Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
8 FEST MFC VH K^Cirtap 1969. MÁRCIUS 5., SZERDA Eltemették Naményi Gézát Kedden a Farkasréti temetőben nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Naményi Gézát, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetőjét. A koszorúkkal borított ravatalnál lerótta kegyeletét Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, továbbá a kormány és az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a gyászolók soraiban ott voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének tagjai, a magyar újságírótársadalom képviselői, a közélet számos ismert személyisége. Dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúbeszédében hangsúlyozta: Naményi Géza töretlen hittel és akarattal, fáradhatatlanul dolgozott az ügyért, amelynek ifjú korában elkötelezte magát, a magyar szocialista sajtó felvirágoztatásáért. Az Országház pártbizottsága nevében Kerekes Sándor, a pártbizottság titkára vett búcsút az elhúnyttól. Méltatta életútját, „a párt iránti odaadását, harcát a sajtó megújhodásáért”. A sírnál a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Timmer József, a Népszava főszerkesztője mondott búcsúszavakat. Mint mondotta, Naményi Gézát a magyar újságírótársadalom büszkén sorolja a kiemelkedő egyéniségei közé. A magyar újságírók megőrzik példáját és emlékét, mint olyan emberét, aki újságíróként tollal, közéleti férfiúként, példás szorgalommal, bátor helytállással szolgálta a szocialista társadalmat. A Tájékoztatási Hivatal munkatársai, a barátok, tisztelők és a család nevében Teszár József búcsúzott a nagy felkészültségű és mindig segíteni kész vezetőtől. A gyászünnepség az Interna cionálé hangjaival ért véget. A hó derékig ér A.i smber naponta hallja abírt: országszerte adják át az elkészült új lakásokat. Távfűtéssel. Melegvízzel. Beépített szekrényekkel és központi televízióantennával. — Az út a vízért mennyi? — Hatszáz méter. — Az autóbuszmegállóhoz? — Másfél kilométer. Veres Lajos nem szeret gyalogolni; egy nap kétszer megy a kúthoz és kétszer teszi meg az utat a távolsági autóbusz megállójához. Most nem esik a hó. Csak sár van. Igaz, nehéz kihúzni a cipőtalpat a mély latyakból, a víz-itatott nehéz föld mélyen benyomódik, ha rálépnek. Ritkán lépnek rá... — Rossz egyedül? — kérdezem a feleségétől. — Iszonyú. — Hány éve élnek itt? — Tizenöt. Mint a börtönben, olyan minálunk. — Szabad, nem? — A szabadságot megúnja az ember, ha nincs akivel meg§ 13 nap rendeleteüi A munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter 4/1969. (II. 23.) Mü. M.—Eü. M. sz. alatt együttes rendeletet adott ki a vaik, és csökkent- látók telefonkezelői foglalkoztatásáról. A rendelet többek között kimondja, hogy ha a rendeletben felsorolt telefon- kezelői munkaikor betöltésére nincs a vállalatnál vak, vagy csökkentlátó dolgozó, akkor a tanácstól kell kérni ilyen dolgozó közvetítését. 10/1969. (II. 27.) kormányrendelet a gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértékét határozta meg. A rendelet végrehajtásaként a pénzügyminiszter 7/1969. (II. 27.) PM számú rendeletet tett közzé. (Megjelent a Magyar Közlöny 16. számában.) A kormány 11/1969. (II. 27.) számú rendeletének végrehajtásaként megjelent a közlekedés- és postaügyi miniszternek 2/1969. (II. 27.) KPM számú rendelete, amelyben szabályozza a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás új rendjét. A rendelet július 1. napján lép hatályba. Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről megjelent 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet teljes szövegét közli a Pénzügyi Közlöny február 26-i száma. Ebben megtalálják mindazok, akiket érdekel, hogy állami ingatlant bérbeadni, a kezelő használati jogát átengedni, állami ingatlant elidegeníteni vagy megterhelni milyen feltételek mellett lehet. Kormányhatározat jelent meg a jogszabályok, valamint az ügyintézés egyszerűsítése és továbbfejlesztéséről a Tanácsok Közlönye március 1. számában. A határozat jogrendszerünk továbbfejlesztésének elvi és közvetlen, valamint az átfogó jogi rendezés távlati feladatait határózza meg. A vállalatok pénzügyi szakembereit bizonyára érdekli az a Mü. M.—SZOT—PM állásfoglalás, amely a részesedési alap felosztásával és fel- használásával, átlagkereset kiszámításával kapcsolatos kérdésekben nyújt eligazításit. Az állásfoglalás rendezi, hogy az évközben távollevők mennyiben jogosultak év végi rendezésre. (Tanácsok Közlönye 10. szám.) SZERKESSZEN VELÜNK Monor-Ecser-GödöHú „Kedves postássereg, van egy javaslatom: Mikor találkozunk fent a magaslaton? Magaslat a Strázsa, azt hiszem tudjátok, Aminek a levét boldogan isszátok...” Magócái Lajos monori népköltő versét Baky László küldte be szerkesztőségünkbe, hogy ha időnk engedi, mi is vegyünk részt a monori postás-összejövetelen, melyre a költő Strázsa-hegyi pincéjében kerül sor e hónapban. Mint írja: e találkozó már hagyomány. Ha értesítést kapunk a találkozó pontos időpontjáról, úgy munkatársunk, Komáromi Magda ott lesz a „pincésrandevún”. Az ecseri Törekvő Mezőgazdasági Tsz életével kapcsolatos karikatúrákat szeretne beküldeni közlés végett szerkesztőségünkbe Ecserről Leleszi Istvánná és dr. Járossy István. Az ötlet tetszik, „lássuk a medvét”, azaz hogy a karikatúrákat. Feltételünk: a rajzok tussal készüljenek. „A héten hallottuk” rovat indítását kéri Győri Dezső Gödöllőről. A szájról szájra rebbenő hírekre adandó válaszok kerülhetnének e rovatba, nem riadva meg a „kényes kérdésektől” sem. Az ötlet tetszik, de időt kérünk, hogy megfelelő helyet biztosíthassunk számára lapunkban. Baky László, Győri Dezső, valamint az ecseri kettős az ezerforintos sorsolásra jogot szerzett. Várjuk kedves olvasóink további leveleit. ossza; csak a szürke dimbes- dombos hegygerinc. — Van férje meg két gyereke. — A férjem dolgozik. A gyerekeim iskolába járnak. Azért más emberek között élni... Veres Lajosné. Idegsorvadá- sos és műtött a tüdeje. Mindenkitől fél Keze nagyokat rándul, szája szélén siklik az ideg. Sokszor megmerevedik. Nem érez semmit. Ha az idegcsillapító feloldja merevségét — már igen. Azt érzi: agyonverték. Járni nem tud, csak csoszogni. Vékony, 34 éves. — Hányadikos vagy? — Elsős. Egyszer megbuktam. — Hová jársz? — Gyógypedagógiára. — felel az apja. — Nem bírta a rendes anyagot. Itt nem is lehet. — És te? — Harmadikos. — Hányas rendű? — Közepes. De nem járok „gyépébe!” Két gyerek. A nagyobbik fiú, a kisebbik lány. Havas hajnalokon nyakába veszi őket apjuk, úgy mennek az ország- útig. A hó derékig ér. ök még szeretik a derékig érő havat. A férjnek dolgoznia kell. A feleséghez ide vettek egy nőt, akit cserébe a gondoskodásért eltartanak, öten vannak a házban. Veres Lajos a váci Izzóban dolgozik két műszakban. Fizetése: ezerötszáz forint. Áprilistól kollégium Diákélet Nagy eseményre készülnek a gödöllői egyetemisták: áprilisban a diákotthont kollégiummá avatják. — Hogy az április 10—15 közötti nagy avatóünnepség sorozaton mi lesz, azt még nem tudjuk pontosan. De az egyetemi életet már most ahol csak lehet színesítjük. A nemzetközi nőnapon divatbemutatót rendezünk. Dzsesszörténeti sorozatunkra már rengetegen jelentkeztek. A filmklub, ahol a régi hírességeket és az archív filmeket mutatjuk be, rövidesen megkezdi munkáját. Szakmai klubunkról elég ha csak annyit mondok, hogy Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is meglátogatta... — Márton József, az egyetem szervező titkára lelkesen mesélt a diákéletről. A tudományos diákkör munkája sem lebecsülendő. A hallgatók négy százaléka, vesz részt a munkában. Az agrár- szekció most a mosonmagyaróvári konferenciára készül. Kép: az ebédlőből. Cipőinket bebugyolálja a sár. Felettünk csillék járnak, a DCM és a Sejce között. Éjjel nappal reng a kötélpálya a jövő-menő súly alatt. Felső-Spinyéren laknak Veresék. A kötélpályát onnan már eltakarják a fák. Gyalogoltunk a présházak mellett, a mélyen barázdált utakon. Az egyik kanyarban három kutya ugatott egyszerre, szőrük csomókban tapadt vézna testükre. Az ember mögötte állt, s gyanakodva nézett. A ház: egy szoba konyha. Döngölt földű vályogkalyiba. A vetetlen, korhadó faágy mögött meggyötört arcú Krisztus. Szemközt falinaptár. Ci- linderes, fehér fogsorú fiatalember mosolyog a dátumok mögül. Asztal nincs. Egy szék, egy éjjeliszekrény. Villany sincs. Két petróleumlámpa. Az ablaküvegek betörve, újságpapírral kifoltozva. A konyhában piszkos heverő, kilyukadt pokróccal. Piros heverő. Bordó pokróc. A falak feketék. A sparherd fehérre zománcozott. Tányér nincs. Fazékból esznek. Egy kanállal. A tető lyukas. Kijavítani nem akarják. Ügy válik: „Innen el kell költözni, itt csak megdögölni lehet.” Az asszony özvegy édesanyja két éve, hogy meghalt. Rá pár hónapra a nővére is. Háztulajdonosok lettek. A tanács törölte őket a lakásigénylők sorából . 1968. november kilencedikén, míg a férj dolgozott, a gyerekek iskolában voltak és a feleséget az orvoshoz vitte az itt élő asszony, a házba betörtek. Elvitték a lepedőket, a dunyhahuzatot, egy öltönyt... A matracra most összevarrt ruhákat terítenek, az ágyneműn nincs huzat. A betörők az ablakon másztak be. Az újságpapír beszakadt. (tamás) NŐNAP Befejezéshez közelednek a nemzetközi nőnap előkészületei. Március 8-át az idén a Tanácsköztársaság félévszázados jubileuma jegyében ünnepük meg szerte az országban. A városokban és falvakban, az üzemekben, termelő- szövetkezetekben, hivatalokban és intézményekben ünnepi összejöveteleken emlékeznek meg egyebek között azokról az intézkedésekről, amelyek a Tanácsköztársaság napjaiban születtek a nők életének, munkakörülményeinek javítására. Lapzártakor érkezett A 21-ES ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT nagykőrösi építésvezetőségének kollektívája december vége helyett június 15-re vállalta a Nagykőrösi Konzervgyár savanyúságüzemének felépítését. A féléves határidő-előrehozás mintegy negyvenmillió forintos konzervgyári többlettermelést tesz lehetővé. MEGKEZDTÉK az ország legnagyobb alumíniumöntödéjének építését a Heves megyei Apc községben. A MÁSODIK házgyári elemek szállítására alkalmas speciális vasúti szerelvény elkészült a szombathelyi MÁV járműjavítóban. Csak szikrára robban Gyutacs a szén között „Könnyen végzetessé válható baleset történt hétfőn, késő délután Gyomron. A 14 éves Halmágyi Tibor házuk kamrájából szenet vitt egy vödörben lakásukba, s a széndarabok között egy — a bányarobbantásoknál használatos — gyutacsot talált. A fiú ütögetn* kezdte a gyutacsot, amely hirtelen felrobbant. Halmágyi Tibor súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. A rendőrségi jelentés szerint a veszélyes szerszámot magában rejtő szenet szombaton a helyi TÜZEP-nél vásárolták. A vizsgálat tart.” (Pest megyei Hírlap, 1969. febr, 4-i számából.) Halmágyi Tibor azóta kikerült a kórházból. Arcán alig látható hegek emlékeztetnek a szilánkokra. Bal keze fel van kötve, négy ujj van rajta. A bal kezében tartotta a bányagyutacsot. A rendőrségi vizsgálat a baleset környékén ütőszerszámot nem talált, a konyhaasztalon egy négy voltos laposelem feküdt, ez azonban túl messze volt ahhoz, hogy a gyutacs robbanását kiváltsa. A bányagyutacs a feltételezés szerint a kéz melegétől robbant, és tette rok- konttá a 14 éves gyömrői fiút. Az Imre utca 5-ben nehezen nyugodtak meg a kedélyek. Sokáig volt csend a házban, aggódtak. Most már nincs miért, mert csak tények vannak, a vizsgálati jelentés és a hiányzó mutatóujj. — Fájt? — A csillogó valamit felvettem. És a csillogó valami a konyhában, a kezemben felrobbant. Az ijedtség fájt leginkább. Édesapja Halmágyi Roland: pedagógus. A tápiósülyi iskolában rajzot tanít. Szikár, sokat bíró embernek nézem. — Az én fiammal már meg- | történt..., de másokkal, másokkal mi lesz? A TÜZÉP-nél j szemrebbenés nélkül mondták: I „Igen. az ajkai szénben szokott lenni...” Szokott lenni'? És a kéz melegétől robbanni szokott?! Molnár Béla fuvaros talált I már egyet. Betette lakása vit- j rinjébe. Az eset után gyorsan j kidobta. — A fiú egy életre nyomorék marad, azt mondják pereljem ! kézbesítőkAé'í be a bányát. Akkor mi van? I Viszaragasztják az ujját? Tá- | piósülyön az egyik nyolcadik l osztályban most télen a kályhában robbant fel egy ilyen gyutacs, képzelheti az ijedtséget! A gyerekek jó ideig nem mertek a kályha közelébe ülni. Azt mondják: „A gyutacs ütésre nem, csak szikrára robban.” Halmágyi Tibor még gyufát sem gyújtott a közelben. A 15 mázsa szenet február elsején hozták. A baleset után figyelmeztették őket: Lehet, hogy még lesz gyutacs, vigyázzanak! Pedig a figyelmeztetést mások címére kell sürgősen eljuttatni. T. E. Kivégezték a kétszeres gyermekgyilkost Mint ahogy azt annak idején a sajtó közölte, a többszörösen büntetett előéletű Bodgál Zoltán 1968 nyarán megfojtotta Blázsik István 12 éves kisfiút, ősszel pedig Nagy József 12 éves tanulót. Ezért a Fővárosi Bíróság halálra ítélte Bodgál Zoltánt. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet helyben hagyta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítélt kegyelmi kérelmét elutasította. Az ítéletet kedden végrehajtották. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VHI., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100. 143-230. Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, 18 órától 2i óráig 140-447. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bn., V., József nádor tér 1- sz.). Előfizetési díj 20 forint. 1 hónapra MUNKAERŐammaammax. .úímm óáiM FELVÉTEL AZ OTÉPfTÖGÉPJAVITÖ ÉS GYÁRTÓ VALLALAT CEGLÉD XIV., KÜLSŐ KAT AI U. 35/a • LAKATOS • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS • MARÓS • SZAKMUNKÁSOKAT ÉS • SEGÉDMUNKÁSOK/1' • KERES FELVE R* £4 órás hét MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD
