Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

! Mu Ingyenesjogi tanácsadás Csütörtökön délután öt óra­kor ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin út 45. szám alatti tömegszervezeti székház első­emeleti helyiségében. Ez alka­lommal dr. Polácsy Beatrix, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja fogadja a jogi ügyekben hozzáfordulókat. KRESZ-akadémia Ma este 18 órakor lesz a KRESZ-akadémia sorpnkövet- kező foglalkozása. Dr. Ács András járásbírósági elnökhe­lyettes tart előadást A bünte­téskiszabás szempontjai a köz­úti közlekedéssel kapcsolatos büntettek elbírálása során, a Legfelsőbb Bíróság fontosabb állásfoglalásai címmel. Ki látta? Vasárnap, a déli órákban a városi kórház épülete elől el­vittek egy gumikerekű, kék színű kézikocsit. Oldalára OMSZ betűk vannak festve; a mentőállomás tulajdona, ezzel szállítják az ebédet a főtérről a Mikszáth utcába. A mentőle kérik, hogy aki szemtanúja volt a jogtalan eltulajdonítás­nak, vagy tud a kocsi sorsáról, jelentse be a rendőrkapitány­ságon. VÁC I MAPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1969. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK A Vox Humana alapokmánya Gyöngyös volt az idei első állomás Főfoe létté magát Kedden este 21 órakor Pest megye északi részébe kérték a váci mentőket. Perőcsény köz­ségben Együd Lajos helybeli lakos főbe lőtte magát. Súlyos állapotban a váci kórházba vitték. Közben megérkezett a rohamkocsi a fővárosból. Az életveszélyes állapotban levő férfit egy budapesti kórházba szállították. Vasárnap Heves megyébe látogatott a váci Vox Humana vegyeskar. Szereplését nagy lelkesedés fogadta a gyöngyösi művelődési otthonban. Karna­gyi tapasztalatcsere, városné­zés következett, majd baráti búcsúzkodás: a viszontlátásra, Vácott! Hétfőn Makiári karnagy ve­zetésével folytatódtak az ének­kari próbák. Fellépnek már­cius 20-án a megyei, s a Madách Imre Művelődési Központban megrendezésre kerülő városi ünnepségen. Arra is jutott ide­jükből, hogy szerdán a peda­gógus klub alakuló gyűlésén harminc tagú kamaraegyütte­sük köszöntse az egybegyűlt nevelőket. Hosszú idő után kidolgozták és írásban lefektették a nagy­múltú kórus további működé­sét elősegítő irányelveket. A Vox Humana alapokmányát dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács VB-elnökhelyettese és Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács elnöke írta alá. Az okmány szerint, a Vox Humana vegyeskórus alkalmas arra, hogy Pest megye, Vác város és hazánk kóruskultú­ráját mind belföldön, mind külföldön méltóan képviselje. A megyei tanács és Vác város tanácsa a következő időszak­ban is a Madách Imre Művelő­dési Központon keresztül tá­mogatja a kórus munkáját mind erkölcsileg, mind anya­gilag. A kórus elsőrendű fel­adata továbbra is, hogy hazai szereplésekkel szolgálja a zenei nevelés ügyét. Ezt a munkát külföldi vendégszereplések is kiegészítik. A kórus a jövőben is nagy szerepet játszik a Du­nakanyar Dalostalálkozók megszervezésében. A kórus munkatervét a jö­vőben a kórus vezetősége és a művelődésügyi központ állítja össze, és azt a megyei és vá­rosi tanácsok művelődésügyi osztálya hagyja jóvá. A kóru­son belül továbbra is műkö­dik a választott vezetőség, amely segíti a karnagy, a tit­károk és a művelődési központ munkáját. Az alapokmány in­tézkedik működési feltételek biztosításáról. A fenntartó­szerv anyagi segítséget nyújt a kórus története, munkája auditív és vizuális megörökí­téséhez is. Itt említjük meg, hogy o Vox Humana megválasztotta vezetőségét. Elnöke dr. Tahin Gyula, titkára Soós János lett Papp Rezső Új piacok — új módszerek Hatvan fajta gyártmány a hajógyárban Frankéi Leó és Vác Születésének 125. évforduló­ján Frankel Leóról emlékezik meg az ország. Az osztályhar­cos forradalmár, Marx és En­gels barátja, angliai tartózko­dása után Párizsban, az Inter- nacionálé ottani szekcióinak szervezőjeként dolgozott, ami­ért III. Napóleon bírósága be­börtönözte. 1875 őszén azonban már a ; Becs'környéki szocialista moz­galomban tevékenykedett, de ismét letartóztatták, és mint magyarországi illetőségűt, ha- zatoloncolták, ahol a haladó közvélemény követelésére sza­badon bocsátották. 1882-ben sajtóvétségért a váci államfogház lakója lett. Karcsú Antal Arzén történet­írónk így emlékezik meg róla: „Midőn sajtóvétség miatt ide került, ügyében 1882. június 18-án Pauler igazságügy-mi­niszternél háromtagú küldött­ség tisztelgett, s a június 11-én tartott népgyűlés kérelmét tol­mácsolta, hangsúlyozván, hogy Frankel Leóval szemben ne alkalmaztassák indokolatlan szigor. A küldöttség egyik tag­ja elmondta a miniszternél:, hogy Vargha fegyházigazgató neki határozottan megtiltotta a bemenetelt. Pauler megígér­te, hogy vizsgálatot tesz ez ügyben, s lehetőleg enyhíteni fog a bánásmódon.” Frankel Vácott 1883-ban szabadult, majd Bécsbe, onnan Párizsba ment, ahol részt vett a II. Intemacionálé előkészí­tésében. M. V. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci egységében hatvan gyártmány szerepel jelenleg a választéklistán. Tavaly jelentősen növeke­dett a forgalmuk. Uj gyárt­mányok léptek a termelésbe, és új rendelőpartnerek jelent­keztek. Jó piacot találtak a különféle termosztartályok, fö­démszerkezetek, Diesel-motor­vonat burkolatok, csónakok, konténerek, stb. Miskei Ferenc gyáregység­vezető tájékoztatása szerint több új, nyugati partner­rel jött létre üzleti kapcso­lat. Az igényeknek megfelelően új termelési módszerek és üzleti szokások meghonosítása vált szükségessé a gyárban. Az ön­álló külkereskedelmi jog gya­korlása rugalmasabb előkalkulá­ciókat, gyorsabb ajánlat­adásokat, rövidebb szállí­tási határidőket kíván, és e követelményeknek meg­felelően kell a kivitelezési programokat kidolgozniuk. A megszerzett piacok meg­tartása és újakkal bővítése a gyártmányok minősége iránt támaszt komoly követelmé­nyeket az új gazdaságirányítás körülményei között, mind a hazai, mind a külföldi piaco­kon. Ezzel egyidejűleg pedig a versenyképes árat kell kiala­kítanunk, ami különösen az export-import üzletkötéseknél fontos, mert a verseny nem­zetközi szinten összehasonlít­hatatlanul nagyobb. (p.) Szakszervezeti választások után a járműjavítóban Bizalmat adtak, hatásosabb érdekvédelmet kértek a dolgozók BEFEJEZŐDTEK A SZAK- SZERVEZETI VÁLASZTÁ­SOK a MÁV Dunakeszi Jár­műjavítóban. Az üzem szak- szervezeti bizottsága részletes ütemtervet dolgozott ki az elő­készítésre és a végrehajtásra. Az első jelentős feladat a bizalmiak megválasztása volt. Korábban 176 bizalmi csoport működött a járműjavítóban, s ez a szám a választások során a területi tagozódás következ­tében 179-re növekedett. A bi­zalmiak egyharmad része nő, kétharmad része férfi, legtöbb­je 40—50 éves. A választások során 35 új bizalmi kapcso­lódott be az érdekvédelmi munkába. Kedvező képet mutat a tisztségviselők iskolai végzett­ség szerinti megoszlása: több, mint fele elvégezte az általá­nos iskolát, 16 százaléka pedig a középiskolát. A választásokat megelőző évben fokozott gondot fordí­tottak az üzemben az ideoló­giai továbbképzésre, és ennek eredménye, hogy a most meg­választott bizalmiak 80 száza­léka végzett valamilyen ideo­lógiai tanfolyamot. A BIZALMIAKAT VÁ­LASZTÓ CSOPORTÉRTE­KEZLETEKEN a részvevők számos hasznos észrevételt, ja­vaslatot tettek elsősorban ha­tásosabb érdekvédelmi mun­kára és a dolgozók rendszere­sebb tájékoztatására. A válasz­tások során eggyel nőtt a mű­helybizottságok száma, így most 19 műhelybizottság 95 vezetőségi taggal irányítja az üzemben a szakszervezeti munkát. Figyelemre méltó, hogy a régi vezetőségi tagok 70 százaléka kapott ismételten bizalmat tagságától, egyharma- da viszont a közelgő nyugállo­mányba vonulás miatt, saját kérésére, nem került ismét a vezetőségekbe. Csupán 12 olyan vezetőségi tag volt, akik eddigi munkájával nem érde­melték ki a tagság bizalmát, így már a jelölésnél kimarad­tak. A tapasztalatokat összegez­ve: a választások a törvényes keretek között folytak le, és mindvégig érvényesült a szak­szervezeti demokrácia. Nagy szerepe volt ebben a jól bevált patronálási rendszernek, amely szerint egy-egy szakszervezeti tanács, illetve bizottsági tag volt felelős egy adott terüle­tért, az előkészítéstől egészen a taggyűlés levezetéséig. Nélkülözhetetlen és hasznos segítséget nyújtottak a válasz­tásokhoz a pártalapszerveze- tek és a műszaki gazdasági ve­zetők. Közülük számosán sze­mélyesen részt vettek a tag­gyűléseken és a felvetett prob­lémákra túlnyomórészt a hely­színen választ is adtak. A TAGGYŰLÉSEK HAN­GULATÁBÓL, az elhangzott felszólalásokból, a jelölő lis­tákra felvettek melletti szava­zásokból az a következtetés vonható le, hogy a járműjavító szakszervezeti tagsága biza­lommal van a megválasztottak iránt, támogatja őket munká­jukban, de nem fukarkodik jó­szándékból fakadó kritikai megjegyzésekkel sem. Szőnyi Lajos SZAKSZERVEZETI KÖNYVESPOLC Saoviuliéstu brifjádohnah ajánljuk Kazantzakisz, Nikosz (1883— 1957): Zorbász, a görög. A Kréta szigetén játszódó re­génynek igazi cselekménye nincs. Epizódokból — lignit- bánya feltárása, egy öreg ko- kott szerelme, papok szélhá­mossága, a falu babonából eredő kollektív gyilkossága — beszélgetések sorából álL Zorbász, a természetes, füg­„Nem kell er Sikkasztás — házi kezelésben A járásbíróság büntető ta­nácsa a minap hozott ítéletet Parádi János, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt igazgatója és Szántó Gá­borné agronómus, a sződi ta­nács volt gazdálkodási előadó­jának bűnügyében. Miiem- lékeink Gótikus pince a főtéren A SIKETEK INTÉZETE GÓTIKUS ELEMEI Ezúttal építészet- és stílus- történeti szemmel szeretnénk néhány szót szólni a főtéri gó­tikus pincéről és a Siketek In­tézete gótikus épületrészletei­ről. Az előző közleményben a Hegyessel kapcsolatban emlí­tettük, hogy 1255 után itt ala­kult ki a betelepítettek város­része. A pince, amely az egy­kor felette levő épülettel együtt, a mai főteret a közép­kori szűk beépítési viszonyok­nak megfelelően két ferdén széttartó utcára vágta szét — legalábbis vidéken — országos ritkaságnak számít. Az 1300-as évek végén vagy az 1400-as évek eiső felében épült. Ez a pince, az akkori méretekhez képest, szokallanul nagy. Há­rom egymásból nyíló, termés­kőből épült, téglalap alaprajzú részből áll, melyet emelt don­gaboltozatok fednek. Az átjá­rókat szépen faragott kőkere­tekkel bélelték, és élszedéssel díszítették. Ez abból áll, hogy a kőhesábok clc:t 45 fokos szög­ben lefaragták, így a hasáb öt­Élszedett gótikus nyíláskeret oldalú lett. A nyílások egyéb­ként félkörös záródásúak. Itt említjük m,eg, hogy a gótiká­ban a csúcsív nem elengedhe­tetlen. Többféle nem csúcsíves nyíláskeretet is ismerünk a gótika korából. A pince fölött levő épület a török hódoltság idején pusz­tult el. Szintén nagyméretű le­hetett, hiszen a jelek arra val­lanak, hogy maga a pince is több, még fel nem derített részből áll. A pince értékét, régisége és jó állapota melleit, szép térhatása adja meg, amely á belső tér méreteinek jó arányaiból következik. A pince közelében a tér egyik oldalán áll a Siketek In­tézete, amely két — részben elpusztult — gótikus házra épült rá. Az épület külső és belső falából kibontott kő nyí­láskeretek az egyszerű, de gon­dosan megmunkált magyaror­szági gótikáról tanúskodnak, a kökeretek egyetlen dísze az élszedés, de a szép arányok előzetes megtervezésre valla­nak. Stefaits István 1966 januárjában kezdték el , az új sződi általános iskola építését. Ezzel párhuzamosan került sor a régi iskola és az óvoda felújítására. A munká­kat a községi tanács építő bri­gádjával. házi kezelésben végeztette. Az építkezéssel já­ró kifizetések Szántó Gábor- néhoz tartoztak. Parádi János úgy került kapcsolatba az építkezéssel, hogy a községi tanács 1966 nyarán műszaki ellenőrnek alkalmazta. Ebben a minősé­gében ellátta az építésvezető feladatait, irányított és ellen­őrzött, sőt anyagokat is be­szerzett. Az építkezés másik ellenőre Szalay Béla volt. (Már nem dolgozik a tanács­nál.). Rajtuk kívül a községi tanács függetlenített vezetői is ellenőrizték az építkezést. De mivel nem értettek hozzá, tudtukon kívül számtalan szabálytalanságot követtek el. Az iskola építkezésén dolgo­zott Szabó Gyula bádogosmes­ter. Egy alkalommal szóit Sza- laynak, hogy az építkezésen fennmaradó hullámpalát szí­vesen megvásárolná. A Sza- layval való megbeszélés után Szabó Gyula elment az épít­kezésre, ahol vásárlási szándé­kát bejelentette Parádi Já­nosnak is, azzal, hogy a vá­sárlást bejelenti a községi ta­nács elnökének is. „Nem kell erről szólni“ — mondotta Parádi, sőt fel­ajánlotta, hogy a megvásárolt palát vállalatának gépkocsiján házhoz is szállítják. Tíz palát Szabó, ötöt pedig sógorának lakására vittek. Nem sokkal később, egy vizsgálat során, kiderült a hiány. Parádi el­ment Szabó Gyuláékhoz és arra hivatkozással, hogy el­vesztek a gépkocsi szállítóle­velei, elismervényt kért nem tíz, hanem tizenöt paláról. Ezenkívül a vádiratban sze­repel Szalay Béla magánépít­kezésénél állami pénzből fi­zetett építőmunkások munká­ja, ingyen fuvar a tanács ko­csijával. A régi óvoda és is­kola felújításán Parádi hibá­jából majdnem tízezer forin­tos túlfizetés történt. Az anyagot sokszor maszek fuvaros szállította. Az elvég­zett munkát egy e célra rend­szeresített átírótömbben iga­zolták. Nem vezették rende­sen, Szántó Gáborné nem ügyelt a kifizetésekre, így for­dulhatott elő, hogy néhány fu­vart kétszer fizetett ki a fuva­rosnak. Tizennégyezer 776 fo­rintból tízezer 494-et, mint jogtalan hasznot, a fuvaros később visszafizetett. Az ügyészség csak Parádi János és Szántó Gáborné el­len emelt vádat. A többiek fegyelmivel megúszták a dolgot. Parádi Jánost a bíróság társadalmi tulajdont károsító sikkasztásban, valamint a tár­sadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezelésében mondotta ki bűnösnek, ezért szigorított börtönben letöltendő hathóna­pi szabadságvesztésre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. Szántó Gáborné, a tár­sadalmi tulajdon hanyag ke­zeléséért 800 forint pénzbün­tetést kapott. Az ítélet nem jogerős. (b.) getlen, szabad emberi élet megtestesítője. Teljesen gátlás­talan, semmilyen hatalmat nem ismer, nem tisztel. Örök csavargó, vakmerő gúnyt űz hazából, istenből, még a ha­lálból is. A regényben 65 éve­sen jelenik meg, és a történet haláláig tart. A mű, komoly fejtegetései mellett is köny- nyed, olvasmányos írás. Nagy sikerű film is készült belőle. Hemingway, Ernest (1899—. 1961): Akiért a harang szól. — A nálunk negyedik kiadást megért mű 1940-ben jelent meg, amikor a szerzőt már elevenebben érdekelték a tár­sadalmi kérdések, és rokon- szenvével a szocialista eszmék felé fordult. Ezt azzal a tet­tével is bizonyította, hogy a spanyol polgárháborúban ön­kéntesként harcolt a köztár­saságiak oldalán. Itt szerzett élményeiből született regénye, a legnagyobb ívelésű, legátfo­góbb mondanivalójú heming- wayi mű. Kovács Zsuzsa: A lakásbe­rendezés ábécéje. — A Lakás- kultúra című folyóirat nép­szerűségéből következik, hogy ez a könyv is nagy érdeklő­désre tarthat számot azok kö­rében, akik szeretnék csinosí­tani és modernizálni lakásu­kat, kényelemre és ízléses összhangra törekednek. A könyv közel félezer fénykép és rajz segítségével mutatja be a lakások legcélszerűbb elrende­zési megoldásait. L. E. Előadás Szász-Svájcról Péntek este hat órakor tart­ja összejövetelét az ország-vi­lágjárók baráti köre. Pásztho- ry Lóránt a Szász-Svájc szép­ségeiről beszél. Felsőgödön vasárnap délután két órakor a község társadal­mi szervei ünnepségen köszön­tik a nőket. A műsort a MÁV ének- és zenekara adja. A Váci Kötöttárugyárban tegnap délután közvélemény­kutatást tartottak a Népsza­badság olvasói között. A gyár­ban egy éve mintegy 15 főnyi csoport rendszeresen gyűjti az olvasók véleményét a lap szerkesztéséről, az olvasók igé­nyeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom