Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

« nit «scr» 'ZKírltm 1969. MÁRCIUS 5., SZERDA Mit ér a nyúl? Még ma is sokan csak legyin­tenek rá. A legtöbb ember azért annyit tud róla, hogy olcsón tartható a ház táján s bizto­síthatja vele a húsellátást — már aki szereti. Sokkal keve­sebben értesültek arról, hogy a nyúl az egyik legkedveltebb csemege a nyugati piacon. Zsenge húsú, könnyen emészt­hető. Nem is olyan régen még nagyonis igaz volt a gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereinek panasza, hogy erre az olcsó dollárforrásra nem figyelnek eléggé. Azért ma már sokan jutnak szép jövedelemhez az eddig értéktelennek tartott nyúl te­nyésztéséből. Jó példa a Tahi Fogyasztási Szövetkezet kereté­ben működő leányfalui te­nyésztő szakcsoport. Két és fél ezer házinyulat adtak át a felvásárló kereskedelemnek exportra. Kerek ötszázzal töb­bet, mint egy esztendővel ko­rábban. Az idén tovább lép­nek, s háromezer nyuszit akar­nak útnak indítani. A tisztes hasznot hajtó ház körüli tevékenység híre több helyre eljutott s egyre többen jelentkeznek, akik követni akarják. Üjabb szakcsoportok születéséről hallunk híreket Pócsmegyeren, Tahitótfaluban és Visegrádon. S hogy köny- nyebb legyen az indítás, a fo­gyasztási szövetkezet gondos­kodik a megfelelő takarmány beszerzéséről s még arról a faanyagról is, amely a ketre­cek építéséhez szükséges. k. m. ESS A-8 Összeköttetés a meteorológiai mesterséges hold és a Meteorológiai Intézet között A napokban megkezdődött Budapesten az Essa 8. képei­nek rendszeres vétele, s ezzel a magyar meteorológiai szol­gálat is felhasználja a mes­terséges hold adatokat az idő­járás várható alakulásának kikövetkeztetésénél. Az Essa 8. a maga ezernégy- száz-ezerötszáz kilométer ma­gas pályáján egy óra és 54 perc alatt kerüli meg a Földet és mindennap többször is keresztülhalad felettünk. Az Essa 8. adásait akkor lehet „venni”, amikor a látóhatár felett jár. A képek mindad­dig foghatók nálunk, amíg eléri nagyjából a Perzsa­öböl tájékát. Ezeket, az egyéb­ként technikailag nagyon jó felvételeket a meteorológu­sok világszerte csak most kezdik felhasználni. Például kitűnően látható rajtuk a ciklonok és a frontok kialakulása, fejlődése, ha­ladása. A meteorológusok bíznak benne, hogy amint teljes mértékben hasznosítani tud­ják ezeket a felvételeket, leg­alább is az esetek nagy részé­ben megbízhatóbbak lesznek az előrejelzések. Csőrepedés naponta százával Milyen károkat térít meg a biztosító? 25 mázsa szalonna és 20 mázsa sertéshús a lángokban A Borsod megyei Húsipari Vállalat miskolc-diósgyőri te­lepén tűz ütött ki a füstölő­ben. Huszonöt mázsa szalonna és 20 mázsa sertéshús a lán­gok martaléka lett. A felelős­ség megállapítására vizsgálat indult. — Négyezer tonnás hűtő- I tároló épül Alagon. Tervdo- ! kumentációját a Budapesti IPARTERV készíti. A kemény telet követő szeszélyes időjárás, a hirtelen olvadás, s a huzamos esőzés tömegesen okoz különféle ká­rokat az épületekben, a laká­sokban. Az Állami Biztosító fiókjaiban naponta százával jelentik be az ügyfelek pél­dául a csőrepedés okozta ká­raikat. Ezzel kapcsolatban — félreértések elkerülése végett — a biztosítónál elmondották, hogy a csőhálózat javítása nem az intézetet terhelt A biztosítás alapján csak az elemi károk megtérítését vál­lalják, csőhálózat javításáról az épület tulajdonosának — bérházban a HKI-nek kell gondoskodnia. Megtérítik viszont a eső­repedések, a víz- és gőz­vezeték hibája — a kiöm­ÉPÍTŐK, ÉPÍTTETŐKl Minden építkezéshez nélkülözhetetlen a jó minőségű beton-adalékanyag. Korszerű technológiával kibővített termelésünkből szerezzenek be bányakavicsot és osztályozott kavicsot KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN, KEDVEZŐ ÁRAKON, A LEGGAZDASAGOSABB MÓDON, VASÚTON VAGY KÖZÚTON SZÁLLÍTJUK. Készséggel állunk az érdeklődők rendelkezésére. Kívánságra részletes tájékoztatót küldünk. NEM LESZ HIÁNYA, HA IDEJÉBEN RENDEL! Új címünk: Kavicsbánya Váiialat Értékesítési és Szállítási Osztálya Budapest V., Dimitrov tér 2. Telefon: 181—313. Telex: 829 AUTÓ ÉS MOTORKERÉKPÁR nagy- és futójavitás MOTORSZERELÉS GÖDÖLLŐ, Szabadság út 23. Telefon: 498. lő víz, gőz — miatt kelet­kezett károkat, például a festés, a takarítás, a sző­nyegtisztítás, bútorjavítás költségeit. A hibás tető, a megrongálódott esőcsatorna miatti beázásos károk helyreállítása szintén nem a biztosító feladata, a szerződés szerint az ilyen ká­rokért nem fizetnek. Két éve kibővítették a ház­tartási, a háztáji és épületbiz­tosítást, amelynek alapján ki­fizetik a lakóházakban és mel­léképületekben keletkezett ár­vízkárok okozta költségeket. Ezenfelül a biztosító 2000 fo­rintot folyósít abban az eset­ben, ha a hatóság árvízveszély miatt elrendeli a kiköltözést, vagy a víz elönti a lakást, még mielőtt a lakók elhagyták a házat. A bérlakásokban lakók is 2000 forintot kapnak a kiköl­tözés és az esetleges szükség- lakásba költözéssel kapcsolatos költségekre. Az árvízvédelmi készültség elrendelése után és annak tartama alatt viszont árvízre is kiterjedő biztosítás nem köthető. NYARFASOK A nyárfások telepítésére idén hetvenmillió forintos ál­lami támogatást kapnak a me­zőgazdasági üzemek. Ebből az összegből az állami gazdasá­gok 2000 hektáron, a termelő- szövetkezetek pedig mintegy 4000 hektáron telepítenek ' nyárfát. BARADLA Borókabokrok rózsaligetekkel tarkítva A Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivatal az idei szezon­ra is számos „meglepetést” tartogat a turisták részére. A tapolcai kempingben 50 sze­mélyes, hideg-meleg vízzel el­látott alpesi házat építenek, amelyben olcsó turistaszállót rendeznek be. Lehetővé teszik a középkorból fennmaradt tel­kibányai aranybányák egyko­ri vágatainak megtekintését. A Baradla-barlang előtti parkot őshonos borókabokrokkal ül­tetik be és köztük rózsaligete­ket alakítanak ki. Pezsgősiker A magyar „pezsgőcsalád” legifjabb tagja — a pécsi Pan­nónia pezsgő — rövid idő alatt ritka karriert futott be. Mint ismeretes: az első százezer pa­lackot szilveszterre hozták forgalomba. A jelek szerint a külföldieknek is ízlik a Pan­nónia pezsgő, s a lengyelek máris százezer, a jugoszlávok pedig húszezer palackkal ren­deltek belőle. KÖNYVESPOLC Alberto Lecco: A háború küszöbén (Anteguerrü) Az olasz irodalom 1945 utá­ni generációjának egyik legte­hetségesebb, haladó világnézetű írója Alberto Lecco. Első köny­ve, melyet a Zrínyi Katonai Kiadó a közelmúltban jelente­tett meg, izgalmas problémát feszeget: miért, hogyan és kik sodródtak a fasizmus mellé a harmincas évek Olaszországá­ban? Hogyan hatott az olasz társadalomra Mussolini és a nemzetiszocializmus, s a mun­kásság és a polgárság milyen felelősséggel élte át a háború kitörését közvetlenül megelő­ző vészterhes éveket? Az író válasza nem egyér­telmű, mint ahogy a valóság sem volt az; figurái sorsában, jellemében egymásnak ellent­mondó szándékok, törekvések érvényesülnek, és éppen így és ezért válik a regény igazán hitelessé. A könyv két milánói család életének néhány hónapját mondja el. A gazdag konjunk­túralovag, Carlo Dominedo és a házfelügyelő, Toni Najoni családjának párhuzamos tör­ténete a háború, előtti Olasz­ország kétféle útját példázza. TERMELÉSRE KÉSZ A Visonta község mellett épülő Gagarin Hőerőműhöz már a korábbi években meg­nyitották a külszíni fejtésű szénbányát. Nyitóárkának ki­mélyítése után most másfél ki­lométer a fronthomlok hossza. NDK-ból vásárolt gépóriások nagy területen takarították el a meddőt, így a felszínre ke­rült mintegy 2—2,5 millió ton­na szén. A bánya várja az erő­mű indítását, hogy lignitet szolgáltasson a villamos ener­gia előállítására. Képünkön: Gigantikus méretű kotrógépek dolgoznak a lignitbánya nyitó- i árkában. A két család kétféle útja mintegy tükörként mutatja ugyanazokat az eseményeket. Az író a két gyerek életének eseményei köré építi a történe­tét. Augustóval ismerkedhe­tünk meg előbb. A fiú idege­nül érzi magát szülei gazdag, de szeretet nélküli, lélektelen világában. Társat, kapcsolatot, biztonságot keres. Olyan köze­get, ahol ő is teljes jogú társ, egyenlő értékű ember, Gian- niban, a házfelügyelő hasonló korú fiában érzi azt a biztos­ságot, melyet egy osztállyal való közösség nyújthat. Köze­ledése félszeg, a teljes kitárul­kozás keveredik benne a gaz­dag fiú felsőbbségével. Gian- nit nem érti, bár lelkesedik érte, világa mindvégig idegen marad neki. Gyökértelen pol­gár ő, s amikor rádöbben, hogy minden kísérlete, mellyel kö­zeledni akart a társadalomhoz, kudarcra van ítélve, úgy érzi, hogy félresikerült életét csak az öngyilkosság oldhatja fel. Augusto kissé egysíkú, oly­kor tételszerűen megformált alakja mellett Gianni kétségte­lenül rokonszenvesebb sze­replője a regénynek. Az egy­kori gyári munkás fia nem magától értetődően jut el az antifasiszta eszmék megérté­séig, helyesléséig. Gianni meg­értette, hogy a fasizmus vilá­gának központi „rendező elve” az erőszak, mellyel a fekete- inges kisebbség rákényszeríti akaratát mindenkire, s aki el­lenáll, azzal fizikailag is le­számol. Éppen ezért jut el Gianni az antifasizmus marxis­ta oldalról történő megközelí­téséig, a marxizmus tudatos vállalásáig. Mindazok az ese­mények, melyek kettőjükkel történnek, mind szűkebbé váló körökben szorítják őket saját sorsuk felismerésére. Lecco a két fiú fejlődésére, jellemük, sorsuk változására építette a regényt. A többi szereplő önálló élete függvé­nye Augusto és Gianni sorsá­nak. Az „öreg”, akiben az iga­zi forradalmár olasz munkás alakját mintázta meg az író, Toni és Sibillina, Gianni hi­báikkal együtt is rokonszenves szülei, Maria, a visszafogott egyszerűséggel megrajzolt „el­ső szerelem”, rendkívül vonzó alakjai a könyvnek. A feszült atmoszféra, az ér­dekes jellemek, a néhány vo­nással is találóan megrajzolt figurák hiteles képet adnak a korról s a háború előtt Olasz­ország mindennapjairól. Nagy Zoltán 5 PERC KRIMI GYILKOS...? P ici és mosolyogtató macskabajusza előremered, a széltől s a vörösbo­roktól cserzett kerek, jóindulatú képé­ből meghökkenten pislog elő porcelán - kék szeme. — Komolyan mondod? — kérdi aztán, de egészen úgy, mintha kétel­kedne, valóban jól hallott-e? — Apucikéin, csak most az egyszer. — Hát jó, nem bánom, gyere — szusszan nagyot Más lány ebben a korban udvarlók­kal veszi körül magát és a presszó le­vegőjét szívja legszívesebben, ezt meg a múltkoriban is futballozáson kapta. Fé- krzhetetlen. Felér tíz fiúval. Most meg vadászni akar. Hiába, városban kellene élniök, s nem itt, a nagy fákkal borított hegyek között, az istenihátamögötti erdészház­ban ... Másnap. Jóval pirkadat előtt már az öreg jeepen ülnek. Persze a lány ve­zet és a kocsi gyors zökkenéssel indul, a hajnal hidege éles penge: metszi ar­cukat. — Milyen vad ez a lány — gondolja az apa. A tavat gyalog közelítik meg. A mo­tor elriasztaná a vadlibákat. Zizzen a tóparti nádas, a reggelt jelző szél tá­madt fel. — Igyekezzünk — dünnyögi az öreg. Opálosan fénylik a vízre feszülő jég­réteg. Odakészített husáng csapásaival bontja meg, aztán a kunyhóból elő­szedi az öreg ladikot. A jégdarabok nagyot koppannak a fenékdeszkákon amikor a csónak a vízre loccsan. Evezőt fognak mindketten. A bukdácsoló orr-rész jóízűeket ha­rap a még érintetlen jégrétegből, mind nagyobbá válik a megtisztított víz­felület. A csalikat átadja a lánynak. — Rakd ki, tudod hogyan kell. — Tudom, persze — feleli a lány, akit a boldogság még szebbé tesz. Prémes sapkája alól rakoncátlan szőke fürtök szabadulnak elő, arcán a hajnal hidege és az esemény izgalma tüzel. A z apa nézi, most megint közel érzi magához. — Sietek vissza - mondja. — Hová mész? — Körüljárom a tavat. Orvvadászt mondtak, hátha nyomát találom... A lány felcsattan. Düh lángja lobban a szemében. — Csak kerüljön elém, majd ellá­tom a baját. — Te? Majd én. Az én dolgom ez, nem a tiéd — kedvetlenedik el az öreg erdész és meghökkenten figyeli lá­nyát, aki megint olyan idegen és tá­voli. Honnan benne ez a gyűlölet? — tűnődik az apa, s valami kis keserű­séget érez a szájában. — Sietek vissza — mondja ismét. Az apa útját bókoló nádak mutat­ják, ám a lány figyelme a munkáján. Elhelyezi a csalikat, aztán a leshelyre ül, kikészíti a lőszert, csőretölt. És vár. Világosodik, szinte észrevétle­nül köszönt a reggel. Felpillant a magasba. Távoli, ám egyre nagyobbodó pontok szabályos rendje az égbolton. Aztán elegáns fél­kört írnak le a madarak és mind ala­csonyabban repülnek. És az apa még mindig sehol. A lány türelmetlenül vil­lantja körbe a szemét. Ö lében a puska. A csővel öntudat­lanul követi a madarak röptét. Lecsapnak... És feledve az elméletben már oly remekül ismert vadászszabá­lyokat, apja intő szavát, meghúzza a ravaszt. Száraz reccsenés, mint amikor fát törnek ketté. S aztán nyomban a lövés után test nehéz zuhanása és halálát érző ember sikolya hangzik a tó szemközti oldalá­ról. A lányt ájulás környékezi. — Apám — nyögi. De nem, mert szinte válaszként meg­hallja apja hangját, majd lépteinek is­mert neszét. — Ide, gyere gyorsan. Eldobja a fegyvert és rohan, mit sem törődve az éles nádtorzsák sebet ejtő, ruhát tépő bosszújával; gázol a zsom- békos tocsogókon. Apja mozdulatlan test fölé hajol. — Te lőttél? A lányból nem jön a hang: torkát görcs markolja, ajkát képtelen szóra nyitni. — Az orvvadász — mondja az apja és ahogy nézi a lányát pillanatról pil­lanatra öregszik, meggörbed, összerok­kan. A porcelánkék szemekben iszonyat. Nagyon halkan mondja: — Nem kellett volna lelőni. Nem ... Nem ... ! Szédülést érez a lány és hányingert. — Segítsd a kocsihoz. Az élettelen ember megsúlyosodott testét nehéz lihegéssel cipelik a ko­csihoz. A hátsó ülésen helyezik el, a volánhoz az apa ül, lánya hideglelősen gubbaszt mellette. Az erdész a bekecse ujjához törli sze­mét, aztán lányára pillant, félelmet, undort érez, dehát a lánya mégis: — Majd azt mondjuk, baleset volt. Hanyia rekedt. — Érted? Véletlen volt. Azt kell mondani. A kivénhedt kocsi óvatos csusszaná''- sal távolodik a tótól, a hátsó ülé­sen úgy billeg a hulla feje, mintha csak elnyomta volna az álom. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom