Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
ft etat Nicm K^irktp 1969 MÄRCIUS 29., SZOMBAT Közvetlen árubeszerzés Közvetlen beszerzéssel bővíti az áruválasztékot a nagy- kátai fogyasztási szövetkezet. A budapesti Bútorértékesítő Vállalattal kötött társulási szerződéssel biztosították a bútor és lakberendezési cikk ellátást a körzet községeiben. A hódmezővásárhelyi Kötöttáru Gyár kötött ruhaneműkkel egészíti ki a boltok választékát. A nagykanizsai Fehérnemű Ktsz-től új fazonú ingeket rendeltek, amelyekkel speciális igényeket elégítenek ki. A járás széikhelyén hamarosan megnyílik a kecskeméti Agroker Vállalat lerakata, ahol különböző mezőgazdasági cikkeket szerezhet be majd a lakosság, akár nagyüzemi, akár háztáji termelés céljaira. A szövetkezet az ország más vidékein is kutatja azokat a beszerzési piacokat, amelyek révén növelheti a választékot. Gyarapszik az Ikarus-család A közúti járműprogram gyártmányfejlesztési céljainak megvalósításaként, új autóbusztípusok tervezését végzik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban. A nagyszabású fejlesztési terv célja a 200-as autóbusz-típuscsalád gyarapítása. A terveknek megfelelően a 200-as típuscsalád lt—12 méteres autóbuszait a budapesti gyárban tervezik és gyártják, míg a 8,5—10,5 méteres autóbuszok konstruálására és előállítására a fehérvári gyár kapott megbízást. Ennek keretében Székesfehérváron ez évi gyártmányfejlesztési feladat: az autóbuszcsalád három új tagjának, az Ik. 210, 220 és 230-asnak a megtervezése, műszaki dokumentációjának elkészítése és a kísérleti példányok gyártása. A három típus kialakításán az év eleje óta intenzíven dolgozik a fehérvári gyár tervező-szerkesztő kollektívája. A munka előrehaladását, 1933: próbaoltás Pest megyében Harminc éve kötelező a kutyaoltás Hazánkban kereken négy évtizede dolgozzák fel a kutyák veszettségével kapcsolatos adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják: igen eredményes a kötelező védőoltás. Ennek a ténynek hangsúlyozása annál is inkább fontos, mert egész sor nyugat-európai államban nem kötelező az ilyen megelőző jellegű védekezés és ezeken a helyeken a betegség komoly gondot okoz. Az oltások bevezetésének lényeges előzménye van. A védekezést kötelezően előíró rendelkezés meghozatalát megelőző utolsó évek (1929— 1933) átlagát nézve 650 és 1500 között ingadozott országosan a veszett ebek száma. Ezekben az években csak a fővárosban 20—70 kutyán állapították meg ezt a veszedelmes fertőzést. 1929-től 1937-ig több mint 40 000 kutyától megmart ember kapott hazánkban védőoltást és ennek köszönhető, hogy közülük csupán 28-an haltak meg. Az, hogy ma már viszolygás nélkül simogathatjuk kedven- oeinket, a kutyákat, lényegétében az állatorvosok által sürgetett rendelkezésnek köszönhető. A kötelező oltásokra kezdettől fogva egy fix-virus- törzzsel megbetegített juhok központi idegredszereiből, a karbolsavak és a glicerinek hozzáadásával előállított anyagot használnak. 1933-ban próbaképpen Pest megye néhány községében oltották be az ebeket, 1934-ben pedig már az összes pásztorkutyák sorra kerültek. 1939-ben az ország egész területére kötelezővé tették a kutyák évenkénti oltását, olyan eredményesen, hogy csak egészen kivételes esetben lehetett találni előzetesen nem védett ebeket. Az eredményt jól tükrözik a számok: 1936-ban 471 volt a veszett kutyák száma, de két évre rá már csak 128 és 1939-ben, a kötelező oltás általánosítása évében már csak 17 beteg kutyáról tanúskodnak a feljegyzések. Némi. leg romlott a helyzet a háborút követő években, amikor nem volt elegendő oltóanyag, de 1939 óta hazánkban lényegében ismét megszűnt az ebek terjesztette veszettség. Cseppkős“ fények Pénteken az aggteleki eseppkőbarlangban bemutatták a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakembereinek a föld alatti termekben felszerelt új világítóeszközöket és berendezéseket. A különböző alakú, csodálatos szépségű cseppkőképződmények megvilágítására mintegy 3 ezer nagy teljesítményű reflektort, valamint higanygőzlámpát szereltek fel. A legnagyobb sziklaüregben — a hangversenyteremben és az óriások termében — a reflektorok üzemeltetése vezénylőpultról történik. A folyamatos energiaellátás biztosítására az aggteleki bar- lan gbejáró mellett olyan transzformátorházat építettek, amely áramkiesés esetén automatikusan átkapcsol a közeli csehszlovák hálózatra, vagy ugyanígy fordítva. \ PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐRE. JO KERESETI LEHETŐSÉGGEL A10NML FELVESZ KŐMŰVES. ÁCS*ÁLLVÁNYOZÓ. LAKATOS. ASZTALOS VILLANYSZERELŐ. MŰKÖVES. BURKOLÓ. BÁDOGOS. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ. FESTŐ. SZIGETELŐ HEGESZTŐ . ASBETONSZERELO ES ÖVEGES szak- és betanított munkásokat, 40NHYÜ ES NEHÉZGÉPKEZELŐKET, OOMPER VEZETŐT KUBIKOS. SZÁLLÍTÓ RAKODÓ ES ALTALANOS segédmunkásokat. Az Itt felsorolt szakmákban szakképzetlen dolqozóink háromévi folyamatos munkaviszony után szakmunkás- vizsqát tehetnek Munkásszállóról es eqyéb szociális futtatásokról qondoskodunk. Utiköltseqet térítünk Ötnapos munkahét. Kiemelt munkanelyeinken 8 százalékos pótlékot fizetünk. felentkezes a vállalat Munkaerőqazdálkodásán: Budapest XXI (Csepel) Kiss lános altábornaqy u 19 — 21. egyben a gyártmányszerkesztés dolgozóinak összefogását példázza, hogy már elkészült az első típusnak, a 210-esn.k a műszaki terve. Ezzel megszületett a 200-as típuscsalád legkisebb tagja, az Ikarus ez idő szerint legújabb autóbuszkonstrukciója. Igaz. az „autóbuszbébi” még csak műszaki rajzon látható, de már jóváhagyták tervét és megadták az engedélyt a kísérleti dokumentáció elkészítésére. így sor kerülhet a prototípus gyártására, az új konstrukció kivitelezésére. Milyen lesz az Ikarus 210-es autóbusza? Tuba János vezetőkonstruktőr elmondotta: városközi, elővárosi, egyajtós kivitelű autóbusz lesz, így kalauz nélkül fog közlekedni. 33 férőhelyesre tervezték, luxus ülésekkel, egy-egy utasra 0,1 köbméternyi csomagteret biztosítottak. A jármű teljesen légrugós, 145 LE 614.21 típusú, padló alá épített Csepel-mo- torral van ellátva. Fűtése meleg levegővel történik, egy Sirocco fűtőberendezéssel. A szellőzést két tetőnyílás biztosítja. Az új autóbusztípus kísérleti példányát mielőbb el akarják készíteni a gyárban. Ugyanis az elképzelések szerint a prototípust már a májusi BNV-n be akarja az Ikarus mutatni egyéb gyártmányai között. Itt a nagyközönség is megismerkedhet a fehérvári gyárban konstruált új, modern kivitelű járművel. Az első típus megalkotásában szerzett közvetlen tapasztalat elősegíti a gyorsabb előrehaladást a termelésben, és mint a gyár fő- konstruktőre kijelentette: márciusban már sor kerülhet a második típusnak, a 220-asnak a műszaki tervtárgyalására. Az új „családtagok” ilyen ütemű konstruálását lehetővé teszi a kiváló tervezőgárda mellett az is, hogy az egyes változatok tipizált egységekre épülnek, tehát azonos elemeket, fődarabokat tartalmaznak. Az egységesítési elv alkalmazása gazdaságosabbá teszi a gyártást és üzemben tartást egyaránt. (Keresznyei) Beethoven ötven dukátja Missa Solemnis ESZTERGOM HELYETT OLMÜTZBEN Az esztergomi prímási levéltár anyagának rendezése közben a kutatók egy 1823- ból származó, Ludwig van Beethoven aláírású levélre akadtak. Az 1823 tavaszán Bécsbén keltezett levélben Beethoven felajánlja Missa Solemnis c. művét Rudnay Sándor esztergomi herceg- prímásnak, az esztergomi bazilika felszentelési ünnepére. Ezekben a hetekben az idén is izgatottan figyelik botanikusaink, életre kelnek-e ismét az ország famatuzsálemei, nem leszünk-e szegényebbek az elmúlt századok egy-egy néma, de élő tanújával. A nagy öreg, az ország legidősebb fája, a kőszegi Király-völgy szelídgesztenyéje például — amint fájdalommal állapítja meg nevezetes fáinkról írt művében Balogh András — már biztosan nem hoz rügyeket. Átélte 600—800 év viharait, de törzse, amelyet 16 össze- fogódzott gyermek tud csak körülölelni, ma már kérgét vesztetten tárja kiszáradt FÁK karjait az ég felé. De még él és most körülbelül 700. évét tölti a hédervári tölgy, amelyet azonban a néphit ezeresztendősnek tart. Sőt, sokan még most is látni vélik törzsén annak a kötőféknek a nyomát, amellyel Árpád kötötte hozzá annak idején a lovát. És van még élet hazánk legnagyobb fájában, a zseny- nyei tölgyben is, amelynek odvábán „talán egy ló is megfordulhatna”. Szinte országos híre van a vén — több mint hat és fél évszázados — bajmóci hársfának, amely a vezérlő fejedelem nem egy levelének keltezésében szerepel a helyszín megjelöléseként. Az ős budaiak közül is kevesen ismerik azt a példátlanul szeszélyesen formálódott — vagy inkább eltorzult — törzsű, eperfát, amely most a Fő utca 18. sz. házban mintha a konyhából nőtt volna ki. Persze a valóság az, hogy konyhát építettek féltő gonddal köréje, hogy meg ne sérüljön a törzse. Hiszen ma már több mint 300 esztendős: kifejlett fa volt már akkor is, amikor Buda vára 1686- ban végleg felszabadult a török rabságból. vizsgázott Az Autóközlekedési Tröszt újdonsága az emeletes busz. Néhány hónap óta próba- utakat tett a fővárosban. Szigorú vizsgabiztosok figyelték az új típusú autóbuszt, vizsgálták, hogyan alkalmazkodik a hazai közúti forgalmi viszonyokhoz. Jól vizsgázott. Beethoven — aki e levelét mással Íratta — azt írja: művéért nem kér tiszteletdíjat, csupán a partitúra másoltatása végett van szüksége 50 dukátra. Megemlíti, hogy műve nem csupán templomi bemutatásra alkalmas, mint oratóriumot hangversenyen is elő lehet adni azt. Rudnay hercegprímás, mint e levélre írt sajátkezű Jatin feljegyzése mutatja, az érsekség építkezési költségei miatt nem fogadta el Beethoven ajánlatát és így Esztergomból Beethoven levelére elutasító választ küldtek. Beethoven nagy, hamarosan világhírűvé vált művét így Habsburg Rudolf főherceg, olmützi püspök beiktatásakor mutatták be. Az esztergomi bazilika építkezései is elhúzódtak. Felavatására csak 1856-ban került sor. Ekkor — Beethoven Missa solemnise helyett — Liszt Ferenc Esztergomi miséjét mutatták be. BÉKÉSCSABA Múzeumműhely — új gyártmány A 73 éves Pfapp István — Békéscsaba egykor leghíresebb aranyérmes szíjgyártója — hatvan évvel ezelőtt szerződött erre a szakmára. Idős kora ellenére ma is naponta bejár a múzeumnak beillő műhelyébe, csakhogy — a divatnak megfelelően — új gyártmányt készítsen. Legújabban a divatos farmer- nadrágok rézveretes széles bőrövei készülnek az öreg műhelyében. GYERTYA rókák és fagyok ellen A szegedi Uni verzál Ktsz vegyi üzemében az idén már mintegy 100 000 speciális füstgyertya készült, fele részben rókák, másrészt tavaszi fagyok ellen. A rókalyukaknál elégetett gyertya füstje mérgező hatásánál fogva természetesen más vegyi anyagokból készül, ennek füstje az egészségre ártalmatlan, ezzel szemben megvédi a kertészeteket, gyümölcsösöket a talajmenti fagyoktól. Tótágas Nem kis megdöbbenéssel olvastam az Esti Hírlapban a következőket: Az egyik melbourne-i kaszárnya parancsnoka levelet küldött a hadügyminisztériumhoz: „Kérem, sürgősen hagyják jóvá, hogy a kaszárnya ablakaira függönyt tehessünk. Esténként ugyanis kíváncsi nők gyülekeznek a laktanya előtt és vetkőző közlegényeinket bámulják. Némelyiküknek távcsöve is van.” Mondom, többször is elolvastam a hírt, s azóta is nyugtalanít a dolog. Megmondom őszintén, eddig nem volt tudomásom róla, hogy Ausztráliában hol tartanak az emancipációt illetően, de eszerint ott már valami egészen fantasztikus magas fejlettségre jutott. Vagyis: a nők nemcsak, hogy egyenjogúak a férfiakkal, hanem idestova „lelépik” az eddig erősebbnek nevezett nemet. És ez az, ami engem izgat. Kérem, valami elkezdődött Ausztráliában, s mi lesz velünk, férfiakkal, ha ez az áramlat átcsap a többi kontinensre is? Ne is beszéljünk róla; netalán szűkebb hazánkra is? Mert tessék csak elképzelni szegény ausztrál katonáknak a helyzetét. Nyugodtan vetkőznek este a körletben, amikor valamelyik baka véletlenül lenéz az utcára és elsikítja magát: „Juj, fiúk! Nők néznek bennünket”. Rohangálás, kapkodás, sikoltozás. Van aki éppen atlétatrikóban van, s ijedtében a melléhez szorít egy gázálarcot. Mígnem végre valaki feltalálja magát és eloltja a villanyt. Szóval, nem kis dolog ez. Lelki szemeim előtt megjelenik a későbbi jövő. ami félő, hogy ezek után nálunk is bekövetkezik. Például: az ember éjszaka kétszer is gondolja meg, hogy kimerészkedik-e egyedül az utcára. Csakis nővel szabad. Előfordulhat ugyanis, hogy galeribe verődött hölgyek erőszakoskodnak a sötét utcákon a védtelen férfival. Kiteszik a lábukat, hogy elgáncsolják, és egyebek. Aztán, hogy beülhet-e egy férfi magában egy presszóba, mert esetleg mit gondolnak róla, hogy kiféle? 'Tovább megyek. Két fiú beszélget a távoli jövőben: — Tudod, tetszett nekem a lány, de úgy csináltam, mintha észre se vettem volna. — Mire rád harapott. Mi? — Naná. Csakhogy csalódott a lányka, mert azt hitte, hogy én is olyan könnyű fiúcska vagyok ... Képzeld, már az első este meg akart csókolni. — Ne beszélj! — De igen. Haza kísért és a kapuban szorongatta a kezem ... S, hogy én adjak a homlokára egy puszit. Na, tőlem aztán megkapta ... — Gondolom. — Meg ám! Megmondtam neki alaposan: „Mit gondol maga, ki vagyok én? Ha kalandot keres, rossz helyen kopogtat. Én tisztességes fiú vagyok! Ezt vegye tudomásul! Te! Látni kellett volna az arcát... — Paff volt? — Paff?! Az semmi. — A fiú int a másiknak, hogy hajoljon közelebb. Suttogva mondja: — Közöltem vele, hogy én még soha senkivel... Érted? — És erre mit mondott? — Hát, hogy ez túlhaladott álláspont, és hogy már nem T'gy gondolkodnak a fiúk, meg ilyeneket... — Mire te? — Egy, az egyben; csak házasságon belül. Én tisztességesen akarok megnősülni. Hiába emlegeti nekem, hogy nézzem meg a bélyeggyűjteményét... Kihagytam én már különbeket is. Tudod azzal az afrikai vadász nővel. — Hanem, mondjad tovább! — Elég az hozzá, kérlek szépen, hogy lehordott minden maradinak, meg ilyesmi. Aztán arról kezdett beszélni, hogy ő nem megy férjhez, s ha én így vélekedem, akkor ő nekem nem is tetszik igazán és így tovább... — A szélhámos. — Az! Ezzel persze nincs befejezve a dolog. Következik, hogy ha meg is nősül valaki; az asszony előbb-utóbb nem adja haza a fizetését, s lehetne sorolni ... A megfélemlített ember azonban — mint én vagyok ezúttal —, ennél is tovább lát. Jön majd, hogy az egész világon vetkőznek a férfiak a lokálokban. A magazinok, képeslapok meztelen férfiak képét közük a címoldalon. És ekkor, egyszer — mintegy tíz év után, hogy ez az egész világon bevett szokás lett — megjelenik a plakát Budapesten is, hogy a Lila Jázminban minden este 12-től férfi sztriptíz... Kötelező fogyasztás 200 forint... A sztár: Szabó Sándor a Népligetből — Alexandr Menő néven ... Csakhogy a nézők csalódottan távoznak. Mert az igaz ugyan, hogy Alexandr vérpezsdítő, zsongító zene ütemére eldobálja rendre a fuszeküt, s mindent. Marad rajta azonban egy fügefalevél. Külföldön természetesen ilyen nincs! Ezt már mindenki megállapította az IBUSZ-utazások alkalmával kicsempészett cucc. s tizedáron beváltott forint ellenében. Vitatkozunk tehát évekig, hogy tényleg: nálunk, a szocializmusban: minek az a fügefalevél? Elvből? Ugyan! És egyszer Alexandr Szabó — amikor már csökkenni kezdett az érdeklődés — végre eldobta a fügefalevelet is. Csakhogy ekkorra már Nyugaton megint a nők vetkőztek. S, oda tódult a nép ... K. J.
