi hall­gatóság előtt Jan Nemec, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság titkára mondott ün­nepi beszédet. A gyűlés részvevői üdvö­zölték a CSKP KB plénu­mát. Kijelentették, hogy támogat­ják a január utáni politika po­zitív vonásait és egyetértenek a központi bizottság 1968 má­jusi és novemberi határozatai­val. valamint a pártelnökség április 2-i nyilatkozatával. Ugyanakkor megállapították, hogy a „Kétezer szó” című szo­cialistaellenes pamflet szerzői még ma is folytatják tevé­kenységüket. Követelték, hogy leplezzék le és távolítsák el a közéletből és a sajtó te­rületéről a Szovjetunió el­lenségeit. Megállapították, hogy Cseh­szlovákiában jelenleg az anti- kommunizmus fő megjelenési formája a szovjetellenesség. Hangsúlyozták, hogy Csehszlo­vákia, mint a szocialista közös­ség szilárd tagja, őszinte ba­rátságban és szövetségben kí­ván élni a Szovjetunióval. Vese — fiúból apába Fiúból apába ültettek át ve­sét az egyik bostoni kórház­ban április 11-én — jelentet­ték be csütörtökön Bostonban. Az 53 éves apa és 23 éves jog­hallgató fia kitűnő állapotban van. CSAK RÖVIDEN... KÖZÖS KÖZLEMÉNY ki­adásával ért véget Lusakában a kelet- és közép-afrikai or­szágok csúcsértekezlete. A CSEHSZLOVÁK KOM­MUNISTA PART KB Elnök­ségének végrehajtó bizottsága kijelentette, nem rendelkezik semmiféle konkrét bizonyíték­kal, amelynek alapján meg­erősíthetné az állítólagos áru­lás vagy valamiféle „kollabo- ráció” vádját, amelyet Bilak, Barbirek, Kolder, Pillér, Rigó, Svestka, Lenárt, Kapek, Indra és Jakes elvtársakkal szem­ben felhoztak. A JELENLEG RÓMÁ­BAN TARTÓZKODÓ Daniel Conhn-Bendit anarchista diák­vezér a hét végén visszatér Párizsba annak ellenére, hogy a francia hatóságok bejelen­tették, ebben a diákvezért meg fogják akadályozni. Pofonegyszerű ? Csütörtökön bizonytalan idő­re elnapolták Beate Klarsfeld asszony perének fellebbviteli tárgyalását. Mint jelentettük, a védelem kérte, hogy Kiesin­ger kancellárt tanúként idéz­zék meg a perben. A bíró a csütörtöki tárgyalási nap kez­detén közölte, hogy a kancel­lár elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni. Szavaiból kitűnt, hogy Kiesinger csak írásban hajlandó vallani. A bíróság erre való tekintettel, felkérte a védelmet, hogy két hónap múlva terjessze elő a kancel­lárnak írásban, felteendő kér­déseket. Bandung emléke Április 18-án lesz tizennégy esztenneje, hogy az indonéziai Bandung városában 29 ázsiai és afrikai állam részvételével megcartották a történelmi for­dulónak számító bandungi ér­tekezletet. Nem „kerek évfor­duló” ez. Az ázsiai politikai viszonyokban bekövetkezett változás azonban elengedhetet­lenül szükségessé teszi a visz- szaemlékezést. A bandungi ta­nácskozás fényénél válik ugyanis világossá, hogy Kína külpolitikájának szovjetellenes fordulata milyen lehetőségek­től fosztotta meg a közös im- perialistaelienes harc ügyét. Tizennégy esztendővel ezelőtt az értekezletet a hajdani „Hol­land klub” épületében tartot­ták, s éppen abban a Ban- dungban, amely valaha az In­donéziát gyarmatosító hollan­dok főtisztviselőinek nyaraló­helye volt. A tárgyalóasztal mellett ott ült a többi között Kína, India, Pakisztán, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság, Dél-Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld. Tehát egy sor olyan ország, amelyet ma fegyveres konfliktusig menó feszültség oszt meg — vagy amelyek részben vagy egész­ben amerikai agresszió áldo­zatai. Jelen voltak továbbá Japán és a Fülöp-szigetek, Szaud-Arábia és Egyiptom. A bandungi tanácskozáson ott ült az asztal mellett minden ázsiai és afrikai ország, amelynek független kormánya volt. Mi tette vajon lehetővé, hogy 1955 tavaszán olyan országoR, amelyek nemcsak társadalmi es politikai rendszerükben kü­lönböztek egymástól, hanem egyenesen potenciális ellenfe­lek voltak — sikeres közös ta­nácskozást tarthattak? Az első tényező a kínai—in­diai viszony kedvező alakulá­sa volt. Csou En-laj 1954 nya­rán látogatást tett Indiában és egyebek között azt mondta: „Majdnem háromezer kilomé­ter hosszú határ kapcsolja ösz- sze a két népet. A történelem csak békés, kulturális és gaz­dasági kapcsolatokat ismert a két ország között, sohasem há­borút, vagy ellenségeskedést”. 1954 június 28-án közös indiai —kínai közlemény hirdette meg a békés egymás mellett élés híressé vált öt elvét: egymás területi épségé­nek és szuverenitásá­nak tiszteletbentartása; kölcsönös megnemtáma- dás; © o © flt Ó kölcsönös be nem avat­kozás egymás belügyei- be; egyenlőség és kölcsönös előnyök; békés együttélés. Néhány hónappal később Burma, Indonézia és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság is csatlakozott az öt elv­hez, majd 1954. október 12-én szovjet—kínai közös nyilatko­zat szögezte le, hogy mindkét szocialista ország ezekre az elvekre építi nemzetközi kap­csolatait. Ilyen előzmények tették lehetővé az egymástól oly sokban különböző orszá­gok részvételét — s ugyanezek ítélték kudarcra a washingtoni ellenakciókat. Az értekezlet végülis nagy fontosságú nyilatkozatot foga-* dott el, amely valóságos char­tája az antiimperialista harc­nak. A zárónyilatkozat legfon­tosabb része tíz pontban fog­lalta össze a nemzetek együtt­működésének alapelveit. Ez a tíz alapelv a békés egymás mellett élés öt pontjának ki­fejtése és kibővítése olyan formában, hogy azokat még az akkori török és fülöp-szi- geti kormányok — tehát a konferencia jobbszámya — is elfogadhatták. Nem túlzás azt mondani, hogy Bandung törté­nelmi lehetőséget nyújtott az ázsiai és afrikai országok im­perialistaellenes akcióegységé­nek megvalósításához. Magától értetődően nem le­het egyszerűen a kínai külpo­litika negatív fordulatát egye­dül vádolni azért, mert ez a lehetőség nem vált valóra. A döntő okot az amerikaiak ag­resszív blokkalkotási törekvé­seiben kell keresni, amelyek­nek logikus és természetes kö­vetkezménye volt a fegyveres intervenció kibontakozása. Az is kétségtelen, hogy a kínai külpolitika fordulata rendkívül kedvező politikai és stratégiai lehetőségeket biztosított az amerikai behatolás számára. Még mielőtt Peking a szó tel­jes értelmében végrehajtotta volna szovjetellenes fordulatát — a kínai—indiai határkonflik­tus már összezúzta azt a kap­csolatot, amelyen a bandungi értekezlet nyugodott. Ettől kezdve nemcsak Kína és India váltak szövetségesből potenciá­lis ellenfelekké, hanem éppen a fenyegetettség pszichózisa az indiai belpolitikában is megfe­lelő légkört teremtett jobbol­dali áramlatok előretöréséhez. .Ebben a megváltozott légkör­ben, a kínai hatalmi politika kibontakozásának következmé­nyeképpen, az egyes ázsiai or­szágok helyi ellentétei is vi­lágpolitikai súlyt kaptak. így a Pakisztán és India közötti, egy ízben már fegyveres össze­csapássá fajult feszültség fenn­tartásában része volt annak a támogatásnak, amelyet Peking Pakisztánnak nyújtott. Vagy a másik oldalon: az Indonézia és Malájföld közötti „konfron­táció” politikájának kidolgozá­sában is szerepet játszott Pe- kingnek a Sukarno-korszak politikai vonalvezetésére gya­korolt befolyása. Ez utóbbi adott lehetőséget az indonéz militaristáknak, hogy a Sukar­no-korszak pozitív külpolitikai vívmányait is szétzúzzák. Végül, de nem utolsó sor­iban: Kínának a vietnami há­borúval kapcsolatos magatartá­sa azt mutatja, hogy Peking legalább is „háromarcú” po­litikát folytat. O minden lehetséges mód­szerrel akadályozza és késlelteti a harcoló vietnami népnek szánt szovjet fegyverszállít­mányokat; © a párizsi tárgyalások merev elítélésével el­árulja azt a szándékát, hogy saját hatalmi ér­dekeinek megfelelően elhúzódó háborút sze­retne Délkelet-Azsiában; © ugyanakkor nem zárkó­zik el a taktikai érint­kezésfelvételtől Wa­shingtonnál, hogy ily módon biztosítsa a ma­ga számára a beleszó­lást egy későbbi délke­let-ázsiai rendezésbe. Mindez pontosan az ellentéte annak, amelyet Bandung kép­viselt. Kína fordulata a ter­jeszkedő, soviniszta hatalom­politika irányába — a legdön­tőbb akadályává vált ánnak az egységes imperialistaellenes fellépésiek, amelyet 1955 tava­szán a bandungi Holland klub asztala mellett oiv sokat ígé­rőén meghirdettek. G. E. A „repülő Pueblo" ügye (Folytatás az 1. oldalról.) nem történt előrehaladás a csütörtöki, 13. ülésen sem Pá­rizsban. Nixon ugyan hangoz­tatja békés szándékait, a bé­ke perspektíváját Vietnamban, ám úgy látszik, az amerikai hadügyminisztérium hábo­rús párti csoportja még mindig elég erős ahhoz, hoyy kikényszerítse a ke­mény kéz politikáját, folytatólagosan a vietnami stratégiát illetően és újólag, a KNDK fölé való kémrepülés ügyében. Más nyugati vissz­hangról is értesültünk. A Les Echos című befolyásos fran­cia lap például az amerikaiak súlyos felelősségét hangsúlyoz­j za a KNDK légiterében lelőtt I kémrepülőgép ügyében.- Az új- j ság szerint ez a provokáció I bizonyítja: a legfelsőbb ameri- j kai parancsnokság nyugtalaní- I tóan lelkiismeretlen a felderí­tő missziókból származó ve- I szélyekkel szemben. „Jó len­ne, ha az amerikai vezérkar felülvizsgálná módszereit” — 'rja a párizsi lap. A FRANCIA TÁJÉKOZTA­TÁSÜGYI ÁLLAMTITKÁR újra megerősítette, hogy De Gaulle tábornok nem jelölteti magát az elnöki tisztségre, amennyiben az április 27-i népszavazáson a nem szava­zatok kerülnek többségbe. KERAVILL rf-VVÁ ÁPRILIS 14-TÖL MÁJUS 10-IG FŐVÁROSI HANGLEMEZEK, CSILLÁROK ÉS MÉG SOK MAS CIKK NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL KERAVILL SZÉLES SÁVÚ TV-ANTENNA GS 30-AS GRILLSÜTŐ SZOBASZÖKÖKÚT AS 30-AS VILLANYSOTő IDEAL HAJSZÁRÍTÓ KERAVILL '• J ' ^ - W .I «SAR Régi cr Új ár 655 Ft 467 Ft 1120 Ft 790 Ft 420 Ft 250 Ft 1840 Ft 1280 Ft 210 Ft 185 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom