Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

12 PEST MEGYEI íc^írlífp 1969. MÁRCIUS 21., PÉNTEK MÁPLÖMOHÖEVIB PEST MEGYEI hIRIAP K0tÖNKI4OiSA III. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP*111 ÉVFOLYAM, C3. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP Helyi szerkesztőségeinkből jelentik BIZONYÁRA SOKAN NEM TUDJÁK KEDVES OLVA­SÓINK KÖZÜL, HOGY A PEST MEGYEI HÍRLAPNAK A FŐVÁROSBAN, A BLAHA LUJZA TERI NÉPSZABADSÁG SAJTÖPALOT ÁBAN LEVŐ SZERKESZTŐSÉGEN KÍVÜL, MÉG A MEGYE NÉGY VAROSÁBAN, ILLETVE JÁRÁSI SZÉKHELYEN VAN FIÖKSZERKESZTÖSÉGE. AZ OTT DOLGOZÓ KOLLÉGÁK, ÚJSÁGÍRÓK NAPONTA KÜLÖN EGY-EGY TELJES OLDALT KITEVŐ KIS ÚJSÁGOT KÉ­SZÍTENEK. NAGY JELENTŐSÉGŰ, FONTOS MUNKÁT VÉGEZNEK: RENDSZERESEN TUDÓSÍTJÁK JÁRÁSUK, VÁROSUK ÉLETÉRŐL, LEGFONTOSABB ESEMÉNYEIRŐL AZ OLVASÓKAT ÉS A LEGTÖBB HELYEN, SZINTE IRO­DALMI KÖRNEK IS BEILLŐ TUDÓSÍTÓ, LEVELEZŐ ÉS KÜLSŐ MUNKATÁRSI GÁRDÁT TÖMÖRÍTENÉK MAGUK KÖRÉ. GYAKRAN JELENNEK MEG A KÜLÖNKIADÁ­SOKBAN RÖVID LÉLEGZETŰ, IRODALMI ÉRTÉKŰ, VAGY A HELYTÖRTÉNETET GAZDAGÍTÓ ÍRÁSOK, KÉPZŐMŰ­VÉSZETI ALKOTÁSOK MÁSOLATAI, ÉRDEKES ES MŰ­VÉSZI FOTOK IS. A VÁCI NAPLÓ, A MONOR ÉS VIDÉKÉ, A NAGYKŐ­RÖSI HÍRADÓ ÉS A CEGLÉDI HÍRLAP OLVASÖI EZÉRT IS RAGASZKODNAK LAPJUKHOZ, HISZEN A PEST ME­GYEI HÍRLAP EZEKEN A TERÜLETEKEN, A KÜLÖN­KIADÁSOKON KERESZTÜL IS, MÉG KÉZZELFOGHA­TÓBB közelségbe viszi, , meg jobban be tudja MUTATNI MEGYÉNK POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KUL­TURÁLIS ÉLETÉT. MAI SZÁMUNKBAN KÜLÖNKIADÁSAINKBÓL ADUNK EGY KIS ÍZELÍTŐT. Kibújtak a tojásból Mi épül Vácott az idén? Zeneiskola — Termálkút — Kórház — Toronyhál ak. műteremlakásokkal A váci városi népfrontbizott­ság e havi ülésén érdekes té­mákat, közeli és távoli terve­ket tárgyalt meg. A baráti be­szélgetésen a tanács elnöke, Lukács Ferenc, és titkára, Arany István, tájékoztatták a népfront helyi vezetőit. Első ízben hívták meg a város kul­turális életében fontos szere­pet játszó értelmiségieket, közöttük karnagyokat, képző­művészeket. A tanács elnöke egyórás tá­jékoztatóban adott számot a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében, jó ütemben haladó, 476 ágyas kórház építéséről. Elmondotta: szinte a város minden részében találkozhatunk tervezés­sel, építéssel. Még a múlt évben befejezték az Árpád utcában egy új is­kola építését, s most kezdték el a deákvári lakótelepen egy másik tervezését. Felépült az új művelődési ház, és most, a jó idő beálltával meggyorsuló zeneiskola építése. Bővülnek a parkok, elkezdték a városon keresztül vezető nemzetközi fő­útvonal munkálatait is. Na­gyon remélik, hogy sikerrel jár a termálkút fúrása is. Ezenkívül idén 1000 személyes strandot kap a Pokolsziget. PILLANATKÉP A hírlapos bácsi Gyorsan hala­dok kerékpárom­mal Monoron, a Toldi utcában. Ve­lem szemben idős bácsi közeledik, nagy postatáská­val az oldalán. Le­szállók a kerék­párról, s gyalog közelítek felé. — Tóth Ferenc vagyok — kezdi a bemutatkozást, a 77 éves hírlapkéz­besítő. — Nagyon örülök, hogy idős korom ellenére kaptam munkát, s dolgozhatok. Jól­esik ez a kis séta, hiszen körzetem néhány utcából áll csak. — Milyen újsá­gokat kézbesít, Fe­ri bácsi? — Hatvanhárom Pest megyei Hír­lap, negyven Nép- szabadság, huszon­hat Népszava sze­repel a listán. Ezenkívül több he­tilap. Hatkor kez­dek és kilencig be­fejezem a mun­kám. A számokból kitűnik, hogy kör­zetemben is leg­népszerűbb a Pest megyei Hírlap. Én is szívesen olva­som. Látja igyekeze­temet, hogy to­vább akarok men­ni, de azért foly­tatja: — Amikor drá­gább lett a hírlap ára, három előfi­zetőm lemondott. Most újból kérték, hogy mindennap hozzak nekik áruspéldányt, s áprilistól ismét előfizetik a lapot. Búcsúzásul azt kívánjuk az idős hírlapárúsnak, hogy szerezzen minél több előfize­tőt és még sokáig kézbesítse az új­ságokat. (g) Érdekes kislexikon A váci múzeum alapítója A váci különkiadás mun­katársai a közelmúltban ér­dekes és nagyon tanulságos sorozatot indítottak, amely­ben bemutatják Vác város egykori jelentősebb szemé­lyiségeit. Közülük válasz­tottuk ki Bauer Mihály portréját. rjauer Mihály Pesten szüle- LÍ tett 1869-ben. Foglalkozá­sa; rajztanár és lapszerkesztő. Iskoláit Pesten, Kalocsán és Nagyszombatban végezte, ké­sőbb a Fővárosi Mintarajz- iskola növendéke lett. Azután külföldre ment, művészi tan­folyamokat hallgatott Párizs­ban, Münchenben és London­ban. De még ezenkívül is, — hogy tanulmányait gyarapítsa, bővítse. — beutazta Német- és Olaszországot, Svájcot, Hollan­diát és Belgiumot. 1893-ban a váci gimnázium rajztanára lett. öt évig tanított itt és utá­na megvált az iskolától. Fon­tos közérdekű munkába kez­dett: elkészítette Deákvár par­cellázásának tervét és létre­hozta a deákvári vízmüvet. 1895-ben mozgalmat indított a váci régészeti és történelmi tár­sulat újraszervezésére. Ó ve­tette meg az alapjait a váci múzeumnak elkészítette a Mú­zeumegyesület alpszabályzatát. A tájékoztatás nyomán élénk vita alakult ki: többen aggá­lyaikat fejezték ki a II. számú főútvonal építésének elhúzó­dása miatt. Szót emeltek az állami zeneiskola hangszerel­látásának kijavítása érdekében is. A jelenlevő képzőművészek érdeklődésére a tanácselnök elmondotta, hogy a város vezetői, az értelmi­ségi dolgozók lakáshely­zetének javításáról sem felejtkeztek el. Legutóbb például Cs. Nagy András festőművész kapott új lakást. Az épülő új, modern torony házakban pedig műte­remlakásokat képeznek ki. Sajnos, mint másutt, Vácott is kicsi, nem elegendő az épí­tőipari kapacitás. Háromszáz­zal több lakás épülhetne — megvan hozzá az anyagi fede­zet, ha lenne megfelelő kivite­lező. ! , Könyvtár a vegyesboltban Abonyban a fogyasztási szövetkezet egyik vegyes­boltjában szokatlan párbe­szédet hallhat a betérő: — Tessék mondani, a Zabhegyező megérkezett? — Sajnos, az nem. De a Móricz-kötet és az a Jókai- regény, amit a múltkor ke­resett, az most itt van. El­viszi? Persze, hogy el. Az ér­deklődő azonban nem pén­zért nyúl a zsebébe, hanem a könyvkölcsönző kár­tyáért. Ugyanis ebben a boltban található a vidék egyetlen bolti, letéti köl­csönző könyvtára. Mint a járási könyvtár fiókja mű­ködik. Tehát nemcsak élelmi­szert, ruhaneműt, vagy író­szert vásárolnak azok, akik ebbe az üzletbe járnak, ha­nem könyvet is vesznek kölcsön, egybekötve a szükségest a kellemes­hasznossal. ,Csupán" pénzkérdés Cegléden Be tudják-e fogadni a látogató idegent? Elkészült a hatemeletes szálloda terve Egy ideig szerkesztette a Vá­cott megjelenő Friss Üjság-ot. (Ezután külföldre utazott, a | fennmaradt adatok szerint Tö- I rökországba emigrált.) Való- \ színű, hogy a róla készült port- \ ré is onnan került haza. Hogy emigrációs évei hogyan teltek s mikor, hol, milyen körülmények között hunyt el, arról nem szól a váci kislexi- 1 kon. Cegléd város országos híré­nek feltámasztása és idegen­forgalmának emelése terén ko­moly munkát végez a Róna Vendéglátó Vállalat, amelynek a városon kívül Pest megye te­rületén, sőt még a fővárosban is, közel száz vendéglője, cuk­rászdája, szállodája van. Mint ismeretes, Cegléden át bonyolódik le Románia, Bul­gária és Jugoszlávia irányába az autóforgalom nagy része. Sok külföldi vendég, a gyak­ran zsúfolt főváros helyett, szívesen pihenne meg az al­földi kisvárosban: ezt bizo­nyítja, hogy évről évre több az éjjeli szállást igénylő vendég. A szállodai szobák száma azonban kevés. A Róna, más megoldás hiá­nyában, átmenetileg magánhá­zaknál szervezte meg a fize­tő vendéglátást. Minden éjsza­ka 100—150 vendég száll meg magánházakban. Az állandóan fejlődő idegnforgalmat növelik a fontos járási székhely poli­tikai, társadalmi, kulturális, zenei eseményei, itt székel a területi termelőszövetkezetek szövetsége, és a most épülő új kórház leendő betegeihez ér­kező látogatókra is számítani kell. Ezért merült fel a közel­múltban egy, legalább 150 ven­déget befogadó modern szállo­da építésének a gondolata, amelyet az országos és a me­gyei idegenforgalmi szervek is helyeslő érdeklődéssel fogad­tak. A Róna Vendéglátó Vál­lalat már el is készítette a hatemeletes szálloda ter­vét, amelynek építése 18 millió forintba kerülne. A modern, részben üvegfalú szállópalotát a város főterére, a Kossuth térre tervezik. A terv tehát megvan, most már csak arra lenne szükség, hogy megvalósítását a város vezetői is felkarolják, és hoz­zájáruljanak az építkezés költ­ségeihez. K. L. W fi /í. ijfw irm ítlffc- ■< ~ -Avs * ’? • ■■ -íví '"■■■. HM '. v . ^ §? .. ... • *1 ij U: Í-Urc.v' " ■ ; , : £"•< '. •' ' 3 ( í f'ri ? •• r ' te: WA Nagykőrösön, a Dózsa Ter­melőszövetkezet keltetöházá- ban a legmodernebb, Gergely- féle automata keltetőgéppel keltetik a termelőszövetkezet törzsállományának tojásait. + A termelőszövetkezet a Ba­romfiipari Országos Vállalat kecskeméti telepével kötött szerződést 80 ezer kislibára. Kelés! százalékuk igen magas — 92 százalék. Beváltották a reményeket a kislibák, a BOV magas áron vásárolja fel a pelyhes jószágokat. A kiscsibék do­bozainál is nagy a csiripelés. Jelenleg nem ők a sztárok, mert csibét már nagyon sokat kel­tettek ezen az ál­lomáson. A Gödöl­lő—65 hibrid faj­tájú csibéket a termelőszövetke­zet NDK, jugo­szláv és csehszlo­vák exportra is kelteti. Vajon a körö­siek is vásárolhat­ják a jószágokat? — Igen! A na­poscsibét 5 forint 50 filléres, a napos libát 25 forint 50 filléres áron. Foto: Botocska Péter Levél az asztalon. Vonalas irkalap, szálkás betűk. Néha három szó is egybeírva, néha betűk külön-külön, értelem nélkül. Könyörgés ez a levél. A levél mellett óriási akta­halom: az ügy. István, János, Mária, Éva, Ilona, Margit, György. És az apa és az anya. Egy család. Egy ötször ötös szoba, s egy négyszer négyes konyha a la­kás. Nyári munkásszállás az épület, ahol élnek. A bútor­zat hiányos, mert nem telik rá, és mert nem is férne el itt az ágyakon kívül semmi. Kell az ágy. aludni muszáj az embernek! így is kevés a fekvőhely. Egy ágyban két-három gyerek is alszik. A háztartást a legna­gyobb lány látja el — 19 éves. A húga segít neki, ő 16 éves, értenie kell hozzá. Az apa 2400 forintot keres havonta. Sajnos, kevés. Hány gyerek is van?'Nyolc. Kicsik, nagyok, lányok, fiúk. Egy szobába zsúfolódva tíz ember. Az anya tbc-s. Sorra érkeznek hozzá a felszólítások: saját — de gyerekei érdekében is —, vesse alá magát a kórházi ke­zelésnek. De a gyerekek? A kezelést egyre halasztgatja — aztán már nem lehet to­vább. Kórházba kerül. Az apa egész nap dolgozik. A gyerekekkel sem ideje, sem türelme törődni, az egész napi munka után. Éva és Ilo­na állami gondozásba kerül. Aztán István, János, Mária és Katalin is. Üres lesz a ház. Később az anya erősödik, már nem fertőző a betegsége, ha­zaengedik. S hazalátogatnak a gyerekek is az otthonból. S vissza sem mennek többé. Levelek: szüntessék meg az állami gondozást, hogy együtt lehessenek mindany- nyian. „Drága elvtárs, én meg­nyugodni akkor tudok, ha a gyerekek itt vannak és kap­tunk még egy szobát is. És nem vagyok fertőző sem ...” így kérnek, könyörögnek a kusza betűk. A körülmények tagadhatatlanul jobbak — négy gyerek végleg otthon marad­hat. közöttük János is. János a nevelőotthonból új szülők­höz került, szerették, dédelget­ték. Mégis vissza akart jönni. Az „édeshez” A nevelőapa utána jött, meglátogatta. Az­tán levelet írt a tanácshoz: „Meglátogattam. Betegen, esőben mezítláb volt az ud­varon. Orvoshoz nem vitték. Szívügyem a gyerek sorsa. Ha a szülő ragaszkodik hozzá, le­mondok az örökbefogadás­ról, de a gyerek emberré ne­velését, iskoláztatását minden ellenszolgáltatás nélkül vál­lalom”. De János otthon maradt. Es maradtak a többiek is. Csak a legkisebb, a pici Gyuri van még állami gondozásban. Hogy mi tartja össze ezt a családot, ahol az anyából, a család összetartó erejéből hiányzik az egészség?! Hogy nyomorognak, azt ta­lán túlzás lenne állítani. De a nehezen él< családok közül — a legnehezebben élnek. Koblencz Zsuzsa Az oldalt összeállította: Hetesi Ferenc Pál Összetartó erő NYOLC GYEREK ÉS AZ ÉDESANYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom