Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖN K.I A DA S A XIII. ÉVFOLYAM 71. SZÁM 1969. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK A NEMES HAGYOMÁNYOK FOLYTATÁSA 1 liláalaL U]|B8§3K az Arany Jáno; k U 8 § s Társaság Dr. Tőrös László, az Arany János Társaság elnöke előadását tartja. (Foto: Kiss) Kedden délután a művelő­dési ház tanácstermében közel 200-an jelentek meg az Arany János Társaság alakuló ülésén. Dr. Nánási Miklós, a szegedi főiskola docense megnyitó sza­vaiban utalt arra a tényre, hogy Nagykőrösön az Arany­hagyományok ápolását mindig szívügyüknek tekintették a művészet kedvelői. A város nemcsak gazdaságilag fejlődik napról napra, hanem az egészséges, szép hagyo­mányokat őrző kulturális törekvések is fórumot kö­vetelnek. A most újjáalakult Arany Já­nos Társaság éppen ezt a célt szolgálja. A társaság múltját," a két világháború közötti tevékeny­ségét dr. Tőrös László, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója ismertette. Nagykő­rös immár évtizedek óta orszá­gos méretű rendezvényekkel hívja fel Arany János emléké­nek ápolására a figyelmet egy- egy évforduló alkalmával. Ilyen alkalmakkor neves iro­dalomtörténészek, akadémiku­sok vesznek részt az Arany­kultusz ápolásában, kiszélesí­tésében. A társaság két világ­háború között megjelentetett évkönyvei nemcsak számottevő művészi értéket jelentenek, hanem dokumentumai is a korszaknak, az akkori kultú­rának. Ezt a hagyományt kí­vánja folytatni a most újjáala­kult társaság is. Egyrészt tudományos szak- dolgozatokban feltárni az Arany-életmű minden részletét, másrészt lehető­séget teremteni a ma élő íróknak, kutatóknak, kép­zőművészeknek, hogy a megjelenő évkönyvekben publikálhassák műveiket. Erdei Sándor, a Szövetkezet című folyóirat főszerkesztője Arany János és a mai iroda­lom címmel tartotta meg refe­nyelvi örökségét tekintjük ma fontosnak, amellett, hogy ez­zel együtt a nemzeti öntudat ébrentartójának ismerjük. A századfordulóig nagyon sok hamis kritika jelent meg Arany Jánosról. A balladák, a finom veretű sorok költője nyelvi gazdagságában, a ma­gyar népnyelv ápolásával — Csokonaihoz és Petőfihez ha­sonlóan — a nemzeti tartást, a hazafiságot ébresztgette és erősítette a lelkekben. Nem volt viharmadara a századfor­duló után bekövetkező esemé­nyeknek, alkata semmiképpen sem a forradalmáré. De olyan örökséget hagyott a költő­utódokra, amelyből hosszú ideig táplálkozhat, és amelyet mérceként állíthat maga elé az új költőnemzedék. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, az Olvasó Népért Mozgalom idő­szerű feladatairól szólva el­mondotta: népünk gazdasági életének erősödésével, az élet- színvonal emelkedésével még mindig nem áll arányban az emberi tudat kulturális igé­nye. Hiszen a társadalomnak csak mintegy negyedét tekint­hetjük rendszeresen vagy al­kalomszerűen olvasónak. A televízió nagyon sok embert elvon a nyomtatott betűtől, és egyre inkább világszerte elhangzik az a megállapítás, hogy ameny- nyire áldás, annyira átok is a technikának ez a vív­mánya. A társaság feladata lesz az is, hogy a TIT-tel együttműködve népszerűsítse, széles körben terjessze a kultúra értékeit. Ezután az alakuló ülés meg­választotta a társaság vezető­ségét. Az elnöki teendőket to­vábbra is dr. Tőrös László lát­ja el. Helyettese dr. Ruttner Béla, titkára pedig Tóth Tibor. A vezetőségi tagok: Fazekas Istvánná, Csikai Pál, dr. Ná­nási Miklós, Karai László, Czine Mihály kandidátus szavai vezették be azt a mű­sort, amelyben Horváth Ferenc és Bánki Zsuzsa művészek Arany János, Petőfi, Ady, Jó­zsef Attila, Juhász Gyula és Radnóti Miklós Verseit tolmá­csolták. A nagy költő által gyűjtött népdalokból, zenei feldolgozásokból mutatott be néhányat Kecskés András lant- és gitárművész, valamint Fejér Zsuzsa. Fiatalok és őszinték Arra válaszolnak, miért lettek KISZ-tagok Lipák Tibor és Juhász Fe­renc elsőosztályos tanulói a gimnáziumnak. Mindketten március 21-én tettek ünnepé­lyes fogadalmat, és váltak a KISZ tagjaivá. A kollégium nevelői szobá­jában beszélgettem velük. Megkértem őket, hogy ne szokványos választ adjanak, amikor arról érdeklődöm: miért jelentkeztek a KISZ-bet Ha nem figyelmeztettem volna őket előre, hogy nem betanult szövegre vagyok kí­váncsi, hanem őszinte érvelés­re, valószínűleg azonnal vála­szoltak volna. így lassabban, de alaposan, meggondoltan formálódtak a feleletek. — Egy-egy osztályközösség­ben nem végez mindenki egy­forma munkát — kezdte Li­pák Tibor. — Azok lehetnek nálunk a gimnáziumban KISZ-tagok, akik mind tanul­mányi eredményükben, mind társadalmi tevékenységükben bizonyítják, hogy méltók erre. Ezért én is munkám elisme­résének tekintem, hogy KISZ- tag lehetek. — Minket fiatalokat — még akkor is, ha sokan az ellenke­zőjét állítják rólunk — érde­kelnek a politikai kérdések — egészíti ki társa szavait Juhász Feri. — A KISZ-szervezet ke­retén belül több olyan elő­adást, tájékoztatóit hallgatha­tunk meg, amelyen őszinte szavakkal ismertetik velünk a politikai eseményeket és azok hátterét. Ez már csak azért is jó, mert annak, aki érettségiz­ni kíván, politikailag, ideoló­giailag is felkészültnek kell lennie. Az ezirányú tájéko­zottság napjainkban az intel­ligencia és az általános mű­veltség követelményei közé tartozik. — Az egyetemi felvételi bi­zottságok figyelembe veszik az iskolai KISZ-szervezet vé­leményét is döntésükről. Mindketten tovább akartok tanulni az érettségi után. Ez a körülmény mennyiben befo­rátumát. Elsősorban Arany ! Rácz József és Soós Sándorné. Vigyázni kell magára a motorkerékpár-vezetőnek Még a múlt év július 22-én este, a Központi Vendéglő előtt a rendőr járőr igazoltatta F. László gyári dolgozót, aki bágyadtan állt motorkerékpár­ja mellett. Alkoholvizsgálatot eszközöltek, és az középfokú ittas állapotot mutatott ki. F. Lászlót ittas állapotban való motorkerékpár-vezetésért a városi bíróság elé állították, ahol azt hangoztatta, hogy jó­zanul ment a Központi Ven­déglő elé, ott fogyasztott ke­vés italt, s azután nem akart felülni a motorra. A vendéglőben a szóban for­gó estén zártkörű iskolai ta­lálkozó volt, s a kihallgatott tanúk vallomása alapján a bí­róság azt állapította meg, hogy 1. nem is járt a vendéglőben, hanem már ittasan motorozott oda. Ezért ittas vezetésért 3 havi szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a motor­vezetéstől. De miután munka­adója úgy nyilatkozott, hogy szorgalmas, becsületes dolgozó, aki már többször kapott pénz­jutalmat is, a bíróság a bün­tetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. (-k—) Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonoknak, ismerősök­nek, a Gépjárműjavító és Fa­ipari Ktsz vezetőségének és dolgozóinak és mindazoknak, akik szeretett, jó férjem, felejt­hetetlen emlékű édesapánk, Técsi Ferenc temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút és virágot helyeztek, özv. Técsi Ferencne és gyermekei. „A nehéz feladatokat szeretem" NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt a Kőrisfa cukrászdában a Lé­lektől lélekig című irodalmi műsor közreműködőjeként Tor­ma Gábriellá zongorajátékát hallhatták a jelenlevők. A vér- sek és a zene együttes hátasa mindén jeléhlévőnek élményt jelentett. A zongorajátékban mégis volt valami, ami a zené­hez kevésbé értőket is különösen magával ragadta. Ezért én is ezzel a kérdéssel fordultam műsor után Torma Gabriellá­hoz: — Liszít, Paga- nini-etüdje és a Bartók-szonáta egyaránt dinami­kus, erős tempe­ramentumról árul­kodó művek. Ezt a stílust különösen szereti? — Nemcsak mint stílust, hanem az ilyen jellegű mű­veket is szeretem. Természetesen igyekszem a zene­szerző elképzelé­seinek megfelelően tolmácsolni. Mert szerintem a művé­szet erő, amely különösen Bartók zenéjében érvé­nyesül. Az ember, az alkotó viasko- dása a megfogal­mazni kívánt vi­lággal az ő muzsi­kájában — szinte tapinthatóvá, érez­hetővé válik. ZONGORAJÁTÉKÁNAK hallgatása közben nemcsak a zeneszerző, hanem az előadó törekvését is éreztem: minél tökéletesebben visszaadni a hangjegyekbe álmodott vilá­got. — Az előadóművész küzde­lem nélkül nem tolmácsolhat­ja őszintén a nagy zeneműve­ket. Én pedig azokat a felada­tokat szeretem elsősorban, amelyek magas mércét állíta­nak elém, amelyekben bizo­nyítani tudok. Nemcsak a hallgatóság, hanem önmagam előtt is. Torma Gabrielláról tudnuk kell, hogy külön engedéllyel, 16 éves korában érettségizett, utána a Zeneművészeti Főis­kolára került és ezekben a na­pokban készül arra a hangver­senyre, amely után megkapja a diplomát. — Naponta nagyon sokszor 8—10 órát is gyakorolok, de a 3—4 órás ujjgyakorlat min­dennapi programomba tarto­zik. Szeretném elnyerni a ze­Foto: Kiss neművészeti főiskola nagydí­ját. Beszélgetésünk során szó esik arról, hogy a diploma megvédése mellett készül a leeds-i és a Zwickau-ban meg­rendezendő nemzetközi zon­goraversenyre is, ahol Schu- mann-dalokat fog játszani. — Nekem is hosszú időbe telik, amíg a legnehezebb zon­goraversenyeket elsajátítom. A főiskola tanárain kívül — akik szakmai ismereteimet gyarapították — sokat köszön­hetek szellemi tanítómeste­remnek, Bartóknak, akinek zongoraművei nemcsak azért világhírűek, mert a modern zene úttörőjeként tartják őt rtyilván, hanem azért is, mert bravúros technikai feladatok­ra készteti az előadóművészt. AKIK HALLOTTUK Torma Gabriella zongorajátékát, elis­meréssel adóztunk annak a ví­vódással elért győzelemnek, amely a szárnyaló, lélekszépí­tő muzsikát megszólaltatta a fekete-fehér billlentyűkön. (karai) lyásol benneteket abban, hogy felvételeteket kérjétek a KISZ-be? Nyílt tekintettel válaszolnak erre a „kényes” kérdésre is. Nem tagadják, hogy szeretné­nek tovább tanulni, és ezt a középiskolában végzett moz­galmi munkájukkal is szeret­nék megalapozni, biztosítani. Fiatalok és őszinték. (—ara—) Napirenden; a tsa-ck tavalyi f/asdálkadasa A városi tanács végrehajtó bizottsága ma ülést tart, ahol megvitatják a város 6 termelő- szövetkezetének tavalyi gaz­dálkodásáról szóló beszámo­lót. Emellett a / tavalyi város- fejlesztési alap gazdálkodásá­nak eredményéről, illetve a tavalyi költségvetés végrehaj­tásáról is szó lesz a végre­hajtó bizottsági ülésen. Geszner Jenő a Zeneakadémián A Vak művészek hangverse­nyét tartják április 14-én, es­te fél 8 órakor a Zeneakadé­mia nagytermében. Városunk­ká1 Geszner Jenő zongoramű- | belső Tázerdő dűlőre és a veí?.,lep, \ „ ,, I Hosszúhát dűlőre ebzárlatot Két szamot ad elő Beetho­Cbzár3oe A városi főállatorvos a vá­ros belterületén megállapított veszettség miatt a város bel­területére a Bokros dűlőre, a ven: Esz-dur szonáta op. 31., és Bartók: Magyar parasztda­lok II. rész. Reméljük, tudásához mér­ten megérdemelt sikert fog aratni. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Pokolrév. Magyar film. Ren­dezte: Markos Miklós. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: És milliók le­szünk, 1919. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. rendelt el. E területeken minden ku­tyát megkötve, és minden macskát elzárva kell tartani — legkevesebb 90 napig. Ku­tyát állandó tartózkodási he­lyéről csak pórázon, szájkosár­ral szabad kivinni. Az ebzár­lat a pásztor ebekre, vadász­kutyákra, a legeltetés és vadá­szat tartamára nem vonatko­zik. A zárlat megszegőivel szem­ben pénzbüntetést alkalmaz­nak, a szabadon levő kutyá­kat és macskákat a hatóság feltétel nélkül leöleti. Földben a borsó és a tavaszi árpa — Tehát mire kiváncsi? — kérdi nevetve Csizmadia Fe­renc főagronómus. — Mindenre! — Közismert, nagy gyümöl­csösünk van, ezért az első fel­adatunk a metszések voltak. A téli permetezést befejeztük, a gyümölcsösök jól teleltek. — És a szőlő? — A nyitás és a metszés folyamatosan halad, az elsza­kadozott támberendezéseket most állítgatjuk helyre. — Lesz-e a Petőfi Tsz-nek borsója? — Reméljük. Már földben van a borsó és a tavaszi árpa. — És mi van a kertészetben? — Száz holdra tervezett pa­radicsom magot elvetettünk, sőt már kikeltek. — Az állattenyésztésben mi újság? — 610 kisbárányunk van, ebből 350-et görög exportra szerződtünk. Áprilisban kezd­jük őket szállítani. Panaszunk csak a hízómarháknál van, a leszerződött kész hízott mar­hák átvétele vontatottan tör­ténik. — Csibe? — Kilencezer hathetes csir­kénk van, de olyan szépek, hogy már a piacon árusítjuk is. A csibék után pecsenye- libát nevelünk. — fejezte be Csizmadia Ferenc. (fehér) s ■ P II o * R ■ T Sportolással emlékeztek A Tanácsköztársaság 50. év­fordulójának tiszteletére ren­dezték meg az Arany János Gimnázium kosárlabda házi- bajnokságát Tizenhat lány- és 6 fiúcsapat vett részt a küzdel­mekben. Vegyes rendszerben, körmérkőzéssel és kieséses ta­lálkozókon döntötték el az el­sőség kérdését. A verseny finisére 20-án és 21-én került sor. így is emlé­keztem az 50 évvel ezelőtti harcokra középiskolánk diák­jai. A leányoknál a 11/b osztály csapata szerezte meg a végső győzelmet. Páhán, Vajtai, Sal- lai, Szarvas, Kiss, Dobos és Deák voltak a csapat tagjai. A fiúknál a IV/D bizonyult a legjobbnak. Csendes, Dér, Sztancsik, Lesték, Máté és Domonics vívták ki az elsősé­get. De nem is ez volt a lényeg. Közel 200 diák gondolt sporto­lással is az 50 évvel ezelőtti napokra, eseményekre. Megyei ifjúsági kosárlabda kupagyőztes: a Nagykőrösi Gimnázium női csapata. A kosárlabdások részére ki­írt Országos Ifjúsági Kupa Pest megyei női selejtező mér­kőzéseit a szombati munka­szüneti napon bonyolították le az Arany János Gimnázium tornatermében. Csak 1952. ja­nuár 1. után született sportolók vehettek részt a küzdelemben, s így a körösieknek nélkülöz­niük kellett néhány legjobb játékosukat. 3. csapat körmér­kőzéssel döntötte el a helyezé­seket. Ilyen sorrendben: Monori József Attila Gim­názium — Ceglédi Kossuth Gimnázium 21:14 (13:7). Á mo­nonak tak. ennyivel jobbak vol­Nagykőrösi Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 85:21 (45:4) Nagykőrös: Sallai (2), Páhán (16), Máté (19), Kovács (20), Bűz (12). Csere: Szarvas (10), Vajtai (2), Kecskeméti, Varga, Szekfű E. (4). Az alacsonyabb termetű kö­rösiek ötletesen, gyorsan és jól játszottak a második félidőben jobban dobó vendégek ellen. Páhán volt a mezőny legjobb­ja, labdaszerzése, osztogatása, dobásai mintaszerűek voltak. Szarvas jó második félidőbeli teljesitménye, Máté középjáté­ka, Kovács eredményessége di­csérhető. Sajnos, sok helyzet ki is maradt. Nagykőrösi Gimnázium Monori Gimn. 84:35 (50:18) Nagykőrös: Sallai (6), Páhán (12), Szarvas (5), Kovács (13), Bűz (6), Csere: Máté (28), Váj­tál, Kecskeméti (4), Varga (8), Szekfű (2). A kezdetben zónázó és veze­tő monoriak ellen az igen jól, ötletesen játszó körösiek Pá­hán jó irányításával és holt­biztos dobásaival, Máté távoli dobásaival, Szarvas horgaival, Sallai megbízhatóságával, Bűz küzdőképességével megérde­melten győztek. A második félidőben már többnyire a cse- resor játszott, ekkor nagy volt a küzdelem. A nagy pontkü­lönbség ellenére is jól játszot­tak a monoriak, de a körösi lányok ezen a napon henge­reltek. Pest megye kupagyőztese lett a körösi női csapat, s be­jutott az Országos Ifjúsági Ku­pa középdöntőjébe, ahol az or­szág 24 legjobb csapata küzd tovább. (sulyok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom