Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
PEST »lEcrr.» kMíHop 1969 MÁRCIUS l.. SZOMBAT Sár és téglapor A korszerűsítés már nem késhet soká Az enyészet képét mutatja a. Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat abonyi telepe. Hanyatt zuhant, rozsdásodó csillék. Gödrök és halmok, rideg, vedlő vakola- tú épületek. Minden kihalt, csak az égetésre váró, nyitott színek alá hordott téglák tömege árulkodik arról, hogy itt emberek dolgoztak valamikor. Hanem egy asszony valahonnan mégiscsak előkerül, s már vezet is Földi Sándor- néhoz, a gyárvezetőhöz. Omlaszt az eső, a fagy December 6-án a kemence baltive beszakadással fenyegetett. Az emberek java részét fagyszabadságra küldték, tizüket segédmunkásnak fogadta fel a kemencét javító Hajdu-Bihar megyei Építőipari Vállalat Rajtuk kívül tíz havidíjas és tíz karbantartó dolgozik még ez idő tájt a telepen. A gyár a múlt század végén épült, azóta nemigen változott. Kemencéjét 1952- ben hozták helyre utoljára. Most sem korszerűsítik, csak megjavítják. Az is kétmillióba kerül. A szárító színek körülbelül tízmillió tégla befogadására elegendők. A gyár eddig évente 16—17 millió téglát termelt, ez évi terve: 15 millió. Az esők, a korai fagyok minden ősszel, a legnagyobb zsúfoltság idején, félmillió nyers téglát szétomlasztanak. Egy-egy tégla előállítási költsége 35 fillér. A kár tehát nem jelentéktelen. Több szárítószín kellene. És modernebbekre, alagút- és csatomaszárí- tókra lenne szükség, olyanokra, amilyenek a Ceglédi Téglagyárban láthatók. Azok gyorsabban és tökéletesebben szárítanak. Az országban nincs elég építőanyag. Az abonyi takarékoskodás visz- szájára fordul: inkább pazarlás, mint takarékosság. — Van azért némi fejlődés — menti a menthetőt a gyárvezető. — 1966 óta már nem emberek tolják a nyers téglát a kemencébe, hanem kis motorok vontatják, és tavaly óta a nyers árut sem lovak szállítják a préstől a szárítókba, hanem szintén motorok. Ennek ellenére még mindig aggasztó a létszámhiány. Pár hete is egyszerre hatan mentek el. Számos munkakörben, melyeket azelőtt férfiak töltöttek be, most nők dolgoznak. A kemencénél azonban nők nem alkalmazhatók: az égetett téglát a tárolóhelyre férfiaknak kell kihordaniuk. S éppen ők vannak kevesen, négyen, tíz helyett. Hetven darab háromkilóst téglát tehetnének taligájukra, amit ők kárénak neveznek, de hogy a fordulók számát csökkentsék, felraknak százat is, így hárommázsás súlyokkal cipeked- nek. A vörös porban, mely centi vastagon rakódik a bőrükre. A széngázban. Az izzó Ipari tanulókat FELVESZÜNK 7 bádogos, az ács és a kőműves szakmába. FELTeTELEK! általános iskolai veqzettséq ä 14. életév (az ács szakmában a 15. életév) oetöltése A teientkezéshe* szükséqes íratok: Iskolai jelentkezési lap születési anyakönyvi kivonat Munkaruha! es szerszámot adunk díjtalan szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. lELCNTKEZES A PROSPERITÁS KTSZ Munkaüqyi osztályán, Bo IX Viola u 45 hőségben. Ez a legnehezebb. Pedig a nyerstéglakészítés sem gyerekjáték. Nyakig sárosak, akik azzal foglalkoznak. Mostoha körülmények Mindezek után azt gondolhatnánk, nyilván remek mosdó, öltöző van itt a telepen, olyan, amilyet ez a | 120 nehéz körülmények közt dolgozó ember megérdemel. Restelkedve kalauzol Földi Sándorné. Útközben Urbán József, a szakszervezeti bizottság titkára és Balogh Ferenc égetési művezető is mellénk szegődik. Fülkeszerű helyiség mindkét öltöző. Harmincán tehetnék a lemezszekrényekbe ruháikat, 15 férfi, 15 nő. De nem teszik. Mert ezek a szekrények nyirkosak, rozsdásak, tönkremegy, ami beléje kerül. Ruháit nyáron ki-ki, a kemence mellett, a téglákra, a kerékpárjára teríti. — Legtöbben abban a gúnyában dolgoznak, amelyikben bejönnek. Abonyiak. No, és a fürdők! Hat-hat zuhanyozó, melyekből szemmel láthatóan régesrég folyt utoljára víz. A padlástérben húzódó vezeték télen befagy. — És nyáron? — A főszezonban olykor nem kapunk vizet, de a legfőbb baj az, hogy tíz évvel ezelőtt megszüntették a fürdőkezelői státust — Én ugyan, ha futja az időmből, még fél négykor, mielőtt hazamegyek, megrakom a kazánt — vonja meg a vállát tehetetlenül Pataki Mi- hályné hivatalsegéd —, de aztán senki nem néz feléje, és az este végző műszaknak már nincs meleg vize. — A dolgozók zöme törzs- gárdatag, megszokták a mostoha körülményeket. Csak azok zúgolódnak, akik füröd- tek már a Szolnoki Téglagyár korszerű fürdőjében is. Egyébként a munkaruhát a kollektív szerződés szerint megkapják — magyarázza Urbán József —, a védőruhát azonban csak hiányosan. Kevés a vattás kabát, de főként a gumicsizma kevés. — Ez azonban nem a vállalat hibája — teszi hozzá a gyárvezető —, beszerzési nehézségek akadályoznak. Üst és betonvályú A konyhába is benyitunk. A beépített tűzhely egyik üstjében sárgaborsóleves rotyog, a másikban tésztavíz forr. A vaslapon grízt pirítanak. — Modernebb konyhát is el tudnék képzelni — szabadkozik Németh Istvánná szakácsnő —, gázzal, sütővel, mosogatóval. mert nézze — vezet át a másik helyiségbe —, ez a mosogató. Betonvályú, melynek nincs lefolyója és a csapból víz sose folyt. A konyhában mosogatunk. Az ebédlő, mely egyúttal a kultúrterem is, szintén parányi. Felvonulási épület volt valamikor. Földi Sándorné úgy tudja, a vállalat, a jelenlegi telephelytől két kilométerre, 40 millió forint ráfordítással, új gyárat kíván létesíteni. A nyersanyagot biztosító bánya előreláthatólag a jövő század közepéig kitart. De akár lesz új gyár, akár nem, ez a régi telep még bizonyára sokáig megmarad. Naponta százezer téglát termel, és minthogy a múlt évben sikert ért el a B. 30-as kézifalazó blokk kísérleti gyártásával, az idén már abból is nagyobb mennyiséget gyárt. Berendezésének, szociális létesítményeinek korszerűsítése, bővítése már semmiképpen sem késhet soká. Polgár István Lapzártakor érkezett A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott. A szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről, a lakosság ellátásáról, a minőség és az árak alakulásáról és a KPVDSZ ezzel kapcsolatos tevékenységével foglalkozó jelentésről tárgyaltak. FELÉPÜLT az ország legkorszerűbb tejgyára Székesfehérvárott. HAT ÉS FÉL MILLIÓ látogató járt tavaly az ország 154 múzeumában. Hat helyen nyílott 1968-ban új múzeum, köztük az abonyi falumúzeum. 75 ÉVES korában elhunyt Bohuniczky Szefi írónő, aki a Nyugat nemzedékéhez tartozott ÁPRILISBAN magyar ipari vezetőkből, szakemberekből álló küldöttség látogat Franciaországba, a műit év végén megkötött magyar—francia kormányközi gazdasági és ipari együttműködési megállapodás értelmében. Szerkesszen velünk! Gazdára talált a februári ezer forint Álarcosok a kastélyban az orvosa rendelőbe gyógyszerért, mindenki csak a bálról beszélt A bálról, melyet csütörtök este tartottak a gödöllői volt királyi kastély márványtermében. Álarcosbál volt, jelmez versenyes. Győzött Chap lin, Mazsola és a 120 kilós török szultán. A királyi már ványteremben hömpölygő hálózó tömeg, tarka soKasá több mint kétszáz vendég. S a szociális otthon bálozó öregjei azokról sem felejtkeztek el, kiket egészségi áll apó tűk az ágyhoz kötött A ti- gányzenészekkel együtt felkeresték őket szobáikban, s fülükbe húzták legkedvesebb nótáikat. Mindez oly megható volt, hogy még a zenészek is megkönnyezték... Csiba József Tegnap délután szerkesztőségünkben sor került ezerforintos „Szerkesszen velünk!” ötletpályázatunk február havi sorsolására. Harmincöt sorsolási tekercs került az urnába, rajta 28 név, ugyanis öten dupla, egy ötletes olvasónk pedig tripla eséllyel vett részt a sorsoláson. Az ezer forintot Skotnyár Ferenc (Dunakeszi, Attila u. 14.) nyerte. Nyereményét postán küldjük meg címére. A sorsoláson részt vett dr. Molnár József, a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosa is. Képünkön a .„szeren csét húzó” kislány s a „Szerkesszen velünk!” ötletpályázat értékelője. — Várjuk kedves olvasóink további leveleit, hisz az ezerforintos ötletpályázat folytatódik a márciusi ezresért... Gázolás az Illatos út sarkán A felsőpakonyi áldozat életveszélyben Budapesten, az Illa'os út és a Gubacsi út kereszteződésében Váradi György 38 eves gépkocsivezető a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette az 54/a jelzésű autóbuszt és elütötte a gyalogosan haladó Brada Lajos 34 éves villanyszerelő, budapesti és Katona Tibor 28 éves esztergályos, feisőpakonyi lakosokat. A baleset következtében Brada. a helyszínen meghalt, Katonát életveszélyes állapotban szállították' kórházba. A rendőrség Váradi Györgyöt őrizetbe vette és a baleset ügyében tovább folytatja a vizsgálatot. Őrizetbe vették a járványszabály megszegőit A Nagykátai Rendőrkapitányság járványszabálymeg- szegés bűntettéért indított eljárást Raffael István és Jakab István ellen. A két segédmunkás az Űj- szilvási Állami Gazdaság tá- piói üzemegységének úgynevezett dögkútjából kihúzott egy 2Ö0 kilós sertést, amit szétdarabolva egy zsákban Nagy- kátára szállítottak. A rendőrség őrizetbe vette a segédmunkásokat, akiket hamarosan bíróság elé állítanak. MÉH-sorsolás Megjutalmazták a jó eredményeket elérő úttörőket Családi háború - késeléssel OSTROM ES BARIKÁD MENEKÜLÉS A BUNKERBE egy Mielőtt rátérnék a kis híján gyiikossággal végződött halásztelki családi háború elbeszélésére, ismerkedjünk meg az előzményekkel. Olajos György segédmunkás megveszi nagybátyjától, idősebb Szakály Mihályiéi, halásztelki, Rákóczi utcai házának egyik lakását Előlegként 20 ezer forintot fizetnek ki. Olajosék beköltöznek új otthonukba, s egy idő múlva hozzájuk költözik rokonuk, Sántha Péter 20 éves esztergályos is. Csakhogy hamarosan kiderül: Szakály nem rendelkezik telekkönyvi kivonattal. A vevő ekkor meggondolja magát, visszaköveteli a pénzét. Szakály viszont felszólítja lakóit: költözzenek el. S ezzel megkezdődik a családi viszály, perlekedés és pereskedés. így érkezik el a családi háború kitörésének napja. Sza- kályéknál mulatságra készülődnek, amelyre tíz vendéget hívtak meg. Olajosné lakásuk felé tart az udvaron. Útközben valamin hajbakap Szakályék két vendégével, Vámosáéval és Koncznéval. A három no parázs veszekedésbe kezd, majd összeverekednek. Eközben a Szakály-rokonság férfitagjai körbeállják Olajosék lakrészét, egészen az ajtóig nyomulnak, hangoskodva fenyegetik és hivják ki a bentlevőket. Az egyik vendég, Horn József letépi az ablakhálót. A lakásban már készülnek az ostromra, s elbariká- dozzák a konyhaajtót. Ekkor veszi észre Olajos 13 éves fia, hogy anyját ketten bántalmazzák az udvaron. — Anyám megölnek! kiáltja a fiú, kezében nyújtófával kiugrik az ablakon. Utánaveti magát Olajos György is, majd követi őket Sántha Péter, aki fúttában felkap egy hosszú pengéjű kést. Pillanatok alatt csatatérré válik az udvar, kitör a tömegverekedés. Sántha Horn felé tart. Mikor meglátja az esztergályos kezében a kést, futásnak ered. Sántha utápa. Egy-kettőre utoléri és kését Horn hátába döfi. A férfi súlyosan megsérül. Valaki egy karóval ellöki Sánthát, aki földre zuhan s így sikerül csak lefegyverezni. Az esztergályos ezután eltűnik a tömegben. Előbb a kukoricásban, majd egy _ bunkerben rejtőzik el. Sántha Péter azonban nem kerülhette el a felelősségre vonást. A Pest megyei Bíróság emberölés kísérletéért 5 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. — Szít — Az úttörők immár éveik óta hasznos „munkásai” népgazdaságunknak. A MÉH-válla- latnak gyűjtik a vasat, papírt, rongyot, s mint az alábbi adatok mutatják — Mm eredménytelenül. A 193 Pest megyei általános iskola majd 29 ezer gyereke alaposan túlteljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Vasból közel 3, papírból 266 és rongyból 330 tonnát gyűjtöttek. Egy-egy iskolás gyerekre az elmúlt évben átlag 40 kiló vas, 3,7 kiló papír és 4,6 kiló rongy begyűjtése jutott. Ezt a többletszorgalmat, iparkodást kívánta a Pest— Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat a péntek délután tartott sorsoláson jutalmazni. Az első dijat a 3930-as számú Ráby Mátyás úttörőcsapat nyerte Szentendrén. A másodikat az 1534-es II. Rákóczi Ferenc csapat nyerte Kerepesen, míg a harmadik díj a 296-os galgahévízi Petőfi Sándor csapatnak jutott. Ezenkívül szép pénzjutalmat nyertek a dömsödi, a kisalagi, a gödöllői, a törökbálinti, a vasadi, a dunobagdányi, a váchartyáni, a sótkúti és a pilisszentlászlói úttörőcsapatok. A KISZ Pest megyei Bizottsága részére 3000 forint jutalmat utaltak át, amit a szaktáborok felszerelésére fordítanak. A Pest megyei Levéltárnak 2000 forintot bocsátottak rendelkezésére. Ök az iratselejtezésben nagy segítséget nyújtó csapatok között osztják szét ezt az összeget. A MÉH Vállalat ezenkívül még 7500 forint különdíjat szavazott meg a megyei csapatoknak. A hulladékgyűjtést irányító tanárok között ebben az évben először sorsoltak ki külföldi juta- lomutakat. Reichard Tibor gödöllői általános iskolai tanár a cseh— lengyel Tátrában, Győri József- né váci tanár és Nagy Erzsébet, a váci járás KISZ-titkára Mamaiában, Sándor László gyáli iskolaigazgató pedig a bolgár tengerparton élvezi majd a jól megérdemelt üdülés örömeit. k. m. CAPAS POHÁR _ CSEMBALÓ A közelmúltban számos érdekes új szerzeménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Ezek között van egy szépen aranyozott úgynevezett „cápás pohár", amely a rajta levő vésett monogram és embléma szerint Bányai Mátyásé volt. A nemesembert 1677-ben választották jegy- "zővé, s ebből 'az alkalomból kapta, vagy csináltatta a poharat, amelyet mesterjegye szerint Johannes Ongljert nagyszebeni ötvös készített. A XVII. századból származik és feltehetően olasz mester műve az a csembaló, amely ugyancsak a közelmúltban került a múzeum hangszer- gy ű j teményébe. Nemrég került a múzeumba az a petcsétnyomó. amely Batthyány József hercegprímás tulajdona volt. Külön érdekesség, hogy ennek a hercegprímásnak a birtoka volt az a terület, amelyen ma a Magyar Nemzeti'Múzeum áll ANG OLNAHAJSZA Tizenhatmillióra becsülik a Balatonban élő angolnák számát. A halászoknak azonban csak nagynéha, s összességében elenyésző mennyiségben sikerül hálójukba keríteniük ezeket az értékes halakat. A sikertelenség felelevenítette azt a régi hiedelmet, amely szerint ez a halfajta akár száraz- földön is képes „gyalogolni”. Emellett szólt az a körülmény, hogy a Balatontól 30—50 kilométerre levő tavakban is több alkalommal fogtak angolnát. A tüzetesebb utánjárás azonban kiderítette, hogy ezek a tavak valamilyen módon mindig összeköttetésben állnak a Balatonnal. Mindössze egyetlen olyan Somogy megyei halastóban fogtak angolnát, amely nem függ össze a Balatonnal. Itt azonban mindössze 10 métert kellett megtenniük szárazföldön a kígyóformájú halaknak. Mindezek alapján kétségtelen, hogy az angolnák a Balatonban vannak. A halászok kísérleteket kezdtek az üzemszerű angolnafogás módszereinek kidolgozására. Az eddig kipróbált „cselek” kö?ül a Sió-zsilipnél felállítandó csapda ígérkezik a legjobbnak. (Tudósítónktól). Gyógyszer a bál. A gödöllői j Fővárosi Szociális Otthon ve- | zetői és ápolói ezt régóita tud- | ják, s most sem tévedtek. Csü- j törtökön és pénteken a gon- J dozottak közül senki se ment !