Pest Megyei Hírlap, 1969. április (13. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
ft 1969. ÁPRILIS 13., VASARNAP Lélektani rejtély A GÖRÖG- ES SÁRGADINNYE MÜVEK vezetői napról napra megdöbbenve olvasgatták a műhelyfőnök jelentéseit. Egy év alatt százak hagyták el a gyárat. A terme- lés_ visszaesett. A minőség? A műdinnye sós volt és löty- tyedt. Senki sem akart az éjjeli műszakban dolgozni. De a nappali műszakban sem. Az anyagmozgatók nem mozgattak, az újítók nem újítottak, a segédmunkások nem segítettek, az ipari tanulók nem tanultak. Idegesség és zúgolódás uralkodott az egész gyárban. A Művek legfelsőbb vezetői éjjel-nappal tanácskoztak. Végül döntöttek: mivel kétségkívül lélektani rejtéllyel állnak szemben, munkapszichológiai laboratóriumot kell berendezni a gyárban. Tudományos szakértőkre kell bízni a jelenségek okainak feltárását és a szükséges javaslatok kidolgozását. Az új intézménynek takaros épületet emeltek. Nyolc lélekbúvárt szerződtettek. A laboratórium részére a legmodernebb felszerelést hozatták meg, többek közt egy elektronikus számítógépet és tucatnyi tesztvizsgáló készüléket Mindez együtt lévén, a szakértők munkához láttok. A 2400 dolgozót egyenként behivatták a laboratóriumba. Mindenkinek ki kellett töltenie egy 32 lapból összefűzött kérdőívet A beírt adatokat úgy ellenőrizték, hogy hipnotikus álomba ringatták az embereket és szóban is kikérdezték őket. Majd a műszeres tesztvizsgálatok következtek. Aztán egy különlegesen árnyékolt cellában sajátságos szövegeket olvastok fel a dolgozóknak, a gyermekimeséktől a vérfagyasztó rémtörténetekig s közben figyelték, ki mire hogyan reagál. Végül tüzetes orvosi vizsgálatok következtek. Miután az embereket így „feldolgozták”, a számítógépek megkezdték a kiértékelést. A munkálatok másfél évig tartottak. VIRGÁCSY IGAZGATÓ EZALATT tűkön ült, mert a gyár már a feje tetején állt Ügy várta a tudományos eredményt hogy már horgászni seon volt kedve. A jelentés beterjesztését megelőző napon becsöngette a titkárnőjét: — Pötyike, tétlenül ülök itt, nincs valami restanciám? — Hát, ha gondolja, igazgató kartárs, átnézhetne néhány beadványt. Ez a szekrény tele van velük. A dolgozók küldték be megannyit. Másfél éve gyűjtögetem őket, mivel nem tetszett rájuk időt szakítani. — Lássuk csak, Pötyike! A titkárnő egy tavaly előtti levelet tett Virgácsy elé. Las- kás János éjjeliőr írta pallé- rozatlan, szálkás betűkkel. „Én csak egy tanulatlan öregember vagyok — kezdte —, de fáj nekem, ami a gyárunkban van. Pocsékul állunk, igazgató kartárs. De megvan ennek az oka. Már megbocsássa nekem a merészségemet, de nem tetszenek szóba állni a dolgozókkal és nem tetszenek törődni velünk, ez a baj. A művezetők is gorombáskodnak. Éppen akkor nincs anyag, tervrajz meg szerszám, amikor kéne, az emberek meg csak lógnak. A műhelyek teteje beázik. Egy fáskamrányi öltöző B AH ANY TAMAS: Prémium vesem, most ne zavarjanak! Bizalmas értekezlet! — Letette a telefont, udvariasan intett. — Nos, tehát: halljuk Paposlaky kollégát! 4 A főmérnök felállt., kis papírlapot emelt rövidlátó szeméhez, onnét olvasta: — A Veder utca három számú házzal kapcsolatos premi— Halljuk, halljuk! — Az épület távlati tervének kidolgozásáért, valamint a városképbe való beillesztés eszmei, esztétikai és pszichológiai tervének kimunkálásáért Dobsa főmérnöknek, az Építéstudományi Iroda munkatársának, háromezer forint. Halk, udvarias taps. — A távlati kimunkálás közeli bemunkálása, részletrajzok tusozása, gyakori radírhasználattal, Geller főosztály- vezető mérnök munkája, szintén az Építéstudományi Irodától, kétezerhatszáz forint. Taps. — Az épület szakipari, valamint belső szerelőmunkáinak külső bevitelezése, s ugyanakkor belső kivitelezése: Soráll osztályvezető, Építéstu- iományi Iroda, kétezerkétszáz Eorint. A gyöngéd taps még el sem ült, amikor kinyílt az ajtó, s egy feldúlt arcú nő lépett be a tárgyalóterembe. Az igazgatóhoz hajolt. — Talabér elvtárs, az Ingatlankezelőtől vannak itt... Az igazgató felnézett rá, arcán a rosszallás fanyar re- dői. — Értekezem, Aranka! — A Veder utca háromból is vannak itt... Az igazgató türelmetlenül intett. — Dolgom van! Paposlaky kartárs, kérlek, folytasd! Aranka az igazgató füléhez hajolt, súgott valamit. A férfi bólintott. — Majd bejelentik a minőségi kötbérigényt! Ilyenekkel most ne zaklassanak! Aranka kiment; a főmérnök alig várta, hogy becsukódjék mögötte az ajtó. — Most rátérnék kivitelező vállalatunk dolgozóinak prémiumaira. Az épület kivitelezésének megszervezéséért, valamint a munkák kiváló lebonyolításáért Gondos főmérnök, főépítésvezetőnek háromezer forint. Vad, lelkes táps. — A központi fűtési berendezés kiváló megtervezéséért, vaalamint kivitelezésének ellenőrzéséért Lepényi csoport- vezető mérnöknek kettőezerkétszáz forint. Az ajtót most feltépték kívülről, s szinte az értekezlet lába elé zuhant Aranka. — Reped az oromfal a Veder utca háromban, igazgató úr! Talabér ráemelte rezzenéstelen pillantását. — Fantasztikus! — Ujját szájára tette, jeléül, hogy itt most fontosabb dolgokról van ózó, s szemével intett Papos- ílaky főmérnök felé, aki már ifolytatta is: i — A panelfödémek illesztéséért és szereléséért, Gerinczes főmérnöknek kettőezerhatszáz ; forint. Aranka elhaló hangja alig [ hallatszott a most felzúduló [tapsban: [ — De igazgató úr!... — s a [kezét tördelte. — Kint már [ölik egymást. I — A belső munkák ellenőrizéséért — folytatta Paposlaky |— Paposlaky főmérnöknek há- [ romezerhatszáz forint. [ A taPS amely kitört, leír- [ hatatlan. Alig hallották, [ahogy az ajtó most megint ki- [vágódott; csak a hörgésre figyeltek oda. Egy lakó támoly- jgott be, vérben forgó szem- jmel, a Veder utca háromból. [ — A legfölső emelet inog! [Azonnal intézkedni! [ — A Veder utca hármas [számú ház építkezésének statikai számításaiért — hangzott a főmérnök nyugodt [hangja —, Kontra csoportve- [zető mérnöknek ezerötszáz fo- [rint. ; — A kazán ... hörögte a [lakó —, szétment a kazán, az- [zal kezdődött! [ Az igazgató érdeklődő pillantást vetett rá. [ — Próbafűtés? [ — A legelső próbafűtés! [Addig nem volt semmi baj! [Ma délután befűtöttünk, és [fél óra múlva inogni kezdett [a ház! [ Egy másik lakó suhant be [most az ajtón. [ — A földszintig leomlott a [jobb szárny! [ Az első lakó rámeredt. [ — Őrület! A jobb szárnyon [lakom! i Az igazgató kissé feszélye- [ zetten körülnézett. I [ — Kedves kartársak, az ér[ tekezletet bezárom. Aranka, [kedves, szóljon le a kocsimért, [mégis csak illik kimenni a ! helyszíni szemlére. Bár, ez [már tulajdonképpen az Ingatlankezelő gondja, hiszen az [ épületet átvették ... [ A társaság felállt, cihelő- [dött; a vendégek az Építéstu- idományi Irodától az iránt ér- ! deklődtek, nyitva-e még [ilyenkor a vállalati pénztár. [Az ajtón kilépve. Kontra csoportvezető odafordult Dobsa [főmérnökhöz Gyors pillantást [vetett az igazgatóra, s hangját [ lehalkította. [ — Fantasztikus, te kérlek, [az öreg hogy pikkel rám! [Csak azt tudnám, miért kapott Lepényi hétszázzal többet. amikor a statikai számításokat én csináltam?! Diákköri konferencia Április 17 és 19 között ül össze a IX. országos tudományos diákköri konferencia agrártudományi szekciója, A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rendezi a háromnapos megbeszélést három témakörben. Az első a növénytan, a növénytermesztéstan, a növényvédelem és a talajtan A másodikon, az állattan, az állattenyésztéstan, az állatoráruló. És ilyen a párja is. Sükösd szinte megkettőzi a figurát. Vancsuráné is csak menekülni képes, s a menekülésben minden becstelenséget vállal egy látszólagos cél érdekében; neki sincsenek eszméi, neki sincsenek elvei, s ha mem is mondja ki, amit Van- caura Mihály kimond, ő is így gondolkodik; idegenné lett ifjúságom után szeretnék hosszan és békésen megpihenni, egy elképzelt otthon csendjében, s e csendért mindent megteszek, ami lehetőségeimtől kitelik.” Nincsenek eszméi? Ezt... is eszmék. És e cél érdekében mi telik a lehetőségeikből? Vancsuráné a testét, Vancsura az eszét bocsátja áruba — ezek a lehetőségeik. A történelem néha veszedelmesen végletessé válik és csapdába ejti a Vancsu- rákat. A Tanácsköztársaság bukása után az egykori századbiztos előbb bújkál, majd felajánlja szolgálatait Prónay hírhedt különítményének. Abban a reményben, hogy szolgálatai jutalmául majd elutazhat fiatal feleségével Olaszországba, vállalja volt elvtársainak lébuktatását. Olaszország ebből a történelmi csapdából kitekintve a kívülállás, a kívülkerülés egyetlen lehetőségének tűnik, de el lehet-e utazni Olaszországba azon az áron, amit Vancsura vállal? Így is fogalmazhatnánk a kérdést: létezik-e olyan helyzet, amikor az egyén függetleníteni tudhatná magát a történelem erőviszonyaitól? Es ha ezeket a kerdeseket [ feltettük, már nagyon ma:i, na- [ gyón aktuális kérdéshez veze- [ tett bennünket ez a „tizenki- [ lences történet” — ugyanis [ tulajdonképpen azt is kérde- [ zi: a szép és emberszabású cél, [ szentesíthet-e mindenféle esz- [ közt? Bizonyos célok érdeké- [ ben nem kell-e megválogatni [ az eszközöket is? A Sükösd [ által megrajzolt parabola vá- [ 1 ászt ad.. Vancsuráné ön-[ gyilkossága, s a Prónay által [ meggyilkolt Vancsura teteme [ — ez a válasz. A csapdából [ nem vezet kifelé út, a csap- j dában csak megdögleni lehet i —, de lehet meghalni is. [ Mindegy lenne, hogyan és [ miért hal meg valaki? Sükösd Mihály A kívülálló [ című regénye egyike volt a i tavalyi év ritka könyvérdekes- [ ségeinek. Mint regény, több [ volt kísérletnél, ha regénynek [ teljesen alaptalanul is nevez- [ zük — terjedelménél fogva in- [ kább kisregény, ,tartalmi-fór- i mai szempontból pedig azt i mondhatnánk, hogy ellentét- [ ben a hagyományos ábrázolásmódokkal: parabolisztikus-do- kumentum. A parabolával a szerző kiküszöbölte a dokumentumműfaj szokásos egysíkúságát, s ezen túl is nyert vele,- mert a valóságos, a történelemből is ismert események is többszínűén, többér- telműen fénylenek fel könyvének lapjain. Sajnos, a Vígszínház színpadán nem. Az egyébként drámai alapanyag nem válik drámává, a dokumentum unalomba fullasztja azt is, ami van, a parabola eltűnt. Meghökkentő, hogy ami az egyik műfajban igaz, az a másikban hamis. Ez az alapproblémája a színpadi bemutatónak, s én sem tudom ezt jobban megfő- [ galmazni, mint Létay 7era az Élet és Irodalomban: „ .. .a [ műfaji törvények nem csupán gátló kötöttségeket, de évezredek során kikristályosodott i műfaji tapasztalatokat is je- [ lentenek, amelyeket pusztán j gyakorlati meggondolásból [ sem ésszerű semmibe venni”. A [ bukást felerősítették Várkonyi [ Zoltán naturalista és bombasz- [ tikus rendezői ötletei, a nála [ egyébként szokatlan tempót- i lanság, s a szereposztási téve- [ dés is, amely a „merev szem- [ héjú” Vancsurát Bitskey Ti- [ borral vélte eljátszhatónak. i V annak érdekes, botrányos, [ bukások. Ez nem az. Ez [ a bukás mit sem változtat | azon, amit a Vígszínház iga- [ zán színházi gárdájáról és [ Sükösd Mihályról tudunk. [ Ezért is beszéltem inkább a j regényről. Nádas Péter i '///////////////////////////////////////, Folyóiratszemle a ez vostudományak’ és a vírusok szerepéről lesz szó. A harmadik témakör az erdészet és a faipar. ,>f. .. A háromhónapos tanácskozáson megjelennek a gödöllői Agrártudományi Egyetem küldöttei is, többek között dr. Magyari András tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Knoll Imre egyetemi docens, Bo- tyánszky Mihály és Nacsa János KISZ-küldöttek. Vannak igazságok, melyek ugyan közismertek, de ismétlésük mégsem fölösleges. Közismert igazság, hogy Lukács György a huszadik század kiemelkedő marxista gondolkodói között foglal helyet, mégis a KORTÁRS áprilisi száma vezető anyagaként közölt interjú olvastán, örömmel ismételtük meg magunkban, s most ugyanilyen örömmel írjuk le ezt az igazságot A lap főszerkesztője, Simon István, s Fehér Ferenc irodalomkritikus Az új gazdasági irányítás és a szocialista kultúra cím alatt s gondolatkörben folytatott interjút j! Lukács Györggyel. A kérdé- $ sek, s főként a válaszok két- ^ ségtelenül napjaink egyik leg- $ vitatottabb témáját érintik, $ nevezetesen a kultúra áru, t vagy nem áru voltát, s ezen t belül saját teendőinket. Lu- \ kács, hűen a marxi kiinduló- $ ponthoz, az interjúban kifejti, $ miért tagadja a kultúra áru $ voltát, s hol látja azokat a [ leegyszerűsítéseket — s egy- [ ben veszélyeket — melyek! torzítják, s ezzel megmásítják 5 ezt az álláspontot. A rendkí- $ vül nyílt eszmecsere elsősor- : ban gondolatgazdagságával, a [ problémalátás eredetiségével; kapja meg az olvasót, s azzal [ a tagadhatatlan szándékkal, [ hogy vitát keltsen, visszhan- [ got verjen, azaz: elősegítse a! gondok megoldását. A folyó- [ irat egyéb anyagai közül Tor- [ nai József novellája — A nap [ játékai — vibráló érzékeny-; Bégével, a főszereplő jellegze- [ tesen mai figurájával tűnik > ki, míg egy másik novella — > Munkácsi Miklós: Lóvátevők i — azzal, hogyan lehet tehet-: iéget pocsékolni perifériális, már-már morbid témára, s miként hatalmasodik el pályakezdő írók művedben is az „ellensematizmus”, az iszákos, talajtalan, a társadalomban csak lézengő, sehová nem kötődő figurák dömpingje. A folyóirat Fórum rovatában közli Kiss Lajos cikkét — Demokrácia általában és különösen címmel —, melyben Lukács György egy korábbi, a békés egymás mellett élésről szóló nyilatkozatához kapcsolódva polemizál, részleteiben érdekeset, egészében azonban nem meggyőzőt mondva. ‘ (m) A legérdekesebb kelet-, és közép-európai figurák egyikéről írt sikeres regényt (és sikertelen drámát) Sükösd Mihály, amikor Vancsura Mihály életét írta meg. „Nem vettem részt a diktatúra belső vitáiban, nem követeltem senki büntetését, megtorlását, felmentését, ö üklétét, halálát. Elláttam gépies szolgálatomat, vártam, hogy a történelem folytassa munkáját, s kívántam, hagyjon számomra egy önmagámmal kibélelhető zú- got” — mondja saját magáról Vancsura Mihály a Tanácsköztársaság buká i után. A mi térségeinkben —, mert másutt a közöny is másmilyen — nem szokatlan szavak ezek, az úgynevezett „kisember” szavai, aki igyekszik kitérni minden elől, aki igyekszik megkerülni nem csak a történelem, de még a saját döntéseit is, ő közben észre sem veszi, hogyan építi fel saját tragédiáját. A regénybeli — egyébként történelmileg valóságos — Vancsura is tragédiát épít magának. Látszólag becsap mindenkit, hiszen nála jobban nem képes azonosulni senki sem, arcán csak ritkán tükröződnek érzelmek, hiszen egész élete nem érzelmeinek természetes kibontakoztatására, elfogadtatására, hanem leplezésére, elaltatásá- ra irányul. Vancsura Mihály a született alávetett. Vancsura Mihály, a született áldozat. Vancsura Mihály az, aki gondolkodás nélkül áldoz fel másokat — szerelmet, tegnapi barátot Nincs ellensége — hiszi ő — s ezért barátja sincs. Vancsura Mihály, a született A KÍVÜLÁLLÓ Sükösd Mihály regénye és drámája A fust, mint, az értekezletek elején általában, vékony, áttetsző csíkokban úszott a hosszú, zöld asztal fölött. Az igazgató rendezgette az előtte fekvő dosszié papírjait, majd körülnézett. — Az értekezletet megnyitom — mondta, és halkan kö- hintett. — Üdvözlöm a kedves kartársakat. Mai megbeszélésünk tárgya a Veder utca három számú ház építkezése. Finom, nem túl lelkes, de érdeklődő taps csattant. — Kedves kartarsak — folytatta az igazgató —, először történik vállalatunk életében, hogy a tervező és a kivitelező vállalat együttesen ünnepli a sikeres, eredményekben gazdag munkát, amelynek jutalmát most, a ház átadása után, a végzett munka arányában, igazságosan felosztjuk. A taps, amely szavai nyomán felzúgott, most már lényegesen lelkesebb volt, mint az imént. A próféták szavát hallgathatják így a megigazul- ni vágyó lelkek, ahogy most minden tekintet az igazgató száját figyelte. Folytatta: — Felkérem Paposlaky főmérnököt, ismertesse a határozatot. — Az igazgató előtt megszólalt a telefon, felemelte. — Halló... igen. Ugyan! [Értem... Majd később, kedjut kétszáz emberre. És miért ^ nem a munka meg az érdé- ^ mek szerint fizetnek nálunk,^ miért pofára, ahogy esik? ^ Meg aztán miért nincs ne- $ künk üdülőnk? Az étkezdénk- ^ ben ünnep, ha mócsing :s van $ a csonton. Tessék ezeket meg- $ gondolni, igazgató kartárs, ^ mert ezek miatt ette meg a ^ fene a mi gyárunkat. Tiszte- ^ lettel Laskás János.” — Olvassa csak, Pötyike! — $ kacagott fel Virgácsy. — Lát- $ ja, milliókat költünk gyári vi- $ szonyaink tudományos elem- ^ zésére, és akkor jön Laskás $ bácsi... Micsoda maradiság! $ MASNAP A GYARVEZE- ^ TŐSÉG feszült figyelemmel $ hallgatta a vezető pszichológus § hosszú előterjesztését, amely $ a másfél éves kutatómunka 5 alapján végre elkészült. Csak \ Virgácsy igazgató volt szokat- 5 lanul sápadt. Ugyanis a mun- 5 kapszichológiai laboratórium $ jelentése mind az okok, mind 5 a teendőkre vonatkozó javas- 1 latok dolgában tökéletesen $ megegyezett Laskás János éj -; jeliőr levelével. Horváth József ;