Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
4 'tÄ’iHop 1969 MÁRCIUS t.. SZOMBAT ADATIK TUDTÁRA... Megnyílt a föld sok gyakorlati foglalkozását tartjuk... A rejtekhely — ... Jöjjön igazgató úr, jöjjön. Megnyílt a föld a tehenem alatt! Az igazgató hason csúszva, majd botorkálva jár egy 30— 40 m hosszú folyosón, amíg néhány lépésre kutat talál, azt kikerüli, s a barlang falán felírásra bukkan: 1852. — Valószínűleg a Bach-hu- szárok elől bujkáló katonák rejtekhelye volt. Miért kellett a kút? Aki nem ismeri a járást, az nem sejti, hogy a tizedik lépésnél elsüllyed ... (Sunyó) A világért sem szeretném befolyásolni önöket, hiszen felnőtt emberek vagyunk, de egyben bizonyára egyezőek is: g ' rülünk a hét végi egy, illetve upla pihenőnapnak. Persze, az nagyon fontos, hogy mindenki kellemesen töltse el a szombat-vasárnapot. Pihenjen, szórakozzon — kedve szerint. A ceglédi művelődési központban ma este hét órakor kezdődik a gimnazisták szalagavató bálja, előtte pedig a zeneiskola délután négy órakor hangversenyt rendez. Az irodalmat kedvelő szentendrei fiatalok szombaton a művelődési házban este hatkor találkozhatnak Gyurkó László íróval, a Szerelmem Elektra és a Lenin októbere című dráma, illetőleg tanulmánykötet szerzőjével. Ugyancsak itt az Albatrosz zenekar közreműködésével tánc lesz. Több helyen lehet majd táncolni: a monori művelődési házban este nyolckor kezdődik a járási bál, Nagykátán pedig a művelődési központban a Rainrops együttes szolgáltatja a tánczenét a fiatalságnak. A csendes pihenést kedvelőknek ennyit vasárnapra: Én mindig olvasni szoktam, legutóbb is nagy élvezettel lapozgattam Arany János verseskönyvét és egy mai költőnk. Garat Gábor Szülőföld című legújabb kötetét. Nagyon tetszett Faulkner: Hajnali hajtóvadászat című novelláskötete. Próbálják meg önök is, Cegléden különféle klubok összejöveteleire kerül sor. Délelőtt tízkor találkoznak a bélyeggyűjtők és a nyugdíjasok. Este hétkor pedig tánczenei koktél lesz a KOTÉ zenekar kö-reműköd ésével. Ha valaki úgy dönt, hogy beÖTNAPO' 44 ÖR*S MUNKAHÉTRE a/onnali belépesse! felveszünk 'jműves, ács-állvanyozo. vasbetonszerelő zqázszerelő központifűtés-szerelő, villanyszerelő, lakatos és burkoló sans* maetntsfk’-rk'ra. kssbiktfsnkut, rí bt f; tkrsmk tti, 5% os idénypotlekot vidékieknek különélés! díjat zetünk, szállást és napi kétszeri étkezést adunk térítésért. 14-16 EVES FIUKAT FELVESZÜNK ip-its' mmk > a kőműves az ács c. aayozo és az épületasztalos szakmában. Munkaruhát, tanulóotthoni férőhelyet és teljes ellátást nyújtunk 3f-i ' - kíí rtsffs[ ntipnnín hvjttrn 14-16 öves fiukat felvesz« nk i.-an tanulónak a víz-fűtésszerelő, a vasbetonszerelő, az epítőqépszerelő es javító valamint a villanyszerelő szakmába. Mekik munkaruhát és szerszámot adunk, továbbá napi eqyszeri étkezést nyújtunk. A tanulóidő három év. A követelmény: az általános iskola 8. osztályának elvéqzése. JELENTKEZES A 23. sí. Állami Építőipari Vállalat Munkaüqyi osztályán. Budapest V. Rosenberq házaspár u. 16. jön Pestre, kitűnő alakítást nyújt számára Gábor Miklós a III. Richard címszerepében és Bessenyei Ferenc mint Landler Jenő A vezérkari főnök című darabban. Az előbbit a Madách, az utóbbit a Nemzeti Színház játssza este hét órai kezdettel. A képzőművészetek kedvelőinek viszont érdemes ellátogatniuk a Nemzeti Galériába, ahol a XIX. és XX. század mestereinek alkotásaiban gyönyörködhetnek. Kellemes szórakozást és jó pihenést kíván önöknek: Karácsonyi István SZABAD SZOMBAT Kertész László rajza ÉRDEKLŐDŐ EMBEREK Egy község, ahol ugyanannyi nő éti, mint férfi Pánd. Kisközség. Vasútvonal nélkül, több mint kétezer emberrel. MÁVAUT-buszok a szűk és síkos utcákon. Több mint 400-an mennek minden hajnalban Pestre, aztán munka végeztével vissza. Pándon 4 busz tölti az éjszakát. Kell. Különben nem tudnák az embereket idejében elfuvarozni. Sokan vannak egy ilyen kis faluhoz. Életüket kitölti az utazás, a busz benzines melege. Pánd kétezer lakója közül 380 tagja az „Egyetértés” Tsz- nek. Ebből 240 munkaképes. Tavaly az „öregek napján” kétszázan ülték körül a nagy, fehér terítővei letakart ünnepi asztalt. — Nincs vasútvonalunk. Ezért aztán az üzemek, gyárak nem lelkesednek azért, hogy Pándra részleget helyezzenek. 750 ezer forintos óvoda építése. Pánd a ceglédi járás egyik legkisebb községe. Ha véradást rendeznek, arra megjelenik a falu apraja-nagyja. A járásban itt gyűjtötték a legtöbb vért. — Ilyenek az emberek. Pándon 540 különféle újságot vesznek. A hatszáz házból több mint kétszázon ott a tv- antenna. — Érdeklődnek a falubeliek a világ dolgai iránt. Karsai István csak egy-egy tőmondattal fűszerezi a számokat. Mikor megkérdezem tőle, van-e valami különlegessége a falunak, azt mondja, csak volt: — Az 1960-as népszámlálás 1052 nőt és ugyanennyi férfit jelzett Pándon. (tamás) AB Termelési tanácskozáson értékelték tegnap az elmúlt esztendőt az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának dolgozói. Pánczél István igazgató bejelentette: tavaly tovább gyarapodott a biztosítottak népes tábora, és gyakorlatilag ma már nincsen Pest megyében olyan család, amely ne rendelkeznék a biztosítás valamilyen faj- tájávaL A legtöbb károsodás 1968- ban is a mezőgazdaságot érte. Egyébként összesen a 27 ezer különböző káreset után, 130 millió forintot térítettek az ügyfeleknek. Jól beváltak az újabb kockázatra kiterjedő biztosítási fajták, Sok szó esett az értekezleten, a gyorsabb ügyintézésről, az egyes fiókok munkájáról és az idei feladatokról. Fehér Sándor, az Állami Biztosító ve-, zérigazgatója — felszólalásában — elismeréssel nyilatkozott a Pest megyei biztosítók munkájáról. Régi falu. Már az 1200-as évekből van írásos emlék. Aztán elpusztul, s csak 1470-ben ad életjelt magáról, majd 1949-ben. Ekkor alakul meg két termelőszövetkezete, később a harmadik. És 1960-ban, mikor mindhárom egy lesz: az „Egyetértés”. 1966- ban mindenhol kigyullad a villanylámpa. A tanácselnök mindig mindenről tud. A történelem viharairól, a jelen problémáiról, mindenről, ami csak községét érinti. Karsai István kilencedik éve elnök itt. Szeretik, is-, merik. Gyermekkorától él Pándon. Csak az iskoláit nem itt végezte. 1945-től tanácsi dolgozó. Régebben Nagykátára járt, de a pándi emberek maguknak követelték. 60-ban végleg idejött. — Nekünk nincsenek világot rengető gondjaink. Tavaly másfél kilométer helyett két kilométeres részen építettünk járdát. Felét társadalmi munkában, Ez nekünk szép eredmény. De nem hiszem, hogy ez mindenkit érdekelne. Vettünk pedagógusházat — 150 ezer forintért. Most már mindhárom pedagógusunknak van szolgálati lakása. Idén befejeződik a MŰEMLÉKREJTVÉNY (7.) Ősz Fí erenc; A Kossuth Lajos ceglédi beszédét ábrázoló festmény részletét látjuk a fotón. Ki festette a képet? Mikor beszélt Kossuth Cegléden? Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését egyszerre, mind a 30 rejtvénykép közlése után küldjék be a szerkesztőségünkbe, zárt borítékban, amelyre Írják rá: „Műemlék- rejtvény”. A borítékra 1 forintos bélyeget kell ragasztani. Mivel április 4-e és húsvét miatt négynapos munkaszünet lesz, az eredeti kiírástól eltérően, a megfejtést április 4-ig kell bekülde- niük, a győztesek névsorát pedig április 13-i, vasárnapi számunkban közöljük. színes képeslapok és szétdobált ruhái. Farkas őrnagy, aki megunta a kisvendéglőben való ücsörgést megtorpant a csodálkozástól. A lány nem közülük való. Ki lehet? Csak nem igaz az, amit a városban terjesztenek, hogy egy csomó asszony az erdőre jár... Egy ideig messziről nézte a lányt E vizsgálódásban nem tudni mi volt az erősebb szempont Lényeg az, hogy győzött a nyomozó, akinek terveiben ez a lány nem szerepelt. Elindult felé. Lassan ment, nehogy megijessze. A lány felnézett. Szeme sem rebbent Sőt, mintha egy kicsit elmosolyodott volna. Legalább is Farkas így látta. Aztán felemelte a fejét és várakozóan nézett rá. Az őrnagy mellé lépett: — Mit keres itt a kisasz- szony? — kérdezte, de a mondatot be sem fejezte, amikor érezte, hogy a lábát megrántja valami és elesik. A következő másodpercben a szomszédos bozótból, három markos egyetemista ugrott elő. — Szóval te vagy az? — kérdezte az egyik. — Az anyád — folytatta a másik és ütni akart, de leintették: — Várj! Szólni kell Zsoldosnak. Ö a parancsnok! Síp harsant. Közben az egyetemisták összekötötték a kezét Is. A sípszóra futva közeledett Zsoldos. És mögötte négy munkásőr. Egy másik irányból — szintén a sípszóra CsonA javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadták el és kinevezték Zsoldost az akció parancsnokának. Közben a szatír nem hallatott magáról. A munkásőrök már kezdték unni a dolgot. Előfordult, hogy egyik fáról átkiabáltak a másikra, sőt az egyik URH-s lemászott a fáról és megcsiklandozta Pirit, aki a sípjába fújt, mire összeszaladt az erdő. Ilyen fegyelmezetlenségek miatt 10 embert elküldték a brigádból. Egyik délután Sipos vevője megszólalt. Az egyik munkásőr jelentkezett egy fa tetejéről: — Halló! Hatos jelentkezem. Alattam egy fiú megszólított egy lányt... Leültek egy bokor alá ... A fiú ... Hűha! Jelentem ez egy női szatír. Szegény fiú, még védekezik, de egyre gyengébb az ellenállása... — Adást befejezni! Nem a mi profilunk — adta ki a parancsét Sipos. Kóbor Saci, az egyetem leg- csinosabb lánya szívesen vállalta a feladatot. Ügy feküdt egy bokor tövében, mint egy filmsztár a riviérai magán- strandján. Mellette a földön IfE^aBaD fZfomBax Ifiranderú Gyurkó Bélyeggyűjtők — nyugdíjasok Nemzetitől a Galériáig Farkas őrnagy nagy hadműveletet szervezett, ötven munkásőrt kértek meg a kiserdő teljes megszállására. Természetesen az akciót úgy kellett lebonyolítani, hogy a szatlr: ne riasszák el. A résztvevők eligazítása ezért úgy festett, mintha egy jelmezbálra készülődnének. Voltak, akik az erdészek jellegzetes zöld egyenruháját viselték, mások munkásoverallba bújtak. A rendőrség két gépírónője — akiket ezúttal „csa- li”-nak neveztek — a lehető legdekoltáltabb ruhájában pompázott. Többen URH-adót rejtettek kabátjuk alá. Egyenként távoztak a rendőrségről és egy fél órán belül úgy eltűntek az erdőben, mintha a föld nyelte volna el őket. Csak néhány erdészt lehetett látni, akik fontosságuk teljes tudatában szerrűélgették, méricskélték a fákat, nem egy esetben olyanokat, melyeknek a tetején egy URH-adóval felszerelt münkásőr kuksolt. A két lány: Gizi és Piri külön- külön sétálgattak az úton, időnként leültek egy fatönkre, olvasgattak, majd újra tovább ballagtak. Csendes volt az erdő. Az akcióban résztvevő hetven ember idegeit e moccanatlan csend, a lassan cammogó idő egyre jobban feszítette. Farkas őrnagy és Kovács az erdő melletti kisvendéglőben telepedtek le. Sipos az URH adó-vevővel a kocsma raktár- helyiségében ücsörgött Nam történt semmi. Este csalódottan vonult be a társaság. Másnap újra kezdték. A harmadik napon elkapta őket egy kiadós májusi eső. Közben nagy elhatározások születtek a kollégiumban is. Zsoldos Géza — talán emlékszünk még rá: az ő menyasszonyát, Kiss Annát támadta meg a szatír és azóta is kórházban feküdt idegösszeroppanással - tehát ez a Zsoldos beszélt. — Fiúk! A rendőrök kevesen vannak. A város nyugtalan. Javaslom, hogy indítsunk egy akciót. A legszebb lányokat ki visszük az erdőbe. Bikiniben kifekszenek egy pokrócra. Ha például Sári heveré- szik ott a bokrok között, nem egy szatír, de a jobbérzésűek is kísértésbe esnek. Mi pedig elrejtőzünk és a lépre ment gazembert elfogjuk. KI TUDJA, HONNAN KAPTA NEVET A BANOM- DULO, VAGY A KISASZ- SZONY-VOLGY? EMLEKEK, LEGENDÁK FŰZŐDNEK A MEGYE EGY-EGY VIDÉKÉHEZ, TELEPÜLÉSÉHEZ, TÖRTÉNELMET IDÉZNEK TÁRGYAK, HAZAK, MŰEMLÉKEK. EZEKRŐL ÍRUNK GJ SOROZATUNKBAN, S ADATIK TUDTÁRA MINDENKINEK EGY-EGY ÉRDEKES ISMERTETŐ VAGY TÖRTÉNET... A korona Gombán — Uraim! Windischgrätz Budapest felé közeledik. Javaslom, hogy a kormány költözzön Debrecenbe. — Nem futamodhatunk meg! Bizonyítsuk be, hogy nem vagyunk gyávák! — Ez nem megfutamodás. A kormány legyen biztonságban. — Helyes — mondták a képviselők. — A kormány tagjai utaz zanak vonaton, de a királyi korona nem mehet osztrák vasúti kocsiban. Biztonságba kell helyezni. Javaslom, hogy külön hin tón szállítsuk el! A javaslatot elfogadták. Így került a korona egy napig Gombára. Özönvíz előtt Gombán özönvíz, azaz jégkorszak előtti települések nyomait is felfedezték: a tengeri csigák maradványai alatt tűzpadkát találtak. Olyat, amilyent az ősember is használt. — Családlátogatáson voltam — meséli Arató Ferenc, a gombai iskola igazgatója — amikor az udvaron megláttam egy kacsaitató tányért. — János bácsi, adja nekem ezt a tálkát, hozok helyette másikat. A háromezeréves kelta emlék ma már múzeumba került ... Nemrégen még „aranyat ástak” a községbeliek. Keresték a régi emlékeket, s várták, mikor bukkannak a Nagy Kincsre . .. — Találtunk római és Ar- pád-kori leleteket. Sőt, Rákóczi idejében készült szekrényt is találtunk errefelé. Mondhatni minden korszak itthagyta nyomát. Az újabb időkben? Itt lakott Fáy András. Horthy Miklós, Rideg Sándor, az író, s azt mondják, hogy az ő apja hajtotta a Patai földbirtokos hir.tóját. Itt tartotta Citovszky. a belügyminiszter a versenylovait. A belü?ymin szteri — „iólakás- ban" ma az általános iskolá
