Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
ft Mil t/tirtap 1969 MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Tavasz az Állatkertben nem üvegházban — virít már a tél-temető, a hóvirág, a tavaszi sáfrány, a magyar kikerics és a májvirág. Talán ösztönzően hatott rájuk az is. hogy a virágtermő pázsit alatt ezen a részen éppen egy meleg vizet szállító csőrendszer húzódik. S2ARVASKMMD A Zselicségben fekvő Almamelléken Hazlinger János a reggeli órákban lovas kocsijával a korcsánypusztai üzemegységbe igyekezett. Amikor a vadrezervátum közelébe ért, hirtelen hat szarvasbika tört elő az erdőből s nagy iramban vágtattak a kocsi felé. A fTÉ éves embernek csak annyi ideje maradt, hogy a bakról le- ugorjék, a száguldó állatok máris odaértek és hatalmas szökelléssel átugrottak a járművön. Eközben azonban a kocsit és a lovat is feldöntötték. Szerencsére, sem az idős termelőszövetkezeti tagnak, sem a lónak és a kocsinak nem esett baja. Műemlékké nyilvánították a Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom legfontosabb épületeit Műemléki védelem alá kerültek — a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából — olyan történelmi jelentőségű épületek, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával, a Tanácsköztársasággal, illetőleg az 50 évvel ezelőtti, események legjelentősebb személyiségeivel, Vezetőivel. 1970 tavaszára — a felszabadulás 25. évfordulója jegyében — újabb objektumokat nyilvánítanak, védetté a két világháború közötti időszak munkásmozgalmának, az ellenállási harcoknak és az 1945-ös történelmi fordulónak az emlékezetes fórumai, építményei közül. Most, a tanácsköztársasági jubileummal kapcsolatosan öt épület — négy budapesti és egy vidéki ház Bartók-életmű magyar hanglemezen Az alig húsz esztendős magyar hanglemezgyártás fennállása óta olyan hatalmas vállalkozásba nem fogott még, mint legutóbb, Bartók valamennyi kompozíciójának teljes kiadásával. Zeneszerzői életművek lemezre rögzítése az utóbbi esztendőben világszerte szokássá vált. A hanglemezes összkiadások haszna kettős, egyfelől kibocsátásuknál egységes művészi szempontokat lehet érvényesíteni, másfelől, mert a zeneszerzői életmű rejtettebb, kevésbé ismert alkotásaira is felhívhatja a figyelmet. Bartók műveinek teljes magyar sorozata olyan mondanivalóval fordul a világhoz, amelyet sehol másutt hasonló hitelességgel elmondani nem tudnak. A vállalkozás impozáns méreteit érzékelteti, hogy néhány esztendő alatt 50 hanglemezre rögzítik a zeneszerző teljes . hagyatékát, beleértve azokat a máig is kiadatlan ifjúkori műveket, amelyek a zenehallgató közönség előtt teljesen ismeretlenek. Bartók művei sok hanglemezkiadást értek meg az utolsó negyed évszázadban. Zenekari- és kamarazenei alkotásait neves karmesterek, zenekarok és vonósnégyesek tolmácsolásában rögzítették. Az életmű olyan zártabb egysége, RAKTÁRRÓL AZONNAL BESZEREZHET TÖLONK különféle típusú és méretű vákuumszelepeket es A tömítőgyűrűk szilikon és perbuna alapanyagú, olaj- és hőálló gumiból készülnek. A szilikon alapanyagú gyűrűk —80-tól 300 C°-os, a perbuna alapanyagú gyűrűk —35-től 80 C°-os hőmérsékleti határok között alkalmazhatók vákuumtechnikai berendezések, vezetékek tömítésére. Ugyancsak különféle típusú, csőkarimás finomvákuum sarokszelepeink a 760—10—* Torr nyomástartományban, gőz- és szennyezett gáznemű-berendezésekhez alkalmazhatók. A sarokszelepek tetszés szerinti helyzetben és tetszés szerinti gázáramlási irányt figyelembe véve szerelhetők. A szelepek névleges átmérőinek mérete: 32, 50, 70, 100 és 150 mm. Elektro-pneumatikával felszerelt szelepeink ugyanezekben a méretekben kaphatók. Megrendelőinek készséggel áll rendelkezésére a PEST VIDÉKI GÉPGYÁR, SZIGETHALOM Telefon: 140—432, 278—453 vagy 478—562 A 128-as melléken felvilágosítást nyújt: Bajla Ilona mint a zongoradarabok monumentális sorozata, a teljesség igényével került felvételre. Mindez azonban cseppet sem csökkenti a magyar vállalkozás jelentőségét, sem nemzetközi visszhangjának értékét. Az eddig megjelent hét hanglemez, a hat vonósnégyes, a gyermek- és nőikarok, valamint a zongoraműveket és zenekari darabokat tartalmazó lemezek ' rendkívül kedvező fogadtatásra találtak a külföldi szaksajtóban, éppúgy, mint a lemezgyűjtők körében. Egy-két későbbi felvételen közreműködnek majd külföldi, vágy külföldön élő magyar muzsikusok, a sorozatra mégis a hazai előadóművészet 'produkciói a jellemzők. Valahányszor az utóbbi tíz évben magyar zenekar, együttes, vagy szólista külföldön Bartókot játszott, a kritika mindenkor hangsúlyozta azt a specifikus értéket, amelyet művészeink Bartók zenéjéig ben megmutattak. Vannak ugyanis a bartóki muzsikának olyan elemei, amelyeket a kotta önmagában nem rögzít. Bármilyen pontossággal tervezte is meg Bartók zenéjének tempóváltásait, jelölte meg utasítás formájában a kifejezésre vonatkozó elképzeléseit, a kotta nem egyéb, mint vázlat, olyan csontozat, amelyre a mindenkori előadó rak fel ideget, izmot, vérkeringési rendszert. Mind minden zenének, Bartók műveinek is vannak olyan elemei, amelyek a hiteles tolmácsolás lényegéhez tartoznak, anélkül, hogy azokat a zeneszerző valaha is írásba foglalta volna. Aki nem énekelt-hallott soha a magyar nyelv tempóhullámzásával egybeforrt lassú, régistílusú népdalainkból, azelőtt — tisztelet a kivételnek — nemigen nyílnak meg a bartóki lassú tételek végső rej telmei. S ugyanígy, a táncos lejtésű gyors zenék igazi lüktetésére sem igen érezhet rá az, aki a kottát ugyan a legalaposabban elsajátítja, de nem élte át azt a közös-égi néptánc élményt, amely átitatja Bartóknak azokat a darabjait is, amelyekben egyetlen hangnyi népzenei idézet sincs. Nálunk viszont nemcsak fennmaradt, hanem fel is ívi- rágzott egy olyan Bartók-stí- lus, amely harmonikusan magába foglalja a muzsika teljes benső világát. Érzékeltetni képes a népzenei hátteret, felismeri a dallamvonalat a legkeményebb rajzú zongoradarabokban, nemcsak érzi, hanem érti is, miről van szó. Bartók műveinek hanglemez-összkiadása tehát arra hivatott,, hogy előadóművészeink tolmácsolásában világszerte gazdagítsa a Bartók zenéjéről kialakult képet. Brcucr János rumi (Vas megye), Landler Jenő gelsei (Zala megye) szülőháza; továbbá: Hódmezővásárhelyen a Szántó Kovács Já- nos-mozgalom központja (Imre utca 22.), a Somogy megyei Csurgón a Széchenyi téri gimnázium, ahol a hírhedt Pró- nay-különítmény fogva tartotta a Tanácsköztársaság járási vezetőit, több későbbi mártírját, azután Simon József katolikus papnak, a Tanácsköztársaság mártírjának Szenyér községi (Somogy megye), Szalag Andrásnak, a múlt század végi szocialista mozgalom mártírjának ozorai (Tolna megye) szülőházát és két lakóhelyet: Latinka Sándor (Kaposvár, Latinka Sándor utca 3.), meg dr. Hamburger Jenő (Za- laszentgrót, Hamburger tér 7.) emlékére tettek védetté. Mindezeken kívül természetesen vannak olyan közismert épületek, amelyek egyéb — például építészeti — értékeiknél fogva már eddig is védettséget élveztek, ilyen a gödöllői Grassalkovich- kastéiy, ahol 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoksága volt, vagy Ácsteszér egyik régi parasztháza, amelyben Táncsics Mihály született. VÍZZEL LELASSÍTHATÓ A FÖLD FORGÁSA? Ahhoz, hogy az amerikai— kanadai nagy tavakhoz hasonló hajózható vízrendszert alakítsanak ki az Amazonas folyó medencéjében, kilenc viszonylag mélyen fekvő, de igen költséges gátat kellene megépíteni. Egyetlen 32 kilométer hosszú gát az Egyesült Államok jelenlegi vízenergiatermelésének a negyedét állítaná elő. Az elméleti megállapítások szerint a mesterséges tavak kellemetlen kihatása: az egyenlítő magasságában az ösz- szegyűlt víztől oly nagy súly képződnék, hogy a Föld forgása lelassúlna és ezzel egy év időtartama három másodperccel meghosszabbodna. Maxi színes-tv Egy japán cég óriási színes tv-készüléket gyártott. Valószínűleg ez a világ legnagyobb színes televíziós vevőkészüléke. Képernyőjének mérete: 250x150 cm, vastagsága viszont mindössze 25 centiméter. Az óriás-televíziót egy tokiói cég hatalmas emeleti üvegablakában állították fel, és reklámcélokat szolgál. Az óriás-tv több mint 20 000 dollárba került. A zon a délutánon — Ötven évvel ezelőtt, 1919. március 20-án — valószínűleg ibolyaillata volt a pesti levegőnek, hiszen a budai hegyek között már nyújtózkodott a tavasz és engesztelő leheletével melengette a vonagló várost. De senki sem figyelt föl rá. Én sem, aki hontalanul, éhesen, fázósan és idegenül ténferegtem a komor forgatagban, a lángoló plakátokkal dekorált falak tövében. Arcom valószínűleg éppen olyan sápadt volt, mint mindenki másé, a lelkemet pedig laposra nyomta roppant súlyával a tanácstalanság. A Múzeum körút sarkán a villamosmegálló oszlopában kapaszkodtam meg, hogy el ne sodorjon az átadat, és amíg vártam a villamost, hogy hazavinne budai diákodúmba, egyre azon tűnődtem: van-e még keresnivalóm a műegyetemen, bírom-e még az építészdiplomáért kezdett harcot ebben az általános összeroppanásban, vagy pedig feladva, haza kell szégyenkeznem Szegedre. Két katonaforma fiatalember állt meg a közelemben. Akkor figyeltem csak föl rájuk, amikor fürkésző tekintetüket megéreztem az arcomon. — Persze, hogy ő az! — szólt az egyik és a nevemet mondta. Szegeden barátkoztunk össze, az utolsó háborús nyáron. Két fiatal katona, hadnagyok, erdélyiek, a háború vége felé a front lökte őket valahogy Szegedre. Utoljára az őszirózsás forradalom első napjaiban lelkesedtünk együtt, azóta nem találkoztunk. — Van egy üveg szilvapálinkám — mondta az egyik —, itt lakunk a szomszédban — és az Astoria melletti ház felé mutatott. — Gyere föl, elbeszélgetünk egy kicsit. A parányi szobácskábán gyorsan telt az idő. A pálinka átmelegített. A jókora pálinkásüveg tempósan kiürült, közben észre sem vettük, ránköregedett az este. Amikor indultam volna, lábaim igencsak bizonytalankodtak. Karonfogva kísértek le a megállóhoz és ott föltámogattak a villamosra. Hogyan jutottam haza, nem tudom. Nagyon erős volt a pálinka, vagy pedig én voltam nagyon gyenge, mert hát a menza zsír- talan levesei és főzelékei ' igen laza rokoni kapcsolatot tartottak a kalóriákkal. Másnap reggel arra ébredtem, hogy szobám nyitott ablaka alatt hangos vita folyik. Egy villamoskalauz és két nő diskurált élénken valamiről, ami bekövetkezett, és ami egyszeriben rendbehozza ezt a felfordult világot. Feszülten figyeltem, hallottam is minden szavukat, de az értelmük nem tudott áthatolni a pálinkaködökön. S zédelegve szedtem össze a holmimat és indultam a műegyetemre. Először az tűnt fel, hogy a kalauznő elvtársnak szólított, amikor a jegyemet kérte. A Gellért-szálló előtt vettem egy újságot. Nekitámaszkodtam vele egy lámpaoszlopnak. „Magyarország — Tanácsköztársaság” — olvastam az öklömnyi betűkből szedett 'címet az első oldalon. A cikkben arról volt szó, hogy a polgári demokrácia képtelen volt megküzdeni az elébe tornyosult nehézségekkel, nem vállalhatta sem a politikai, sem a történelmi felelősséget azért, ami az országgal történik. Nem tudott megbirkózni a szomszéd államok mohó nacionalizmusával, amely egyre szűkebbre szorítja a határokat, átadta tehát a hatalmat a proletariátusnak, mert az ellenséges nacionalizmusok ellen csak az internacionalizmus veheti fel eredményesen a küzdelmet. A magyar munkásosztály tehát átvette a hatalmat és kikiáltotta az új államformát, a Tanácsköztársaságot. Ibolya a puskacsőben A műegyetem központi épületének falán két hatalmas plakát tüzes színeit szikráztatta a márciusi napfény. Az egyiken a fölírás az volt: „Vörös parlamentet!” A kép pedig: izmos munkáskéz hatalmas ecsettel festi vörösre a Parlament kupoláját. A másikon a kép: hatalmas vörös ököl zúdul a tárgyalóasztalra, amely körül a háborúgyőztes antant diplomatái ülnek holtra rémült ábrázattal. A műegyetem falain belül nagy volt az izgalom. A diákok zsúfolásig megtöltötték az aulát és a folyosókat, az előadótermekben alig lézengtek néhányan. De a professzorok pontosan megjelentek katedrái kan és — ahol volt kinek — megtartották előadásukat. N ekünk, elsőéves építészhallgatóknak gra- fosztatika-órával kezdődött volna a nap. A teremben voltunk vagy harmincán, amikor Czakó Adolf professzor, aki különben rektora volt abban az évben a műegyetemnek, belépett,, hogy megtartsa óráját. Amikor azonban hozzá akart kezdeni, az első padsorból felpattant egy katonaruhás hallgató. — Rektor elvtársi — mondotta csengő hangon. — Arra kérem a műegyetem hallgatósága nevében, hogy tekintettel a nagy politikai változásra, amely általános izgalmat keltett, rendeljen el néhány napos szünetet. A rektor — alacsony, sovány emberke — elsápadt. Gyorsan összeszedte jegyzeteit és indult ki a teremből. Az ajtóban visszafordult és alig hallható hangon mondotta: — A kívánságot indokoltnak tartom, megtárgyalom a dolgot az egyetem tanácsával és a határozatról értesítem a hallgató — urakat! Az „urakat” megnyomta. Sokáig vártunk a teremben, nagyon sokáig, de a rektor értesítése késett. Tavasz volt, mámoros tavasz. Mintha valami szörnyű nyofnás alól szabadult volna föl a világ. Mintha ezen a reggelen kapott volna értelmet a roppant vörös ököl, amely súlyosan zuhant a plakáton az imperialista vészbírák tárgyalóasztalára. A háromnapos vakáció után megnyílt ugyan ismét á műegyetem, folytatódtak az előadások, ám a diákok nagy többsége inkább a politika híreire figyelt, vagy tájára sem ment az egyetemnek. N éhány nap múlva vöröskatonák szállták meg a műegyetemet, amelynek rejtett zugaiban ellenforradalmi szervezkedés kezdődött. A kapukat lezárták, néhány ágyút állítottak fel a Duna-parton, a központi épület főkapuja előtt szuronyos őrök álltak már a kora reggeli órákban. A rektor, Czakó professzor a szokott időben érkezett. — Nem lehet bemönni — figyelmeztette az egyik katona, jóképű, vállas nagykőrösi fiú. — Nekem be kell mennem, én vagyok a rektor. — Akár rektor, akár piktor —> állt elé az őr —, ide be nem mén! Nem is engedte be, de bennünket, ott ácsorgó diákokat sem. » Puskája csövében, a villogó szurony mellett, ibolyacsokor szerénykedett. Tavasz volt. 1919 tavasza. Magyar László — kapott műemléki rangot. Frankel Leó szülőháza (Bp. IX. j kerület,,Lajos utca 27.), a Nép- \ szava volt szerkesztősége, ahol annak idején az SZDP titkársága is működött (Vili. kerület, Tolnai Lajos utca 4.), az az épület, melyben megalakult a | Kommunisták Magyarországi . Pártja (XII.. Városmajor utca 42.), valamint a,KMP első, ma már emlékmúzeumként ismert székháza (XIII., Visegrádi utca 15.), ezenkívül műemlék lett Zalka Máté szülőháza a Szabolcs megyei Tunyogma- tolcs községben (Rákóczi utca 118.). Második csoportként „műemlék jellegű épület” minősítéssel adott védettséget az Országos Műemléki Felügyelőség 13 építménynek vidéken és egynek a fővárosban. Ez utóbbi a csepeli szabadkikötő egyik objektuma: itt működött az a szikratávíró, amelyen keresztül 1919. március 22-én a magyar forradalmárok kapcsolatot teremtettek Leninnel, j Ligeti Károly kiskőrösi, Szamuely Tibor nyíregyházi, Szántó Béla homokkomáromi, Hámán Kató kompolti (Heves megye), Gőgös Ignác tamási (Tolna megye), Fürst Sándor Ha az egész országba nem is, az Állatkertbe már vitathatatlanul megérkezett a tavasz. Sokféle jele van ennek. Kikeltek a kis zebrapinty- fiókák — elsőkül ebben az esztendőben — és „megszületett” a kazuártojás, az abszolút első az Állatkert eddigi történelmében Fészkelnek a kormoránok, most szakadoznak párba a vadkacsák, a fácánoknál pedig megkezdődött a dürgés „dandárja.” A teve—birka—láma-soron minden birka újszülöttet dajkál és nagyon szépen fejlődnek a kisborjak is. A kameruni törpekecskék két kis fiatalt nevelgetnek. Csupa öröm a „boldog szülőknek” az őstulok-borjú és a kis jak gyors növekedése is. Kettős családi öröm van a majomházban: cerkóféknál két kis iker ugrándozik. Tagore, az öthónapos feketepárduc pedig kiköltözött eddigi otthonából, az ápolók szobájából, a ketrecbe, ahol a közönség is láthatja, mennyire megszokta már az emberek közelségét. Megérezte a tavasz közeledését az Állatkert növényvilága is. Kinn a szabadban, tehát
