Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
4 K^ÚrlmJ 1969. ÁPRILIS 2., SZERDA „Az izgága Jézusok” Mczey Mária, Cserhalmi Anna és Latinovits Zoltán előadóestje az Egyetemi Színpadon Ismét kirobbanó siker az Egyetemi Színpadon! Három nemzedék előadói léptek a dobogóra: Mezey Mária, Latinovits Zoltán és Cserhalmi Anna. Három nagy költőt tolmácsoltak: Ady Endrét, József Attilát és Nagy Lászlót. A színpad ezen az estén szószékké alakult. A három művész a három költő szavainak segítségével fejtette ki legszemélyesebb mondandóját a szerétéiről és a szerelemről, a politikáról és a nemzetről — az életről... Mezey Mária fekete, raffi- náltan egyszerű, talárra emlékeztető ruhában, egy kis asztalka mellé állított fotelből, mintha csak kis csevegésre érkezett volna, mintha nem akarna mást, mint elmesélni az éppen megjelent embereknek, hogyan jutott el hozzá Ady, és hogyan nem jutott él hozzá József Attila, csak jóval a, halála után, majd néha felállt, énekelt, s a közönség észre sem vette, hogy mindvégig saját életfilozófiájáról beszél — pedig csak a madarakról beszélt, a fákról beszélt, a hüllőkről és a csillagokról, s alig érezhetően, de pontos tudatossággal hangsúlyozta túl József Attila sorait: „Légy egy fűszálon a pici él / s nagyobb leszel a világ tengelyénél.” Néha olvasott is, néha szemüveget tett az orrára, ha akarta, nagyon csúnya volt, ha akarta, nagyon szép volt, minden mozdulatában a nagy művész egyetlen célra, de láthatatlanul irányított fegyelme, s ez az egyetlen cél egyben életének summája, az a summa, amit a költők áltál tolmácsol: szeressétek az embert, mert szeretet nélkül nem lehet élni. L atinovics Zoltán magasnyakú pulóverben és szürke öltönyben robbant a színpad- ra. A végtelen alázat és a vulkánként kitörő fegyelmezetlenség ellentétei közt hányódva — izgága Jézusként, hatalmas gesztusokkal, dühébe beleizzadva, belevörösödve, és gesztustalanul, mozdulatlanul és sápadtan lökve ki magából a legsúlyosabb gondolatokat, végig szemben a közönséggel, a színpad előterében, néha papírokkal a kezében, amelyekről a verseket összekötő dokumentumok szövegeit, sőt, néha magukat a verseket is olvasta, mintha papírokat tartó kezével is demonstrálni akarná — nem akarom, hogy itt elandalodjatok, nem „műélvezetre” hívtalak benneteket, hanem azért, hogy tanuljatok meg verset érteni és szeretni, verset értelmezni a saját szájatok íze szerint, verset értelmezni a kor parancsára, és pontos tudatossággal hangsúlyozta túl József Attila sorait: „— mai magyarok / ...Én dolgozni akarok”. Szereplése nem szereplés volt, hanem felhívás azokhoz „Kik immár nemcsak harcot hoznak, / de a harcot végigharcolják”. Cserhalmi Anna, hármuk közül a legfiatalabb, sietve jött be a színpadra, félszeg sietséggel, piros ruhában állt, megállásában, még szerényen, soha nem lépve a színpad előterébe, mint aki érzi, még csak most kell majd bebizonyítania, hogy jó helyen jár, a színpad az ő világa, de megszólalásában már nem volt semmi szerénység,..a fél- szegségnek, elfogódottságnak nyoma sem, ott volt a színpadon, hangja átjött a rivaldán és oldódó-sűrűsödő feszültségeket teremtett a nézőtéren, pedág ő volt a legveszélyesebb helyzetben, két nagy színészegyéniség mellett kellett elfogadtatnia saját egyéniségét, de hiszen ennek az estének a célja nem a produkálás volt, a távolabbi és nemesebb cél átsegítette az első nagy megjelenés nehézségein, ő nem beszélt magáról, ő csak versekkel beszélt. József Attilával és Nagy Lászlóval mondta el, |mit világunkról gondol, egy árnyalattal túlhangsúlyozva József Attila sorait: „A gyereknek kél káromkodni kedve, —” Szereplése nem szereplés volt, vallomás az övé is, az apátlanok, az anyátlanok nemzedékének, a többszörösen megcsalatottak nemzedékének néha görcsbe feszülő, de az árnyalatokra is nyitott szemű, vallomása. Akik csak a produkció értékére figyeltek, azoknak sem kellett csalódniuk, mert Mezeyvel. és Latinovitssal egyenrangúi produkált. Nádas Péter Nádihegedű Létay Klára Móra-estje Az Országos Filharmónia Semmelweis utcai kamaraterme hétfő este szép és szokatlanul merész, de remekül sikerült kísérlet színhelye volt. Létay Klára, a kivételes tehetségű előadó-művésznő varázsolta élővé Móra Ferenc emberi és írói alakját Nádihegedű című mozaikjával, amelyet nagyszerű ítélőképességgel és művészi ízléssel állított ösz- sze a nagy író írásaiból. Súgó és végszó nélkül, közel három órán át tolmácsolta Mórát olyan megkapó hűséggel, hogy közönsége, amely zsúfolásig megtöltötte a Filharmónia kamaratermét, valósággal a nagy kortárs, a „meghitt cimbora”, Juhász Gyula bűvöletét érezte át, aki így búcsúzott örökszép versében tőle: ... újra látunk valakit, Aki szemének bársonyával És hangja meleg aranyával Mint rég, megint elandaUt. Létay Klára ajkán, amint a mélyen átérzett szöveget mondta, Móra hangjának meleg aranya zengett, és elanda- lodott közönsége élő valóságnak érezhette három teljes órát át a félegyházi foltozószűcs és a kenyérsütögető asz- szony Ferkó fiát, amint elindult a Daru utca papsajtos árka mellől, hogy egy küzdelmes, tartalmas, kincseket termő életen át utánozhatatlan írásmű- vészetével hűséges szolgálómestere legyen megalázott népének, nemzetének. A mozaik egyes ciklusai között Kertész Lajos zongoraművész Bartók- és Kodály-szer- zeményekkel gyönyörködtette a közönséget. A nagy sikerű előadóestnek külön ünnepi alkalmat az idei Móra-év adott, néhány hete volt ugyanis harmincötödik, évfordulója halálának, és néhány hét múlva, júliusban lesz születésének kilencvenedik évfordulója. Magyar László Mühlbeck-centenárium 1869. április 2-án, tehát ma 100 éve született Mühl- beck Károly, századunk első évtizedednek rendkívül termékeny és széles körben népszerű magyar rajzolóművésze. Budapesten végzett művészeti tanulmányai csakhamar országszerte ismert nevet szerzett. Főként ifjúsági és gyermeklapokba rajzolt és az ifjúság számára kiadott könyvek ezernyi illusztrációját készítette. Ö látta el rajzokkal Sebők Zsigmond Mackó-könyveinek sora mellett kora képeskönyveinek, mesekönyveinek, leporellóinak jelentékeny részét igényes rajzokkal, illusztrációkkal. Hetilapokban, folyóiratokban közölt humoros fejléceit és szatirikus rajzait országosan kedvelték. Az Építőipari Szállítási Vállalat t. számú Üzemegység váci kirendeltsége FELVESZ szombat-vasárnapi ügyeleti szolgálatra nyugdíjas gépkocsivezetőket Bérezés: havi 1000 Ft, évi 6000 Ft-ig. Jelentkezés: a váci kirendeltségen, a DCM területén. Az Építőipari Szállítási Vállalat 1. számú Üzemegység (1 ÉPFU) budapesti telephelyeire FELVESZ gyakorlat nélküli segédgépkocsivezetőket is. A gyakorlat megszerzése után jö kereseti lehetőségi Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt, az autójavító szakmában gyakorlott dolgozók. Bérezés: kollektiv szerződés szerinti oesorolás + teljesítménybér. JELENTKEZÉS: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. üzemegység Budapest III., Zay u. 1—3. Forgalmi osztály. Grafikai munkásságán kívül sok akvarellt festett, őszinte művészi átéléssel. Kazahsztán dalai és táncai Magyarországon Amikor a nyár melege beköszönt, a kazah pásztorok a magas hegyekbe terelik a juh- nyájat. Csak késő ősszel térnek vissza a völgybe. Ilyenkor vidám ünnepséget tartanak, ahol hetyke dzsigitek táncolnak, csinos lányok énekelnek lassú dalokat, melyek sok-sok évvel ezelőtt, a nomád törzsek jurtáiban keletkeztek ... Ez a régi ünnep adta az alapját annak a vokál-koreográfiai kompozíciónak, melyet már néhány éve változatlan sikerrel mutat be országszerte a Kazah Köztársaság „érdemes” címmel kitüntetett állami ének- és táncegyüttese. Kazahsztán kelet—nyugati kiterjedése 3000, déli—északi kiterjedése pedig 2000 km. A távolságok hatalmasak. De az együttes művészei jól tudják, hogy minden fellépésükkel örömet szereznek a városok és falvak lakosainak. Állandóan úton vannak. A Kazah Köztársaság énekés táncegyüttesének koncertjeit nagy sikerrel mutatták be Belorusszia, Ukrajna, a Kaukázuson túli vidék és a Moldvai Köztársaság színpadain. Felléptek Távol-Keleten és a szibériai városokban is. Bejárták ■ lényegében az Szovjetuniót, demonstrálva a kazah művészetet. 1967 októberében az együttes az NDK-ba utazott vendégszereplésre. Másfél hónap alatt felléptek Leipzigben, Weimarban, Magdeburgban és más városokban és többször szeretjeitek a német tv-ben. Az együttes vezetője Lidia Cserniseva, koreográfus és rendező, a Szovjetunió népművésze. A maga nemében páratlan együttest tudott létrehozni, amely magas művészi fokon teremti meg az ének és tánc harmóniáját. Nagyszerűen egyesül a szólóének a kórussal, a tánc a pantomimmal. Ez a vokál-koreográfiai kompozíció a kazah együttes sajátossága. A repertoárban sok nép és ország dala és tánca szerepel, de első helyen vitathatatlanul olyan kompozíciók állnak, mint például „Mi kazahsztániak”, „Az Ala-Tau hegy lábánál” és az „Arany gyapjú”. Az együttes szólistája Az együttes a műsort rendszerint Cadik Muhamedzsanov kazah zeneszerző „Poéma Leninről” című művével kezdi. Ez a dalmű a magyarországi koncerteken kazah, orosz és magyar nyelven hangzik majd fel. Az együttes egyébként a magyar- országi kazah kulturális napok rendezvényein — április közepe táján — a legsikeresebb számait tűzi műsorra. SLÁGERLISTÁNK Bartók és Harangozó Már egyhónapos a Pest megyei Hírlap slágerlistája. Nézzük, milyen változások történtek a múlt hét óta. (A zá- róljelben a múlt heti helyezést közöljük.) Művészlemiezek: 1. (—) Bartók: Magyar képek 60, 2. (2) Bach: D-moU toccata és fúga 56, 3. (—) Verdi: Requiem 53. 4. (—) Csajkovszkij: B-moü zongoraverseny (Richter) 48, 5. (3) Beethoven: Für Elise 43 ponttal. Tánclemezek: 1. (—) Azok a szép napok (Harangozó) 120 2. (2) Trombitás Frédi (Omega, kis lemez) 116, 3. (8) Visszatérek én (Korda) 115, 4. (6) Megmondták előre (Zalatnay) 110, 5. (4) Tölcsért csinálok a kezemből (Zalatnay) 104, 6. (5) Fehér ház (Ambrus Kiry) 98, 7. (—) Régi dal (Illés) 93, 8. (1) lllés-story (Illés, nagylemez) 91, 9. (—) És tnost itt vagy velem (Koncz) 88, 10. (—) Rettenetes emberek (Omega nagylemez) 85 ponttal. E héten minden olvasónk és valamennyi zenebarát hanglemezvásárlással szavazhat, (ha a kért lemez nein kapható, akkor is szavazatnák: számít, mert a hiánycikkeket is figyelemmel kísérik) a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat érdi, ceglédi, nagykőrösi, szentendrei, váci és szigethalmi boltjában, valamint a Fővárosi Bútor-, Hangszeres Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Lenin krt. 44. szám alatti boltjában. (sunyó) IS T VÁKP> oltárért 19. És akárhogy töprengtem is, nem találtam kiutat Most már újabb veszedelem tornyosult a fejem fölött. A CIA embere hihetetlenül nyíltan beszélt velem, ami nem jelenthet mást, mint hogy teljesen a markukban éreznek. Bizonyára elhatározták, hogy vagy igent mondok, vagy pusztulnom kell. De én nem akartam árulóvá válni. Nem is beszélve arról, hogy ha vállalom ezt az aljas munkát előbb-utóbb rajtavesztek, s a hóhér kezén végzem. Viszont afelől sem vol,t kétségem, hogy Banlessék eltesznek láb alól, ha más megoldás nem akad. Akkor nem tűnt fel, de most utólag megjegyzem, hogy Ruth eszembe sem jutott, annyira elfoglaltak a gondolataim. Gyermekkoromban olvastam egy riportot a rablógyilkos kivégzéséről. A vagány a sira<- lomházban a babájáról álmodott. Akkor elhittem ezt, de a Banless látogatását követő éjszaka után már nem. Ha az ember halálos veszedelemben van, nemigen törődik még a leghalálosabb szerelemmel sem. Reggelig annyit kiokoskodtam, hogy egyedül Lewis újságírótól számíthatok tanácsra és segítségre. Lewis nem volt túlságosan rokonszenves számomra, de hát végeredményben — akármilyen önző egyéni céllal is — mégis csak ő segített rajtam. Nem várhattam meg, amíg délután felkeres, hogy együtt induljunk' a Csánkó-féle teára, hiszen előbb, már három órára bejelentette érkezését a CIA embere. így hát, megszegve a megállapodást, elhagytam a lakásomat, hogy egy telefonfülkét keressek és felhívjam Lewist a szerkesztőségben. Nem tudtam vele beszélni. Még a szobáját sem kapcsolták. A központ megkérdezte, hogy ki keresi, s miután megmondtam, hogy Kása Bertalan a nevem, a kisasszony ilyen felvilágosítást adott: — Sajnálom, uram, Mr. Lewist nem kapcsolhatom. A Fülöp-szigetekre utazott. Ri-. portra. — Mikor? — kérdeztem krákogva a meglepetéstől — Ma reggel, uram — felelte a kisasszony kifogástalan udvariassággal. — És mikor jön vissza? — faggattam tovább. — Azt, sajnos, nem tudom megmondani. Utazásának időtartama az események alakulásától függ. Aligha találja meg egy héten belül. De köny- nyen lehet, hogy lapunk olvasóközönségének érdeklődése egy hónapig is Manilába köti ... Puff neki, ezt szépen mondta! Számomra különösen szépen hangzott. Az egyetlen ember, akire számíthattam, elutazott, anélkül, hogy értesített volna. De talán az ügyvédnél intézkedett a teendőkről. A telefonkönyvben minden nehézség nélkül megtaláltam Mr. Forster ügyvédi irodáját. A kalapommal takargattam a készüléket, úgy hívtam fel, mert a két FBI-os már túlságosan elszemtelenedett: pofátlanul bebámúltak a telefonfülkébe. Nem kellett okvetlenül tudniuk, hogy hová telefonálok. Azt viszont megtudhatják, hogy tudomást vettem a jelenlétükről, és annak megfelelően viselkedek. Mr. Forster titkárnője Is a nevemet tudakolta. A Kása Bertalan név az elmúlt huszonnégy órában tovább veszthetett értékéből. Már nem lehetett vele eredményt elérni. — Sajnálom, Mr. Kása — mondta a titkárnő —, az ügyvéd úr egy nagyon fontos ügyben tárgyal... — De én egy még fontosabb ügyben keresem — próbáltam érvelni. — Sajnálom uram, nem vehetem figyelembe. ön nem tartozik az ügyfelei közé... Azt sem tudtam hirtelen, hogy köpjek-e vagy nyeljek. — Talán nem jól tetszett érteni a nevemet. Kása vagyok. Kása Bertalan, Ká, mint... Nem hagyta, hogy lebetűzzem. — Felesleges, uram. Az ön neve nem ismeretlen előttem. Azt is tudom, hogy irodánk megbízója, az Evening News szerkesztősége utasítást adott, hogy egyelőre ne foglalkozzunk az ön ügyével. Ügyfelünk kívánságait az ügyvédi kamara szabályzata értelmében tiszteletben kell tartanunk ... — De hát itt rólam van szó, s nem az Evening News-ról! — harsogtam, mert elöntött a pulykaméreg. — Talán cs&k jogom van hozzá, hogy a saját sorsomról Mr. Forsterrel beszéljek?! — Hogyne, uram — mondta továbbra is udvariasan a titkárnő. — Meg vagyok róla győződve, hogy Forster úr szívesen üdvözli önt ügyfelei sorában. Hétfőn öttől hétig a rendelkezésére áll. Akkor külön bejelentés nélkül is felkeresheti ... Ne felejtsen el egy ötszáz dolláros csekket magával hozni. Ezt előlegként kezeljük, és természetesen beszámítjuk a végelszámolásba... Letettem a kagylót. Honnan lenne nekem ötszáz dollárom? És időm sincs hétfőig várni! Nekivágtam az utcáknak. Szinte gépiesen vittek a lábaim se láttam, se hallottam; azt sem tudtam, merre járok. Nem törődtem a két tagbaszakadt alakkal sem, akik az FBI megbízásából természetesen továbbra is követtek. Leszaladtam a metróállomás lépcsőjén, beszálltam az első szerelvénybe. Jólesett odalent a tömegben, a zsúfolt kocsiban elvegyülni. Aztán ugyanilyen gépiesen kiszálltam egy állomáson. Még mentem néhány száz métert, és akkor észrevettem, hogy Ruthék háza előtt állok. (Folytatjuk.)
