Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
1 1969. MÁRCIUS I., SZOMBAT MS t HEGYEI v/6r/«p r* Április 4-én VÖRÖSKATONÁK TALÁLKOZÓJA NAGYKÖRÖSÖN A Hazafias Népfront nagykőrösi városi bizottsága értesíti azokat az elvtársakat, akik a Magyar Tanácsköztársaság idején a 6. Vörös Hadosztály és a Nagykőrösön alakult 31-es Vörös Gyálogezred tagjai voltak, hogy 1969. április 4-én Nagykőrösön találkozót rendez. Kéri továbbá, hogy az alakulat volt tagjai közöljék nevüket és lakcímüket, valamint a találkozón ▼aló részvételi szándékukat 1969. március 20-ig a Hazafias Népfront nagykőrösi városi bizottságával (Hősök tere 9.) Tanácsköztársasági vándorkiállítás Pest megyében Két forradalom érdekes dokumentumai Gondos válogatás után most fejezték be a megyei levéltárban a Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójára készülő megyei vándor- kiállítás anyagának rendezését. A kiállítás, mint már írtuk, március 19-én nyílik meg a megyei tanács vb üléstermében, ahol tíz napon át tekinthető meg. Azután vándorútra kel, és hosszabb-rövidebb ideig sorban látható lesz a megye területén levő múzeumokban, nagyobb községek művelődési házaiban. Kiegészíti tehát az ugyanezen alkalommal helyben összegyűjtött anyagból rendezett kiállításokat. Nem kell a főjegyző A megyei vándorkiállításon bemutatnak számos, a levéltárban őrzött és a korra jellemző aktát az 1918-as, ősziNAPI NYOLC OLDALON Jelentős változás kell ahhoz,, hogy egy lap cikkben foglalkozzon — önmagával. Ügy érezzük azonban, hogy most mentség és magyarázat erre a valóban jelentős változás az, hogy mától naponta nyolc, vasárnaponként tizenkét oldalon kapja kézhez olvasónk lapunkat, a Pest megyei Hírlapot. Talán nem untatjuk az olvasót azzal, ha elmondjuk: miért tartjuk jelentős változásnak az ol- (Kalterjedem növekedését, lehetőségeink bővülését? Elsősorban azért, mert amint arra lapunk neve is kötelez bennünket, bővebben, sokrétűbben tudunk foglalkozni a szőkébb pátria eseményeivel, még többet tudunk elmondani Pest megye örömeiről, gondjairól, az elért eredményekről és tervekről. Ezzel arra is válaszoltunk, mire kívánjuk fölhasználni a nagyobb oldalszám adta lehetőséget. Arra, hogy még jobban megismertessük előfizetőinkkel, lapunk példányonkénti vásárlóival községük, járásuk életét, még több oldalról mutathassuk be a megye minden zegét-zu- gát, a Börzsönyben megbújó kis falvak, a százhalombattai ipari óriásokon át egészen az Alföldön levő településekig, Ceglédig és Nagykőrösig. Amikor először adtuk hírül, hogy március elsejétől lapunk bővebb terjedelemben jelenik meg, egyben az olvasók segítségét is kértük. írják meg véleményüket, kívánságaikat, adják tudtul óhajaikat, segítsék munkánkat jó tippekkel, ötletekkel. Meg kell mondanunk: bennünket . is meglepett a levelek sokasodása. Meglepett és örömmel töltött el, hogy olvasóink közül sokan nem sajnálták a fáradságot, tollat fogtak, papírra vetették véleményüket, kí- ványságukat, s talán nem szerénytelenség, ha azt mondjuk: eddigi munkánk értékelését is láttuk ebben. Azt, hogy olvasóink értékelték igyekezetünket, törekvéseinket, azaz bizalmat adtak a múlt alapján a jövendőre is. Jó néhány olvasónktól kapott ötlet, kévés már megvalósult, már a lap hasábjain találkozhattak az ötlet nyomán megszületett riporttal, beszámolóval vagy éppen új rovattal, kezdeményezéssel. Jó dolog ez? Nagyon jó. Mert hiszen az olvasónak csináljuk a lapot, őt akarjuk minél jobban szolgálni. Sok ötlet, kérés megvalósult, s még több valósul meg a következő hetekben, hónapokban, amikor a nyolc oldal nyújt tágabb horizontot nemcsak az újságírónak, hanem az olvasónak is, olyan horizontot, ahonnét nem hiányoznak a világos és a sötétebb színek sem, ahol, mint a való életben, öröm és gond váltja egymást. Mutatós dolog lenne visszaemlékezni, a valamikori Pest megyei Népújságból hogyan lett napilap, hogyan kezdte újra munkáját Pest megyei Hírlap címmel 1957 májusában, hogyan indította meg különkiadásait — a mutációkat, ahogyan magunk között mondjuk — Cegléden, Nagykőrösön, Monoron, Vácott, miként emelkedett a kezdeti, tízezres példányszám napjainkig a negyvenezerre, de úgy hisszük, az olvasók jelentős része is tanúja, részese volt ennek. Tanúja és részese annak, hogy a lap egyre inkább megtalálta sajátos feladatai teljesítésének útját-mód- ját, s mind kevesebb torzítással volt képes tükre lenni Pest megye életének. Mégis, úgy hisszük, elsősorban nem a múlt, hanem a jövendő a fontosabb. Az, hogy nagyobb lehetőségeink egyben nagyobb kötelezettséget is magukba foglalnak, az olvasó jobb kiszolgálásának kötelezettségét. A napi nyolc oldal módot ad arra, hogy több új, rendszeresen megjelenő rovatot indítsunk, kedvébe járjunk a háziasszonyoknak, akik receptet kérnek, a sportkedvelőnek, aki mind több sportanyagot szeretne találni a lap hasábjain, a gyűjtőnek, a kertészkedönek s természetesen — és elsősorban — azoknak, akik a mindennapok valóságáról szeretnének több, érdekesebb cikket olvasni. Nemcsak ígérhetjük, hanem tudatosan vállalhatjuk is ezeknek az igényeknek a kielégítését, a lap negyvenezres táborának jobb informálását, szórakoztatását. Vállalhatjuk, de csak akkor — legalábbis a siker reményében —, ha az olvasók továbbra is támogatnak bennünket. Azzal, hogy előfizetőink maradnak — mint ahogy ezekben a napokban mind több postahivatal jelentette is: túllépték az eddigi előfizetési százalékot, az olvasó márciusra, a következő negyed-, félévre is előfizetőnk maradt. Sőt! — újabb olvasókkal bővült a Pest megyei Hírlap tábora. Reméljük, a lap hű olvasói új barátokat szereznek, s azzal is, hogy újra és újra tollat fognak, felhívják figyelmünket egy-egy eseményre, érdekességre, olyan témára, amiről szívesen olvasnának. Számítunk e támogatásra, s viszonozni akarjuk. Viszonozni azzal, hogy a nyolc oldalon minden olvasónk találja meg az őt érdeklő cikkeket, beszámolókat, mindazt, aminek reményében előfizeti, vásárolja a lapot, mindazt, amiért bízik a szerkesztőségi kollektíva munkájában. A szerkesztőség sokféle belső intézkedést valósított meg azért, hogy sikeres legyen a nyolcoldlalas bemutatkozás, s sikeres legyen a folytatás is. Nem terheljük az olvasót ezeknek az intézkedéseknek az ismertetésvei, de reméljük és hisszük, hogy az eredményt tapasztalni fogja, s jó barátként veszi kézbe a hét hat napján a nemcsak terjedelmében, hanem tartalmában is többet adó, a megye valóságát hűen bemutató Pest megyei Hírlapot. rózsás forradalom idejéből is. Például egy géppel írt, három- oldalas beadványt, amely 1918 decemberében érkezett Cegléd- berceliől a főispáni hivatalba. „Ceglédbercel község német és magyar ajkú, magyar érzésű lakossága a forradalom első percében egy szívvel, egy lélekkel csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz” — így kezdődik az írás, amelyben azután olvasható, hogy a háború alatt, míg a férfiak java a frontokon vérzett, mennyit tűrt és szenvedett odahaza a nép. „A régi rendszer exponense rugdosott, vert bennünket, el- rekvirált állataink árát nem fizette ki, közpénzeket saját zsebébe gyömöszölt.” Hiába kérték többször is magasabb helyeken, sérelmeiket nem orvosolták, a főjegyző még a forradalom után is helyén maradt. „Halála végül is békét hozott.” Rend és nyugalom uralkodott a községben, de miután a főszolgabíró kinevezte az új főjegyzőt, akinek a személye nem kívánatos a nép előtt, tovább nem vállalhatnak felelősséget a rendért. Aláírás: „A népgyűlés nevében Wolff József népgyűlési elnök.” A gyermekekért Lapozgatva a kiállítás anyagában, egy ceruzával kitöltött, sárguló táviratblanketta kerül kezünkbe. Címzettje a gödöllői járási direktórium, és ez olvasható benne: „Megállapodás szerint a pé- celi Fáy kastély augusztus 20-ától az országos gyermek- üdültetési hivatal rendelkezésére gyermeknyaraltatási azután epilepsziás gyermekek elhelyezésére fog szolgálni Munkaügyi és Népjóléti Népbiztos” Sajnos, augusztus végére a gyermekek már nem nyaralhattak, és a kis epilepsziások sem kerülhettek soha a Fáy- kastélyba. Viszont fénykép mutatja be a gödöllői királyi vadászkastély parkjában játszadozó gyerekeket. A községi direktórium megnyitotta számukra. Mégsem lehetett sokáig övék a park, hamarosan le kellett zárni előttük kapuját, mert a román királyi hadsereg tavaszi előnyomulását megakadályozó magyar vörös hadsereg főparancsnoksága költözött a kastélyba. Ütjain sűrűn robogtak futárautók, nem maradhatott tovább játszótér a park. Egy másik képen ugyancsak a gödöllői kastély látható, előtte a vörös vezérkar tisztjeitől körülvéve Stromfeld Aurél vezérkari főnök. Recept a plakáton Egykorú plakátok sem hiányoznak a kiállítás anyagából, olyanok is találhatók benne, amelyek tulajdonképpen nem is politikai tárgyúak. Legalábbis nem közvetlenüL Ilyen „Vác rendezett tanácsú város direktóriumának" június 6-án kelt Hirdetménye. Nagy- mennyiségű konzervparadi- csom érkezéséről tudósít, s felhívja a lakosságot, hogy „ezen egészséges és tápláló élelmiszert a kereskedőktől vegyék meg”. Nem hiányzik az elkészítés receptje sem a plakátról: „A konzerv megfőzendő, átpaszírozandó, s újból kidunsztolan- dó, s csak ezután használható.” Ez a' plakát bizonysága annak, hogy a kiállítás hűséges képet akar adni a Tanácsköztársaság alatti életről. A nehézségeket is bemutatja, amiket — éppen az idézett plakát a tanú rá — a tanácskormány leküzdött volna, ha a történelem időt ad rá. Sz. E. MII NYÚJTANAK A HAZAI ERDŐK? Üdülőtelep a pilisi hegyvidéken Faházról és fakanálról, azaz mindenféle fatermékről esett szó tegnap délelőtt a Mező- Gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, ahol Földes László miniszterhelyettes tartott sajtótájékoztatót. Az összes erdészeti és faipari vállalat nyereséggel zárta az elmúlt évet: az összeredmény 816 millió forint. 1968-ban az export faanyagok és a faipari termékek értéke meghaladta a 135 millió devizaforintot. Jelentősen emelkedett a cser- papírfaexport, de továbbra is importáljuk a fenyőfát és több más feldolgozott faterméket. Szeretnénk, ha ennek nagy részét a jövőben Magyarországon lehetne előállítani. Január 1-től módosították az árakat, azzal a céllal, hogy csökkenjen az import és nőjön termékeink versenyképessége. Nőtt a fényő fűrészáru termelői ára és néhány más termék fogyasztói ára is. Több más termék mellett azonban olcsóbb lett a tűzifa, mázsánként 7,70 forinttal. Ebben az évben 31 százalékkal emelkedik többek között a papírtermelés. A vasúti talpfaszükségletet hazai termésből akarják előállítani — s ezzel megszüntetni az importot. Fásításra 360 millió forintot fordítanak ebben az évben. Megkezdik a pilisi hegyek üdülőteleppé alakítását, ezen a vidéken a fásítás után természetesen telket is lehet vásárolni. A már hagyományos fásítási hónapot március 14- én Szolnokon nyitják meg. Elkészült 40 város zöldövezetének terve, s a fő útvonalak környékén kis ligeteket létesítenek. (m. s.) A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a kormány titkársága, _ az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, február 28-án, élete 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése március 4-én, kedden, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Géza elvtársat a Minisztertanács saját halottjának tekinti. Naményi Géza 1916. szeptember 5-én született Miskolcon. A gimnáziumi érettségi letétele után a Felső Magyar- országi Reggeli .Hírlap szerkesztőségében dolgozott mint gyakornok. 1938-ban kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd a felszabadulás után munkája mellett sikeresen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol elektromérnöki diplomát szerzett. 1945 óta volt tagja a pártnak. A felszabadulás után először a Felvidéki Népszavánál, majd Miskolcon az Eszak- magyarország szerkesztőségében dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1955 elejétől az Esti Budapest rovatvezetője, majd a szerkesztő bizottság tagja. Az ellenforradalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezésében, rövid ideig az Esti Hírlap szerkesztő bizottsági tagja, ezután a Tájékoztatási Hivatal osztályvezetője, majd elnökhelyettese, 1959-től vezetője volt. Kiemelkedő munkásságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával és a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. OTP-STATISZTIKA: Harmincegpilliárdos betétállomány Harmincnyolcezer lakás Csaknem valamennyi ónk rendszeres hitelezője, az OTP tegnap közzétette az elmúlt esztendők érdekes számadatait. Szirmai Jenő vezér- igazgató tájékoztató keretében emlékeztetett arra, hogy 20 esztendővel ezelőtt, március 1-én 25 vidéki és 10 budapesti fiókkal indultak. Ma 400 egységgel dolgoznak az országban, nem számítva a totó—lottó kirendeltségeket. A 20 évvel ezelőtti 270 milliós betétállomány napjainkig meghaladta a 31 milliárdot. Még néhány érdekesség a sok közül az elhangzottakból. A gépkocsi-nyereménybeté- telc összege 3 milliárd 115 millió. Eddig 5222 nyertes vette át álmát, az autót. Egyre népszerűbb az átutalási betétszámla, mint ahogy azt Pest megye egy-két nagyvárosában is próbaképpen bevezették, A lényege: minden számlát, beleértve a lakbért is, az OTP-nek befizetett összegből egyenlíti ki a takarékpénztár. Az elmúlt esztendőben az OTP közreműködésével több mint 38 ezer lakás készült eL Mint ismeretes, ebben Pest megye az élen áll. Egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a Balaton, a Velencei tó, illetve a Dunakanyar környékén. S végül lottóstatisztika: 1968-ban 60 millió totószelvényt, 319 millió lottószelvényt és 20 millió borítékos sorsjegyet vásárolt a közönség. Gödöllői" libamájgyár Zagyvarékason A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet szakmai segítségével valóságos „libamájgyárat” hozott létre a zagyva- rékasi Béke Tsz. A francia landesi, a rajnai és a magyar fajta keresztezésével olyan libafajtát tenyésztettek ki, amelynek példányai átlagosan negyvondekás májat nevelnek, de igen gyakori a hatvan-het- ven dekás, sőt az egykilós máj is. Az F—2-es számmal jelölt libafajta állományát az idén hatezerre növelik. További előnye, hogy a hagyományos fajtáknál kilenc nappal rövidebb ideig kell tömni, s ez egyedenként öt kiló ku- koricamegtakaritást jelent. A tartási technológiát, a libák „étrendjét” úgy állítják ösz- sze, hogy egy-két év múlva átlagosan félkilós legyen egy- egy libamáj. Tavaszra készülnek Január elejétől április elejéig szerelik, javítják a nagykátai Kossuth Tsz-ben a 26 mező- gazdasági gépet, melyek tavasszal állnak munkába. Nagy János csoportvezető ellenőrzi a javítást. Foto: Urbán FELVESZÜNK 5—8 éves gyakorlattal FELÚJITÖLAKATOST, VILLANYSZERELŐT és MŰSZERÉSZT. Szabad szombat. Bér: megegyezés szerint. Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemgazdasági Osztály, Vác, Zrínyi u. 17.
