Pest Megyei Hírlap, 1969. március (13. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

PEST MEGYEI «Mf/rfow» 1969. MÁRCIUS 19., SZERDA Miért szép? AZ ERDŐ — Neve? — Bergmann József. — Példaképe? — Kittenberger Kálmán. — Ki írt magáról novellát? — Régen volt már. A Pesti Hírlapban. Csathó Kálmán. — Hol? — A nagymarosi erdőben. A helyszín (Egyes szám, második sze­mélyben.) Itt a levegő is egészen más. Jó mélyen beszippanthatod, és nem kell attól félned, hogy a torkodra akad, hogy a füst megköhögtet, mert a levegő tiszta és zamatja van. Elve­gyül benne a növények szaga és a harmat frissesége. Az nagyon szép. A fölfelé kapaszkodó fák darabokra sza­kítják az eget. Van ott négy­szög, háromszög, négyzet meg minden idom, amit csak el tudsz képzelni. A felhők ki­mintázzák a kéket, és ha fel­nézel, megszédülsz a sok szép­től. A csillogó naptól, a zöld lombú fáktól, a kék-fehér ég­bolttól. Az nagyon szép. Mikor füle­led a csendet. Ledűlsz, két ke­zed a fejed alá rakod, és füle­led a csendet. Az erdőben a csendnek is van hangja. A fű rezzenése, a nyúl iszkoló lábá­nak apró neszei, a szél pissze­nése, minden zaj, .; mégis csend van. És hullámzanak az ideghúrjaid. Andalítóan hul­lámzanak, és megnyugszol, és csak a szépre gondolsz, és le­hunyod a szemed, és ez csoda, mert ilyen nincs, csak a víz­part mellett, sehol máshol eb­ben a zajos világban. Rájössz, ez hiányzott neked — az erdő nyugalma. A vallomás (Egyes szám, első személy­ben.) Bergmann József vagyok, és a felszabadulás óta Letkésen élek. Nyugdíjasként. Régen vadőr voltam. A nagymarosi erdőben. Meg segédje Vermes Imre mérnöknek. Mentem utá­na, vittem a cuecát, és hall­gattunk. Nem volt bőbeszédű ember, de hozzám aztán egy szót sem szólt soha. Azért én szerettem. Nyugalmam volt mellette. Mondom, mentem utána mindenhova, és vittem a csomagjait a mérnök úrnak. Keresztbe-kasul jártuk a nagy­marosi erdőt. Persze, úgy, hogy estére mindig visszatértünk a szép, barnára lakkozott faház­ba, ahol ránk köszöntött az éjszaka. Mindig megvolt min­denünk, és ez akkoriban nagy szó volt. Később megnősültem, és feleségem is bejött velem az erdőbe. Nehezen szokta meg az eseménytelenséget. Az­tán megértette, hogy ez az ese- ménytelenség a titka a nyuga­lomnak. a hosszú életnek. Nin­csenek izgalmak, csak egyfor­ma szép napok, amikor az em­ber dolgozik, és csak magával kell törődnie. (A nagymarosi erdő paradicsom. Tisztások, gyönyörű fák és szép vadak tanyáznak itt.) A nagyságos urak lődöztek, aztán hozzám hozták a trófeákat, én csinál­tam meg nekik a kastélyaik­ba. Egyszer nagy, zuhogó eső kapott el csavargás közben. Villámok, mennydörgés, na, mondom, csak ez hiányzott. Leültem egy fatönkre az erdő közepén, azt’ vártam. Látom én, hogy jön felém a sűrűből három ember. Nem láthattak engem, mert a bozót eltakart. Meg is ijedtek, mikor a köze­lembe értek, de aztán illen­dően bemutatkoztam, ki va­gyok, mi vagyok, ők meg lete­lepedtek mellém, és kérdezget­ni kezdtek. Beszélgettünk er- ről-arról, már régen elállt az eső, mi még csak mondtuk a magunkét. Meghívtam őket — együtt szalonnáztunk egyet, az­tán elbúcsúztak. Két napra rá, azt hiszem szerdán, jön ám a Vermes úr, és mondja: — Na, Jóska, híres ember lett magából! Mondom neki, miért? — Hát a Pesti Hírlapban magáról ír a Csathó Kálmán! Megszereztem az újságot, el- olvastarrr de azért a legbüsz­kébb arra vagyok, hogy Kit­tenberger Kálmán vadászlap­jában is szerepeltem nemegy­szer. Szép volt az az erdő. Most már öreg vagyok, nem bírnám a fizikai munkát, de ha a fákra gondolok, összeszo­rul a szívem. Az ember (Egyes szám, harmadik sze­mélyben.) Ha a fákra gondol, összeszo­rul a szíve. Letkésen gondozott házban él, feleségével, lányá­val, annak a férjével és a kis- unokával. Hátul a fészerben fák támaszkodnak a piszkos­fehér falnak. Ha csak lehet, oda megy, pedig most hideg van, nincs pénz kályhát be­szereltetni a kalibába. Farag, Ha csak lehet. 16 véső sorako­zik a fűrészporos asztallapon. Tavaly a szobi gimnázium bal­lagására készített fogas boto­kat. Vasárnap nem jár seho­va. Ott ül a zongoraszékhez hasonló ülőkén, és mozog a ke­zében a véső. 61 éves. Elnöke a letkési sportkörnek. Szeretik Bergmann Józsefet. Szépeket mesél, szépeket fa­rag. Baglyokat, rókákat, med­véket. Giccseket. Szép giccse- ket. Az erdő állatait. Tamás Ervin SLÁGERLISTA Magyar költők sorozata és Trombitás Frédi Slágerlistánkra e héten a Fővárosi Bútor-, Hangszer- és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat Bp. VI., Lenin körút 44. szám alatti boltjában, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat Érd, Bu­dai út 1., Cegléd, Szabadság tér 9., Nagykőrös, Póka utca 1., Szigethalom, Gyártelep, Szentendre, Marx tér 1. és Vác, Március 15. tér 12. szám alatti boltjaikban adhatják le szavazataikat hanglernez-yá- sárlással olvasóink. A múlt heti vásárlások, s a ..hiánycikkek’’ alapján sláger­listánk itt következik. A sor­szám utáni zárójelben a múlt heti helyezést tüntetjük fel. Nagy meglepetés, hogy a mű­vészlemezek listáját prózai le­mez vezeti. Művészlemezek 1, (—) Ma­gyar költők sorozata 60, 2. (1) Csajkovszkij: B-moll zongora- verseny 50, 3. (4) Beethoven: V. szimfónia 48, 4. (—) Ope­rettdalok Honthy. Hanna elő­adásában 45, 5. (—) Bach: H- moll mise 43 ponttal. Tánclemezek: 1. (4) Trombi­tás Frédi (OMEGA kislemez) 120, 2. (1) Tölcsért csinálok a kezemből (Zalatnay) 117, 3. (5) Azok a szép napok (Harango­zó) 111, 4. (—) Almát eszem (Magay) 106, 5. (6) Repül a PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIII., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343-100, 142-220 Gépíró szoba 10 órától 18 óráig 140-449, 18 órától 21 óráig 140-441. Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141-462. 141-258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesitőknél. a posta hírlapüzle­teiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp.. V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. varázsszőnyeg (Hungária) 98, 6. (—) Rettenetes emberek (OMEGA nagylemez) 95, 7. (3) Illés-sztori (Illés nagylemez) 91, 8. (—) Rosszabbul is végződ­hetett volna (Zalatnay) 87, 9. (—) Várnak (Echo) 85, 10. (8) Csepeg az eső (Hungária) 82 ponttal. (sunyó) — Templomtolvaj. Rákos- szentmiihályon, a Templom tér 1. szám alatti katolikus templomiba ittas állapotban betört Panrók Ferenc, 24 éves foglalkozás nélküli, du- naharaszti lakos. Kegytár­gyakat vett magához és fel­tört három perselyt, de köz­ben tetten érték és elfogták. KIJEV Függővasút Kijevben egyvágányú füg- gővasutat építenek a város központja és a repülőtér kö­zött. Jelenleg a kijeviek több mint egy órát utaznak, ha a repülőtérre akarnak eljutni. Ezt a távolságot az éránként 400 kilométeres sebességgel közlekedő „légibusz” nyolc perc alatt fogja majd megten­ni. KISKUNLACHAZA Parasztifjúsági parlament Tegnap délután Kiskunlac- házán öt termelőszövetkezet KISZ-szervezetének képvise­lőit hívták össze a parasztifjú­sági parlament ülésére. Sajnos, csak nagyon keve­sen jöttek el, s ez rányomta bélyegét az egész összejövetelre, Mindösz­EGY ÉPÍTKEZÉS REGÉNYE Otthont kapott a váci tüdőbeteg-gondozó Dr. Stark Janka, a Pest megyei tbc-intézetek főorvosasszo­nya és dr. Faluhelyi Gyula, az új rendelő főorvosa, a megnyitó során a röntgenkészülékek kontrolijáról sem feledkezett el. Foto: Urbán „Tulajdonképpen eddig so­hasem volt otthonunk” — így szól dr. Faluhelyi Gyula, a vá­ci tüdőbeteg-gondozó főorvosa, mialatt kedden délelőtt az újdonatúj helyiségekben büsz­ke örömmel végigkalauzolja az ünnepélyes megnyitóra meg­hívott vendégeket. Nemcsak a falak újak, újak a gépek, a röntgenkészülékek, az egész berendezés. Célszerű az új épület beosztása is, itt a gyógyulás minden előfeltételét biztosították, állapítja meg dr. Békés Zoltán megyei főorvos, és dr. Stark Janka, a megyei tüdőgondozó igazgatója. levél a Szarvas-közből A hívó levél négy oldalon, ve­rébfej betűkkel íródott a Szarvas­közből. Elpana­szolta: húsz éve söprögeti „társa­dalmi munkában városa két utcáját Hatszáz forintos nyugdíjából veszi a ciroksöprűket és még soha senki annyit nem mon­dott érte: köszö­nöm. A kis szobában szomorú szegény­ség veszi körül A váratlan látogatás — bár jólesett — — nagyon megza­varta. Hetvenéves fejében ugrálnak az évszámok, mondatai néha fittyet hánynak a logikának. Szívba­jos és ideggyenge. Inge régen látott mosóvizet. Negyvenévi ku­porgatás után megvette a sarok­házat, amiből ma már csak egy kis szoba az övé. Fele­ségétől 14 éve kü- lönváltan él. Két éve eladta a házát százhúszezer fo­rintért. A vétel­árat szétosztotta gyerekei között. A pénzt eltették, szé­pen megköszönték, és azóta sem nyit­ják rá az ajtót Fia diplomás mér­nök Miskolcon, lá­nya Deákváron él, dolgozik, a férje művezető. A har­madik, nevelt gye­rek szintén Mis­kolcon tanul. A pénzt ő is meg­kapta. Szerencsétlen öreg. Olyan nagy érdemnek tartja, hogy naponta fel- sepri a két kis ut­cát. Igaz, ez nem lenne kötelessége, csak szigorúan a háza előtt. De már a ház sem az övé .. Tavaly beadványt írt a tanácshoz, kötelezzék gyer­mekeit szülőtar­tásra. Aztán visz- szavonta a pa­naszt. Talán nem annyira a pénz, a jó szó, a tiszta ru­hadarab hiányzik. A városi tanács­nál a házeladás, a gyerekek körüli huzavona miatt is­merik a nevét. Álláspontjuk hi­vatalos. Saját por­táját rendben tar­tani mindenkinek kötelessége, ezért dicséretet, „járan­dósági seprűt” nem adhatnak. Lakása, nyugdíja, gyermekei vannak. Szociális otthonra nem jogosult... Mind igaz. És pa­ragrafus szerinti. Csak éppen szív és érzelem nincs benne. Szegény bácsi. Neki éppen ez hiányzik. Józsa Kálmán, a járási el­nökhelyettes azután megnyitó beszédében elsorolja a nehéz­ségeket, amiket csaknem har­minc esztendőn át le kellett küzdeni, amíg ez az új tüdő­gondozó megépült. Eredetileg 42-ben létesült az intézmény, kapott két kis szobát egy ósdi épületben, aztán egy repülő­bomba azt is rombadöntötte. A felszabadulás után, egy má­sik öreg házban rendezték be a gondozó „átmeneti” helyisé­geit. 1955-ben a bedűléssel fe­nyegető falak .miatt onnan is ki kellett lakoltatni. Ekkor a járási—városi szakorvosi ren­delőintézet épületében, az egy­kori Kúria szálló még a mohá­csi vész előtt emelt részében szállásolták el. 1960 óta a járási tanács egy­re sürgette az új gondozóinté­zet megépítését. Sokáig hiába. A járási elnökhelyettes most köszönetét fejezi ki a sajtónak, amiért segítségére volt ebben a küzdelemben. Lapunk való­ban éveken át napirenden tar­totta a kérdést, s most örül nemcsak a járás elismerésé­nek, hanem sokkal inkább an­nak, hogy a gondozó végül megépült. Március 18-án dél­után két órakor az új intézet kapuját átlépték az első bete­gek. Sz. E. Hortobágyi csárda A Német Demokratikus Köz­társaságban a „Ratio 69” al­kalmából Lipcsében május 18 és június 13-a között kiállítá­sokra és rendezvényekre kerül sor. Ez idő alatt magyar étte­rem és bisztró működik majd a vásárvárosban. Ezúttal a Hajdú-Bihar megyei Vendég­látó Vállalat kapta a megbíza­tást az üzemeltetésre. A debre­ceniek hortobágyi csárdát nyit­nak, ahol debreceni páros kol­bászt, töltött káposztát, toros­káposztát, hortobágyi gulyást és hajdúsági „égő palancsin- tát” rendelhetnek a vendégek. sze néhány hozzászóló — kö­zöttük Pintér István, a KISZ Pest megyei Bizottság munka­társa — érintette a parasztif­júság sajátos problémáit — többnyire az általános KISZ- életről esett szó. Az ülésen kü­lön megdicsérték Ötvös Józse­fet, aki a KISZ KB pályázatán 21. helyezést érte el. Hernádi Ferenc, a járási agit.-prop. titkár összefoglaló­jában értékelte a parlament munkáját, s elmondta, milyen fontos kérdésekről — a KISZ- és a pártvezetőség kapcsolatáról, az elörege­désről — nem esett szó. A parlament elhatározta, hogy a közeljövőben ismét összeül, hogy a kimaradt problémákat megvitassa. — Egymillió forint nyere­séggel számol az idén a tá- piószecsői Egyetértés Ter­melőszövetkezet, amely öt évre szóló szerződést kötött a Finomposztó Gyárral. En­nek alapján a szövetkezed­ben 200 dolgozó — főleg nő — talál állandó elfog­laltságot. Ünnepre készülve Dr. Dobrai Lajos, a Rácke­vei Járási Pártbizottság első titkára kérdéseinkre máris so­rolja ünnepi programjukat. — Az ünnepi járási tanács­ülést húszadikán délután, Szi- getszentmártonban tartjuk, ahol 61 veteránnak adjuk át a Tanácsköztársaság Emlékér­met. Az ünnepségen részt vesz Fekete Béla, a járás volt politikai biztosa. Ezt megelőzően a nőtanács, a KISZ rendez ünnepi ülése­ket, amelyre veteránokat is meghívnak. — Ráckevén milyen esemé­nyek lesznek? — Huszonnegyedikén em­léktáblát avatunk a községi ta­nács épületében, ahol tizenki­lencben a járási direktórium működött. Ezt követően lesz az ünnepi tanácsülés, majd elő­adás a járási művelődési ház­ban. Az Árpád múzeumban tanácsköztársasági emlékki­állítás nyílik a munkásmozgal­mi emlékekből. Délután sport­műsor, majd táncest lesz a művelődési házban. — Ügy hallottuk, sokan fog­lalkoztak ay ötven év előtti események pontos felderítésé­vel. így volt ez? — Igen. Farkas József tanár tanulmányt irt: „Az 1919-es év eseményei a ráckevei já­rásban”. Üttörőink, KISZ-tag- jaink folytatják a „Hősök nyo­mában" akciót és felkeresik a forradalmi harcok résztvevőit. Az ünnepségekre szovjet ven­dégeket is meghívtak. k. m. R •MO'UfttaMOliui V Vizsgálja Eelül ruhatárát, egészítse ki korszerű férfi­éi fiúkabáttal, öltönnyel és pantallóval. A FÉRFI ÉS FIÚRUHA NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT az egész ország területére szállít Ei a márka: minőség! R ««> WH'UIMIMl» v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom