Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

1969. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP l-.,l neon Ví.í'^ kr/áJtÉm* Amerika első számú közellensége Dr. Richard Winerman köz­egészségügyi professzor szerint ma a gépkocsik Amerika első számú közellenségei. Hogy miért? Százmillió gépkocsi szágul­doz az ország útvonalain, s az összes rokkantaknak több mint felét máris a közúti balesetek áldozatai teszik ki. A kipufogó-mérgesgázok be­szennyezik a levegőt, és „meg­szédítik” a városok lakóit. A gépkocsi szívbetegségek forrása lesz, mert „már egy lé­pést sem tehet az ember nyu­godtan”. Dr. Winerman figyelmeztet: a fojtogató smogért (a köd és füst keveréke) kétharmadrész­ben a gépkocsi a felelős. És tíz éven belül tüdőrákjárvány sö­pör végig az államokon. TESTKÖZELBEN Zsoldos Sándor rajza. FELVESZÜNK nagyipari létesítmények kivitelezéséhez magas■ és mélyépítő technikusokat Bérezés megegyezés szerint Szállás, napi háromszori étkezés Kérjük, hogy levélbeni ajánlkozásában körvonalazza eddigi technikusi tevékenységéi JELENTKEZÉS: DUNAÚJVÁROS, Kenyérgyár u. 1. sz. alatt. Személyzeti Osztály 26. SZ. ÁLLAMI építőipari vállalat Mi okozza a rákot? Eredményes küzdelem Magyarországon A rákkutatásnak leglénye­gesebb kérdéseiről beszélget­tünk dr. Csalay Lászlóval, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docensével. — Egyre több adat szól amellett, hogy a daganatok keletkezése nem vezethető vissza egységes okra — mon­dotta bevezetőül. Rákkeltő anyagok, sugárzás, vírusok, a hormonális egyensúly zavara, a csírasejtekben történő válto­zások egyaránt vezetnek a rákra, vérképző szervi megbe­tegedésre. Ugyanazon daganat­képzésben egyszer az egyik, máskor a másik tényező játssza a döntő szerepet. — A daganat elleni küzde­lem egyik alapfeltétele a daganat keletkezésében sze­repet játszó tényezők megis­merése. Régóta ismeretes, hogy a nagyvárosok levegőjé­ben, a cigaretta füstjében, a műanyag- és vegyiparban, sőt az emberi szervezetben is képződnek olyan vegyi anya­gok, amelyek rákkeltők. So­kat ígérőek azok az újabb ku­tatások, amelyek az anyagok kémiai szerkezete és a daga­natkeltő hatás közötti össze­függést igyekeznek kideríteni. Ezek ismeretében sokkal ered­ményesebben lehetne a fárad­ságos, hosszadalmas, nagy anyagi áldozatokat kívánó ál­latkísérleteket végrehajtani és a káros anyagok ellen küzde­ni, illetve azokat a forgalom­ból kivonni. — A daganatok keletkezésé­ben a vírusok szerepe az újabb kutatások alapján újra az érdeklődés középpont­jába került. Egyes emberi da­ganatokban sikerült vírust ki­mutatni és ezek kivonatával állatokban daganatot létre­hozni. Tetszetős, de kellően IPARi tanulókat FELVESZÜNK a bádogos, ax áss és a kőműves szakmába FELTÉTELEK: általános iskolai vcqzettséq és 14. életév (az ács szakmában a 15. év) betöltése. A jelentkezéshez szükséqes az iskolai jelentkezési lap és a születési anyakönyvi kivonat. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk. A tanulmányi eredménytől fűqqő' ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS A „PROSPERITÁS“ KTSZ Munkaügyi osztályán. Bp IX., Viola u. 45. Pályázatot hirdetünk az itt felsorolt állások betöltésére: Tvrvossstú lyvezeió — főosztályvezető-helyettes. Követel­mény: műszaki egyetemi végzettség, gyakorlat a tervezésben vagy a tei- melés irányításában. Sserszthsm SZVB'k t*ss tö Követelmény: mérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség, nagy gyakor­lat sajtoló, műanyag fröccsöntő és könnyűfémöntő szerszámok szerkesz­tésében. A relóíBtió i Követelmény: műszaki végzettség, közgazdasági ismeretek. Kérjük a pályázókat, hogy — önéletrajzzal és az eddigi működési terület leírásával kiegészített — jelentkezésüket vállalatunk személyzeti osztályára küldjék. IPARI MIÜSZER&YÁR, IKLAD Levélcím: Aszód, Pf.: 2. Daganatos betegségek korszerű sugárkezelése. még nem bizonyított az a fel­fogás, hogy a rákkeltő anya­gok, sugárzás, hormonok, táp­lálkozási változások az emberi sejtekben megbúvó vírusokat aktivizálná és ez vezetne a daganat kialakulására. Ennek az elképzelésnek a beigazoló­dása természetesen nem azt jelentené, hogy a rákos beteg fertőző, hiszen a vírus tovább­vitele csak bonyolult körülmé­nyek között lehetséges. A sugárzás mint rákkeltő tényező sajnos egyre inkább égető kérdéssé válik. Leggyakoribb a sugár­hatásra létrejött fehérvérűség, de bármelyik szervben okoz­hat daganatot. Már igen kis sugármennyiség is veszélyes, és a betegség a sugárzás után még hosszú idő múltán is je­lentkezhet. Az atombomba-tá- raadások színhelyén-még: most. is jelentkeznek sugárbetegsé­gek, oly sok idő eltelte után is. — A legutóbbi időben egy­re több adat szól amellett, hogy a ráksejteket a szervezet idegen szövetnek tekinti, és vele szemben ellenanyagokat termel. Ezek kimutatása diag­nosztikai szempontból és eset­leges gyógyítási felhasználása miatt igen nagy lehetőségeket rejt magában. — A ráksejtek — fokozott és bizonyos mértékben a nor­mális szervezettől eltérő — anyagcseréjéhez szükséges tápanyagokat a környező nor- .máiszövetekből, illetve a bél­ből szerzik. A gazda-szerve­zet anyagcseréjének megvál­toztatása — például hiányos táplálkozással — befolyásolja a daganat növekedését, illetve az áttét képződését. A daga­natellenes gyógyszerek egy része is azon alapszik, hogy meggátolnak olyan anyagcse­re folyamatokat, amelyek a normál szervezetnek kevésbé szükségesek, mint a daganatos sejteknek. — A daganatellenes gyógyszerek száma egyre nő. Kezd tisztá­zódni a kémiai szerkezet és a daganatellenes hatás közötti összefüggés. Ezen a téren ha­zánk igen előkelő helyet fog­lal el a nemzetközi kutatás­ban. A gyógyszeripar által előállított .mustárhidrogén, il­letve cukorszármazékok is je­lentős lépést jelentenek. — Az utóbbi idők világvi­szonylatban egyik legnagyobb felfedezése az élőfehérje kép­ződésének és szabályozásának beható megismerése. Ennek felhasználása a daganatkuta- tá&ban talán a legperspektivi- kusabb út — mai ismereteink szerint — melyen keresztül a daganatképződés módja meg­ismerhető, — fejezte be nyi­latkozatát dr. Csalay László docens. Halácsi Dezső „ Transz-szik" utá A szovjet vasút, amely je- Szovjetunió rendelkezik jelen- lenleg az ország áru- és sze- leg a világ leghosszabb — mélyforgalmának háromne- 30 000 kilométeres — viliamo- gyed részét bonyolítja le, az sított vasúthálózatával, elkövetkező években is a leg­fontosabb közlekedési eszköz marad. Uj távolsági vonalként 1980- ig megépül a „Szev-szib”, az észak-szibériai vasútvonal. Ez második sínpárként 500 kilo­méterrel a „Transz-szib” vo­naltól északra vezet majd. El­ső része, amely a tyumeni kő­olajipari központtól 700 kilo­méteren át mocsaras vidéken az Ob melletti Szurgutig ha­lad, már elkészült. A jövő év végéig további 10 000 kilométer vasútvonal villamosítása fejeződik be. A Fényvisszaverő rendszámtáblák és útieSzések Angliában megkezdték a fényvisszaverő anyagokból ké­szült átjelzések és rendszám- táblák felszerelését. Ezek az új anyagokból készült rendszám- táblák és út jel zések 180-szorta jobban láthatók, mint a szoká­sosak. Újdonságok az iskolában Tornaóra c és stopperóra „nélkül" Változatlanul napirenden sze­replő téma a tanulók túlterhe­lésének csökkentése. Az: utób­bi időben több intézkedést is tettek ez irányban. így a gim­nazisták heti kötelező óra­számát az első és harmadik osztályban kettő, a második és negyedik évfolyamokban pedig három órával csökken­tették. Egy másik lehetőség a túlterhelés csökkentésére a tankönyvek korszerűsítése, egyszerűsítése. Az érettségi körül kiala­kult vita lezárásával pár­huzamosan olyan hírek keltek szárnyra, hogy szi­gorítani akarják az érett­ségit. Ezek az „értesülések” nem OXFORD-CAMBRIDGE Mfűtikok bm wmm Oxfordban a közelmúltban történt, olvasom az Oxfordian Star című angol diáklapban,, hogy az egyik jogszigorló diák a vizsgán azzal a képtelen öt­lettel lepte meg vizsgáztató professzorát, hogy az 1797-ben kelt régi egyetemi törvény ér­telmében joga van a vizsga előtt egy kupa sört fölhajtania. A professzor a furcsa kíván­ságnak helyi; adott, s miután a diák megitta a, sört, a jó fele­let után jó érdemjegyet is adott. Vizsga után a profesz- szor leballagott a könyvtárba és előkereste a régi törvény- könyvet, amiben valóban rá­bukkant arra a cikkelyre, ami­re a vizsgázó diák hivatkozóik, de talált még valami érdeme­set ... Pár nap múlva a diák fize­tési felszólítást kapott az egye­tem gazdasági hivatalától, mert megszegte az 1765-ös egyetemi törvényt: legutóbbi vizsgáján nem az előírásos öl­tözékben jelent meg: hiány­zott oldaláról a kard, s fejé­ről a hagyományos fehér pa­róka. ★ A Cambridge-diákok ötletes módon bosszantják az angol rendőrséget. A közelmúltban íjakkal, nyílvesszőkkel és szal­mából font céltáblákkal vo­nultak föl Cambridge egyik főterére. A hidegvérű angolok eleinte nem sokat törődtek a harciasnak látszó felvonulás­sal, később a hagyományos angol „fapofa” eltorzult a meglepetéstől: a diákok ugyan­is a forgalmas tér közepére állították föl céltáblájukat és ott kezdtek el célba lövöl­dözni. A forgalom leállt s per­ceken belül helyszínen ter­mett a rendőrség is. A diá­kok az „oszolj!” parancsot megtagadták, ' s egyikük egy régi törvénykönyvet dugott az egyik rendőr orra alá, mely szerint a cambridge-i diákok joga ezen a területen az íja­zást gyakorolni. A törvény életbeléptekor — 1776-ban — ez a terület még füves síkság volt. (karácsonyi) fedik a valóságot: szó sincs szigorításról. Későbbi idő­szakban sor kerülhet i-tt-ott korszerűsítésre, azonban a változások nem fognak a szi­gorítás irányában hatni. A Művelődésügyi Miniszté­rium felülvizsgálja a testne­velés jelenlegi tantervét, s a részben új tan-terv az 1969— 1970-es oktatási évben már érvénybe is lép. A cél az, hogy a testnevelés jelentő­ségét növeljék, ezzel egyide­jűleg azonban megszüntessék azt az osztályzási módszert, amely a centiméterre, a stop­perórára alapoz. A testneve­lési osztályzat azonban to­vábbra is beleszámít az át­lagosztályzatba. A pedagógus álláshelyek be­töltésével kapcsolatos pályá­zati rendszerrel igyekeztek az egyéni és a társadalmi érde­keket egyeztetni és főként a falusi kis iskolák pedagógus­ellátásának javítását segíte­ni. Újdonság a területi elv bevezetése a pedagógusképző intézmények nappali tagoza­tos hallgatóinak felvételénél. Gyakorlati tág C,ez azt jelenti, hogy a betölthető helyeket, il­letve azok 90 százalékát felosztják a területileg ér­dekelt megyék között. A területi elv alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostohán ellátott kis vidéki iskolák is fokozatosan kap­janak szaktanárokat. Kaszáskút A sárospataki Rákóczi-várban Gömöri János ré­gész vezetésével újabb ásatások kezdődtek a vörös­torony építése idő­pontjának tisztá­zására. A munkákat a várépület legalsó szintjén végzik, ahol sziklába váj­va, egymástól tá­vol három eltömő- dött vermet talál­tak. Közülük az egyik a híres „ka­száskút” — amely­ről a néphagyo­mány azt tartja, hogy a kút alját éles kaszákkal rakták ki, és azok­ba dobták a halál­raítélt rabokat. Ezzel szemben a sziklába vájt üreg valóban kút volt. és a fennmaradt iratok szerint ab­ból még az első emeletre is lehe­tett vizet húzni. A „kaszáskút” megtisztításához a napokban fogtak hozzá. A szakemberek szerint ez a kút valóságos régészeti mérce: a rétegek­ben' lefelé halad­va egyre régebbi korok emlékei ke­rülnek elő. A to­rony építésének idejét csak a kút ekéről előkeríi- •ő 'e’etekből tud­ják majd ponto­san meghatározni. CSONTBANK Napjaink sebészetében nemcsak megfelelő mennyiségű és vércsoportú vért használnak fel, hanem más pótlandó em­beri szöveteket is, pl. csontot, bőrt, izmokat és inakat. A már ismert vérbankok mellett egyre több csontbankot is létesí­tettek. A kutatók mindent elkövettek, hogy olyan módszere­ket dolgozzanak ki, amelyek segítségével hosszabb ideig tá­rolhatók a műtétekhez szükséges szövetdarabok. A Lengyel Orvosi Akadémia kutatói új tartósító eljárást dolgoztak ki. A kipreparált szövetet először liofilizáló beren­dezésben szárítják, majd ionizáló sugarakkal sterilizálják. Az így kezelt szövetet a képen látható módon tárolják a csontbankban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom