Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-16 / 85. szám

Árusítják a strandbérleteket A strandfürdőben már a nyárra készülnek. Április 15-től, megkezdték a bérletek árusítását. Május elsejéig a gőzfürdő pénztárában, május elseje után pedig a strandon lehet megvenni a bérleteket. Kádfürdő gyerekeknek Minit egy bombázott csata­tér, úgy néz ki most a strand. A megrongálódott járdák ku­pacokban, törmelék, beton, malter mindenütt. A festők a falakat pingálják, a lakatosok biztonsági zárat szerelnek a kabinajtókra, hogy nyáron ne kelljen egy-két lopási ügyben a rendőrséget járni. A szezonnyitásig rengeteg a teendő. A járdákat ki kell javítani, székeket, padokat új­já kell festeni és emellett a szülők kérésére gyermek kád­fürdőt is építenek tussal, amit a férfi és a női tusoló közié tesznek. Mindössze egy hónap van még a nyitásig, addig az összes munkákkal végezni kell. Mi újság a Hunyadi Tsz-ben Osztják a háztájit Megkezdték a háztáji földek kijelölését, sőt néhány nap múlva már be is fejezik a munkákat. A földek bár azo­nos helyen vannak az előző években kiadott földekkel, mégis van vele munka, mivel a tagok létszáma állandóan változik, fogy vagy növekszik, ezeknél a földeknél mindig módosítani kelL Hetvennyolc mázsát nyo­mott együttesen a termelőszö­vetkezet legutóbb nevelt csir­keállománya. Átlagos súlyuk egy és negyed kiló volt a csi­béknek. Az átvevő, a BOV kecskeméti szakemberei elé­gedettek voltak a szállítmány­nyal. Három hét múlva kis Ü- ;bák veszik birtokba a barom­finevelőt. (—f—) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Sógorom, a zugügyvéd. Egy rögbi meccs következményei. Magyarul beszélő amerikai film. Főszereplő: Jack Len­non. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőftiűsor: Magyar Hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. /\ PESTME G~Y E. I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1969. ÁPRILIS 16., SZERDA Kényelem vagy közömbösség? Se ’ vetítő, se9 autó — Kocsmák nyitva - művelődésnek zárlat A járási vb előtt a TIT munkája Második évtizede végzi nép­művelő feladatát a TIT szer­vezete. Számtalan küzdelem során jutottak el azokhoz az eredményekhez, amiről évről évre számot adhatnak. A fej­lődés jelentős, mégis minden esztendő új és új problémákat vet fel — a megoldásuk pedig a vezetőké. Az üzemekben és a terme­lőszövetkezetekben is megnőtt az érdeklődés a TIT előadásai iránt. Zömmel szakmai mun­kájuk kiegészítéséhez szüksé­ges jellegű előadásokat hall­gatnak az üzemi, illetve a mezőgazdasági dolgozók. Az elmúlt időszakban 165 előadást tartottak a vá­rosban és a tanyákon, mintegy nyolcezer hallga­tó részvételével. A filozófiától a csillagászatig megtalálták az érdeklődők a maguknak megfelelőt. Érde­kessége a múlt évi mérleg­nek, hogy még egy kimondot­tan matematikával foglalkozó előadás is elhangzott. Bár az előadások és az elő­adók felkészültsége jó, mégis előfordul, hogy egy előadást kevesen hallgatnak meg. Mi az oka ennek? — erre'a kér­désre kerestek feleletet a TÍT vezetői. Felmerült a kérdés, vajon csak a kényelem, az otthonülés, illetve a tv-nézés, vagy a közömbösség-e az oka, hogy sokszor fontos kérdések vitatásánál alig van egy-két ember? Kétségkívül a rossz propa­gandában is kell a közömbös­ség okát keresni, de emellett vannak objektív okok is, ame­lyek befolyásolják az érdek­telenséget. Többek között a művelő­dési közbont még ma sem vásárolta meg a városi tanács által biztosított hangos vetítőgépet a hor­dozható vetítő vászonnal. Egy-egy szakelőadás szemlél­tetése ezért elmarad. Régi ké­relem, hogy a városnak legyen egy művelődési célokra szánt gépkocsija, amivel télen a ta­nyákra ki lehet jutni. Nem­csak a TIT. de könyvtár, sőt a művelődési osztály jól ki tud­ná használni és ezzel megol­dódna a kijárás is. »Ahol ek­kora tanyavilág van, mint vá­rosunkban. e kérelem nem valami luxust — hanem szük­ségszerűséget szolgál. Bár így is sikerült —, de nem mindenhová — kijutni a Bács megyei TIT művelődési autójával. Még egy gondról beszéltek —. nem ok nélkül —, a ve­zetők. Ha valami betegség üti fel a fejét a termelőszövetke­zet állatvilágában, szigorú zárlatot rendelnek el az egész­ségügyi hatóságok. Semmiféle összejövetelt nem lehet a ta- nyavilágban ilyenkor tartani, és rögtön a művelődést szol­gáló előadás tartását tiltják be. De nem zárják be a kocs­mákat —, ahol a legtöbb he­lyen egyébként sincs meg a kívánt higiénia — és járvá­nyok, betegségek esetén sűrűn látogatják nagy tömegben az emberek ezeket oz italbolto­kat. Vajon csak a művelődést szabad sújtani ilyenkor —, amelynek haszna csak évek múlva jelentkezik? — kimu­tatható haszonnal járó tevé­kenység az italmérés — fonto­sabb a kultúránál? E gondok, •problémák kerül­tek napirendre a városi párt- bizottság végrehajtó bizottsá­ga elé a napokban. A munka elismerése mellett, a további feladatokra több fontos hatá­rozatot hoztak. (t. p.) A v irágos Nagykőrösért Terjed a rózsakultusz „Tízéves66 brigádvezető Neve: Rönké Sándor. Munkahelyé: a Petőfi Tsz. Beosztása: brigádvezető. Kitüntetése: a „mezőgazda­ság kiváló dolgozója”. Április 4-én vette át a ki­váló dolgozó jelvényt. Tíz éve origádvezető a termelőszövet­kezetben. A*II-es üzemegység­ben dolgozik. Tíz év alatt, kü­lönösen az elején, sok értet­lenséggel, gonddal és bajjal kellett megküzdenie. Ma már mosolyog a gondokon, egészen másfajta problémák nehezed­nek a vállára. Ronkó Sándort még egyéni paraszt korában is úgy tartot­ták számon, hogy jó gazda, éá a keze alatt a munka. Ma sem neszéinek róla másként. Bri­gádjában 36 ember dolgozik, a családtagokkal együtt. A terü­let. amiért felelős, nem kicsi, ezerötven hold. amin búzát, kukoricát, paradicsomot és cukorrépát termelnek. A na­pokban területén kiosztották a háztáji földeket, mindig egy helyen. Eddig a növénytermesztés „brigadérosa” volt, most a ki­tüntetéssel együtt, a növen- dékállat-telep vezetésével is megbízták. Számtalan jószág, többek között 22 bika és 25 kiselejtezett marha hízik az istállókban. Május közepén el­adják őket. Emellett növen­déküszőket is nevelnek. Mit csinál a, brigádvezető, ha nincs munka? Munka mindig van, mert a paraszti élet már ilyen. Ha nincs a tsz-ben. van otthon. De azért arra is időt szakít, hogy I olvasson és tévét nézzen. La­kása közelében egy fogatos la­kik. aki egy fölöslegessé vált szobáját felajánlotta a terme­lőszövetkezetnek; vettek bele televíziót, rádiót, berendezték. Ide járnak a környék lakói esténként, vasárnaponként egy kis tereferére, szórakozásra. (fehér) A virágos Nagykőrösért városunk az idén is jelentős léptekkel halad előre. A terek és a kertsávok par­kosítása terén kómoly áldoza­tokat hoz a városi tanács, amit társadalmi munkával nagy mértékben segít a la­kosság is. Különösen nagy figyelmet érdemel a körösi rózsakultusz erőteljes fejlődése, amellyel legszembetűnőbben, a tormási új városrészben, és a temető- oldal új házai mellett talál­kozunk. A rózsakultusz terje­dését nagyban elősegíti Var­gha István Teleki utcai rózsa­kertész, akivel elbeszélgettem az új rózsaféleségekről. — Az idén erősen megnö­vekedett a rózsatövek iránti kereslet —, mondotta. Nagyon szép fajtákat kaptam, a Duna —Tisza közi Kísérleti Intézet telepéről. A piros, a fehér, ró­zsaszín és futórózsákból sok újdonság van. Az újdonságok' sorában, kiemelkedik a „Bac- cara” tűzpiros, illatos, vágó­rózsa, mely egész nyáron vi­rágzik, és a „Kissler lmperiál” feketébe hajló, bársonyos bordó színű rózsa, melyet fe­kete rózsának is neveznek. Nagyon, szép az illatos, tégla­piros „Szupersztár”, a renge­teg virágot hozó „Ágnes Klaus” és a lilába hajló,’ kel­lemes illatú „Izabella”. Salátái a és uborkája mel­lett, rózsáiról is híres lesz Kőrös városa! (kopa) Imádok férjhez menni A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház április 26-án este fél 8 órakor a művelődési ott­hon színháztermében bemutat­ja W. Somerset Maugham: Imádok férjhez menni, három- felvonásos zenés vígjátékát. Főszerepben: Csomós Mari és Sas József. Jegyek a művelődési ház­ban kaphatók. Az ember igazát tolmácsolja AZ A MEGÁLLAPÍTÁS, hogy Csernus Mariann legna­gyobb előadóművészeink közé tartozik, elcsépelt és semmit­mondó lehetne ebben a megfo­galmazásban. Az élmény vi­szont, amelyet néhány■ nappal ezelőtt előadóestje jelentett a Körisfa eszpresszóban a hall­gatóságnak, ezt a megállapí­tást tartalommal töltötte meg. Nemcsak a József Attila- versek, hanem a külföldi köl­tők művei is úgy jutnak el a tudatig az ö tolmácsolásában, ahogyan csak a művészet ér­tője és érzője tudja közvetíte­ni az embereknek a szépet. Mint előadóművész, a versek hangulatát sugározza a hallga­tóságnak. A József Attila-i so­rok úgy hangzottak a terem­ben, ahogyan a költő megír­hatta, amikor vívódott a vi­lággal és önmagával. AZ ELŐADÁS SZÜNETE­BE N — amíg cigarettára gyúj­tott — néhány szóval munká­járól érdeklődtem. Válaszai­ban az a fegyelmezettség és akarat érződött, amely nem­csak a színpadon, vagy az elő­adótermek pódiumán válik közismertté, hanem emberi tartásában is. A Nemzeti Szín­ház művészgárdája titkos sza­vazással minden évadban egy emlékgyűrűt ítél oda annak a művésznek, aki emberileg is helytáll a rivalda sugárzásá­ban és a . hétköznapokban egy­aránt. Az idei évadban a Farkas— Ratkó emlékgyűrű Csernus Mariann kezét díszíti. — Színészként, énekesként vagy a versek előadójaként teljesíti szívesebben művészi feladatát? — Bármilyen formában vál­lalom és tolmácsolom a szép­ség igéit és dallamait, ha azok valóban nagyszerűek. Színpadi szerepeimben éppúgy ezt te­szem, mint amikor csángó népdalokat éneklek. — Amikor versei szaval, az előadóművész rutinján túlme­nően hatással van-e az elmon­dott mű önmagára is? — Feltétlenül. Annyira, hogy egy-egy megkapó sor el­mondásakor szinte megreme­gek. József Attila, Illyés Gyula, Radnóti Miklós és Aragon mü­veit szólaltatta meg ezúttal. Gitárkísérettel olasz, spanyol népdalokat, francia sanzonokat és amerikai dzsesszt adott elő Mindezt azon a hőfokon, amely az igazán nagy művészek sa­játja. AZ EMLEKGYŰRŰ annak az embernek is szól, aki tehet­sége mellett határtalan szor­galommal rendelkezik. Nem ő mondta el, de tudom, hogy hetente kétszer-háromszor va­lamelyik napilapból kiválaszt egy újságcikket és azt megta­nulja. Nem fogja elmondani soha és sehol, de akaraterejét és szellemi éberségét így edzi Az az akarat, amellyel ezt a látszólag felesleges munkát el­végzi, mindig átforrósítja a szí­Öregségi járadékból- tsz-nyugd A Szakszervezetek Országos Tanácsának április elsején megjelent, 1/1969. számú ha­tározata tovább javítja az idős termelőszövetkezeti ta­gok anyagi helyzetét. 1959— 60-ban, a nagyarányú tsz-szer- vezés idején sok olyan mező- gazdasági dolgozó lépett a ter­melőszövetkezetekbe, aki ko­rábban esetleg már az állami gazdaságokban is munkát vál­lalt. Mivel rendszerint idős korú emberekről volt szó, 1965-ben nagy számmal öreg­ségi járadékra jogosultakká váltak. Többen közülük azóta is rendszeresen dolgoznak a szövetkezetben, koruknak megfelelő, könnyebb munkát Végezve, és évről, évre teljesí­tik a kötelező munkaegységet. Az ilyen nyugdíjjárulékot ké­pező, de a rendszeres munká­ban még részt vevő tsz-tagok nem fizettek nyugdíjjárulékot. Az új SZOT-határozat ér­telmében az öregség, illetve a munkaképtelenség járadék tsz-nyugdíjra változtatható at, amennyiben az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék fo­lyósításának megkezdése előtt legalább 5 nyugdíjévét szer­zett akár a termelőszövetke­zetben, akár más munkahe­lyen a szövetkezeti tag, és az­óta is részt vesz a termelő­szövetkezet munkájában. A nyugdíj folyósításának feltétele, hogy az öregségi já­radék folyósítása előtt, és az azóta eltelt időszakban össze­sen 10 nyugdíjévvel rendelkez­zék a termelőszövetkezeti tag. Abban az esetben, ha valaki az öregségi járadék folyósítá­sa után is rendszeresen dol­gozott, és teljesítette az előírt munkaegységet — 1960. év előtt ez a szám férfiaknál 120, nőknél 80 volt — és azokra az évekre, amikor még öreg­ségi járadékos nem fizetett nyugdíjjárulékot, visszamenő­leg befizeti ezt — termelőszö­vetkezeti nyugdíjat kaphat, amelynek összege jóval ma­gasabb a járadéknál. A SZOT-határozat nemrég jelent meg, és végrehajtásával kapcsolatos felvilágosításért a termelőszövetkezetek vezetői­hez lehet fordulni. Annál is inkább, mert a nyugdíjkérel­meket mielőbb el kell juttat­ni a nyugdíjintézethez. A gépek kijavítva várják a nagy hajrát A Gogány dűlőben van a Petőfi Termelőszövetkezet gépműhelye. Három esztende­je, hogy ilyentájban már csi­tul a munkatempó, mert mire az első gólya megérkezik a határba — a gépek kijavítva várják a nagy munkakezdést. Most is így van. Minden gép készen várja, vagy munkában bizonyítja, hogy a gépszerelők nem rest emberek. Pillanat­nyilag az öntözőmotorok javí­tása, szerelése folyik. Ezek működtetése is nemsokára el­érkezik. A meglevő géppark mellé az idén a termelőszövetkezet számos új gépet vásárolt. Többek között három UE— vátort. Emellé úgy tervezik, hogy az idén megépítik a sze­relőműhely üzemanyagtároló­ját is. Télen, nyáron van mit csi­nálni az itt dolgozóknak. Sze­rencsére jó a kollektíva, így a tizenhat ember nyugodt kö­rülmények között végezheti a rábízott feladatokat. (fehér) Milyen a modem lakás? Milyen a modern lakás? címmel Almár György mérnök | előadást tart a művelődési ott­hon értelmiségi klubjában áp­rilis 17-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel. 28-as traktort, két műtrágya­szórót, permetezőgépet, kulti­,f) H. • ■ " s ■ P «I o II R II T Országos bronzérmes a Nagykőrösi Arany János Gimnázium férfi tornászcsapata A középiskolás tornászok a tavaszi iskolai szünidőben is versenyeztek. Két nap a bu­dapesti Játélccsarnoikban bo­nyolították le — a területi se­lejtezőik után — az 1969. évi országos középiskolás bajnok­ság döntőit. Csütörtökön a csapatbajnok­ság küzdelmeire került sor. Tíz fiúcsapat küzdelmében a Pécsi Gépipari Technikum és a Dunaújvárosi Gimnázium mögött a Nagykőrösi Arany János Gimnázium: Bélteki Pál, Szűcs János, Zsoldos Zol­tán, Hüllner Péter, Sebestyén Gábor, Dónáth Ferenc össze­geket. ha Csernus Mariann c közönség elé lép. Szöveg: Karai László Foto: Kiss András tételű csapata az igen előkelő harmadik helyen végzett. Sor­rendben 278, 276,6 és 268,9 pontot ért el az első 3 helye­zett csapat. Dónáth kivételé­vel a többi körösi fiú mind gyengébb teljesítményt nyúj­tott a dunaújvárosi vetélkedő­nél. Hüllner lábujjtöréssel is elindult. Ennek ellenére min­denképp igen dicséretes a csa­pat eredménye. Pénteken az egyéni bajnok­ságban 30 fiú indult. A csa­patok csak kötelező, az egyé­ni indulók csak szabadon vá­lasztott gyakorlatokat mutat­tak be. A budapesti Molnár lett a bajnok 113,8 ponttal, míg a körösi Dónáth 108,4 ponttal a 12. (ő volt a legfia­talabb az első 12 között, de 2 szeren rontott 'is), Sebestyén a decemberi kéztörése után a 20. helyen végzett. Asztalitenisz Szolnoki MÁV—Nagykőrösi Kinizsi 10:6. A sportotthoni NB III-as férfitalálkozón a 20 éves át­lagéletkorú, eddig mindig győztes vendégek továbbra is megőrizték veretlenségüket. A szolnokiak jobbak voltak, de a 21:17-es játszmaarány igen kifejezi a találkozó szorossá­gát. Eredmények (elöl a körö­siek): Erdei Pál—Kovács 1:2, Pusz­tai Péter—Szokolai 1:2, Kő­házi Ferenc—Lukács 0:2, Ná- nási Tibor—Szöllősi 2:0. Erdei—Szokolai 2:1, Pusz­tai—Lukács 0:2, Kőházi—Szöl­lősi 2:0, Nánási—Kovács 0:2. Erdei—Lukács 1:2, Pusz­tai—Szöllősi 2:0, Kőházi—Ko­vács 1:2, Nánási—Szokolai 0:2. Erdei—Szöllősi 2:0. Pusz­tai—Kovács 1:2, Kőházi—Szo­kolai 2:0, Nánási—Lukács 0:2. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom