Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

MOHOMIDÉKI xi. Évfolyam, 53. szám 1969. MÁRCIUS 5., SZERDA 420 KM FÖLDÚT Az utak 60 százaléka rossz Több a közlekedési baleset — Célszerűbb keretfelhasználást Tény, hogy a monori járás j útjai korszerűtlenek, rosszak. J A járási tanács építési-közle­kedési csoportjának szakembe­rei a közelmúltban megvizs­gálták az utakat, s igen szomo- ; rú tapasztalatokat szereztek, j Megállapították, hogy a járásban levő 440 kilo­méternyi belterületi út­ból mindössze 19 kilométer makadám és portalanított út. Még szomorúbb, hogy a kiépített utak mintegy 60 százaléka rossz, folya­Megjegyezziik Az utak rossz állapotáról már több­ször írtunk. Most, hogy a több hétig tartó esőzés is­mét megrongálta járásunk útjait, ismét foglalkozunk vele. Gyömrő és Monor kö­zött az autóbusz szinte hullámvasutat megszégye­nítő „zötyögéssel” közleke­dik. Nem különb a helyzet Gyomron, a Steinmetz úton, de sorolhatnánk to­vább. A Mendei úton a víz alá­mosta az országutat. Sze­rencsére az illetékesek ide­jében gondoskodtak ennek az útnak azonnali megjaví­tásáról. Bizony örülnénk, ha ez másutt is így történne. G. J. matos gépjárműforgalom­ra nem alkalmas. Mi a teendő? A községek vezetőinek kellene nagyobb gondot fordítaniuk az utak karbantartására — állapítot­ták meg a járási tanács szak­emberéi. Eddig ugyanis az éves tervek kidolgozásánál nem vet­ték figyelembe rossz útjaikat, nem terveztek karbantartásuk­ra megfelelő összeget. A járás útjainak felújításá­ra kapott megyei keretösszeg évente mintegy 3,5 millió fo­rint — s bár valami javulás ennek a felhasználásával min­den évben tapasztalható, ez szilárd burkolatú útjaink tel­jes felújítására kevés. Lehetne úgy is javítani a rossz útviszonyokon, ha a felújításra kapott összeget egy-egy nagyobb község útjaira fordítanák évente. Ha ehhez az összeghez hozzá­tennék az adott község kar­bantartására tervezett pénzösz- szeget, ezek az utak több év­re biztosítanák a zavartalan közlekedést. Az idei felújítási keretek bontásánál már nagy­jából érvényesült ez az elv. Hasonló gondot okoznak a közlekedési csoportnak a járás belterületén levő — 420 kilo­métert kitevő — kiépítetlen földutak. A felméréskor meg­állapították, hogy ezeken az utakon a karbantartás — mi­nimális. S emellett még 766 kilométernyi külterületi út is tartozik járásunkhoz. Ezeknek a megléte nem mindenhol in­dokolt, nem mindegyiket hasz­nálják, s ezek megszüntetésé­vel jelentős területeket lehet mezőgazdasági művelésre át­adni. A járásban mintegy 260 kilométer útszakasz tarto­zik a KPM-hez. Ebből 39 százalék felel meg a for­galmi igényeknek, a többi felújításra vár. Ha megnézzük a baleseti statisztikát, indokoltnak lát­szik a közlekedési csoport ag­godalma. Rossz útjaink követ­kezménye is, hogy míg 1967- ben 251 baleset közül 9 halál­eset és 78 súlyos sérülés for­dult elő, tavaly a 298 baleset­ből 15 végződött halállal. (f. o.) t:t és uío Tizenkétmillió egy év alatt ElsiíU késéit a snssg&édi kiss Tizennyolcadik évzáró köz­gyűlését tartotta megalakulá­sa óta a Maglódi Vas- és Fém­ipari Ktsz. A szép számmal megjelent tagok és meghívott vendégek előtt Varga László elnök és Valkai István fő­könyvelő ismertette a múlt év­ben elvégzett munkát és az el­ért eredményeket. Az eredmények, a tények, a számok s nem utolsósor­ban a vezetők és a dolgo­zók borítékjaiban elhelye­zett pénzösszegek azt bi­zonyították, hogy a mag­lódi ktsz-ben jól sáfárkod­tak az új gazdasági me­chanizmus biztosította le­hetőségekkel. Az 1951-ben 13 kisiparos ál­tal megalakított ktsz ma 180 tőt foglalkoztat, s komoly, ex­portra is termelő üzemmé fej­lődött. A négy termelőrészleg, a lakatos, a műszerész, az öntő és a csiszoló tavaly 12 millió forintot termelt, s ez 23 száza­lékkal magasabb az 1987. évi termelési értéknél. A szövet­kezet tartalékalapja 1 millió 900 ezer forintról több mint 2 millió 800 ezer forintra emel­kedett. A szövetkezeti és az ellenőr­ző bizottsági beszámolók után Pocsik Lajos, a párt maglódi szervezetének csúcstitkára, Szeil Mihály, a községi tanács elnöke és dr. Botka Jenő, a Pest megyei KISZÖV főosz­tályvezetője szólt hozzá a be­számolókhoz. A tagság öröm­mel és megelégedéssel vette tudomásul a főosztályvezető felszólalásából többek között azt, hogy a maglódiak eredményei megyei szinten még a jók között is kiemelkedőnek számítanak. Az elismerő szavak mellett ar­ra hívta fel a vezetők és a tag­ság figyelmét, hogy igyekezze­nek meggyorsítani a készáru- termelést a minőségi követel­mények megtartása mellett, s akkor az idei eredmény sem marad el. I A beszámolók egyhangú el- \ fogadása, a jutalmazások és a | nyereségrészesedés kiosztása | után, reggelig tartó hangulatos mulatság zárta most már vég­leg az elmúlt évet. K. K. Ilyen még nem volt Monoron! SZTRIPTÍZ A VIGADÓBAN Megvették a kiállítást A pilisi evangélikus leiké szí hivatalnál 1968. decembe­rében új harangozót alkalmaz­tak Bálint József személyé­ben. Mivel ez idáig a lelkészi hivatalok bizonyára nem kér­tek még „erkölcsi bizonyít­ványt” a „harangozói állás betöltésére”, nem tudhatták, hogy az újdonsült harangozó BUDAKESllüi UTAZNAK Nagy az öröm a tápiósülyi általános iskolában, mert a járási tanulmányi versenyen több tanulójuk kitűnő ered­ményt ért el. A hetedikes Varga Ferenc orosz nyelvből első lett, a nyolcadikos Dobos Géza pedig földrajzból is és matematikából is a második helyet szerezte meg. ök kép­viselik járásunkat ezekből a tárgyakból az e hónapban Bu­dakeszin sorra kerülő megyei vetélkedőn. Erdészeti szakemberek továbbképzése A monori járás termelőszö­vetkezeteinek erdészeti szak­emberei a múlt héten Visegrá- don továbbképző tanfolyamon vettek részt. A tanfolyamon az erdősítési, erdőgazdálkodási és faipari témakörökből hallgat­tak előadásokat. A tanfolyam előadói az erdészeti szakma legkiválóbb képviselői voltak. MAI MŰSOR MOZIK Maglöd: Egy erkölcstelen férfi. Monor: Pajzs és kard I—II. Tá- piósüly: Légy jó mindhalálig. Űri: Adámnak hívták. Vecsés: Bilincs és mosoly. büntetett előéletű személy volt. Január 27-én a lelkészi hiva­tal vezetője megbízta Bálintot, vigyen el a postára 13 ezer 788 forintot, s fizesse be a fe­lettes lelkészi hivatal' részére. Bálint az összeggel együtt el­indult a pilisi posta irányába, aztán gondolt egyet, s elhagy­ta Pilis községet — ismeretlen helyre távozott. Miután nem tért vissza laká­sára, a lelkészi hivatal vezető­je jelentést tett a rendőrsé­gen, s az azonnali intézkedés eredményeképpen Bálintot két nap múlva sikerült Cegléden elfogni. Az elsikkasztott pénz­összegből még több mint hat­ezer forintot találtak nála, a többiből ékszert, órát és ruha­neműt vásárolt, így a lelkészi hivatalnak háromezer forint híjával az anyagi kára meg­térült. (f. o.) Vasárnap ért véget Mono- ron a bútorkiállítás. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg irán­ta, feltűnően sok látogató néz­te meg a környező községekből is. A sikerre mi sem jellem­zőbb, mint hogy megvették az egész kiállítást. Ez egyúttal jelentősen megemelte a bolt múlt havi bevételét, 320 ezer forintot adtak postára a rövid februárban. P. I. felvétele A. szakember szeméreI Miért alacsonyabb a termésátlag kukoricából? nyi kukoricát termeltek a múlt évben, hogy saját szükségletü­kön felül nagy mennyiséget ér­tékesíthettek. A martonvásári hibrid fajtákat termelik zöm­mel, kisebb területen pedig a jugoszláv hibrid fajták is elő­fordultak. A tavalyi terméseredmények már ismertek minden növény­re vonatkozólag. A kukorica átlagtermése járásunk tsz-ei- ben az aszály ellenére jó kö­zepes lett. A nyáron még igen kétségbeejtőek voltak a kuko­ricatermés kilátásai, a nyár vé­gi csapadék azonban megmen­tette a helyzetet. Tsz-eink any­Mi újság a vecsési moziban? A vecsési mozi korszerűsítése óta egy év telt el. Vajon ér­demes volt-e annyi pénzt ál­dozni a mozira? Vass Antal- né, az új üzemvezető köteles­ségét pontosan teljesítő, sze­rény vezetőnek bizonyult. Munkája nyomán jól dolgozó kollektíva alakult a vecsési moziban, s közülük is kiemel­kedik Kelemen János gépész. A sokat szidott vecsési kö­zönség is mintha megjavult volna. Rossz idő esetén az előcsarnokban gyülekeznek, s ilyenkor, csendesen, türelme­sen várakoznak. S ami még lényegesebb: a mozi dolgozói­nak sikerült az első padso­rokban helyet foglaló ifjú kor­osztályt rászoktatni a jó mo­dorra, úgy, hogy most már esetenként maguk a fiatalok intik le a közöttük ülő han- goskodókat, feltűnően nevető­ket, viháncolókat. A mozi ve­zetői és dolgozói jó munkáju­kért az idén már prémiumot is kaptak. Csupán a pénztáro­si állással van baj. Ezt az ál­lást nem sikerült még ügyes, jó pénztárossal betölteni. És a filmek? Milyen a láto­gatottság Vecsésen? Mint megtudtuk, a mozinézők Ve­csésen is megcsappantak. Or­szágos jelenség ez, s az új magyar filmeknek Vecsésen sincs különösebben nagy si­kerük. Talán az újszerű ren­dezés, á túlzottan modern, formabontó megoldások egy- egy filmben riasztották el a közönséget. Vagy a tv hatása? Mindenesetre novemberben és decemberben nagyon kevesen mentek el moziba Vecsésen. Talán majd tavasszal . És talán —, ha majd jobb filme­ket gyártunk? (pápay) Nem érdektelen néhány faj­ta terméseredményét járási át­lagban és tsz-enként összeha­sonlítani. Amíg a martonvásá­ri 1-es járási átlaga 16 mázsa holdanként, addig a jugoszláv hibrid 30 mázsás átlagtermést hozott májusi morzsoltban. (Maglódon 37,6, Üllőn 36,4, Gyomron 34,2, Tápiósülyben 33 mázsára alakult.) A többi martonvásári fajta átlagban 14 —18 mázsás átlagot hozott. A szegedi 71-esből Gombán és Üllőn 17 mázsát értek el. A termésátlagok, bár figye­lemre méltóak, mégis jóval alacsonyabbak, mint amelye­ket az adottságok biztosítaná­nak. A fajtán belüli nagy szó­ródás azt mutatja, hogy a ter­mesztés során sok hibát köve­tünk el. Minden üzemben fe­lül kellene vizsgálni, ki kelle­ne kísérletezni, hogy a helyi adottságok mellett milyen faj­tákkal lehet a legmagasabb ho­zamot elérni. Hiszen a kukori­ca adja az abraktakarmányok 65—70 százalékát, csak komo­lyan kell venni az agrotechni­kai módszereket. Tavaszi János Most aztán valóban nem túlzás azt állítani, hogy soha nem tapasztalt érdeklődés előzte meg a monori Vigadó szombat esti rendezvényét. A Róna Vendéglátó Vállalat mutatta be Róna-koktél című revüműsorát, s ennek kereté­ben láthattuk — no, mit ke­rülgessük a forró kását — a sztriptízt!!! Elöljáróban az egész szom­bat estéről: egy kicsit úgy éreztük, hogy a különleges ízeket ígérő koktél itt-ott át­tetsző, felhígított limonádévá szelídült. Az egymást követő műsorszámok pergő ritmusá­ban eltűnni látszott a parodi­záló kedv, a szellemes szö­vegbetétek veszítettek ere­deti értékükből. Az „ágról- szakadtak”, mint vezető ko­mikusok, minden otthonos mozgásuk, igyekezetük elle­nére sem tudták kicsiholni a közönségből az igazi humor, a hamisítatlan jókedv jeleit. Azt írhatnánk, hogy az est igazi meglepetése Garay Atti­la, az ismert dzsessz-zongo- rista játéka volt. De hát ez tulajdonképpen nem is volt meglepetés, a művészi játékot vártuk tőle, s nem maradt adósunk. Az ő fellépése adott valóban rangot a revünek. Tudásának, művészi egyéni­ségének legjavát adta. A sej­telmesen sötét teremben jól utánzott „arab akcentussal” gondoljuk élethű, félelmetes sivatagi hangulatot varázsolt, monoton zongorajátékkal ér­zékeltette a szomjazó vándor szenvedéseit. S csattanóként elvezetett a hárem bizarr vi­lágába. S jött a sztriptízparó­diának nevezett igazi magyar sztriptíz. Csalódást okozott. Noha, reméljük azzal mindenki tisz­tában volt, hogy nem „igazi” sztriptíz lesz, hanem annak csak amolyan hazai változa­ta, s még így is. Ha el is fo­gadjuk minden vitatható lét- jogosultsága mellett a vetkő- zést sajátos művészetnek, ak­kor is legalább ezt várjuk, (legalábbis az igényesebb kö­zönség): a tánc, a mozdula­tok, a női test esztétikai szép­ségét. Ezt vártuk tehát, és csalódtunk. Ha viszont úgy nézzük a dolgot, hogy a vetkőzőszám paródia volt, akkor már azt mondhatjuk, hogy na, ez va­lamivel jobban sikerült. Persze igazságtalanok len­nénk, ha mindent a szombat esti rendezvény számlájára írnánk. Ezen a téren a fővá­rosi szórakozóhelyek sem ké­nyeztetik el jobban az em­bert. B. L. Szóvá tettük — intézkedtek Csütörtökön jelent meg la­punkban a monori bútorbolt dolgozóinak panasza, beázik a bútorraktár. Az illetékesek rendkívül gyorsan intézkedtek, már szombaton leutaztak a központból Monorra, s így a panasz, reméljük, hamarosan megszűnik. s is P 11 o ü R - T Üllő továbbjutott Üllő—Vecsés 0:0 Az üllői labdarúgócsapat a két osztállyal magasabb cso­portban játszó Vecsési VIZÉP csapatát fogadta otthonában MNK kupamérkőzésre. Az ül­lőiek nem kis becsvággyal ké­szültek, mert volt mit törlesz­teni az elmúlt időszakban el­szenvedett kudarcokért Vecsés- sel szemben. A mérkőzés üllői támadással kezdődött, s ez mindjárt az első percben hazai szögletet eredményezett. Nem sokkal ké­sőbb a vendégek szabadrúgás­hoz jutottak, de a támadás le­sen akadt el. A 9. percben az üllői Kiss kapott jó helyzetben labdát, de elhamarkodottan a kapu mellé lőtt. Később Ka­lász, a vendégek kitűnő csatá­ra ment volna el, de szabály­talanul választották el a lab­dától. Szabadrúgásból ismét vendégles. Hang előtt kínálko­zott gólszerzési lehetőség, a lö­vés mellé szállt. Kiegyensúlyozott mezőnyjá­ték után, a 30. percben veszé­lyes helyzet adódott a vendég­kapu előtt, de a védelem fel­szabadított Néhány percen ke­resztül a vendégek szorongat­tak, de a hazai védelem is jól állt a lábán. A 35. percben Kalász húzott el, Erős bravúr­ral hárított. Nagyobb izgalom a 37 percben adódott. Az üllői Kiss jó labdát kapott, jól is húzott el a jobbszélen, s Lacz- kó a kapus fölött a hálóba to­vábbított. A gólt les címén a játékvezető nem adta meg. Üjabb izgalom a 42. percben: Kiss hagyja maga mögött a védelmet, hátulról elkaszálják, s ő felugorva elégtételt kíván venni. A játékvezető mindkét játékost kiállította. A második félidő első 10 per­cében nagy nyomás nehezedett a hazai védelemre, de minden esetben hárítani tudtak. A 12. percben nagy gólszerzési alka­lom adódott Üllő előtt. Zubor, Holló, Laczkó volt a labda útja, a kapus kiütötte a veszélyes labdát, majd Burza éles beadá­sát Holló nem érte el, s oda lett a nagy alkalom. Ezután ismét Vecsés vette át a játék irányítását, fölényü­ket két szöglet jelezte, de gólt nem tudtak elérni. A továbbiakban kétszer csat­tant az üllői kapufán a labda, gól azonban nem esett. Az üllőiek ezen a mérkőzé­sen azt a feladatot kapták, hogy mindenáron akadályoz­zák meg a vecsési csatárokat a gólszerzésben. Ezt a feladatot a Langó, Mellis és Boda hát­védhármas a fedezetek segít­ségével végrehajtotta. Meg­lepetés volt Langó kiváló játé­ka, megnyugtató módon tudta semlegesíteni Kalászt, a vecsé- siek legjobb csatárát. Jók vol­tak még Zubor és Szabó, a csa­tárok azonban hosszabb ideig nem tudták tartani a labdát. Ezzel a döntetlennel Üllő továbbjutott. (fülöp) Elharangozta a kegypénzt KÉZRE KERÜLT A PILISI HARANGOZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom