Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
t MII JfICTKf <» yßMflP 1969. ÁPRILIS 16., SZERDA Tavasz az utakon NEM IS OLYAN RÉGEN az országutak hőseiről írtuk a cikkeket, azokról a gépkocsivezetőkről, akik hóban, fagyban, egymást segítve, támogatva küzdöttek azért, hogy hóviharba került gépkocsijuk eljusson úticéljához. S a dicséret nem volt alaptalan. De mi történt azóta? A hó és a jég elolvadt, s mind gyakrabban úgy tűnik, hogy a hóval odalett az egyes gépkocsivezetők fegyelmezett megfontoltsága, az egymás segítése is. A száraz betonon mintha nem is ugyanazok a gépkocsivezetők ülnének a volánnál. A rendőrségi jelentésekben egyre szaporodnak á durva szabálysértések és az ebből következő balesetek. Pedig a gépkocsizással egyidős igazság, hogy a száraz úton jól tapadó gumi, a gyorsabb közlekedés lehetősége nem növeli meg sem a gépkocsi, sem a gépkocsivezető képességét. A kedvezőbb időjárási viszonyok gyakorlott öreg „pilótákban” és az egy-két éves jogosítvánnyal rendelkező „mazsolákban” egyaránt azt az érzést kelti, többet tud az autó, jobban lehet vele kanyarodni, fékezni, megállni. Ezért a „tavaszi balesetek” okai között első helyen áll a gyorshajtás, párosul mellé az oktalan vakmerőség, a meggondolatlanság, a szabálytalan előzés és még sok minden más. NEM IS A KRESZ betartását kérjük itt most számon, hanem a másik emberrel való törődést, a közutakon való „békés egymás mellett élés” egyik követelményét, bár megtörténhet, hogy éppen az a vontatóvezető bukik majd fel motorkerékpárjával egy nyálkás sárdombon, aki néhány órával ezelőtt hasonló „aknát” helyezett el egy másik úton. A motorosoknak ezúttal csupán egyetlen figyelmeztetés: ne sajnálják a fáradságot, és ha csak a szomszéd tanyára mennek, akkor is vegyék fel a bukósisakot. Nem csak a betonutakon cirkáló rendőrjárőr kedvéért illik azt viselni. Az életüket menthetik meg vele. Ami a motorosoknak a bukósisak, azt jelentheti a 'személygépkocsi vezetőjének és utasainak a biztonsági öv. Fejlett motorizációjú országokban készült statisztikák szerint a biztonsági öv használatával nemcsak a halálos balesetek száma, hanem a balesetek következtében létrejövő sérülések súlyossága is az Ötödére csökken. Ne mosolyogjuk hát meg azt, aki gép| kocsijába felszerelteti a biz- I tonsági övét. Minden Magyar- i országon forgalomban levő i gépkocsiba be lehet és be kellene szerelni. — SAJNOS —A GYAKORLAT MUTATJA —, hogy nagyon sok gépkocsi-tulajdonos, sőt állami, szövetkezeti gépkocsi-üzemeltető nem törődik kellően a gépkocsik műszaki állapotával. Ezen a téren nagyot léptünk előre az időszakos műszaki felülvizsgálat bevezetésével. De hogyan vélekedjünk azokról a gépkocsi- vezetőkről, akik a műszaki felülvizsgálat után a szabályokat és a biztonság alapvető feltételeit félrerúgva, ismét keresztbe kötik fényszórójukat? Nem ártana, ha a közlekedési rendészeti szervek ismételten ellenőriznék a műszaki felülvizsgálaton átesett gépkocsik műszaki állapotát a forgalombiztonság érdekében. Ha már a műszaki kérdéseknél és a világításnál tartunk, e sorok írójaf1 nemrégiben részt vett a technikai teszt' 24 órás, ún. nonstop autóútján. Azóta több helyen megírtuk, elmondtuk, hogy egész utazásunk alatt egy — nem tévedés, egyetlenegy — jól beállított lámpájú gépkocsival találkoztunk. A többi mind félrehordott, túl magasra vagy túlságosan alacsonyra volt beállítva, keresztbe kötötték stb. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy ezek mindegyike önmagában is elég arra, hogy súlyos balesetet idézzen elő. AZ EMBEREK ÉLETÉRE, egészségére — akár gépkocsit vezetnek, akár gyalogosan közlekednek . — minden évszakban vigyázni kell. Mivel tavasszal a gépjárművek vezetőit, utasait kétszeresen kísértik a veszélyek, ezért ilyenkor az országutakon meg kell kétszerezni az éberséget és a szigort is. Pápai László KDD Amint már jelentettük, a Japán-tenger mélyén lefektették annak a kábelnek utolsó 15 kilométer hosszú szakaszát, amely Nahodka szovjet kikötőt Naoetsu japán kikötővel köti össze. A KÓD elnevezésű nemzetközi távíró- táv^>eszélő vállalat már elvégezte az- első kísérleteket a kábellel. A kísérleteik sikerül-, tek. A tenger alatti kábel teljes hossza 800 kilométer. Rendszeres igénybe vétele júniusban kezdődik meg. Üllőn kifizeti - Óbudán megkapja? Hosszú volt az idei tél, sokunknál elfogyott a tüzelő, újból venni kellett. Az üllői TÜZÉP-telep mintha csak előre látta volna ezt, jól felkészült a „tavaszi fűtési idényre”. Bőveq volt tűzifájuk, kétfajta, mecseki és dorogi, brikettet árultak, s még néha- néha berentei darabos szén is volt. * A telep fiatal vezetője, Fü- l"p Anna, sikeresen átvészelte a telet, a nagy, s egyszerre jelentkező igényeket kisébb zökkenőkkel megoldotta. UNIVERSITAS A pokol nyolcadik köre Az egyetemi színházak idei nemzetközi seregszemléjét április második felében Nancy - ban rendezik. A világ minden tájáról ösz- szesen mintegy 200 együttes — köztük több magyar egyetemi művészcsoport is — nevezett a fesztiválra. A rendező bizottság azonban — a hagyományokhoz híven — ezúttal is elküldte képviselőit a jelentkező együttesekhez, hogy előzetes zsűrizéssel biztosítsa a seregszemle megfelelő színvonalát. Hazánkban szintén megtekintették a benevezett együttesek produkcióját, s a látottak alapján a választás az Universitas együttesre esett. Az Universitas — a rendezőség kérésére — ,,A pokol nyolcadik köre” című drámai, pszichofizikai játékot mutatja majd be két alkalommal. Kóbor kutyák és macskák Rendkívüli mértékben elszaporodtak a Bakony és a Balaton felvidékén a kóbor kutyák és macskák: pusztítják az újszülött nyulakat, fácáncsibéket, sőt, az erdészek szerint az elmúlt hetekben húsz fiatal, gyenge őz is a kutyák A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ A KÖZPONTI TELEPHELYRE: esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, kompresszorkezelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A központi telephelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD * KOLSZOLGALATOS MUNKÁRA: ^ kardoskúti, algyői, százhalombattai és szőnyi műszer- és technológiai szerelési munkahelyeinkre felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos hegesztő, villanyszerelő szakmunkósoko' és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás a munkahét MINDFN SZOMBAT SZABAD Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszálló, üzemi konyha van. A szállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A béren telül 500 FT KDLSZOLGÁLATI ÁTALÁNYT, az alföldi munkahelyeken még külön területi oótlékot is fizetünk Felvétel esetén az útiköltséget térítjük, de Dróbaidő alatt történő kilépés esetén ezt visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképző tanfolyamot szervezünk. JELENTKEZÉS: o vállalat Munkaügyi osztályán (Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83.) vidéken a munkahelyek vezetőinél. áldozata lett. Veszprém megye 31 vadásztársasága közös hadjáratot indított az elvadult kutyák, macskák ellen. Brigádok járják az erdőt, és védik az értékes, nemes vadakat. Van azonban néhány olyan óhaj és panasz, amely talán az ő hatáskörét meghaladja, de mindenképpen az illetékesek figyelmébe kívánkozik. A községi tanácsüléseken többször elhangzott, hogy a telepen nincs építőanyag, pedig erre most, az építkezések megindulásakor nagy szükség len- ,ne. Nos, nemrégiben szétnéztünk a telepen és találtunk I. és II. osztályú téglát, mozaiklapokat, meszet, cementet, ajtókat, ablakokat, tokokat. Tetőanyagokat, gerendát, deszkát és lécet, sőt cserepet sem lát tünk azonban egy darabot sem. A cserépre vonatkozóan Fülöp Anna felvilágosítást tudott adni: — A cserepet itt lehet venni. Itt kell kifizetni és az óbudai téglagyárba kell érte menni. Fűrészelt árukat azért nem tarturtik, mert a terepviszonyok nem engedik, nincs hely. A választ — mondanunk sem kell — nem tudjuk elfogadni. A cserépvásárlásnak ezt a módját sérelmezi a lakosság, s úgy gondolkodnak — helyesen —, hogy amit helyben fizetnek ki, azt helybein szeretnék meg is kapni. A fűrészelt áruk tárolását is meg kellene valahogy oldani. Jelenleg az a helyzet, hogy ha valakinek öt darab lécre van szüksége, el kell érte mennie Monorra vagy Vecsésre. Bízunk abban, hogy az illetékesek megtalálják a módját, miként változtathatnának ezen a helyzeten. E. M. Csacsipihenő „ Alighanem neki is ez a legkellemesebb: együtt botorkálni a legelőn a nyájjal, csakhogy szabadon, lovas nélkül. A pásztor távolról figyeli a nyájat, amely Monor határában a már zöldellő gyepet harapdálja. Foto: Urbán DARUK, TUDÓSOK A meghívó nem sejtet sokat: „Daruhajtások tervezése”. Az ebben a témában rende-- zett kétnapos, tegnap kezdődött ankétről érdeklődve azonban érdekes, lényeges dolgokat tudtunk meg. Mindenekelőtt azt, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület, amely rendezője ennek az eseménynek is, szakítani akar az eddigi hagyományokkal. A megelőző időkben reprezentatív, látványos nemzetközi tanácskozásokat rendeztek. Ennek szakmai értéke sajnos sokkal kisebb, mint amekkora a reprezentációja. így háttérben maradtak olyan szakemberek, tudósok, akik egy-egy viszonylag elvont szakágban el- mélyülten, nemzetközi színvonalút alkottak. A mostani konferencián a külföldi részvevőkkel együtt a kevéssé ismerteket juttatják szóhoz, pódiumhoz. Daruszerkezetek tervezése, az egész világon megtalálható magyar daruk zökkenőmentes indítása, megállítása, illetve ennek sok technikai kérdése a téma. CIRKUSZOK Négy külföldi cirkusztársulat vendégszerepei az idén Magyarországon — tájékoztatta az újságírókat kedden a Royal Szállóban Karádi Béla, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője. A többek közt elmondotta, hogy az évad kiemelkedő ér- dekességű eseményének ígérkezik az a 70 tagú szovjet jégcirkusz amely június 20-tól augusztus elejéig szerepel Budapesten. Az együttes felülmúlhatatlan produkciója például a jéghoki- zó medvecsoport, a jégen szaltózó artista és a korcsolyázó zsonglőr. Az együttesnek ez lesz az első szocialista országbeli' fellépte, megalakulása óta ugyanis Nyugat-Európát, s a tengerentúl fővárosait járta. Már Magyarországon tartózkodik a „Cirque Luxemburg”. A társulat főattrakciója a „Pus- pita Go-Go Girls” japán női beat-zenekar. Ugyancsak Magyarországon van már az NDK-beli Probst Cirkusz, áprilistól novemberig járja az országot a csehszlovák Praha Cirkusz. Skorp io farkarig ronzszínű nyakát a csap alá tóttá. Markolta a vizet, telt jára öntötte és arcát fürdette. A lábát is a kagylóba emelte, végigpacskolta hosz- szú combjait, szürcsölt a csapból. Hátra simította rendetlen haját és lábujjhegyen visszafutott a könyvtárba. A meztelen lábak nyomait fejcsóválva tö- rölgette a takarítónő. A könyvállványok között ablakot nyitott, a huzatba ült, élvezte, hogy nedves testrészeit hidegen szárítja a levegő. Otthon sokszor együtt keltek a nappal, szénát gyűjteni. "Szerette a harmattól száradó szénaszagot. Belehempergett a kazlakba, búzaszemeket rágcsált és fekete hajába virágot tűzött. A nap keményre cserzette, mint a fákat. Eljövendő felnőttségének bátorsága ott szuny- nyadt sejtjeiben. A városba magával hozta a falu szigorú törvényeit. Most nem tudott be-' telni az új könyvek szagával. A frissen felvágott lapokat végigízlelgette finom ujjaival. Megsimogatta a görcsös borítókat. Végre olvashat is! A szerelemről Liliké mesélt neki először Egy hajnalon, amikor elhagyott kalászokat szedegettek a búzatarlón. Ilyenkor puha még a kalász, könnyű a tenyérbe simogatni. A csirkék nagyon szeretik. Öröm nézni milyen ügyesen bontogatják. M ásodszor a tanár úr mesélt a sze1,1 relémről, az irodalomtanár. A verssorok óráról-órára, évről-évre be- fészkelődtek nyíló agyába, egymásba kapaszkodtak, mint a kollégium fehér vaságyai. Elszabadult képzelete éjjel a város fölé emelkedett és piros színekkel teletűzdelte a világot. A mérnök egyszer a gyár ebédlőjében áz asztalukhoz ült. Nyitott köpenyben lőtt. meghajtott fejjel köszönt és kék szemét a lányra emelte. A hangja sötét és meleg volt. Irénke megjegyezte: Érdeklődött irántad . a nők kedvence és matematikai zseni... Délelőttönként csend ült a könyvtárban. Alig neszezve dolgozott. Egyszer csak eléje úszott a kék szempár. Irénke reggelenként hosszúszárú cipőbe bújt. Lassan fűzögette: — A testi szerelem nyugalmat ad, te kis buta ... A kollégiumi bálon Tibornak a válláig ért. A fiú hideg-kék szemmel elnézett a lányok feje fölött, de ezen az estén mindenkitől visszakérte őt. A fiú korábbi tartózkodásáért most büszkeséggel szerzett elégtételt és elköszönt. Az üres hálószobában a hűvös vaságyhoz nyomta az arcát. Nem tudott elaludni. Fájt az önként vállalt lemondás. Irénke örült az új olvasóknak és nevetett : — Ó, hogy milyen hülyék a férfiak:! Esküszöm, miattad jönnek. A könyvtár ablakából meglátta a mérnököt. Kigombolt köpenyben elgondolkozva lépegetett a parkolóig. Beült az- egyik kocsiba és hirtelen elrobogott. Ö sokáig nézett a kocsi után és tűnődött, — hová mehet ilyenkor. Mégegyszer visszaidézte a markáns arcot, magas homlokot. A kép aznap többször előjött. Egyszer nevetve belecsapott. Dár nap múlva zárás után egy ol1 vasó megvárta. A sötétben csak az égő cigarettát vette észre. A férfi hangja remegett. A keze is. Az élet buta játéka — gondolta — hogy mindig az áll elénk remegő kézzel, akire nem várunk. Várt. Az önismeret biztonságával és reménykedve. Néhányszor lenézett a parkolóra, megkereste a zöld kocsit, az üres volánt. A mérnököt náponta látta az ebédlőben. Rendszerint a gyár főmérnökével jött, nem figyelt a falatokra, a beszélgetésre koncentrált, dinamikusan érvelt Az ártézi kútnál, falusi estén megbeszélték a lányokkal, milyen legyen a Férfi, az Ideál. Még rövid pöttyös ruhában járt, varkocsában szalaggal. A cipője sarkán billegett és kannatetőtől vizet locsolgatott a kút kerekére: — Magas és szélesvállű, kék szemű és sötét hajú. — Nyomatékkai még hozzátette. — Legyen ir-tó-za-tosan okos. A szerelmes verset Monostori bácsi írta, a könyvtár legöregebb olvasója. Csoszogva járt, könnyező szemét töröl- gette és mindent elfelejtett. A visszahozott könyveket foszladozó madzaggal kötötte át és a lánynak nyújtotta a verssel együtt. Irénke hahotázott: — A vén hülye! Most mondd?! Bezzeg a mérnök urat nem tudod megbolondítani! . A várakozásban megnyúltak a hetek ** és elnehezültek a vasárnapok. Mo- solytalanul dacölt a magányos órákkal. Indulásra készen zárni akarta a könyvtárat, amikor a mérnök belépett. Elegáns öltönyben megállt a kölcsönzőpult előtt: — Milyen kedves! Még soha nem jártam itt... Mondja; be lehet iratkozni? — és cinkost kereső mosoly indult az orra alól. A lány meglepetten nézte, elfordult alatta a föld, ahogy a csiga mozdul a tenyerünkben. A könyvállványhoz támaszkodott, várta, hogy elmúljon az erőtlenség és a hónapok gyűjtötte keserűség felkússzon a torkába. A mérnök kettőt lépett nyugalommal az erkélyig, és könnyedén a korlátra hajolt. Lenézett. Aztán hirtelen visszafordult és a szembogár közepét kérdezte. Szárazon koppant a válasz: — Nem! Már nem! Látja? Már zárok. Elkésett... — Sajnálom — szólt a férfi és tétován a kilincs után nyúlt. Hitetlenkedve visz- szafordult mielőtt kilépett. A lány két tenyerét rásimította a pultra, felső testével ráhajolt. Furcsa, nyöszörgő hangokat hallatott. Aztán sírt Hangtalanul. I %nke beért a mosdóból. — Te! Innen jött ki a mérnök?! Mi van?... Csak nem dobtad ki?... Megőrültél?... De hiszen hónapok óta... Két kezével átölelte,* már ringatta. — Te buta skorpió. Hát magadat martad meg?... Nagyon fáj? . Önody Éva
